- esuda dolgoket .». | Vol. 28. No. 30. XXVIIL. évfolyam, 30. szam. Az APOLLO—SZOJUZ kozos urrepuleés A vilag els6 nemzetk6zi, k6zés tirrepiilése sikerrel zdrult: a kéz6s kapcso- loszerkezet bevalt (amit egyébként az amerikaiak épitettek, csekély 200 millio | dollar kéltséggel). — Millids karokat szenvedett a kanadai mezégazdasdg a hosszu szdraz idészak miatt. — Idi Amin Afrika népeinek teljes dsszefogasat hirdette meg a feheér vezetés alatt allo afrikai allamok megdontése céljabol. — Addisz-Abebabdan, Etiopa f6varosdban szakaddrok két amerikait és 4 abesszin polgdrt elraboltak. — A japdni Sappordéban (ahol a téli olimpidt tartottdk) a rendorség épiiletében pokolgép robbant, mely négy személyt megsebesitett. — taktikdt alkalmazza, mint azt az 1973-beli haboru elott tette". — Washingtoni jelentés szerint Tel Aviv uj béktervezetet nylijtott at, miszerint Izrael tovabbi teriileti visszavonuldast eszk6zélne, egyip- A kanadai atomtudésok sztrajkja alkalmaval a sz6sz6l6 Olch Trojan fGmérn6k kijelentette: atlagban évi 17 ezer dolldrt keresnek, ami —- tiz évi egyetemi tanulmanyok utan — kevesebb, mint a badogos-szerelé szakma (plumber) évi $24.000 jovedelme. — Az USA szendtus egyik albizottsdga arra térekszik. hogy megakaddlyozza a ,»CONCORDE” kézés angol—francia gydrtmanyu, szuperszonikus sebességgel kézleked6 reptilégépnek az amerikai légikik6tGék hasznalatat. (A CONCORDE 3 6ra alatt repiil New Yorkboél Londonba. — Szerk.) — Egy gérég matroéz, — aki az Eastern Airlines junius 24-i BOEING 727 lezuhandsdat tulélte, sulyos testi sériilése karpotldsa fejében 5 millid dollar erejéig perli a légiforgalmi Egyiptom szerint Izrael ,,ugyanazt a banned tomi engedmények és USA segitség fejében. vallalatot. @ SZOCIALIZMUS IGEN! DIKTATURA — NEM! A lisszaboni és oportdi kommunista parthazak elle- ni ostrom.a helyzet tovabbi kiclesedését jelzi Portuga- lia beliigyi helyzetében. Tizezres t6megckben vo- nultatta ki a szocialista és a népi c demokrata part tag-| jait, hogy az utcan tlintes-: sének a Forradalmi Kato- | -poziciokat, TV- és radidallo- tonatanics indokoldsa imi kalandorok utjanak vagasa.” (Ismerds sz6veg?) Mint mar jelentetttik, iszocialista és népi demok- rata part tiintetden _ kile- ‘pett a kormanykoaliciobol, mert .a REPUBLICA szo- ,»artatlan baranybdr"” pmasokat elfoglalnia. A Ka-ja, proletardiktatdra poszto- aija rejlik: attol 1975. jidius %, szombat. Egyiptom ultimatumszerii fenyegetése adasul a jdlius 24-én lejdro megbizatast nem ujitja K.6zel-Keleten! Izmail Fahini, cgyiptomi killigyminiszter Kairdban a kovetkezOket fuizte hozza bejelentéshez: — ,Egyiptom ellenzi az UNEF csapatok alkal- mazasat, mert az UNEF jelenléte a ,,sem béke, sem haboru” helyzetét tartésitja, azaltal, hogy felségtecriiletet tart uigvelctc alatt, cles tétben az ENSZ fel- alapok- mannyal és a bevett nem- alatt|zetkézi jogszabalyokkal”. Kissinger szerint, ha az tartanak, | yaz még nem az eljo- zOtt hatarsavral”. 4 cal gas kisérletének egyik jele- cl Abdel Inemreég lorszagokban lehet a mes helyzetet teremtett aj kénnycbben megcafolni. meg — stilyos és veszedel- | jérkezé ryenc¥ ‘tak, i/Khmer Rouge gyézelme uta- ni révid a varatlan, ultimatumszerti | hodi tott varosbol, CSs- egyiptomi | ellen- | | /UNEF rendfenntarté egysé-| hadsereg részleges mozgo-; hogy a portugal belpolitika 'gek menddtuma 24-én_ Ie- sitasara: .Az ellenforradal-|felgyorsitott marxista irama) jar, Jmilliés Az egységes arab ésszefo-| sejtesoportokra ,dominoe- leg- kiesett A julius kézepén onnan filtek elmond- hogy a kommunista fellelegzés utan nyomban a legsdtétebb ter- fror kész6ntétt be: 1. Minden ujonnan meg- ; falubol tanyardél kivétel nélkil mindenkit kitelepitet- tek, jobbanmondva el- hajtottak ,Mindenki gyants” alapon, ami kb. kétmillid [6 .,kény- ‘szer-davajozdsat” jelen- ti! 2. A peénz, mint fizetdesz- |kéz elttint; az orszag visz- iszatért az dsi cserekereske- dclemhez, ugyanugy lvossag is elttint, jelenti | miatt nagyszamu szimpati azt, hogy a csapatok nyom- zZanst elvesztenek aivend6 valasztasi harcokban, mert a rokonszenvezok és leendo tagok mindeddig hi- telt adtak annak a mézes- madzagnak, miszerint Ro-| ként kényvelik az Or- mert a korhazakat agyastol, kitelepitették. 3. Az Oserd6be _,,beutalt” to6megeket — tizes osztoitak, nagykegyesen —_— hozzatéve, hogy ezentul ,Samak Mit"- ben- 3® ~nuik fekvo pacienstdl egytitt ban eltavoznak az ellen6ér- - | Largest, Independent in the Hungarian Language Ara: 30 cent. A pécsi kat. plébaniatemplom. Eredetileg térék dzsima a XVI. szdzadbol. Ayer yn tO CSORDAS GABOR: natandcs ellen, mely cialista ujsdgot atvették aimdban és Parizsban a sar- a parlament kikeriilé- | kommunistak. lo-kalapacsos ‘zaszi6 hivei sével, kormany nélkiil Pee ae nem tartoznak a. moszkvai| az. 1917-beli szovjet tae | . Figyelemremélt6, hogy | Komintern vasfegyelme Abu Maizar palesztinai de-|pex, azaz elvtarsnak sz6lit- legatus-vezetO. _ javaslatat, | patjak egymast, mert vegyen- “melyet Izr: aelnek Az ENSZ- 1G jogokat éivezne kk, oly. sammngte pare fon ew bdl valé kizdrésa iigyében annyira, hogy a nadcskéztarsasdgi | rend- a francia €s az olasz . |ala. szert akarja’ bevezetni kommunista partok ért- | az orszagban. heto aggodalommal A hatalmas utcai tiinteté-| szemlélik a portugal | seket annak ellenére hajlot-| kommunistak ttilgyors tak végre, hogy a csupan| szovjetizalasi mandédve- kommunista miniszterek- reit, bol allé kormany rendelke-{Vajon micrt zésére a hadsereget dllandé'a_,,testvérpart” késziiltségben tartjak, ne-| nek? hogy az ,ellenzékncek” (mely| A tObb, mint 60 szazalékot| képvisel)) sikertiljgn kulcs- sult t UNEF valasz: sajal FLORIAN TIBOR: Nem Iehet meghatotisdg nélkiil figvelni néptink legtavolabbra vetodétt szorvanyanak, az ausztraliai magyarsagnak kulturalis éle- tet és nemzethtiségét, Ok azok, akik a szabad vilagban a leghatal- masabb emliékmiuvet emelték 1956-os nemzcti folkeléstink emléke- zetére, A kanadai magyarok utan 6k szerepelnek a masodik helyen azok kéz6tt, akik Nviré Jozsef madridi siremiékéhez a legna- syobb Osszeggel jarultak hozza. | | Ok azok, “akik a legtébbet aldoznak arra, hogy a szabad vilag- ban élo6 magyarsaggal er6teljes kapcesolatot tartsanak fenn. Ezt a célt szolgalta.az Ausztraliai Magyar Szovetség neves torténész- elndkéenek, a , Sons of Nimrod” kGtet szerzdjének, dr. Endrev An- talnak hosszabb-ideig tarto amerikai latogatasa is. Ok azok, akik nemesak Mindszenty hercegprimasunkat hivtak meg és vallaltak Utikdliségét, hanem irdink és muivészcink kGziil is mar j6 néhdnyat lattak vendégiil, Fiiry Lajos — meghivasukra ~- mar tébbszér is jart kézéttiik cldaddisokat tartani, Gabor Aron is mar kétszer la- togatta meg dket és Tollas Tibort is meghivtak. (Tollas ottani la- togatasanal még azt is meg kell emliteni, hogy a Nemzetor kulon- bGzo khiadvanvaihoz — létszamukhoz viszonyitva — ok adtak a legnagvebb hozzajarulast.) Szorenyi Eva és Szeleczky Zita is — meghivasukra — nagvszerti muisort adott t6bb ausztralfai varos- bani. Es ide sorolhatjuk Bodnar Gabor ‘cserkészvezet6 meghivasat is. . Csak az tudja kell6en értékelni'a meghivasokkal jaré aldozatot, aki ismeri a repiiléjaratok dijszabasat. Nem art egy gvors képet adni errdl. New Yorkbol Svdney-be a menet-térti r epiildjegy mai, rendes dra $1858. Még kedvezmeénnyel is §1539-ba keriil, A kedvez- mény feltétele a 14 napi minimalis és a 28 napi maximéalis tartoz- kodas. Ha azonban valaki minden nagyobb ausztraliai magyar te- lepiilést meg akar latogatni, akkor nem hagyhatja ki Perth varo- sat sem, mely az ausztral kontinens legkeletibb oldalan van. Perth- be és vissza a rendes repulout ara mar $2242, a kedvezmeé- nvese $1923. Erdemes lenne kiilén forla lkozni az ausztraliai magyar cSer- * kivalé munkajaval, kiilf6ldi taborozdsaival, vagy az auszt- i Magyar Talalkozék (ebben az évben a LIL) példamutaté meg- a vendégek nagy szeru ‘elszalla- késze ini idezésével, kittind musoraval és dsi rendszerével. _ . Az ausztraliai magvarsag mag ratartasdra jellemzé az is. hogy a dél-vietnami menckiiltek megsegitésére nagvszabasu gvujtést in- ditottak.. Ezzel akarjak viszonozni — irjak felhiv asukban — azt az anvagt ‘segitséget, amelvet a szabad vilag népei nvujtottak az 56-05 nemzcti felkelésiink mencekiiltjeinek elhelvezésére. —— | -Példamutatasuk. abban is, figvelemremélts, hosy kiilnbdz6 kiady anvokkal Ohajtjak megiinnepelni a Magy ar Iris évét, melyet itt nvugaton inditottunk. el, de eddig_ nagyon kev eset tiink. arte wo Magyar irdk Ausztralidban. nem nézhetik tétleniil a az emig- Pacios jrodalmi. ev kibontakozasat” irjak felhivasukban és segitsé- cet -kérnek az ausztraliai ma agvarsagtol, hogy sok kilfo ralia ren sola ‘@ EGYIPTOMI »JULTIMATUM” Kurt Waldheim. az Egye- Nemzetek szerint Egyiptom legujabb nem ortilnck bejelentése. miszerint a jo-) evdzelmé-, vuben nem engedélyezi az (United Nations’ | orsza- Emergency Force — rend- | gaikban kézvetve bizonyité fenntartd csapatok) jelenlé- | {kot szolgaltatnak, hogy az ict a Sinai-[elszige F teréenek ceyre magyarsa ralynékroél é tett, A javaslatot negyven iz- dah-i izlam kiltigyminiszte- ! rek csticstalalkozojan. fotitkara Z DOMINGSORS": REMURALOM KAMBODZSABAN A détente len, Ya-azsiai védelmi zdndbdl Jam orszag tamogatta a jed- meézes-Madzos, olvadast prédikalo szirén- tark6lovessel hangjat az amerikai kelct-|¢l Orokre. egy-egy _ sejtcsoport- nak 6t holdnyi dttalan dzsungelt kell kézés erével, révid hatdridé alatt rizstermel6-félddé varazsolnia. * lyeket a bevalt révid dton, hallgattatjak * gvenek valamit. Adomanyaikkal segitsék el6 a ,,Délsziget [rodalmi Albuma” c. kényv megjelenését, mely Csapé Endre és Botond Istvan szerkesztésében az ausztraliai magyar iroktol és 1—2 veliik kapcsolatban allo kulfoldi magyar irdétél hozna szemelvényekct. Es végiil emlékezziink meg a havonta megjelend Ausztraliai Magvarsag 1975 évi Kalendariumaroél] is. Megszoktuk, hepy min- den évben kiadjak, de az idén, az emigracios jrodalom évéeben még nagyobb gonddal szerkesztette Csapo Endre, a lap szerkesz- g kulturalis kapcsolata mennyire vilag régy iajan szétszért magyarsaggal. toje. A ‘Sydney-ben, Mercz Miklds Attila, egy magyar kivandorlo esaladot abrazol6, mtivészi feddlapjaval megijelent, munka torténelmet, tajékoztatast, irodalmat és humort ad nem- csak ausztraliai magyar csaladoknak, hanem tébb pontjan. Ezzel bizonyitja, hogy az ausztralial terjed és erdésbdik a 80 oldalas az emigracio élet- Az illusztralt és minden honapra verset add naptari részén kivul figyelemremelto Bodolai Zoltan tanulmanya a magyar ki- ldtisztjérol, Kies Jézsef hadnagyrol. s Gaal Gyula cikke az elsé vilaghdbonis hires repii- Botond Istvan parizsi novellaja, Fury Lajos térténete egy -Magyaror szag orosz | harmincadik - évforduldéjan sokan: beszél- nek arr6él, hogy a magyar élet sok teriile- tén enyhiilés mutatkozik. Enyhiilés ta- |pasztalhaté a politikai életben, az iroda- | | |lomban, a mlivészetben, a sport teriiletén. 4, Az ellenszegtiid szeme- Ha ez valéban igy van, akkor a reforma- ‘tus egyhdz az egyik teriilete a magyaror- szagi életnek, ahol nem tapasztalhaté eny- | hilés; ahol nagyobbrészt még mindig a kormanyoznak; ahol szo sincs rehabilita- iciérél és az a kozel ketszaz reformatus ielkipasztor, akiket az elmult évtizedek- ben lelkészi hivatalukboél koholt vadakkal lelmozditottak, még ma is polgari palyan, isokszor neheéz fizikai munkaval keresik | ‘meg kenyeriiket. Nemsokara harmine esztendeje lesz an- nak, hogy a magyar dllam egyezményt ko- | t6tt a magyarorszagi reformatus egyhaz- i zal. legyezmeénvt. Ebben az egyezményben ki-| aes re eB) ; ” BS j potentat jelenlétében 1948. oktober 7-cn irtak ala ezt az mondottak az egyhaz és az allam szétva- ilasztasat és az allam iinnepélyesen bizto- isitotta a | Az idik évforduldja felé kdzeledve uigvre vallas szabad gyakorlatat. megkotésének a haminca- jo szem- venni, hogy mi maradt meg ebbol egyezmcny laz egvezménybol és mi a magvyarorszagi | refor lIvett eayre teljesebbé matus egyhaz mai helyzete. Az egyhaz és az allam szétvalaszlasa he- valik az egyhaz fel-| is6 vezetésének az allamhatalommal valo | Osszefonédasa. A jelenlegi egyhazi veze- amerikai magyar kislany karacsonyarél és Irecs Gerd elbeszéleé- se mély, lélekelemz6 irasok. Mészaros Laszlé és Siesz Ejpié hu- moran kivil nem feledkezik meg a k6ltészetr6] sem és 3 auszt- raliai magvar lirikus, Botond Istvan, Csepelvi Rudolf és Novak Maria versein kiviil Amerikabol e sorok irdjat, Europabol pe- tok az ‘irasban sulvos politikal vadaskodassal il-| ‘lették a ket elmult harminc év alait szoban és | vilaghabord k6zétti korszak dig Tollas Tibort és Sadry Evat szdlaltatja meg. Az ausztralial magvarsag — kulturalis sikon — évrél-évre egv- | magyar protestans piispékeit tobbek k6- izott azért, mert szerintuk az egvhaz tul- lsdgosan dsszefonddott az Allamhatalom- t esele ked- 7 Sldi célra adott hozzajérulds u utan - az ausztraliai magyar " irodalomért is te- On re jobban kézeledik hozzank és egvre szorosabban kapcsolédik bele a vilagmagyarsag vérker ingésébe, Minderroé!l nemecsak azért irtam, mert az ausztraliai magyarok éppen olyan kézel vannak hozzam, mint az amerikai, kanadai, dél-amerikai, eurdpai, vagy afrikai magvarok, hanem azért is, mert jévoénk és menekiiléstink egyetlen utja csak ez lehet: a vildg négy tajan szétszort magyar- sigot egyre szorosabban kapcsolni egymadshoz. Kimunkdlni az egyiittmtikédés mdédozatait és azt, hogy a vildgon térténd valto- zasokra, tragikus eseményekre és a magyarsag sorait szétbontani akaré térekvésekre, tdmaddsokra_ egyforma magatartdst tant- sitsunk és azonos valasszal feleljiink. | - _ Ennél szebb. és siirgdsebb célt nem valaszthatunk magunk- nak! Ha ez sikeriil, f6lkésziilten. varhatunk minden esemeénvt. | -Ha ezt megvaldsitjuk, akkor a kanadai, vagy amerikai magyarsdg- hoz, Iélekben, odaszdmithatjuk a mds féldrészeken él6 magyar-* ‘sdgot is és ez a vilagtajakat atfogo szambeli s mindéségi nivekedé- siink olyan nemzeti Ontudattal ajdndékozhat meg, amelynek se- | gitségev el még fiainkat_ ¢s unokai : inkat sem kell félteni a fdlszi- , hogy tudatunkka| valjon, “f hogy az ‘ausztralial, déLamerikai, ‘eurépai, ‘Vagy. cafrikai. magyarok kézelebb alinak hozzank, mint befogads. orszdgaink | polgarai. os Higyjiink a vildgmagyarsag ‘Gsszetartozdsdban és épitsiik. fol” a - mninden tavolsdgot ‘Sthidale: szellemi Magyarorszagot! cue mig a DEERE LERNER. ST Ap LILY AE PS ! : i keg | 2 imal és kiszolgalta azt. | hosszu ideje tagja a Magyar Népkoztarsa- isag ElnGki Tanacsanak, amelynek tagjai | kGzé az elmult nvdron az Orszaggyules | i megvalasztotta a dunantuli egvhazkeriilet | Iti f6gondnokat, Somogvi Jézsef Kossuth- | dijas. szobraszmuveszt is. Az egyhaz ma- | gasrangu vezet6i ott tevékenvkednek az, | Einoki Tandcsban, amely tébbek k6zott | -kegve Imi kérvényeket utasit cl, vagy tel | jesit, tehat dont élet-halal [6l6tt, hatdroz ; az Allampolg arsagi kGtel ekbat va ald elbo- | csatasok, kivandorlasi. kérelmek felett, | sok gyetleniil. — es Es mi tértenik ma? Bartha Tibor debreceni ptispdék mar “gyi megszallasdnak zi tisztségek, de gyakran mar egyszerti Iel- allasok betéltéséhez is az Egyhaz- Hivatal . hozzajarulasa szitkseges. Kiilféldi utakhoz, onnan ide és innen oda, egyhazi emberek részére elengedhetetlen az Egyhaztigyi Hivatal engedélye ... Az egyhaz meg se mozdulhat az Epyhaztigyi Hivatal hozzajarulasa nélkul. készi a Az egyhaz szabadsdga csak papiron Ic- pee ‘ | ee ~ © | tezik. Hogy csak egyetlen példat emlit- (Polyta tatds | a 2-ik oldalon) | R Akosi- korszakban élre jutott vezeték tezik Hogy csak egyetlen pe dat Lo. qeegpegreemeapnges sek: az ifjusdg vallasos neveléscrol szo jscm Iehet. Jaj annak a Iclkipasztornak, aki az ifjdsaggal foglalkozni mer: elobb- utobb talan mas vadak alapjan, de bizto- san elmozditjak allasabol. Egyetien pon-— ton tesznek csak kivételt: az egyhaz ke- zén hagyjak a nyomorék és fogyatekos gyermekek fizikai gondozasat, mert azon a téren mar nincs az allamnak idcoldgiai- lag mit féltenie. A. magyarorszagi refor- matus egyhaz Bartha pispok vezctese alatt szamos kilfoldi vendég és belfoldi nemrégiben uUnne- ipélyesen megnyitotta a részben nyugati i g pénzen épiilt oOrbattyani Reformatus Egészségiigyi Gyermekotthonat, ahol 500 testileg-lelkileg fogyatékos gvermeket apolhat. Iddkézben meélvrehata valtozdisok is torténtek a reformatus egyhdz belsd cle. - iében. Az idd révidsége miatt szoritkoz- zu ismeét egyetlenegy példara. 1967-ben, lebreceni zsinat évforduloja alkalma- ‘bel rendezett tinnepségek soran uj egy- Aazi torvéenvkonyvet fogadtak e] Magyar- }orszagon. Hadd emeljem ki ebbol a Iel- készvalasztas reformjat. A reformacis ideje éta a lelkészvalasztas mindig a evi- lekezetek féltve Grzdétt joga volt. Az uj tOrvenvkOnyv szerint mostantol kezdve egy tulnvomodan a felsObb egyvhazi szer- ‘ek képvisel6ib6! allé icl6lo bizotisag va- lasztia ki a lelkipasztort egv-egy gvule- kezetbe, mert hiszen a felsobb egvhazi 3 mint mondjak — .jabban ja", ‘hogy ki valé lelkipasztornak cry- env » egvhdzba, mint a helvi gvulekezet _eldljardi és tagjai. Bartha piispok az 6si rend durva megsértését kegyeskedd sza- vakba csomagolva. adta be az elmult cv- i ben a debreceni Mester utcal gyllekezct- inek keét aj lelkésziik beiktatasa alkalma- bol: Korabbi emberéltékben a lelkeszi ‘allas betdltésének a gondjat ¢ gery gvil- *setben csaladi kotelékcket tépve e srét | lekezet maganigvenek tekintettck: Ez a gvakorlat az utdbbi Ay: Allami Egvhaziigvi Hiva tal szigoru ‘moly valtozdson ment at és mi az egyhdaz- kegvyetlen ellenérzést gvakorol minden : ban megujulast munkalé Lélek vezetese- jlegyhazi_ tevékenység. felett. Vezeto egyha-, esziendékben ko- (Folytatds a negyedik oldalon)