Nem sokasdg, hanem Lélek s seabad nép tesz csuda dolgokat... BERZSENYE Vol. 43, 50. XLUL éviolyam, 50. szim HUNGARIAN LIFE 1990. december 29. szombat ll. JANOS PAL PAPA FIGYELMEZTETESE IZRAEL FELKESZULTEN VARJA TOTALIS HATALOM A szovjet parlament "karadcsonyi ajandék- ként" megszavazta a to- télis hatalmat Gorba- csov részére, hogy ké- nye-kedve szerint kor- ‘manyozza lassan szét- es6 birodalmat. A szavazds utén Gor- bacsov azzal magyardz- ta a sziikségét (majd- nem) diktdtori hatalm4- nak, hogy ez az egyetlen lehetéség, hogy meg- tudja oldani a mar mar kibirhatatlan gazdasdgi krizist. "Mindenféle destruk- tivelemek prébaljak elé- segiteni birodalomszer- te a szeparatizmust" -je- lentette ki a szovjet kor- ményf6 az ujsdgiréknak. "Micsak akkor tudjuk az orszdg gazdasdgat szi- lard alapokra helyezni, ha az elkévetkezend6é évben kemény rendele- tekkel szabdlyozzuk az orszagot tigy politikailag mint gazdasdgilag." Gorbacsov ——ujonan szerzett hatalma nem fogja megkénnyiteni a Kéztérsaségokkal val6 viszonydt, akik kiilén- ben sem ismerik el Moszkva feljebbvalés4- gat. A reformerek attél félnek, hogy Gorbacsov dikt4tori hatalma vissza- veti az orsz4gota sztalini idékbe. Gennady Yanayev, a reformok ellenségét nevezték ki, elsé szov- jet alelnékként. BESZEDE Kardcsony napjan II. Janos Pal papa figyel- g meztette a vilag politiku- sait, hogy ahdbord rend- szerint egy olyan kaland, amelybol nincs visszaté- rés, és felkérte éket be- szédében, hogy béké- sen préba4ljak megoldani a Perzsa 6bdl krizisét. A Szent Péter bazilika eldétti téren zarandokok ezrei fagyoskodva_hal- gattak a papa szavait. " Tirelemmel és dip- lomadciaval el lehet jutni a megértéshez és a bé- kéhez anélkiil, hogy a kiilénbézé orszdgok vi- tathatatlan jogait és szu- verenitasét | megsért- stik." Eza kijelentés volt Ii. Janos papa legeréd- sebb felhivasa a békés megoldasra az 6bdlben, az6ta amidta Irak elfog- urépa nagyon meg volt i- jedve, hogy uj magyarjards készént ra, csak most a szentgalleni sonk4k felfaldit poroszoknak meg ukranok- ©” \W_ ‘nak hivték volna, ha jonné- A® / | nek janudr elseje utan. JV Mi is féltiink, tehat mi is a | | Eurépa vagyunk. A szovjet biirokrdcia azonban elhalasztotta a lalta Kuvaitot augusztus 2.4n. Ezt az erdszakkal val6 bevonuladst a papa messzemen6leg elitélte. Erdekes médon a ka- racsonyi bészédnek a perzsa 6bdli valsag volt a kézéppontja, ami azt je- lenti, hogy a Vatikdn eb- ben a pillanatban kildtis- talannak ldtja a békés megoldast, de megpré- bdlja meggy6zni a fele- ket, hogy az erdszakot talan ki lehet keriilni tar- yalasok utjin. KESZENLETBEN A HADSEREG Izrael készenlétbe he- lyezte hadseregét egy e- setleges iraki tamadas ellen. Ez az elhatdrozds annak a kévetkezmé- nye, hogy Irak elnéke Szaddam Husszein beje- lentette a Spanyol televi- ziénak adott interjijé- ban, hogy Izrael legna- gyobb vdrosa, Tel Aviv lesz az elsé célpontja, a- mennyiben kitérne a ha- borti a Perzsa ébélben. Izrael miniszterelné- ke kyelentette, hogy or- szaga nem szeretne be- lekeveredni a habortba, de amennyiben Szad- elt, gy abban az eset- sok az utak hasznélaté- | ben hadserege kész ért lennének kénytele- J megvédeni az orszdgot. nek fizetni. Ezen tilme- | és6en an ot k 4Tiv BAKER cmeini akara a telefon TALALKOZNI | FOG SZADDAMMAL tasok jelentés csékkené- Az egyik izraeli tijsig se miatt janudr elsejétél diplomaciai forrdsokra 50200 sz4zalékkal emel- hivatkozva, kirobbantot- kednek a vonatjegydrak ta azta hirt, hogy Baker és az elektromos dram § amerikai kiiliigyminisz- tarifai a volt NDK terii-§ | orszagunkra rékényszeritett rendszer megvéltoz4s4hoz vezetett. Kiépiiltek az | alkotmdnyos jogdllam keretei, amelyek kézétt az Allam az emberért dolgozik, az ter Allitélag janudr 9.¢n letén. Bagdadba megy targyal- KYJRALYI ni Szaddam Husszein- p~ArcyaLé nel. Egyidejileg Szad- papTNER dam az iraki televizidban bejelentette, hogy a tar- gyaldsok elsé és legfon- niszter nemrég a volt ro- tosabb pontjaa Palesztfn man kirdllyal targyalt a kérdés megolddsa lesz. hadsereg és a Securitate ——- , kérdéseirél. Mindezt DRAGANASZ =—Mihdly drulta el egy a- Sinn 6 kormény meg> 1 merikai lap ‘haddéattajs- nikoaliciés pirtok egye- hozzé, ‘hogy "bizonyta- bek kézétt az ithasznd- lan benyomdsokat" szer- J lati dij bevezetésével 6s zett Victor Stanculescu § a telefondijak megeme- vezérezredesrél. Az ex-§ lésével igyekeznek el6- uralkod6 szerint a ro- teremteni a pénzt a né- man hadsereg alkalmas met egység kéltségei- lehet a rend fenntarté- J nek, illetve azok egy ré- sara, de a kormanyzasra J szének finansziroz4sd- mdr nem: igy -adott eset- | hoz. Bunte cimi képes ben - 6 abban latna fela- | hetilap tigy tudja, hogy datdt, hogy elvezesse az J mar is évi sz4z, hanem orszAgot a politikai de-§ kétsz4z méarkdr6l van mokrdcidhoz s ebben a dfjakat. Az mdr biztos, § hogy az dllami tamoga-J A roman védelmi mi- § 74 corat Largest, Independent Canadian Weekly | : in the Hungarian Language | Ara 75 cent HRRRAKLAPAEAHANBRAVAARAEAPHRAERARRAKAA KH KRM PRAM AAR AD DID AM : A Magyar Elet szerkesztésége, kiadshivatal 4 r} B: és nyomdai személyzete: : : : _: ~Aldasos Boldog Uj Esztendét wane _ Y_MINDEN KEDVES OLVASOJANAK! © Gennennnnnnnnennennececccncecerecaunnnenencnnnennean AMBASSADOR OF THE REPUBLIC OF HUNGARY UJEVI NTO a Magyar Elet olvasdinak és rajtuk keresztll a Kanadaban élé magyaroknak Vatoban ij évet készént6k. Olyan évet, amelybe tij Magyarorszdg lép be, tj életet és szebb jv6t var. 1988-90 a nagy Atalakulfs idészaka volt, amely az ember jogait biztositja s nem az ember az dllam szolgdja. Sokan dolgoztak ezért az atalakuldsért otthon is, kiilfoldin is, héla és készinet illeti éket, legyen jutal- muk az tj Magyarorszdg boldoguldsa. 1o91-ben Uj életet is kivan a magyars4g; otthon az uj dllamban, hatarainkon kiviil 1s, hazankra gondolva, valamennyitink hazajéra. Talan soha eddigi tor- ténelmiink sorén nem volt ennyire egyéntettien kedvez6 orszdgunk és a ma- gyars4g megitélése; talan soha nem érezhettiink ilyen rokonszenvet, segité- készséget. Val6ban torténelmi ez a lehetdség, s csak egyet kivanhatunk: tudjunk élni vele. Semmi nem lehet most fontosabb ennél, feledniink kell minden viszélyt, ellentétet, sajat part- csoport- vagy személyes érdekeket. Ha valaha sziikség volt minden-magyar ésszefogasra, mindenki munkéjéra, akkor most itt van a pillanat. Ha valaha idészerti volt a legnagyobb magyar gréf Széchenyi Istvan mondasa - | mindenki annyit ér, amennyit haszndl - akkor ma igazdn iddszeri. Hontitarsaim! Az tj Magyar Kézt4rsasdg nagykoveteként azt kivinom Ondk- nek, gondoljunk térténelmiink legszebb hagyomd4nyaira, gondojunk a Szent Ko- rona mindenkit ésszefogé erejére, teremtsiik meg egyiittesen a magyarsdg szé4- mara az évsz4zadok kiizdelmeivel kiérdemelt szebb jévot. Isten segitsen ebben benniinket! Szeretettel kivanok kedves mindny4juknak boldog és sikeres tj esztenddt. Dr. Kulcesdér KAiman a Magyar Koéztarsas4g nagykovete dam megtamadna Izra- s2z6, amit a német aut6- fiatalokra tamaszkodna. Majd minden magyarnak lesz egy IvAnja, mint az elsd hdbord utdén, amikor orosz hadifoglyok szantottak-vetettek, vodkat f6ztek a kertben, és a {él-vidék-Magyarorsz4g tudta, mi az a “karaso", mi- eldtt még a "nyelvtandrok" 45-ben bejéttek volna. , Na istenem, néha kicsit megkéselik egymAst, ma- Fe ~=—s rakodnak azon, melyik a szebbik nemzet, az o- we) kosabb, kié az orszdg tulajdonképpen, de hat ez mindig igy volt. Ezeknél a mongolokndl. Lehet, a szerbek hazavinnék Szentendrét. A romdnok Bu- dapestet, ligyis csak egy-két betii kiilénbézteti meg népvandorlast. Majd jinius utén varjatok rank, in- tik a sApadt nyugati kormdnyokat, amelyek taldn > legszivesebben felpofozndk az Amnesty Interna- tional aktivistéit, s6t a svdjci dllam oddig jutott, —4——»—< ey Ae Se hogy “iildézést6l mentes 6vezetnek" kivanja nyil- vanitani a Szovjettiniét, amely igy polgdrjogi szem- pontbél egy sorba keriil Hollandidval és Nagy-Bri- tannidval, és teljesen igazolédik Sztdlin egyik’ ked- venc dala, amely szerint “nincs a f6ldén gazdagabb, szebb orszég, hol minden ember érzi hogy sza- bad". Persze legyiink pontosak, a szovjet ember szabadsdgat Sv4jc fogja érezni anndl intenzivebben minél kevesebb vizumot kell kiadnia letteknck és beloruszoknak. Mert kiilénés dolog a szabadsdg, és nyugati szempontbél akkor lehetett a legjobban élvezni, amikor Brezsnyev bezzeg nem adott tt- levelet a birodalom polgdrainak, és bezzeg Gorba- csov nyakat szegné az Almoknak szabadsdgr6l, e- gyenléségr6l, testvériségrél azzal, hogy prébdajat ajénija a pudingnak. A puding ugyanis Nyugaton van, az Ghesek meg keleten, mikézben az a kéz- mondas nem tgy gondolta. Am "iildéztetéstél men- tes 6vezet" ide vagy oda, észtek és volgai németek meg tgy gondoljék, hogy a puding, vagyis a sza- badsag prébaja igenis az evés, az eldbbi annyit ér, amennyiben tételezi az utébbit, s ha az ember nem ‘lehet eléggé szabad a maga haz4jaban, el kell men- ni enni m4shovd. Mégis, a Nyugat csak térdeli a kezét, hogy fenti talélkoz4s4t éhes szdjaknak és élelemnek nem nala kellene megrendezni. | Hanem itt van példdul ez a derék Csehszlovakia, — sé6t Magyarorszdg, ahol mécok, magyarok, mol- davok és Attila egyébb hunjai mar megszoktak és megszerették egymast, milyen jél ellennének ab- ban a Kelet-Eurépa nevi nagy jurtdban, vagy in- kabb emberkeretben. Szép viragdgydsokat lehetne telepiteni a népcsoportok kézé, és japin turistak fizetnének komoly belépédijat azért, hogy megte- kintsék a fehér és vérésoroszt, a hossztitavfutds- ban kivalé karabahi 6rményt vagy a kerekes turu- lon kérbegordiilé 6smagyart. A svdjci vagy német Rébert bacsi meg jéségos mosollyal mérné nekik a meleg levest, és rajuk szdlna, hogy legalabb addig ne jatszanak a Kalasnyikovval, amig esznck. Na de hat, egyenlére nem lesz igy, Gorbacsov még trenfrozza kicsit a népek hazajat, mieldtt hajra Nyugatnak. Az ember még egy jét sem félhet ugy istenigaz4ban. Pedig mar annyira elképzeltiik a dolgot, mi eurépaiak, hogy borzongva nézziik a tévén, hogy akadnak fenn millié6k a magyar és csch sztyeppéken, milyen gyényértien valésul meg a Szent Istvani eszme a sok fajt4jii nemzetrél, amely- ben magyar tatarok, griiz palécok, csukranok, szlo- yak finnek kavarognanak szinesen. Es rettent6 ér- dekes lenne, hogy Ideiglenes Ivan éppen megy mendegél kifelé, amikor a halaron beleiitkdzik Al- “\, Bukaresttél. No és mondd mér, a magyarok be- liden visszatolja Ideiglenest, mit Allod el az utat, Vanyuska, nem eszem meg a Magyarorszdgodat, ne félj, de elmenni innen nem Iehet mar soha. Senki sem megy el, itt maradunk ahdényan még. joviink, mert beteljesiilt az 4dlom,im meg lett amit akartunk. Ebredjetek érémben, Kelet-Eurépa meg- valésult. Egyiitt vagyunk. | Hat ennek az eszmének vagtak el a torkat most. Ideiglenesen nem jénnek az 4llandék. Pedig mi olyan szépen kitalaltuk kézben a dolgot, hogy szin- te sajndljuk, amiért elmarad ez a gondosan kor- latozott Apokalipszis, mar tigy kigondoltuk, hogy Kindat is kinevezziik a demokracia paradicsomava, és victndmiakat sem engediink be Eurépaba, an- nyira szabadnak tekintjiik éket. Sajnos, az elnyo- mott rab nyugati nemzetek foldjén nem tehetd meg az, amit a szabadon szérnyal6 emberi szellem elkévethet ottan Keleten, messze az Odera-Ncis- sén is til. Ott, ahol a magyarok példaul nagyon megnyugodhatnak, hogy a szovjet laktanyak ismét megtelnek majd, mert tudni valé, hogy Arpad népe fél egyedil, kell neki az a tudat, hogy valaki vigyaz 7 ra. Az tij lakék most civilben lesznek, ennyi a kii- lénbség, és 6k se maradnak éhesek, arvak. landé Ivanba, aki jon mianyag szatyorral, és sze- szorulnanak a Duna-Tisza kézé. A kelet-eurépaiak, akik talin gettés{tassal v4- doinak minket, eur6paiakat, nem értik meg, hogy semmi sem térténne veliik, ami ne tértént volna mar meg egyszer, és semmi, ami ne torténne mar most is, Nem értik meg, hogy félnivalénk csak nekiink van, Eurép4nak, amely felé vad, éhes sz4ndékok- kal térnek, elébb holmi rendszervaltas szveggel, mostandban meg népvandorlassal. Ok egyiitt van- nak, ha pillanatnyilag kiilén is. Csak az a kisszerti képmutat4suk ne lenne, hogy cseh baj lesz, és magyar baj lesz, ha jénnek az oroszok. Ahelyett, hogy GriilInének, ismét akad valami kifopds, amiért képtelenek kimdszni a bajbél. Az orosz nyomor csak hozzdadédik a magyarhoz, az ukran és tatdr gylldlete a szlovakéhoz, hiszen a gyildlet iranya ligyis mindegy, tigyis talal magdnak célt és targyat. A kelet-eurdédpai emberben az a j6, hogy szabad, és hogy szabadsdga barki ellen megvaldsulhat. Hat igaz4n sorry, hogy elmarad az a kis szcéna. De nyugodjatok meg, magyarok, oroszok, ta- tarok. Semmi baj. JévGre egymassal ugyanott. Részletek Szén4si Sandor, a jelent cikkébdl. "168 6ra"-ban meg-