| a cde dolgtat. Po werzsenve J © Vol44.4ZXLIV. évfolyam, 4, sam “1991. ja Lin ‘ir 26, szorobat jab viharfelhék a Baltikum falétt A Magyar Elet washingtoni munkatarsa jelenti: Honapok éta késziilttink £4, minden nap sz4mfthattunk ki- torésére, mégis, amikor rénkszakadt, hitetlenkedve kaptuk fel a fejiinket: hat mégis? Végtilis hidbavalé volt minden igyekezet, minden jész4ndék, nem sikertilt megakadélyozni a hébortit! Az emberiség jobbik része az utolsé pillanatig bizott abban, hogy . az érdekelt felek diplomdciai utat tal4lnak a kuvaiti krizis meg- old4s4ra, de minden jéakarat hajotérést szenvedett Szaddam - Husszein makacss4ga4n. Bush elndk szam4ra nem marad mds - Iehetéség: ha hi akart maradni hénapokon 4t hangoztatott 7 kijelentéseihez, a hat4ridé lejarta ut4n el kellett kezdenie a haborut. Neki sem lehetett kénnyd déntés, de més v4lasztasa “nem volt. | | Janudr 17-re virradé éjszakaén tehat a fegyverek vették at a sz6t és cstitértékén reggel arra ébredt Amerika népe, hogy az _orsz4g hdbortiban 4ll. Tiilzds lenne azt All{tani, hogy égigcsap6 hazafias lelkesedés fogadta a hfrt, mint ami mondjuk az els6é vagy a mésodik vil4ghdbortiba val6 belépést kisérte (Korea és Vietnam keserti emlékét a grenadai és a panamai “gyézelmek" gem tudt4k feledtetni...), de a kézvélemény tudom4sul vette, hogy més tt nincs. Ez volt a "hozz4dllésa" a kongresszusnak is, hfven tikrézve az orsz4g hangulatat. Ami egyrészr6l ugyan nem nélkiilézi az elszints4got, mdsrészrél viszont a pacifista Ame- rika véleményét Washington és mas nagyvarosok utcdin tiintetd — __témegek - ‘képviselik, melyeknek harsogé _ szaval6kérusaitél. — . visszhangzik napok 6ta a Fehér Haz kérnyéke: “No Blood for Mindenki, mindent tud Korunk talan legktiléndsebb hdboriya tehd4t megkezdédétt, de hogy mikor lesz vége, azt nehéz lenne megijdésolni. De hadd magyardzzam meg miért rendhagy6 ez a héborti? Hat ilyet még nem létott a vil4g! Mert a haborik 4ltalaban kétféleképp tornek | ki. Az egyik eset, hogy két, nem éppen bar4ti viszonyban lévd orsz4g hatd4raén vdratlanul elstil egy puska, valaki visszal6 és kirobban egy fegyveres konfliktus. A mdsik szokv4nyos eset, hogy az egyik fél meg akarja tamadni a mésikat, mire a leg- nagyobb titokban késatil fel az akciéra, hogy a sz4méra leg- kedvezébb pillanatban meglephesse a mAsikat. Most meg tandi voltunk egy tébb mint 6thénapos neki- késziilédésnek, mely idéd alatt mindkét oldalon a legnyiltabban folytak az elékésziiletek, amelyekrél naponta olvashattunk pon- tos jelentéseket a napisajtéban. Ebben a haboriiban sem a meglepetésnek, sem a "hirtelen felinduldsnak" nem jutott sze- rep: e két tényezé helyett a kényveldi precizitéssal végrehajtott erdékoncentrélds jellemezte a felkésziilést, melynek részleteirél az ljsdgokbél informalédhatott a tiloldal. Még kémekre se volt sziikség... Az eldzetes tudésitasok oddig mentek, hogy még a tervezett tamadds iranyét és célpontjait is kézreadték (igaz, ezt " egy tilsAgosan kézlékeny repiilét4bornok karrierje banta, mert hirtelen nyugfjba kellett mennie...), csak a kezdés idépontja volt bizonytalan. Most mér az is elddlt... (Mellesleg hadd jegyezzem meg zardjelben, hogy a haditerv "kifecsegése” néha sz4ndékos, mert célja, hogy félrevezesse az ellenséget. Emlékezziink csak: az 1944. jtinius 6-i D-Day, a szévetségesek normandiai part- - rasz4ll4sa elétt a németek "elcsfptek" egy angol felvonuldsi tervet, amelyen a tamadas helyéiil a csatorna legkeskenyebb pontjét levé Calais szerepelt. Par nap miilva a szévetséges csapatok partraszdlltak Cherbourgnal, ahol seriki se sz4mitott rajuk.) Azt hiszem, sokkal inkébb sz4mfthatunk meglepetésre Szad- dam Husszein részérél. Tiils4gosan is jél mennek a dolgok az Jj elsé napokban, ami tilzott. magabiztosséghoz vezethet, ami kénnyen megbossztilhatja magat. Az iraki diktétor még nem fedte: fel a kartyit, hadigépezetea fantasztikus méretti amerikai _ | “légibombézés. ellenére lényegében miég érintetlen és tartogat- hat még kellemetlen meglepetéseket. A diktétor célja hdrmas: bele akarja rantani a habortiba Izraelt, hogy az egész arab vilagot maga mégé 4illfthassa, ki akarja kényszeriteni. a foldi harcokat, ahol egyenlé ellenfélnek érzi mag4t, végiil minél tovabb akarja hizni az idét, mert abban bfzik, hogy egy hosszi habort esetén az amerikai kézvélemény kiegyezésre szorfthatja az elndkdt. Mindenesetre tigyesen csindlja: péld4ul sikeriilt megmentenie az amerikai szonyegbomb4zdsok elél majdnem teljes légierejét, mert tudta, hogy annak féldi megsemmis{tése az Air Force elsédleges célja. Oly gondosan rejtette el reptilégépei zémét, hogy a légit4maszpontok megszérésa bombdkkal alig okozott kart benniik, s azokkal még komoly problémékat okozhat. _folyt a a3. 3. oldalon) “| nak Amerika és a hdbo- @ sen csalédnunk! | segité karjaban. Mara érettebb lett a §@ vildg és képessé valt arra, hogy dssze- § fogjon egy kis népért - akdr dldozatok g aran is. Ezért bizakodom tehat, amikor fa 15 millids magyar nemzetre, mindan- -nyiunk kézés sorsdra és jévéjére gon- a dolok. J anuaér 17, ahabord kitérésének napja 6ta azamerikai légier6 | | sziinet nélkiil bombazza Irak katonai célpontjait. - Az"okos bom- | | bak" taldlati aranya csaknem sz4zszdzalékos. A polgari lakos- | | sAgb6l aligjelentettek aidozatokat. - Azirakilégvédelem a vartndl | | gyongébben szerepel. Az amerikai légieré vesztesége minimialis. | |- Litvanidban nagy részvét mellett temették el a vilniusi szovjet | | brutalitas 13 aldozatat. - Irak tébb SCUD rakétat létt Izraelre és | | Szaudi-Arabidra. Emberéletben eddig nem eseit kar. - Otnappal | | a hdbort kitérése utan Szaddam Husszein magabiztos beszédet | | mondott a bagdadi televizidban és "szent habortra" | arab vilagot. A jelek szerint még nem adta fel azt a tervét, hogy hivta fel az | | Izraelt is berantsa a habordba. - Rigaban a szovjet beliigyi ala- | | kulatok megtamadtak és elfoglaltak a lett beliigyminisztérium | | épiiletét. 5 lett rendér esett el az ostrom sordn, kilenc meg- | | sebesiilt. - Szlovaniaban egyre er6sebb aszeparatista mozgalom | |és kivaldsa az allamszévetségbél csak id6 kérdése. A PATRIOT-OK Az amerikai Patriot légvédelmi rakétak tébb kézeled6 SCUD-+rakétat semmisitettek meg cél- baérés elétt. Izrael ame- rikai. kérésre egyelére eléllt a visszacsapdstél (nem tudni mi lesz a jan. 224, harmadik SCUD ra- kéta tamadas utdn). En- ~ nek fejében az amerika- jak Patriot rakétakat te- lepitettek Izraelbe, az i- raki tamaddsok megaka- délyozds4ra, és hogy a segitség egész is legyen, hozz4érté katondkat - a- kik tudjék kezelni a ra- kétat - is kiildtek mellé. Hadifogsagba pilét4kat mutattak az i- — raki Veen, 6 és ssesjukba eset olyan széveget adtak, a- mib6l arra lehet kévet- keztetni, hogy kénysze- ritették doket annak el- mondasara. Bush clnék hevesen kikelt a hadi- foglyokkal szembeni ba- ndsmdd és propaganda- ra valé {elhivasuk ellen. A genfi konvenciéra hi- vatkozva kévetelte a ha- difoglyok jogainak tisz- teletbentartasat és kild- t4sba helyezte, hogy Szaddam Husszeint ha- boris btindsségért fog- (jfk felelésségre vonni a hdbort utdn. TUNTETESEK _ Heves tiintetések van- rii ellen Németorszag- ban is. A német kézvé- lemény 80 szdzaléka cl- lenzia haboritit. A Washington Post legijabb pollja szerint az amerikaiak 75 szazalék- ban helyesli Bush elnék politikajat és a fegyveres megoldast. | VILNIUS UTAN RIGA A litvan févarosban a- lig par hete clkévetett durva katonai beavatko- zas utdn most a lettck {6varosdban bizonygat- tak hésiességiiket a moszkvai beliigyi erdk "black beret" néven is- mert kiilénleges alaku- latai. Vilnius utdn Riga keriilt a vil4glapok cim- lapidra, mert hidba 6n- tenck el mindent a ha- bori hirei, az amerikai sajténak becsiiletére va- lik, hogy teret ad a bal- tikumi eseményeknek is és nem fukarkodik a szovjet beavatkozast eli- télé kommentdrokkal. Lettorszdg f6varos4ban a helyi beliigyminiszté- riumot ostromoltak meg a szovjet kommandésok és az épiiletet véd6 né-_ halott és kilenc sebesiilt maradt a csata szinhe- lyén. A lett kormany til- takozdst jelentett be Moszkvdban, a Fehér § Hazbél szirmaz6 hirek | szerint pedig Bush el- | ndk aggodalommal fi- J gyelia baltikumiesemé- | § lidra itthon és - ezzel egysorban!- a magat magyarnak vallé minden ha- nycket. Kénnyen elkép- zelhetdé, hogy tiltakozds- ; képp lemondjaa februér 7*™ 11/13-ra tervezett moszk- J vai csticskonferenciat. (Ila visszagondolunk arra, hogy a sokkal ke- § vésbé hatdrozott Carter elnékben volt annyi ku- razsi, hogy az afganisz- tani szovjet agresszi6 hi- | rére lemondta az olim-| piat, talan Bush elnok se lesz gydngébb és nem iil J le Gorbacsovwval egy asz- f talhoz. Azzal a Gorba-| csovval, aki eddig min- pott a Nyugattél és raj van szorulva Amerikéra, J kézben pedig tigy mutat- ja ki jészdndékat, hogy ig térvénytelen dllapot, ellen mernek tiltakozni. ' Largest, Independent | | Canadian eekly 7 | in the Hungarian Language : Most, amikor tollat ragadtam, [ff Bf hogy a kanadai magyarsdghoz széljak, 7 | drémmel, reménnyel vart toront6i és § | ottawai ldétogatasom eldtt - fegyverek § dérégnek az Obél-hdbordban. Kordnt- jj ‘sem békés pillanat tehdt a mostani, mé- J § gis hiszem, hogy bizakoddsra okot adé. § f A teriiletrablé jogtiprast, a tankokkal ff § érkezett véres “felszabaditast" toroljék § § meg a nemzetkézi jogrend erdi. | Mi magyarok j6l értjiik mindezt, hi- fj mindig - bar hanyszor kellett keserve- ~ biztunk a demokracia Emberibb irdnyba fordult sztikebb kézép-kelet eurdpai kérnyezetiink § hosszt idé éta elészér nytjt valédi lehe- g t6séget arra, hogy szabadon alakitsuk Bf életiinket. Persze nem ujjonghatunk: erdélyi, felvidéki és karpataljai testvé- reink fennmaraddsukért vivjdk harcu- | kat és nem nélkiilézhetik segité keziin- | ket. Példds hazai kisebbség-védelem- | mel, sziszifuszi, kemény munkaval, lé- | pésrél lépésre remélhetiink kedvezé valtozast. A Magyarorsz4gon végbement gyé- | keres politikai fordulat utan a kézvéle- mény varakozdsa itthon és a nagyvildg- .ban. egyarant okkal volt éridsi. De__ I valijuk be: bizony gyakorta tal4lkozunk § légvarakkal, irredlis igényekkel, primi- I tiv szamonkéréssel. A jézanok azonban f ezittal is tébben vannak a hangoskodé kévetelédzéknél. Ok jol tudjak - az An- tall-kormany gigdszi feladatot vett a vallara: egy nemzet visszavezetését a tévutak siriijébél a fejlett civiliza- ciéba. De senkit sem akarunk kézen fogva vezetni, annak az ideje lejart. Talélja meg az éntevékeny, felndtt polgar sajat utyét! Egyszerre kell tehat tervezni és épiteni ty, lakdlyosabb hé- ¥ zunkat. Ezt a hazat gyakran, persze nem ki- rekeszt6 értelemben, az "eurdpai" jel- ~'&) zével illetjiik, hiszen kontinensiink volt hany lett rendort legytr- | ve, megszdllték azt. Ot § béleséje évezredes multi demokrati- kus értékrendiinknek. Szabadsdg, fiig- § getlenség, emberi jogok, piacgazda- & sdg: ezek a Magyar Kéztarsasag hata- | lyos Alkotmanydnak legf6bb principi- | umai. Uj rendszeriink - rosszakaré- ink minden sugalmazasa, vagy ép- pen vilaggé kiirtélt ragalmai ellené- re-nemzeti célokat kévet és hazank felemclikedésénck torténelmi lépté- ki, gyétrelmes utjat jarja. Minde- kézben az emberre épit: a 10 mil- Bszen zsigereinkbe ivédott a szabadsag J B feltétien szeretete. Minket a nyakunk- B ba tiltetett diktatorok mézes-ma4zos mo- J § sollyal sem tudtak megtéveszteni. Mi ' { tdron kiviil élore, aki j6akaratot mu- tat. A nyugati magyarsdgtdl nem elvte- len bélogatést varunk mai politikankra, abbél volt itt Magyarorszdgon elég ed- dig is. Inkabb - ha kell, keményen kriti- kus - egyiittmikddést és segitséget a demokr4cia buktatéinak elkeriilésé- hez. Pluralista felfogdsunk jegyében politikai nézetektdél, vallastél, szarma- zastél fiiggetlen egytitt-munkalkodasra toreksziink. J6 lenne azonban, ha nem gyengitenénk erdnket egymdskdézti medd6 vitékkal, az emigracidban és az 6haz4ban egyarant. : Személyes céllaim egybeesnek az el- mondottakkal. Tapasztalataimat, szé- les ismeretségi kérémet és a Magyar Demokrata Férum tigyvezeté alelnéke- ként teljes politikai befolydsomat is be kivanom vetni annak érdekében, hogy a magyarsdg egységét, dsszetartozdsat erdsitsem. Segithet ebben a rettenté - de nem megrettent6 - feladatban a Magyar Elet minden olvaséja, aki megkeres javaslataival, aki az éha- zahoz kapcsoléd6 kételékek szoro- sabba flizésén akar munkdalkodni. Hivatalba lépésem révid ideje éta . maris sok, megvaldsithaténak létsz6 el- képzeléssel taldlkoztam, amelyek alap- jan a Kormdny nemsokara kidolgozza a nyugati magyarsdg kétédését eldsegitd intézkedéscsomagot. Tudom, sok ki- sebb-nagyobb tigyben kellene segit- ség: az Allampolgdrsagtél a rddiéa- dasokig, a jobb befektetési leheté- ségektdl a kulturalis kapcsolatokig. A Kanadaban tj hazdra lelt magya- rok példis kisebbségi politika élvezdi. A szazadfordulé tajan alapitott Otthon, Székelyféld vagy Hunok Vélgye elne- vezésii kistelepiilések még a hazavd- gyédast hordozzik neviikben. Meg- gydzédésem, hogy Kanada tavoli vidé- kein mara minden magyar otthon lehet. Mégis szeretném, ha sziviinkben mind a 15 milliényian itt, a Karpa- tok karéjdban lennénk itthon. Dr. Horvath Balazs MAGYAR KOZTARSASAG NAGYKOVETSEGE Tajékoztato A Magyar Kéztaérsaség kormanya 1991. februdr 1. napjaval kezd6- déen megsziinteti a vizumk6telezettséget azon érvényes ttlevéllel ren- | delkez6 kanadai Allampolg4rok sz4méra, akik nem tébb, mint 90 napi tar- § t6zkodds célj4b6l utaznak Magyarorszagra. Ez a kedvezmény nem vonat- | kozik azokra, akik munkavallalés, vagy bevandorlas céljab6l kivannak be- lépni az orszdgba. A magyar kormdny a vizumkételezettség egyoldali' megsziintetésénél figyelembe vette, hogy Kanada, mint bevandorlasi célorsz4g egyelore nem tekinthet el a beutazdsok elézetes engedélyeztetésétél. A kanadai kiil- | iigyminisztérium ugyanakkor kormdnya nevében kotelezettséget vallalt § arra, hogy minden varakoztatés nélkiil, a leheté legr6videbb iddn beliil ad den tamogatast megka- J egyszeri, vagy t6bbszéri latogaté és ideiglenes tart6zkoddsra jogosité vi- zumot magyar dllampolgarok szimara. A kanadai kormany kifejezésre juttatta azon széndékét is, hogy a jovGre nézve megvizsgalja a magyar 4llampolg4rokra vonatkoz6 vizumkételezettség megsziintetésének lehe- | téségét. fegyvertelen embereket § A megillapodds kifejezi a magyar-kanadai kapcsolatokban bekévetke- zett alapvet6 valtozdst és megerésiti a két kormany hatdérozott szandékat az Allamk6zi egyiittmtikédés tovabbi erdsitésére.