SS CESS = ‘ & RES AAC ECG \ . a & S | ~ e ‘ MOA ES KIADOHIVATAL: 412 Bloor St. W.,* Toronto Ontari AO 24-8553 XAVIIL. évi. 7. szam Vol. 27. No. 7 1977. februar 12 Second Class Mail Registration number 1369 | fe) By: Learkiunk er oes CO SN SSRN Liccceissiepnrntonnseniammnntiinaninsn tatiana RE SEN BED a lengyel-cseh-keletnémet ,,vas-haromszog” valsdoa Yalea’ a sra kényszeritik a cseh_ ,,disszidenseket™ — Sulyosbodik nyilatkozat orosz részr6l val6é megsértése ellen — Tavoza karoérommel nézik a volt kommunista irék s politikusok uldozéset — Ki szedte ra SZIPIaE Csapa 4 : -rek vagy Kissinger? — Kommunista megmozdulas és ,,kis polgarhaboru” Sp i hatarahoz — Szolzsenyicin tok kozelebb huzédtak Izrael eszak Az elmult héten két do- log allt eloterben: a keleteurépai szovjet- birodalom belso valsaganak sulyosbodasa, amire még- jobban felhivta a figyel- met Szaharovnak Carter- hez intézett levele; és _ az amerikai rejtély. — hogy mi lehet az tj elndék kilpolitikai: kapkoddsa = mo- A Nyugat-Europara_be- iranyzott orosz nyomas azon ai ,,vas-haromszo- gon’ alapul, mely Keler- Németorszdgbél, Leneyelor- sedgbol @8 Cseh-Szlovdkia- bol all. Hogy ezt a bazist katonai tamadasra fog- jak-e felhaszndlni, vagy esak politikai és gazdasa- gi elényOk kicsikarasara: hogy megszalini akarjak-e Europa nyugati felét vagy elfinnesiteni, az a jév6 kér- — dése. - | A mara annyi tartozik, hogy az orosz kilpolitika két nagy probléemaval all szemben, Az egyik Kina, a masik Eurdpa. Kina akkor is bonyodal- makkal fenyeget6 nehéz- séget jelent Moszkva sza- mara, ha nem vezet fegy- veres osszelitkézesre a ki- naiak és oroszok kézétt. kideriilt — s ez hénaprél- = hogy az ott élé nemze- lebirni. Katonai erészak- kal egyelore hatalmaba olyan ellenall6 erék van- meg kell hdtrdiniok. 8 wey kell | - Ennek tudatat, az ebbdl - taplalkozé lidérenyomast - névelik Moszkvaban a_ _ k6ézép-keleteurdépai ese- - mények. Ilyen a Bonn és _ _ Kelet-Berlin k6zti viszony © - tovabbi elmérgesedése s_ hogy — orosz parancsra, __-vagy legalabb is orosz en- _ —— -gedéllyel — a keletnémet kommunistak megint za-_ &. -varjak Nyugat-Berlinnek — attal val kéz] A szovjet ce Se EES aos k e ] et eu r épai . , : : : — bazisa — -Kelet-Euréparél pedig. honapra vilagosabba valik teket a szovjet nem képes a cseh-szlovak kialtvany, tudja tartani 6ket. De nak ott jelen — oroszelle- _ nes gytilélet és tarsadalmi _ elégiiletlenség — armik el61 az oroszoknak elébb-utébb gukr6l nem éppen_ hires csehek is hangosan feljaj- dultak. oo Minthogy a nyugatnak valtozatlanul a csehek a kedvencei, a pragai irdk, volt politikusok és volt -kommunistak nyugatra ki- csempészett kialtvanya nagy visszhangot keltett. Kézben Csehorszagban és addig 6k j6 oroszbarat marxistak voltak, Csak most tillakoznak, ami- kor 6rajuk jar Ugy kell nekik! El kell képzelni, hogy gyltilik és erjed a politi- kai méreganyag, hogy nem merik éket mind le- tartoztatni. Csak megsza- -badulni akarnak téliik. A bécsi eseh kovet kérdés formajaban azt a kérést intézte az osztrak kiligy- minisztériumhoz, hogy nyole embert — egy szép- rot, két szindarabirot, egy — ujsagirét, egy volt kuligy- minisztert és a kommunis- ta partvezetéség harom volt tagjat — engedjék be- utazni Ausztriaba. . A State Department két oroszellenes ~ hyllatkozata - A keleteurépai terror el- len még az amerikai kor- vat, megallapitvan, hogy a oe Salil téztatasa és nyole ember- nek az orszagbél valo el- tavolitasa ellenkezik a eseh allam igynevezett al-. - kotmanyaval,. az emberi jogokat véd6é vilag-egyez- — ménnyel, sét — horribile dictu — az ENSz alapok- Masnap Washington az -orosz ellenzék vezére, Sza- harov mellett is kiallt (pe- dig akkor még nem is ér-— _kezett meg Szaharovnak Car- terhez intézett levele!), En-— nek az volt az eldzménye, hogy a Nébel-dijas atomfi- zikus, Szaharov, a Szov- -jetunio hidrogénbombaja-— nak ,,atyja"’ (az orosz Tel-— ler Ede), a nyilvanossag_ elt is felszdlitotta a szov- _jetkormanyt Helszinkiben | a rid. many is félemelte a sza- megrendezett csapda volt inek betartasa- kom: megragalmazasa cimén. Erre az amerikai kul- aigyi hivatal nyllatkozatot bocsajtott ki, melyben ezt mondotta: | — A szovijethatésa- goknak Szaharev meg- félemlitésére iranyulo semmilyen kisérlete sem fogja elnémitani a Szovjetunié elleni jogos birdlatet. Minden ilyen kisérlet bele fog iitk6z- ni az emberi jogokra vo- natkozé nemzetkézileg _— elfogadott elvekbe, ~ SRR GES ee: Szvaha rov s | Carter-hez A véletlen tgy akarta, hogy 24 6éraval ezutan Oroszorszagbél Washing- tonba érkezet egy Martin Garbus nevii new-yorki igyvéd, aki Moszkvaban talalkozott Szaharovval és hazajoOvet kicsempészte Szaharovnak Carter elndkhoz killdatt levelét, -Ebben Szaharov figyel- mezteti az Egyesilt Alla- mok elnékét, hogy minden- _kinek, Carter-nek is kéte- ‘4 BE STO. Te ran megtortenik, hogy lessége a nemzetk6zi biz- tonsdg (vagyis a béke) megvédésének érdekében _fellépni «a Szovjetunidban és a keleteurdpai orszdgokhan uralkodé ,,elviselh etetlen”’ dllapotok ellen. Szaharov szerint a moszkvai féldalattin fel-— robbant bombat maga az orosz politikai rendérség helyezte el, hogy azt_ urtgykent hasznalhassa ki azok ellen az oroszok — Szaharov és baratai — el-— len, akik az emberi jogok- nak Helszinkiben megigért _betartasat kivanjak. Sza- harov azt irja, hogy a MOS zkvai bomba épp olyan mint a berlini Reich- stag-ot elpusztitd tazvész_ —1933-ban és Kirov bolsevis- _ biatye ben. | zér megéletése 1934- felgyujtasanak megtor- ‘ldsaként kezdédétt meg. Sztalin pedig elébb legyil- koltatta Kirov-ot, a kom- | ‘munista part politbiir6ja- nak tagjat és azutan indi- totta meg a ,,nagy tiszto- gatast’’, amelynek soran kirakat-perekben és min- den eljaras nélkiil titokban gdnak tébbségét part vezetéinek na-_ a tdbornokok- - Atom-figye Szaharov vadjanak si- _|yat akkor latjuk, ha visz- —szaemiékeziink ra, hogy a -nemzeti-szocialistak elso -terrorhullama a Reichstag —zett két oroszellenes nyi-— -latkozatra, amiket a State — Department adott ki, meg kell Allapitani, hogy — még mielétt Szaharov levele a : . ee, < 7 . , N 4 : SS Ss * eo ° “ae , or oe r RS Se x ¥ Re q ae ee . RS ; ON iS: . é rw NWN 8 N 7 c q BANS 2 ~ &S §. & S&S. 0 AS IN. SS. A. -veszélyben forog — megszaporitott. hadihajdi- nak szamat az Indiai-6cea- non, ahol kénnyti elvagni az Amerikaba, Nyugat- Eurdpaba és Japanba szal- dlitott percsa és arab alaj utjat. Es az amerikai ha- ditengerészet 1965 é6ta nem kiild6tt oda annyi hadiha- jot, mint tette most. > Az amerikai alelnék a kommunista -rendszer esodjérol Semmi ilyen Moszkva- hoz sz6l6 tiltakozé nyilat- kozatra, sem ilyen katonai lépésre nem kerilt sor Ni- xon és Kissinger idején. két napon belul Carter ha- rom ilyen ekessz0lo gesz- tusra hatadrozta el magat és hogy ugyanakkor egy negyedik oroszellenes tin- tetést is produkalt? Ez abban allt, hogy Mon- dale alelnok ttitervében eredetileg csak Brusszel, Bonn, a Vatikan, Roma, London, Parizs és Tokid szerepelt. Es mégis, me- - netrendjébe hirtelen Nyu- gat-Berlint is beiktattak. Ott esak két orat taltétt el, de id6t szakitott maga- nak arra, hogy a berlini falat meglatogassa és ki- jelentse: 2 — A fal drama Ami félre nem érthet6 ‘célzas volt arra, hogy a szovjet csakigy tudja meg- ‘gatolni, hogy az emberek _ elmenektiljenek a kommu- nista paradicsombél. : : Az atomfegyverek teljes, végleges SS oe eltorlése __E biztato jelekkel egy- _Tlyen az, hogy amikor Amerika népét ra kellene ébreszteni az orosz ve- szélyre — a Szovjetunié nagyaranyi katonai ké- — szulédesének felismeré- — i mddon jelképezi egy rendszer csdd- sére és az amerikai fegy- verkezés fejlesztésének sirgés voltara — akkor Carter tgy strgetl az atomfeeyvereknek az egést vildgon vald teljes meg- szintetését, Mintha az nem gyermekded alom, hanem elérheto cel volna. -Errél beszéini azeért is hajmereszt6 abszurdum, mert még ha a 800 mil- li6 f6nyi Kina es a nagy- hatalmi abrandozasban SSS Ss~w gt szenved6 Franelaorszag hajlandé volna atomfegy- vereit megsemmisiteni (aml eszik agaban sincs) s ha a sarokba szoritott Délafrika és Izrael keész lenne az atomfegyverek gyartasdra irdnyuld el6- készité munkat abbahagy- ni, akkor sem lehetne az amerikai és orosz atom- arzenal eltorlésere szami- tan}. (Folytatas a 3. oldalen) Aagara jobboldali szervezetek ellenterrorral valaszolnak. A helyzet annyira elfajult, hogy Madridban dolgozo fran- cia ujsagirok szerint Spanyolorszagban .,kis polgarha- bora”’ folyik. ® Norvégiabol kiutasitottak az oszldi orosz nagykovet- ség négy tagjat és egy moszkvai lap tudésitéjat, még- pedig azzal a megokolassal, hogy mind az éten kémke- déssel foglalkoztak. © Hénapokkal ezelétt jelentették, hogy a Kanadaval hataros Vermont allam délkeleti részén eltertlo Caven- dish faluban Szolzsenyicin, a vilaghirii orosz iré 100 ezer dollarért 50 holdas kerttel hazat vasarolt és ezt 250 ezer oh dollaros kéltséggel tjjaepitik. Cavendish-hen Szolzse- nyicin nem haszonra dolgoz6 kényvkiado vallalatot ala- pit @ Romanidban a kommunista partot legfelsé fokon egy Ottagh Ggynevezett ,,dllandé iroda”’ vezeti. A bizottsag tagjainak szamat kilencre emelték, az Gj tagok kézt van Elena Ceaucescu is, a partvezér-elnék felesége. ® A csilei kommunista part f6titkara Moszkvaval kicse- rélt foglva Luis Corvalan, Berlinbe érkezett. ahol a re- pil6téren Erich Honecker fogadta. : © Andrew Young az ENSZ amerikai nagykovete kijelen- tette, hogy hatvannapon beliil déntés sztiletik a Vietnarn- mal valé kapesolatok igyében. _ @ Londonbdl jelenti a Reuter Iroda: idézitett bombak egész sorozata robbant fel szombat hajnalban London belvarosaban. Az els6 riasztas utan a bombarobbana- sok gyors egymasutanban kovették egymast. A nyomo- Fal * zasok soran a szalak az IRA kozpontjahoz vezettek. © Hollandiaban a baloldal élesen biralta a kormany NATO-politikajat és azt kovetelte, hogy Hollandia csok- kentse szerepét és ne vallaljon tevékenyen részt a had- eré targyalasokon. Nem sikerilt terviket véegrehajtani, mert leszavaztak a munkas part javaslatat. © Tripolibél jelenti a Reuter Iroda: A Csad Koztarsa- sagban tevékenyked6 gerillak szabadon bocsajtottak az -annak idején nagy port felvert Francoise Claustre, fran- cia régészt, valamint férjét, akit 1975 ota fogva tartot- tak és kémkedési tevékenységgel vadoltak. © A Csehszlovak Ugyészség figvelmeztette a .,Charta 77° szévivoit, hogy akciéjuk sulyos kévetkezmeényeket vonhat maga utan. A Charta 77 az emhberi jogokert kuzd. A szabadsagért valé kuzdelem Csehsziovakiaban tor- vény be iitk6z6 cselekménynek szamit. ® Lim4aban, Peru févarosaban harmine nappal meg- hosszabbitottak a még tavaly juliusban meghirdetett s rendkivili allapotot. e © Gerald Ford, volt elnék szerzodést irt ala az NBC ame- rikai TV tarsasaggal. Ford hirmagyarazatokat mond majd az elnéki intezményrdl. _ 2 | © Robert Moss, a londoni Daily Telegraph munkatar- sa sorozatban szamol be arrél, hogy a szovjet beavat- kozas Angolaba 1960-ra nytilik vissza, Akkor mar meg- érkeztek a szovjet tankokis, amelyek az MPLA kommu- nista erék birtokaban voltak. | - @® Mint a hirszolgalatbdél kideriil a két kiszabaditott francia Francoise és Pierre Claustre, Gaddafi libiai -_elnéknek készénhette kiszabaditasat. -@ A kinai lapok kritizaljak Mao radikalis 6zvegyeét, mert nem egyszerii kinai munkas ruhaban. hanem az si _kinai uralkod6n6k ruhaiban akart pompazni. : @ A 64 éves milanéi iparmagnas egy honap alatt a nyoleadik Aldozata lett az eniber-rablasnak. Carlo ee ee eres iFolytatas a 2. aldalan)