Nem sokasdg,
hanem Lélek

$ szabad nép tesz
esuda dolgokat...

BERZSENY!

Vol. 34. 42.

NAAILV. aviolyam 41. szam.

1981. obser a - Somat,

U J partfstitkér Lengyelor szagban e A sordg ; valasztasok

Moshe Dayan, Izrael vy. kiihiigyminiszt ere 66 éves korahan, szivszélhiidés-
ben meghall — Egyiptom tj elndke tjabb 230 fanatikus muzulmin terroristat
tartoztatott le. A hadsereghél pedig 136 tisztet tavolitatt el, akik a muzulman
fundamentalistakkal désszekétteléshen voltak (ez uldbbiak ,,vallaliak” Szadat
meggyilkolasat) — A szudan—esadi hatar mentén — mindkét részr6l —csapat-
isszevondsokat jelentettek az amerikai AWACS-radarrepiilégépek. Csad ugyan-
is libiai megszallas alatt van, igy a libiai esapatok innen fenyegetik Szudant —
Nixon, v. amerikai elnék Szadat temetése utan, felkeresett négy nyngatbarat

arab

orszagot: Jordaniat, Szaid-Arabiat, Tuniszt és Marokkét, Az ut célja:

szeretné a Palesztin Felszabadité Szévetséget (PLO) bevonni az Izrael—
Egyiptom kézétti béketargyaldsokba, amelyek a palesztin nép sorsdrél din-
tenek — Arafat, PLO vezér kijelentette: ,,Sziria vezetéi meggyilkolfatasomat
tervezik, merit nem zdrkézom el a lehetéség elél, hogy a héketargyalasokon
részivegyek!” Ez a kijelentés azutan tortént, hogy Libanonban meghitsult egy
merénylet. Arafat ellen — Reagan, amerikai elnék elismerte: ,,Jelenleg egy
enyhe gazdasagi reeesszié van Amerikaban, amely — remélhetéleg — riévid
lejaratt, lesz.” — Teheranban tijabb 27 ellenzéki politikust végeztek ki. Az
Amnesty International tilfakozott a kivégzések ellen, mire Khomeini igy va-

laszolt:

Az Amnesty International tiltakezasa a Satan hangja, amely az

Izlam ellen témiriti ma ellenségeinket’, (Az Amnesty International jelentése
szerini: eddig tébb mint 4906 ellenzeki politikust vegeztek | ki Irdanban).

A LEGGY ENG EBB
LANCSZEM”

Genscher,
kiilligyminiszter
Jalogatott,  ahol
meg heszélést
Ten g,
Part

duktatora),
bek kézbit — ezeket mond-
ta:

Moszkva__ politikai
reivel. Habdr Reagan

kat javult a helyzet. Viszont
Nyugat-Eurépa meg mindig
vainak.

Moszkva politikajanak ma
is Lenin tandcsa az irany-

ott kell tamadni.”

Ne felejise el Nyugal,

tak fel vilaghédite terveik-
kel,

HABSBURG OTTO:

A nemzelkizi politika egyik ij jelensége, ‘amelyre a vilag esak
vonakodva hajlando felfigyelni, az, hogy
fendiit. Ha a vezelé polilikusox torténelmi tudasa nagyobb leone, mint
valéjaban, ‘kénnyebben felismernék, ‘hogy mirél van sz0.

Mirél van sz6? Mar a ra

maddas soran v

Finnorszagiol.

A Szoyjotunié ma politikailag keriilt megiehetésen nehaz helyzet-
hogy a fegyverkezés terén éridsi elényre
s az amerikal énmareangolas esztendelt kihaszndlva aljutott oda, hogy
“a vilag elsé katonai hatalnva leit, Politikailag azonban mégsem rézsé _ |
a helyzete. Iennek 6. oka, ileive megnyilvanulasa lathaté napjaink-
az algin nap hésies ellendilasa; a szovjet gazda-

be. Igaz ugys,

an: Lengyelorszag;
sagi valsag:
Kina felemelkertss

,Sajnos, a Nyugat még |-
ma sinces teljesen tisztaban |
mddsze- |
el. |
nék uralomra jutdsa éta, so-

. a litikai
hitelt ad a Kreml esabsza- |

esak — Lenin tanacsa- |

|ta — tapogatjak a leggyen- |
| gebb laneszemeket s tha kell
ee, |,.egy iépést elére, majd ket |
nyugatwemet|,. oy ge a is
., ,.{ lepest hatra tesznek.

Pekinghe |
thosszas |
folytatott |
a Kinal Kommunista |
{6titkar-helyetlessvel |
(aki jelenleg Kina abszolut |
— Teng — téb-/

A kapitalista vilag — leg-
gyengébb laneszeme ma

4 Kézép-Kelet. Az arab |

vilag forrongashan van s

ezt a Kremt ki fogja hasz- |
nalni. Tudja ugyanis, hogy |

a legérzékenyebb_ esapast
amal. mérhetné .a kapita-

lista vilagra, ha megsza-

kithatna az arab olaj
aramlisat Nyugat felé,

Teng igy fejezte be nyi- |
latkozalat: ,,Az egyetien po.
Moszkva |

érv, almit
megért €3 vrespektal: az
eré. A Krem] mai urai tud-
jak, hogyha Amerika, Nyu-

gal-EKurdpa, Japan és Kina |

adéja: ,.A kapitalista vi-| Ssszefog, akkor ugy habort-

lag leggvengéebb lanesze- |

mét kell kitapogatni — és |Seag2sven Gket a feljes ve-

ban, mint a gazdasagi ver-

resig veszelye fenyegeti. A

llényeg tehat: az dsszefogas, |
hogy az oroszok nem hagy-| hogy ne legyen sehol
| gyenge

egy
larreszem,
Moszkva altorhetne.”’ -

a oTe *
>

| “Amiéta Ronald Reagan keriil kor manyta, az “Amerikacelle nes pro-
paganda mindenekeldtt Haig kiilligyminisstert velte célba. Ez, a ta-
madok szemszigébél néazve, erthelé és logikus. Haig ugyanis

az thy nopex részér6l jele itkezd ke hivass

Me.
.
ny

| teite:.

amelyet |

a Szovjetunio ellentamadasba

gi rémai irodalomban olvashatjuk, hogy —
a szkithak érékGsen retlegiek a kémektdél, ez volt egyik sajalossaguk, .
a amasik pedig az, hogy minden habordjukat visszavomuidssal Kezdtex,
A szkithak — iy ftanitjak a klasszikus szerz3k — mindig az ellenta,
ailak naggya, 8s akkor arattak sikereiket. Nos, ezt lat-
juk az or oszoknal is. A Szovjetiunid, mint eléite a cari birodalom,
akkor tudolt mesterien cselexedni, amikor a. dolgok nem alltak jol a
szamara, Laituk ezt a masodik vilaghabort soran, vagy akkor, ami-

kor a Szovjetunio a nevezetes tou héboriiban vereséget szeavedelt

KANIA. LEMONDAS A

Kania, a Lengyel Kom-
munista

tori hatalommal bir, | hiszen
“nemesak .partfétitkér, ha-
nem “exyattal miniszterel.
_nbk is. |
“Az Uj diktator ckijelen-

tomnaik tartom,
Part

rendeltem
orsza-

atvéeteli kisérletet

| gu nsib an’.

Kiiltldi

jutasa azt jelenti, hogy a

Part -géresésen ragaszkodik ff
(Moszkva paranesara) a po- §
litikal hatalomhoz. A gazda- 9
januar 1.

sagi vezetest 1982.
(61 viszont ‘aladja a Munka-
tanacsoknak, mivel tbelatta,

Part fétitkara -le-|
‘mondott. Helyébe Jaruzels-
‘ki tabornok, miniszterelndk |
‘kerlilt, aki igy teljes dikta-

_,,Elsérendi.. - felada-
hogy a’
uralmat fenntartsam Ua
Lengye elorszagban, Ezért el- §
a rendfenntario 9
eréknek a teljes ‘késziiltség §
Allapotat, hogy igy megaka- |
dalyozzunk minden hatalom- ]

| megtigyeldk J
szerint Jaruzelski uralomra- |

dasagi probiéimakka!l
birkézni.

meg-

nak szol, amely a politikai
vezelést is szeretné
szerezni, (Walesa,

rekvest a legutObbi
resszuson elitélte.)

kong.

WALESA
NYILA TK OZATA
Walesa Parizshan
(az ottani
meghivasara ),

lentette:

wiz a lény, hogy
ki kezében dsszpontosul
most minden hatalom,

megkonnyiti a helyzetiin: |

és a Szolidaritas
felmeriil6 problémakrél.”

erdsiti a fenti véleményt:

se” sak a

jobbszarnyanak — szdl.

llyen értelemben magyaraz-|-
haté a tény is, hogy Katowi-|.
ce-ben a rendérség letartoz- |
Szolidaritas.! |

tatott ‘hérom~

Az Qj partfolitkar |
fenyegelese — elsGsonban —
a Szolidaritas jobbszarnya-|

a Szobi-|
daritas vezetéje ezl a {é-

| gy

|a Szocialista Part. vezetéje
volt | kapott
szakszervezetes | !
amikor Ka-|mentben a Szocialista Part.
nia lemondott. Walesa kije- | 22
| viselébdl

Jarusels- | KaPott. ~ an
|hogy Gérigorszagban
| szocialista

seenenann.

MECSESGYUITAS
November 4-én a magyar lelkiismeret vezirel-

jen el minden joérzésii, beestiletes hazafit a toron-
iéi Szabadsagharcos Emlékmtihéz (Budapest Park),

tlagol, akik  szovjetellenes
répesdulakat osztogattax. A
tomeg tiintetett, sa rendér-
seg gazbombakat hasznalt.
A SZOCIALISTA PART
GYOZELME
GOROGORSZAGBAN

A Gtrég Szocialista Part

F okiéber 18-4n teljes gydzel-

met aratott a vdlasztasokon.
Andreas Papandreon,

: meghbizalast
manyalakitasra. A parla-
nak tébbsége van:
170
Elsé alkalom,

300 kep-

part

" ,Girdgorszdg belépése az
Eurépai Kizés Piacha sii-
lyos hallépés volt. Min-

Ez a nyilatkozat is meg. |, fen erémmel azon leszek,

hogy a belépés feltételein

lebt te . | walloztassak. Ha ez nem
hogy Jaruzelskhi ,fenyegele- | k e

Szolidaritas |

sikeriil, akker Gérégor-
szig kilép a Kiézts Piac-
—bél. — Ugyanesak targya-
ldsokat folytatunk majd
AZ amerikai katonai — ta-

: *holytatés a 2-ik oldalon) °

hogy olf kegyelettel rdja le halajat az 1956. okldbe-

egész vilagnak
lgazsagot!

hogy a Part iképtelen a gaz. & id

—‘Buropat,

tett snarls

vege pedig-

mar akkor is, amikor még

Gytijisunk egy mécsest a Hésik Em-
leékmiive eclott, hadd hirdesse fényiik az

rében és novemberében elesett hésdk emléke eldit Ff
— azért, mert ma szabad [dldén élhet, amit elsb-
sorban héseintknek készdrhettink.

az elfelejlett Magyar

A ork vallalni annak kookdzaltat,

ismeri

éveken at miikéddtt a Seaman LeNii sok baratja al it,
es Uszlaban van az eurdpai problémakkal.
a vilagpolitika Kerdéseit strategiat szeminel nazi és lalja, igy voll ez
csak a NATO féparancsnoka voll. Haig]
mint killigyminiszter nem fog elsiillyedni, elédjei médjara, apro tak-
tikai fordulatok dzoneben, hatem igazi,
szall szembe a Krem- vildgpolitikal berveivel, lozért vettek ‘tiz ala, |
ezert. akarjak kisiklatni, A Haig eveni hare nagyon emlskeztet a Wa a- ja 3
tergate-technikara. Persze.. Soya sokkal mehezebb, Haig
kotesli legeny, becsiiletes. és okos ember. Ez természetesen.nem aka-

. ‘dalyozza a szovjetbarat uyugati sajtoforumokat, vagy a pubdlicisztika |
— Verén iisdd6 dasznos hiilvékes abban, ho |
reket és jelentéseket. kiirtoijenek - vilagga. FE célzatos Haig-el'enes |
K amnpany: mindenekelétt alta térekszik, hogy a Reagan-kormany tag: |
jai -kiza ékel verjen, |
Ez, amit elmondottunk, a $7z0 soviet ellenoftenziva esyik felvonuldsi |

ter epe. A masik szorosabban véve Hurépaval kapesolatos, 5 s célja,|
hogy. Wurdpat elidegenitse. Amerikatol: és forditva. Kzt a stratégiat,
az erre irdnyulé mozgalmat 1 megichetisen ayilan: tamogatiak olyan

Ehhez *arul hozza, hogy|e

Nagy,

af

ugyanis kemny-

ogy nap mint nap hamis hi- |

kor-.

mandatumot |

egy |
uralomra |
erin, M ty kormanyelnik |

dunk vele targyalni a Part |
kizétt |

| cidkidl:

‘redjenek. eo,

iisankkre< sincs

atfogé ‘konee; peidval |

judvar kévéa és mély dbitattal
| Sze ntségekhez, § ha. megnéatiik az a

Ha mindez wen e Moszkva az: elmil ae svekben s

gébiii adédott. Most azonban- Amerika élén

g abornok ¢s_ Bush alelndk tridja all

lenségabél es -Lehetecieuss
Ronald Reagan, Ha'g
nemesak visszanyerte dntudatal, hanem, ve
és jozan ‘kiitpoliti ‘Kaja, Washington nagy, fordulponthoz: ‘érkezelt.

i fordulal kvetkezményekéat, a Szovjetunia vadekezésbe szorult me -
— €§ most kezdenek megint meg mutatkozni a szkithdk ieHemivondeal. 7

Jollehet Brezsnyev {ul koran dregedett, meglehetdsen beleges,

ennek evetbaziotes vezotéképessé 20 ‘megesappant, a Krem! iebpes

volt: arra, ‘hogy » “entamadasba lenditt jon, Ennek az. offenzivanak a

- célja, hogy a eainad Vi lag: nrvasodik hatalmat, Nyugat-Eurépat levalasz-_ -

$a a vilag_ elsé hatalmarél, ‘Amerikarél, Moszkva. esslyel ezen a
téren, gajtos, egyaltalan nem rosszals | .

keresen {ude -
ta tartani maggat, az alsdsorban BZ amerikai. pol! tikai vezelds ligyet-

Amerika ségel akarnak teremleni Amerika és Hurépa kézdit. Ezzel a diplomé-

ciai-politikai szinten folyd manéverrel pachuzamosan. megkezdédétt
_tomegti iltakozasok szervezsse ya ‘(Eurépdban — ‘allomdsozd amerifkal
ellen, Ag els menetben az. fOrtént, hogy egy. igen | | |
| icommuinestn hatalom vallasiilddzdse éla al
hivek sokkal odaadébban tamogatjak “egy: |

hazutat - — mely teljesen fliggetien: az al- | los. stemélyi kérds'sekben, de ez a

gre van politikaja, wilégos —

_ szamelyex, mint peldaul Willy Brand, a Szocialista - Internacionalé |
cz dd szerinii elnike. Brandt nemrégiben iy nyilitan olyasmit nvon- |
dott,
mint rank, curdpaiakra. ‘Az ilyen kijelentSsekkel meslerséges feszillt- |

hogy az amerikaian ostobasagok Gzbnat guditjak ran nik’? amar.

atoni te gy verek

“nagy,  peldanyszinui. anyugatnemet hotilap, @,Stero” térképet. kbed't |
- arrl, hogy Németorsedgban, hol vanak amerikai katonai }otesitie- |

- nyek, Ezt kivetie az luigynevezett jdnisveti masirozds”. & felvonulasok |
| mindig Ameri ka-ellenesek, s je! entések vannak arrdl, hogy a jivoben |
 is.terveznek il yen meg gmozdulasol kab a NATO. egesz teriiletgn, aminde- |
gal Ne gi metorszag goan. b:

-nekelOtt azonban a eae oe tu re hatdros Nyug

20-25 eves “melésokat.
neveltjett . wa 7

Af leongyel eg ayhaz ae 2 eavetlbn a Vas: a
fliggdiny mégott, -mely. nem gyengiilt a vi. |
A ha. |
dort eldit 14 000 volt a katolisus papok sz. |

clorszagban, ma lniszezer! “At!
fat. szamlald. leng syel konmnunista part kép.

STIRLING GYORGY:

Az utolsé eévlizedekben aligha akadl
kéerdes, meiy jobban foglalkoztatta volna a,

oy
< 5
a]
- q
?

Coia®

Largest, Independent
Canadian Weekly
in the Hungarian Language

Ara: 40 cent

srd6jel

lengyel nép soabadsdgkiin delmeiben mindig
,az egyhaz jart az élen és volt a nemzeli

szabad vilag sajiéjat, mint az, hogy pier esam@k hordozoie. Az utolso ket evazazad-

nem avaticozott be a Szovietunia fegyveres
erelorel a lengyelorszagi esemanyekbe? At-

| a peretél fogva, hogy ma egy éve, 1989.
mpwaatt dhan a gdanski hajogyari munka-

sok satrajkjayal felszinre tort a nyugtalan-
sag és a kéelsegbeejiéen rossz gazdasagi vi-
szonyok nyoman tamiadt
gos megmozduldscikka szélesedett,

elkeseredés orsza-
hogy eb-
bol a vajudashol megszliless@k a kommu-
nista {Omb elsé szabad szakszervezele, a
szovjet invazid lenelésége a levegében |0-
gott, A vilag kizvélemiénye biztosra veite,
hogy Moszkva ismeét alkalmazni fogja a
Brezsnyev-doktrinat, mtkent tetite azl 1958-

ban Csehszlovakiaban és két évvel ezelétt
| Afganisztanmban

,testvéri szocialista |segit-
ségnyujlas”’ cimén, vagy hogy tankjainak

szerti onvia@madassial verbefojtja a kibonta-

/kozé szabadsAgiérekveselet. Mint ahogy az
negyeds7azada Magyarors szagon tr,

kere
ent.

vilagsaite azova is azt tala algatia,
rowta le Brezsnyeveéek evil és mi készlette
Gkel jobb belatdsra, hagy — az elviarsi

»digvelmeztetéstél’” a durva fenvegetésig.
eszkozil

es nylll erdfitogtatasig minden
igsnybeveve — Jénysgében méxis tétleniil
szeamleljék a fejlenvényekel és — ha fog-
osikorgatva is, de tudomdasulvegysk a len-

gyel népnek a Gemoktatigzalodas fee tapo-

gatozo Gnaillé lepgseit.
Azt régtin ell jarétan elvetheijiix,
hogy nelan a Nyugat erélyes reakcidjalol
valé [glelem tartotta vissza Moszkvat az
intervencidlél. Az oroszok jél tadjak,
barmit tehetnex, sem az Egyestilt Allamok,
sem a NATO-orszagek nem mozditjak- meg |
a kisujjukat sem, legfeljebb bojkottalna nak
néhany moszkvai sporteseményl . Mar

ban harormszo:
létegen

‘mindannyiszor a fliggetlenségi gondolal
zaszlovivdjenek sbizonyall az

nie

“SllSk le a tenképrél Len-
gyelorszagol es “most negyedszer nemzeli
fenyegetik: a kalollkus egyvhaz

elnyomok el-
ani kiizdelemben.

A jengyel neép lelki ellenallasa oriasi
modon megerfsGdélt es megszilardult, meg-
nolL magadiztossaga, hogy Krakko érseke
xerilt Szent Peter fronusara. Ennek a
nenes értelemben velt Ontudaina, dnbiza-
iomnak nagy fapot adott HW. Janos Pal pa-
pa lalogalasa sziilénazajaban. Es amelyik

‘nemzelnek olyan lelki vezel@kel adoll a

Gondviselés, mint Karol Wojtyla és a ne~-

‘reg ‘elhunyt Wyszynski biboros, az a sok
| -sorsesapas és meg
‘hatalmas tulerejével egyetlen meglepetés-

rébaltatas ellenere is
szerencsésnek mondhatja magat. Tudjuk a
itérténelemb6l, hogy az igazdn kritikus id6k-
ben gyakran emelkednek ki a népbdél rend-
kivill képességt vezet0k: Wojtyla biboros-
nak még nagyobb szerepet szant a Minden-
hato. Az egesz keresziény ‘kulliinvilag szel-
lemi vere:déjove tette @s hem tekinthet fuk
véleilennek, hogy éppen mort Jengycl papa
kormanyozza a katolikus egyhaz hajojat.

A Szolidaritas szalxszervezel megalapi-
téja és vezetdje, Lech Walesa maga is buz-
go katolikus, akinek minden cselekedetst
mély hitsdl és vallasos meggydzédésabal
faxadé erkGlesi felelésség vezeti. Es ki von-
hatja azt kétségbe, hogy ez a Szolidarités
— melynek ma mar tizmillié, a parasztok
szervezetevel egyiitt kézel tizenharommillid
bagia. van — a lengyelorszagi fejlidas. er-

hogy jesztdje és. moterja? A Szolidaritas a leg-

szorosabban egylitbmiikodik a lengyel egy-

' hazzal,. sugyain: akeor- tagjainak 40 szazaléxa
a kommmunista® -parthoz tartozik. A Lengyel
| Eg gyesiilt Munkaspart le

gutdbbi - ‘kongresz-

sokkal inkabb tartanak a gazdasigt s7iairk- I szusan az. 1,995. delegatus Kozel fele a Szo-—

mint kéziudolt, a Szovjetuniéban |
tavaly is ayénge voll a termés, tehatl egy
ujabb buzaembargd nagyon siilyosan érin-
tend az orszdgot, sél az egész gyanmatoi-:

B rodalnvat is.

De az wolsé években — noha fegyve-
res erejat halalmasan megnévelte

B Szovjeiunié vilagpslitial helyzete (1968-
| hoz képest) jelentésen meggyengiilt: Kina |
B fenyegotase sitét felhékant
| Kremlre, az afganisztani kalland — ,.{6rékét

nehezedik a

fogbam, de nem enged’’ — pedig esak Ame-
rika vietnami kudarcahoz hasonlithaté. Ma
mar egészen mas a konstellacié, mint 10—
12 évvel ezelbit § ezért az oraszok nem me-
hogy egy:
szerre {Odd fronton is konfli Rstusoba keve

Hogy mindmaig nem Kort L sor szovjet
beavalkozdsra annak oka. azonbian ‘elsdsor-
ban nem a killsd kdriilményekben, anem
magaban Lengyelorszagban, a fengyel: “nop
ben keresendé, Nemesak azért, nrert ez
egy harmincdtmilliés nép, melynek meg-
torése katonailag is ‘kemény did Jenne (as
kétsége affeldl, hogy a len-
gyeles hareoinanak az Osi ellenseg
een), hanem mer. egy mi nden mas feay:
vernal : hailasas: abd. fegyverrel rende!kez-k:
a lelek erejével.

ak — mint érdbg a tomjs nflisttdl.

os ngyelorszag nemesak Kizép-H nropa, |
nyiegedlaa mon Hratjulk: az ege-z vilag |

Lakdssaguk 97 | ba “a kr
os : ny we ¢

| szdzaléwa vallja magatt romai katolikusnak | S248 an demokratikus
es. nemesak formailag: vallasat majdnem |

ja és buz- paki’. — tudjuk —

| VEZCOT is. fs most nel n az a ‘dinté, hogy

‘egitatol ikusabb orszag

sividtel nelkiil ny indenki gyalkoral,
ao ‘hitele! et él. (Ki ne emlékezi nek arra
vilags ajtot” meg

| ¢danski “Hajégyar udvaran- Készillt és a
munkdsok’ ‘szazait nyutatita, akik a. sztrajk |
| idején Labori misét hallgatva | drde epeltex aZ |.

jarullak a |
| agit nyilt,_ hogy szavazataikkal kfebrudal-

ak ae part vezetose Saba azokat, ‘akiket. fe-
toldssde tentel az orszag mostani allapo-
| faért, S a lengyel nép. Kitlddttel ki is: s haisz-

| natak ezta lehetdséget! he

areogal:

csupa fiatalt, hattink gydnni és. 4 Idozni.

yds ‘uralom. alatt, hanem erdstdbtt! A
ma » Lengy

Yamtol — _ mint. azeldit, ‘Emek me slyek a
aybkeerei, ‘Len gyelorszagban

papiron irta mag:

ms eld] jooban fl NOR |
Brezsny evék —~ 63 altalaban: a kommiunis-

gjart ff enyképre, . imely a |
nv ‘sta a Kania ‘es. Barcikowski - tis - kbzbtt Vie

las zihattak,

AD kommunizmus

a katolikus
egyhaz egészen mas. -szerepel, teltStt be,
mint” attatabaa a nyugall ors. Psu okba ve Ales oe

lidarilas. jelvényét viselte a gomblyukaban.

Még | két emlitésremélt6 sajatossag:
volt ennek a partkongresszusnak: részive-
véinek jéval tObb mint fele a 40 év alatti
| korosztalyokhoz. tarlozolit és tébbségiikben
‘nem »hivalasos” politikusok, partfunkeio-
‘nariusok voltak: mig az eddigi partkong-
‘resszusok tagjainak zOme — akaresak a
tébbi kommiunista orszagokban — esupan
at munkdsnak vagy pa-
nasztnak § VO ltaképp a partapparatushoz
tartozott, ezittal ,,valodi’ munkasok és
egyaul gazdalkoddk liltek a vérds drapéria-
val disziletl varsdi kongresszusi terem pad-
soraiban. Hogy. ez hogyan tértéenhetet!?
Upgy, hogy. a delegatusokat — eltérden az
eddigi gyakoria ttol —- titkos szaivazassal va-
tas tollak mega partszervezetek!

_ Onmagdban mar ez is hallatlanul nagy
dolog, de-az igazi meglepetast a part veZe-
{6 lestlileteinek megvalasztasa jelentette:
ment exe az aktusoknal olyasvalamni
tortént, amire még nem volt példa a kom-
munizta orszagok politikat gyalkprlataban:
a. Kul idéttek : titkos szavazassal valasztottd’

meg a Kiézponti. Bizoltsag s a Politikai Bi-

az F087 | zoll's sag (Polittiiro) tagjait és kézvetlen. tit-

kos szavazassal | dintttek a part elsd Lil

| sdrdnak személyerél ist

Lenin oa va alanvennyi kommunicta
par tkongresszus ‘fel iilré) kapott kész lista
alapjan- szavazas. nelkil JNatarozotl” a ve-
te'Gxeg. személyi éssze atelsrél, azaz vila
neki) | elfogadta. kongresszusi_ elnikség’ | je-

Bitjeit. ‘Ez az els. eset, hogy komimunista
formak kéat,
val asztollak meg a part vezetdit,
gyakor! latilag. az orszaz

aural

a ‘Kongresszus naszivevél esak ret kommt-

-hanem: fontos maga a tény:
yogy valaszthiatliak! Titkosan, legjobb be-
ala suk szeri int. Amellett. arra ts. lehetOsé-

‘Nem, eZ még nem volt. fltalanos va-
lasztas, ahol* ‘mindenki ‘élhet szavazali jo-
gaval és. beleszélhat, az “orszag” -sorsaba.
1981, juthus 17- “@n és. 18-4 -esak a-ké imillid

viseldi_ déntties szabad akaratukodl fon-
kat nap
akkor is fordilépontot jelent. a. komimuniz-

mus. térténetében! Ma talan nem is tui
el lSxéppen erzéxelni, m ekkora leh et

— ~ Folytatés a 3. oldalon - —