1954 oktober 2. KANADAI SzerkesztOség és kiadéhivatal: 362 Bathurst St. Toronto. Telefon: EM-23-7678. Laptulajdenos-foszerkeszto: KENESEI FL LASZLO Megijelenik minden szombaton Elofizetési arak ; egész évre $5, fél évre 22.75, Magvar katona: en fokozza avon A MAGYAR KATONAI EMIGRACIO | ; KEPVISELETENEK TAJEKOZTATOJA! wekogtatasara kivonatosan ko» Auagar aeor Ka atenal limig hott “Taek Tan ahOrat A” Ta Ae i: skeet a te vigracia” helygzete | (Cids szervexetex Ronit, nagvobbik része pedis ina BOL ox Se OE. EN DOM OOM OOM SUN NCES SOX ORS Ma) CSONAKKAL | A VILAG K6éRUL : Q sracis Kepviseletének nGeanuithan kia Rx y bevezctéseben megallapitia, hogy “s De lakhelye miatti szé votsuivtedes s, howy egyresze megosz| ik ag emigra- ban valo hajozas vilagrekord- egy kanadeal — J.C. Voss Vaneouverbol — allitotta fel. 40 A kis eséngk fe at valdszi nulep ¢ “ kivul maradt | kapitany | eS ae minden sgervezeten, amit a katonacsalad széttayoltsagdhoz ve- 5 st haiveatt a wilde karl —. Lert: eryes 87am ara 10 Cent. minden - | 14 éttagol 3 | ezer meérféldet t hajnzott avilag kdl ul n= GN zetett. Az Gssz-fowas iranti altalanos vagy az egység vissza- |kanadai eédrusfa kivdjt torzsében, Vietorid- Amerikaban : erész évre 56, fél évre $3.25. Mas kilfoldi Adamokban, 6 amerikai dollarnak megfeleld nemzetkozi coupon, Valaszbélye@ nétkiil érkezett levelekre nem valaszolunk ! Felhivas nélkiil bekiildétt kéziratokat nem Orziink meg és nem kiildtink vissza. CANADIAN HUNGARIANS. Pubtished every Saturday Editor in Chief and Publisher LASZLO F. KENESEI Editorial and Business Office ; 362 Bathurst Street, Toronto, Ont., Canada. Telefon: EM. 3-7678. RR Re ei, Gg c ei aldtiedieafietinn dieting aah | DR, CSERY C, MIHALY: SPIRO, SPERO! AMIG ELUNK, REMELOUNK... hat, hanem Tranyelvekkel’ CELAA: | Ts Laskoére 3 ke H te dik. Tagokat tehat hirnéy és beestilet f , Kézpontl | Féndk Allitasét és Allandésitésdt alkotmanyunkl ban ryvokerezd | ha-|t6l, az angliai Londonig, A esénak — gyomdanvainkhoz valé visszatéréstél varja.” | A Magyar Katonal Emigracio Képvigelete nem poli tikai! mikor 75 dollarért megvdsdrolta. Az indian, hefely dpoletiak kitett, ki nem probalt, ujkelets g diesamultu, mel y belsé életét és kiilsO kapesolatait szabdlyzataink szel-|/ kajakot készitette, lemére épitett “Szervi Hatarozvanyokkal” ’ syabalvogza. : ar yilagon szetszort meéevar ‘katonal emi irracio politikamentes ésszefogdsa. azon beliil egyséves felfogds |x- alakitdsa a katonal érdekek védelmére és kénviseletére.” 'magat a katonacsaldad _szelleméhez ill6 modon él, gondo és terileti szervekbél all, F all, aki a Honvéresal lad legmagasabh feljebbvaloia éStpett, Voss kidllitotta a “Tillkum’’-ot (ez volt aki az iranyitast kozpont) torzsen at végai, | a Noot- (ka indidnok dltal kivajt kajak 50 éves volt. | szervezet te-laki eladta a kajakot Vossnak, rdadasul neki hagyomanyos “Honvédesalad"”.! alta apja koponyajat, aki a 38 lab hosszu és “Véorehaitasi: |. og sk tae Ho oe Voss tekintélves mennyiségii idét és pénzt i .'k6lt6tt a kajak kijavitdsara és Atalakitdsara ; fas 3 3 arbéecal ldtta el. 1901 majus 27-én in- dult el ewy kisérével a Fidzsi szigeteken lé- ‘vo Suva felé. Az utk6zben atélt hatalmas vi- ‘har ellenére, j6 allapotban ért a kis hajé a kikétébe. Az utitars azonban nem folytatta tovabb az utat. A 40 éves Vossnak még ki- ‘lenc mas tarsa volt, mire elérte Londont, rjed az emigracié minden egyénére, aki, tagjanak tekinti és szabaly yzataink | lkozik, eselekszik és vi iselke- | nem toboroz, érkédik azonban a kézés ja. Felett. # A szervezet elén al Az uthoz sztikséwes pénz eldteremtése vé- A saabad orsza-!a hajé neve) Ausztralidban, Ujzélandban HT. gokban —~ az orszag tarvényes kereteibe beilleszkedé — kép- | Dél-Amerikaban és néhany eurspai szigeten. Ennck a eélnak ag elérése érdekében ragadjanak meg Viselet alakul. ‘no alkaulmiat s eszkozt a kilonbaza fennallo és létesiten-. PELADATA: minde dé szervezetek, exvestiletek. Ha igv esclekszenek, akkor egy szersmind ag emigracid fennmaraddsat is eszkozdk és alkalmak kézitt elsd helven all annak a meemu- nélkiilézheté feevel tatdsa, hogy mind exyet akarunk! — Tovabbi esikizeinket landasitas sarol, Hiztositja a belso élet politikamentességet és | es i gavarinansagat, is eaek a kételességek hatarozzak meg U. i. hagyoinanyvaink | Apolisdval és AltalAban az wn. magyarsagismeretnek minél szélesebh korakben vald terjesztésevel teljesitguk lecinkal BD és lerhivebben kétclességeinket, Tyven szellemben allitsuk. 7 felleteleket éssze tinnepélyeink, eldaddssorozataink és mas rendez mé- | acid reszere es nyeink miisorat s valahanyszor ez Iehetseres, hivjuk mee a: befowadd orszag tars: idalmat is. CXivdanates Jelentdsebb mee- mozdulaskor a helyi sajié, radid, televizid bekapesoldsa.) | lé felkérésre.) Uevanigy ragndjunk mee minden kindlkoz (nemzetkdzi jellegii rendezmények, kidllitasok, sportesemé- nyek stb.). hogy szinvonalas részvételiinkkel Gregbitstik magvarsag jéhirneveét. Kiilénés sulvt ib bevonasara, melyve alkalmat ib) ket “| es sajtasav: > -ébrentartasaban “ terjesztésében az ervestileteken és s7er- vezeteken kiviil a SAJTORA és a kisebb-nagyobb magyar bo. | leptilések teriiletén miikéd6é vagy megszervezend6 Magyar, Iskoldkra nehezedik a lewnaryobb felelésseg, Mind az egvik, mind a masik, mint mitivelédési tényend is, megérdemli, hogy az idegenben él6 magyursdg partolé fi-. xyelemmel forduljon feléjiik. .~ A sajto vonatkozasaban, ter-, mészetesen, olyan lapokrol és szemiékrol van itt sz6, amelyek * e témak meevizsgdlasira megfelelé felkésziiltségii s a fel- eyézédésben, hogy meriilé kérdésck targyilagos mervizseadlasdra elszint, észin- kaja minden szénal meggvéz6bben dénti el javira a vitat. te akaratu irégarddval rendelkeznek. Naért nemesak nemzcti. “An emigracid sorskéméseinkben kell a szerkesztéknek fenntartas nélkdl nillanatny? év. a magyar érdekekért kiizdeniiik, hanem a keresztény vilag- pmanany nézet és erkéles maradéktalan alkalmazdsaval annak megyva- lositasat hirdetnitik. — Idetartozik az is, hogy nyomatékosan figvelmeztessiik az emigriciés sajtéterméekek azon kételes- sérére, mely elvarja toliik sorskérdéseink IDEGENNYELVU ismertetését, A bujdosé nines mindig abban a helyzetben, hogy a befogadé tarsadalom nyelvén olyan Lékéletesen eld- ada. llyvenkor nagyon is sziikséges volna, hogy sewitségere siessen a bujdaso-sajto, “Ha kisebb-nagyvobb emigraetés t6mobriilések azon térek- zat, vesére gondolok, hogy MAGYAR ISKOLAT allitsanak és ban is végrehajte tartsanak fenn. eszembejut az a magyar édesanya, aki ley nevezte eeyszer elottem evermekeit: » Ime. ay én veevaraim! Taldlobb elnevezés alig akad a magyar ifjusdgra, amely ma érheté el, az idegenbe szétszértan a befowaddé orszagok torvenyel, sza- balyai és szokasai szerint latogatja azok iskolait. Viszont cnjnalatos, hoevha a salilok nagy esoportia fel is ismertesazt nu kitelessévet, amia gye rmekel mievar Gntudatanak meger- eyikorlatilay keveset vagy eppen sem- nemazct egyetemét ha rs | fel an maga inte. zosevel kay sol Atos, mit sem tesz érte. hs : : portekban a masodik, sot-a harmadik nemzedek is meg mi- Iven Ontudatosan vallja magat lengvelnek, ukvannak, szlo- vaknak s igy tovabb. jusde nemesak anyanvelvet veszitette el, ; a tatek a ser, hoe esertien Hitia, heey mas nemazctiser) ¢so- - | . ; Prt ala. Uevanekkor a marvar szarmazasu i hanem igen sok- szor a nyelveserével a magyarsaghoz val Ranesorate is meg. tartozé kis magyarok: kutatni, inkAbb mind a nappa taber-munkaban, % sziint. Tlosszudalmas volna most ennek ckait orvosiisdira keresstink javaslatokat s a meg feleldket amutan idézzétek fel Csaba alknimazguk kévetkezctesen, arity minden @ iraganak egy azok példajat. akik messze IE serok van. Ag elviz kdvessik hazatel vaev nemzeti koézdsségtoal, ahonnan Sriztéek szivtikben os elméjiikben annak szokdsait. hagyoma-, emberek, akik még nyait, esetleg nyelvét is. S mert nem felejtették el azt a tA elfelejtve, elhagyatva tengethk elettiket, ami nyiivan kételesséssink kézé tartozik! pe annek buja- zéstik mdédjara, voli orszdget és nemzetet, aAllandean asztoznak | -remrég niutatott ban-baiaban, de Grémében is, sorstarsi Rizossegien marad- tak az anvakézésséeeel. — Bizonya nem olyan nagvon nehéz utdanoznunk oket. — ‘4 evakoriatt: az eevhazak \ : ! Iskolat tartanak fenn, tamogassuk azt erkélesileg es anyagi- Vis lag minden erénkbol. Ahol jlven intézet nines, ott killéndsen _ borok inségét flv kivanatos a magyar cserkészet stirgos megszers rozése, MLin- viszony: rival, uv Fed den telepiilési helyen akad olyan honfitars, aki vi lamikor nyezetvalto ahol befowadasi alapon feledie el az a honfitars, hogy a cserkész-fogadalom néev.dt esztendére érvényes! “A eserkész, ahol tud, segit’” Magvarorszag, a magyarsdg bajban van‘ Segitségért kialt. hatasok esetleges jradasa érdekében Cserkészek, ti tudtok segiten!! Gyiijtsétek brsbe, esapatba a | nak fontossagara. nagyvarosok utedin kallédé elsé- és masodik nemzedékhez | x onal és hazaflas kotelesséeveinek ébrentartasaral, biztositjak, Az fakad6é kételésségek elvégzésérol és az emigrdeidban sent) szu jollén, Utjardl azonban nem tért vissza Kiertékeli az otthon) és vilawhelyzet alakulasat. Kapeso- latokat teremt a nyurati illetékes tényezékkel és ott kedve- ievekszik biztositani a magya mint a Nemaet él6 szer vevetének tazia arra] torekszik, hogv a katonal emigracié nagy nemzeti értékét a! legkedvezobb helyzetben allitsa a Nemact szoledlataba. teaz idésebb nemzedék nem canesol, hanem vildghal yoru boséges tapasztalatainak rendelkezésre ho- cal, joindulatulag és cselekvden eésecit. A honved. a esalad tisztségviseléi munkajukat minden ellenszoledltatas inélkiil véezik éppen ezért sziikséges, Hagyomanyaink érzésébengiletéleg a magyars sigismeret den. bajtars. segitse. A Magyar Katonal tartozas nem ésszeférhetetlen Szervezet tarsaraval, ligvekben egyediil a M. K. i. K. iranyitasa mérvads. A Magyar Katonal IEmigracié Képvisedete nvilvanos vi- ‘taba sem egyénckkel, sem szervezetekkel nem boesajtkozik. Da ‘Halad a maga vildgos és cgvenes utjan abbar a szilard mec érdekiik szervezetek utvesztéjében a katonai egvsdég bad kozzakdtni vajudd, allandédan hullamzo, litikaval kevert folvamatokhoz, mert abbél nem egység, ha- nem a katona; emigracid erkélesi értekének esékkenése vagy | teljes elffinése szarmazik. De nem lehet hozz&kGtni olyan 6n-| kéntes ésszedllasokhoz sem, melyek szabdlyzataink szellemé- vel ala nem tdmaszthatdk és mee nem védheték. A katonai rendezés egyetlen alapia a Szoledlati Szabaly- mely erkélesileg ma is érvényes és mely mutatia az utat eey olyan egysée meeteremtéséhez. mely ¢ ‘Alint az enderacio rangszerint hivatatt legiddseb tAbor- Sabb -epysegbe hive szot” Sonvi Hugo vezerezredes, elvi és egy gvakorlati javaslata tanak megérzése, mégsem feledkezhetiin k mee azokrol a ma-; attal a evar testvéreinkrol, akik az egvik leesulyes kiszakadtak. meg tak szegény Hazankert. Rokkantak, volna a2t javasolta, hogy maganosok és intezménvek mintegy Grok- vary mas intézmények (egyestiletek) Magyar: lan egyén (illet6lee esalad) folyamatos tamogatasat. szatérve azokhoz a szerenesstlenekyez, akik a zasukkal ennek a kivalé nevelé-mozgalomnak tevékeny tagja volt. Ne, hogy evresek kéenyelmére mentsécet veressek, hanem azért. nem | hogy a kérnyezetvaltoztatassal fans hovetkezé szamunkban folytatjuk. | | | ‘Utazdsdt 8 év és 8 hénap és 12 nap alatt fe- gondoskodni a katonai emigracié, kato-tjezte be. Erutan sem unta meg a tengert, az ezekb6l)/1913-ban ujabb utra indult ery 25 lab hosz- mezett viselkedés és tekintélytisztelet 4)- [os tiébbé senki sem hallott feldle. A POKOL 5. rte: Béla deak. Az ember faradt volt és csém6rlétt. jal labbal kelt. Rossz napja volt. A hiva- talban valam!i igazsagtalan levonds miatt Osszektlonbozdtt a fondkkel. Ll6zé este a klubban barataival veszett 6ssze. Nemesak epyszerl harag, bonyolult mérerkeverés lett beldle. Mikor ezt jél féstilt fiatalemberek és foromba levelek egymaés utan tudomasaéra hoztak, azt hitte, az a féldi pokol. Az igazi sem lehet sokkal rosszz p>. Akkor jétt ra, hogy tévedett, amikor ha- gament, Hiséwes hitvese ‘probalta bebizonyi- tani nem csekély sikerrel és eredménnyel. Az otthoni pokol elézetes elképzelését is feliilmulta. Oly jelentéktelen esemény rob- ‘bantotta ki, mire almaban sem condolt vol- Renee r katonal emig-| helyez a fiatal nemzedék munkdAba vald , hogy munkdjukat min- Emigraciés Képyiselet kételékébe mas, nemzeti célt szolgAls de kifejezetten katonavonatkozésu | Hazajovet hélevismerésével taldlkozott. szabalyzataink szellemében végzett mun-|Néhany jelentéktelen szot valtottak. Meg- néztek erytitt ery kirakatot. A szévaltasban oo . ; tébbek kézétt az “idérél is szé volt. De amit kialakulatlan helyzeteben, az egymassal azon kiviil beszéltek, az sem birt nagyobb je- szerint — viaskodd vagy 6lelkev6(lentéséggel. A beszélgetés miatt tan t, sersat nem 824-\yaey tiz perecel késébb ért haza a szokott politikai vagy po-| jagnéi. —~ Hol jart mar megint, hogy ilyen kéeson (jétt? — szdlt a fogadtatas. —A kérdésbél csak egy sz6t nem értek — vAlaszolta kényszeredetten a férfi — de az aztan értelmetlenné teszi az erészet. .- Melvik az a sz6? —A “megint”. — Es miért nem erti? — Eeyrészt, mert uev hangzik, mint a ta- nitébaesi intése az immposztor sarokbakiildé- eldtt, masrészt, mert szeretném tudni, eee # az emigracio- rendelkezéseivel, félreérthetetlentil mes: | képvisell és szoleilia. Bz pedig esak ugy elés politikal vezetés detrehivdsaig a ka-| se tonal emigrnelé kilén esaladet képez és belsé figveit dndalld-— hogy elozetesen mikor késtem, Emilékezetem * szerint pontosan szoktam hazajénni. Veriil nem tudom kinek artettam azzal a leefel- y neerveddoraval, amivel kesdbb jéttem. noka meevilagitottam az utat, amelyen haladnunk kell, raj- Nekem és an ebédnek SARS . fea AD USR ACESS * hel i Pon , abare z. ‘ : ry + ba ow Le Da FIV gy 5 . oy Ee : an : , cows . . ae : Mal he 2zitok és kGvessétek wa | o> Nekem azért, mert munkatébbletet je- gy . she a: * . ug Pejezl ai A ete, melyet ee —- Nekem azért, mert munkatébletet je- onvedse AKA | he . 4 4, r.3 édsx volt féparanesn ‘'lent, az ebédnek, mert elromlott. Most mele- _ygithetem az egészet. — Ne melegitse. Adja ide ugy, iaberozasokat s | — Hogvne! Hogy betergé terve mind az esti tdborttiznél|maga birna megemészteni azzal “véeovarainkban! | gyomraval. usge magyar sntuda- - Akkor meg melegitse és ne adja eldétel- nek a szavakba éntétt paprikalevest. Azt hi- . az hasznal nekem? — Nekem se a maga viselkedése — Mar megint ez a viselkedés. " Jewyerze meg, hogy nekem modorom, magatartasom, ‘cilemem van s nem viselkedésem, mint az elemistaknak. —- JO, hat akko) nevezziik magatartasnak. (De az is csak mellébeszélés, A tények terv- | szerti elkddésitése. DP-ta-,; A ferfi meregbe jétt. Ingeritilt mozdulat- v tefogadé dllam jobb| tal fogta meg az asszony vallat. ORES, ha érintem a kér-| — Na de most mar aztan elég volt! — exytittjaré nehézdseeket. Nem azért,’mondia vesztjdsléan s fujt. mint a sebzett bika .—~ Ha azt allitia, hogy mellébeszélek, fizielégiai és bioldgiai| ki vele. Mit akar tudni? veszélyeit elismerve, 22 emigracié fennma-| ——~Azt. amit akkor kérdeztem, utaljak a meefelels videkezés Felkutatasd-|lépett. Hol volt? Miért késett? A hivatalban voltam s azért késtem, jmert talalkoztam valakivel. he) HE Bg eR Ee RR wR y £ wad VAN. Pont a " kénves cat. Szervezzetek nyarj % kiralyfi szellemet a ony} ondiunk a magyar if) osabb dldozatot hoz- [zi hetegek, bémik és idés valahol Eurépaban sokszor mindenkitél tendszeres serélye- ra az eevik néme torszied | lelkész, amikor vallaliak egy-ery kivindorlasra alkalmat- “Althattak valame! vélem, nem félisle amikor be _KANADAL MAGYARSAC aoe pee eX Xe ot Pox oe SC ee ee < a Rx 8 “to MUNKAT “VEGZUNK Az Idegennyelvii kanadai sajto a xummu- nistaellenes propaganda legjabb eszkéze — mnondotta Rey. A. Deslauriers, Halifax kiko- 1a plebanosa. Deslauriers atyn tapasztalats: szerint a Halifaxban partraszalld ujkanada- sok kéz6tt nvomban megindul a kommunistal” propaganda és a szervezés. Ez ellen a sutto- wo szervezes ellen a fenveretésekkel tarki- lett ragalmazd és esabits propaganda ellen az egyeticn Nathatos eszkoz. ha a partraszal- lckat azonnal felvildgositjuk a szal bad, kom- munistaellenes emigraciés sajto utjan. Oszintén G6riiliink, hogy ez a kulespozicio- ban léevé katclikus pap sztiksegesnek tartot- ta, hogy a kanadai napi sajtéban ismerje el uzt a vildgjelentéségii munkat, amelyet a szabad emigrans sajté Kanadaban folytat, s amelvnek mi is minden erénkbdél kivessztik a réeszlinket. a ; ae LAMPORT VOLT POLGARMESTERT ELMARASZTALTAR Allan Lamport, Toronto nemrégen lemon- dott polearmestere elvesztette kartéritési pe- ret Thomas A. Ross taxivallalkozé ellen. A lirésag megallapitotta, hogy a volt polear- Inester egy évvel ezeldtt sulvosan ragalma- a¢ kijelentéseket tett ujsdeirék el6tt Thomas Ross személyére nézve, s ezért 40 ezer dollar péngbeli kartéritésre kételezte Mr, Lampor- Lot. ltrs, sth, Mn ls. she, Ms. din Le, On. On he, dhe, th, Le, dhs. he, Bee, she, sth Me, hr, tls, Mh heros, san, st, Aldae. Ae, lts.stes, the es, Aha, Mls. — Hm. ley mar kead érdekessé valni. Ha nem veszi tolakodasnak, ugyan kivel talal- kozott? —- Kerekesnével,. —~ Tudtam. - Ha tudta, miért kérdezte? — _ Mert magatol j is szerettem volna halla- i. Mee szép, hogy bevallotta. — Mar megint “még”. Ueyan mi okom lett volna elhallgatni? — Azt maguk tudhatiak, — Kiaz a “maruk’? ~~ Maga és Kerekesné, -- Hagyja békén azt a szegény asszonyt! — De sajnalja... Istenem, szegény, aki mas férjével flértél. —~ Kikérem magamnak az 6 nevében is. ~~ De nagy lovag lett ervezerre. Kiilénben ilven minden idegen nével, csak a feleségé. vel szemben nem. A férfi szemei villamokat szoriak, sen esapott az asztalra. — Nem ttirém tovabb ezt a leckéztetést. Ha nem hagyja abba, veszem a kalapom, meg a kabatom s elmegyek. — Fenyegetédzéssel ezt nem lehet elin- téani. Ha elmegy, csak az igazamat bizonyit- ja. — Kérem ne szedje ki a legaprébb ideg- szAlamat is. Olvasmirél beszél, aminek sem- mi alapja sines. Tiz esztendés hazaséletiink utan csak ennyi bizalmat érdemeltem maga- tél? — Hagvjuk a li at Ismerem Kerekesnét. Jd céy, s s maguk Jo baratok. Nem kell nagy fantazia esetiikben a Keamondishon: miada- ‘at tollarol... Hiszen tudja, hogy van... A ferfi megsemmisiilten rogyott le egy szikre sebkend6jével verejtékezé homlokat tordlte. —~ Istenem! —~ sdhajtotta elkeseredetten —- Ait vétettem, hogy ily szérnvtien btin- tetsz? AZ asszons area részvétteljessé vAltozott. — Na lAtia. ez mdr emberi - ~~ mondta di- adalmasan — AMée szebb lenne, ha velem szemben is ilven téredelmes btinbanatot ta- nusitana, - Oh — bédiilt fel a férfi — esak egy- szer megesaltam, vagy legalabb flértéltem volna, hogy lenne miért szenvednem, de igy a pokolnal is rosszabb, .. ~~ Ah szegény, drtatlan férfiak — gunyo- ladott az asszony — hogy mennyi méltatlan evanusitast kell elszenvednidk. Na de jéjjén. Uljén az asztalhoz, Melee az ebédje. Fasult kézénnvel allt fel a férfi. Gépiesen ult az asztalhoz. Az asszony _eoata a levest. Mérre- Az uranak $ leiilt. A feérfi gondterhelt, rdneos arceal nézett el a parolg leves felett. Nem nvult hozza. ~ Egyvék! — unszolta az asszony szere- tettel. —— hKkaszéndm valaszolta a férfi kézé- nvdosen — mar ddllaktam. Felallt. Kiment a szob4bél. Az ajtot oly erével vagta be, hogy az ablaktablak belere- megtek. Az asszony értelmetleniil nézett utdna. ~~ Aki haragszik, annak nincsen igaza.— séha jtotta meggydzddéssel, — Mégis jél sej- tettem. .. | LENE, $5 Bg 8 & = \ N = = Ry = LLL LLL ALIAS cee leet