Nem sokasdg, hanem Lélek 3 srabad nép lesz esuda dolgokat... BERZSENY! Vol, 33. 23. XXXII. évfolyam 23. szam. Sikertelen kisérlet az amerikai tuszok erdekeben Tébb mint 30 ezer kurd szabadsdgharces menekiilt el Iranbél az utébbi napok hareai utdn és telepiilt at a szomszédos iraki menckiilttdborokba — A Szovjetunié ujabb tirhajet lott fel két tirhajossal a fedélzetén; az egyik utas magyar: Farkas Bertalan firpildta (eddig mar keletnémet, eseh, lengyel és bulgar tirhajésok vettek rész{ a szovjet firprogramban, Szerk.) — Del-korai kormanyesapatok leverték a Kwangju-i diaklazadast, tébbszaz didkot letar- iéztattak — Milton Obote, Uganda volt elnodke — akit Idi Amin 1971-ben el- iizétt az orszdghdél — visszatert hazaja var ba. A jelenleg uralkodé katonai junta szeptemberre valasztasokat irt ki, amelyen Obote is részt vesz — Kanadaban jart Jose Lopez Portillo, mexiké i elnék. A targyaldsok eredménnyel jartak: ezenttil napi 100 ezer hordé olajat kap Kanada, aminek fejeben atomreaktoro- kat és tak két amerikait, gabonat szallit Mexikénak — Libidban kémkedés vadjaval letartéztat- miutan elézéleg hisz USA-dllampolgart kiutasitottak az orszagbél — San Franciseéban elarverezték a vilag legnagyobb igazgyongyét, ° i ,,Pearl of Allah’’-t, amely 14 fontot nyom, — ouncenkent 200 ezer dollaros dron — Okira, japdn miniszterelnékét leszavazta a parlament, ezért valasz- (asokat irtak ki az orszdgban jiuniusra — ,,Amerika foldje mozgasba lendiilt”’ — jelenti a San Franciseé-i szeizmografiai intézet: a Mt. S. Helén vulkan (Washington allam) még mindig fiistélog, — miutan katasztrofalis hamu és por kilérése borzalmas kdrokat okozott, — és ismételt foldrengéscket jelente- nek Kaliforniabdl. GEORGE BUSH VISSZALEPETT Houston-ban (Texas) Geor- ge Bush bejelentette, hogy a tovabbi valasztasi har- eat a Republikdnus Part- elnékjelolisegeert besziinte- li. Elismerte, hogy Ronald Reagan legyézte és meg- igérte, hogy a tovabbiak- ban partolni fogja ugy a jelélesi kovencion, mint a Carter elleni valasztasi ktizdelemben. Felszolitotta a Republikanus Part — tag- jail, hogy most mar egy- ségesen alljanak Reagan smdge. Vegiil hangoztatta, hogy nem palyazik Reagan melletL az alelnékseégre. A hirrel kapesolatban Wil- liam Brock, a Republika- nus Part elnéke hangsulyoz- ta: »liavel Reagan egyediil a porondon! ini clndkjcloltiink megvan!” maradt A mir Mi varhaté a Reagan-Car- | ter prharetél? Dr. Teller Ede professzor mondta a torontdi sajtder- ‘ekevletéen: ,,Tételezziik fel johiszemfien, hogy Carter enék lelkében Alganisztan | szovjel megszallasa ota va- Iéban _,,palfordulas”’ végbe — és nem hisz téb- A magyar szamizdatbdl: Az uralkod6 eles és sa » technokracia | A posztsztalini korseak stabililasa a technokracia és az “ural kodé rend kompromisszumos szévets¢gén alapul. Mennél szorosabb ez a szévetség, annal stabilabbak ezek a rendszerek, példaként hi- vatkozhatnank a Német Demokratikus Kéztarsasagra mar a. hatva- nas évektél, vagy Csehszlovakiara a lajdonképpen a brezsnyevi Szovjetuniéra is. A technokracia nem kiiléndsképpen lelkesedik azért, hogy flétte az uralkodé rend hegemon hatalmat, sajat erejeb6] azonban' ezt az asz- szimetrikus szévetséget nem tudja a maga javara fUlbillenteni. Ez a kompromisszum hosszabb tixtenelmi korszakot Glel at, s a korai_ szocializmusnak mintegy masodik korszakat jelenti. Tartalmat az-u- ralkedé rend és a technokracia iratlan szerzodesbe foglalt kélesi- gyakorolja a nés engedményei alkotjak. Az wralkodé rend A. technokracia elérte, sé jeleiben. rend oligarchaié. Ebben bé sem az oroszban, ‘a destruktiv ats re ; SEE eC aT tw | x. er ce ers ay. szellemében nevelkedett. Be]. 3 inani vezetiket hogy az amerikai tuszekat en-] Ki ment a detenteban. Ha ez tudna A maga _ altal tente légkérében nott liberalizmus zck a den Szovietunioval pedig a visszaterés a Nyugat szabadsagara: es Teller végiil nyiltan Reagan moellett, lyozva: »Csak Reagan elnikségeé- tél] varhatja Amerika és a Nyugat, hogy legdra- gabb kinesiink: szabadsa- gunk — megmarad. hat6é, hogy magyar gyaink is teljesiilnek: hazank felszahadul a szovjet megszallas aldl.’’ sem | igaz} is lenne — és nem csupan| valasztasi jelszé, ami iszik az amerikai valasztok- | nak — akkor ‘sem Carter ezt az tj ,,eréskez”’ | politikajat végrehajtani. tet-| vit (Bruno Kreisky, ilamelnéke, Olaf Palme, v. isvéd miniszterelnédk és Fe- lipe Gonzalez, a _- |Szocialista Part vezetdje kivalasztott | Teheranba latogatott. A ha- | munkatarsainak zéme a de-| fel) ant remelte, hogy targyala- lsaik soran ra tudjak ven- munkatarsak ugy a| ‘Fehér Hazban, mint a Ki} liigyminisatériumban kemeny kidllast a] szemben | megtorpeddznanak. — Mar-| de- | tentehoz végzetes lenne a] sen- | semmi sem tudna | /megakadalyozni Moszkva vi- | laghddito terveit.” | min- | kiallt | gal be hangsui- |hosy a Szovjetuniotel va- 16 (élelem Irant a ikapott Abid Daoudy, Csak | ENSZ kikiildéttje, Reagan gyézelmétél var- | M2Pokban yq- | luszok iigyében az ira-| jni vezetokkel. Itt | Macguigan, AZ YRANIAK MEREVEN ELZARKOZNAK Ausztria al- a spanyol -szocialista’ -politikus gedjék szabadon. Nem sikeriillt. Khomeini nem is fogadta a hdrom 4l- lamfeérfit, Bani-Szadr elntk és Gotdzadech — ki- liigyminiszter kitértek a kerés ecldl, hangoztatva: .. va tuszok sorsarél majd az uj irani parlament dint.’ —s Igy az a nyugati remeny, tuszok kérdesében meglagyitja kutba esett. Ugyanilyen eomnaan. valaszt az aki a targyalt kitéré szintén emlitjiik meg, ho kanadai ogy kil- ‘izraeli—egyiptomi gyalasok megszakadtak. ;Weizman a palesztin hat Izrael és Egyiptom }— az amerikai elnéktél var ‘tijabb athidald javaslatot.— Ez azonban aligha kévet- | kezik Be belathaté idén be-| most | | dékrél, il, harcban. Viszont, Pein amerikai egyiptomi elnék is, 1980. liigyminiszter szavazta az ,,irani bojkot- tot”: élelmiszeren gyogyszeren kiviil minden szallitast leallit I- ran felé, amig az ameri- kai tuszok vissza nem nye- rik szabadsagukal. MI VAN IZRAELI HADUGYMINISZTER LEMONDASA MOGOTT? AZ Ezer Weizman, izraeli had- tigy miniszter ok: szerinte Begin minisz- tereiInédk merev allaspontja a palestin autondmia keér- désében okozta, hogy az alle tondmia kérdésében te- is Mindkét rész most — mert Carternek nagy sziiksege van az a- merikai zsidéd szavazatokra a Reagan elleni valasztasi ha Be- ellen fordul, ezzel szének nemtetszéset Ki, — Masrészr6él Szadat,e- gyiptomi elnékét sem = a- karja maga ellen ingerelni, hiszen ma Egyiptom a Ké6- | zel-Kelet jtampontja az amerikai _biztos ér- dekeknek az arab vilagban. egyetlen Igy a palesztin kerdésben | egyhamar aligha lesz meg- egyezes. Ezt tudja Szadat, zignaltan kijelentette: »klajus 26-a nem volt végs6é hatarnap, esak egy | yeélnap”’, amit jo — lett volna betartani, dc vel ez nem sikeriilt, zert a targyalasok engedményei azt, hogy az uralkoddé roidiel: fel kel- lett adnia rendi kivaltsagait életszinvonalaban és életmodjanak kiil- ‘A technokracia kivivta, hogy a rend tagjaihoz hasonlo jivedelemmel rendelkezzék, vagy akar meg is elézze azokat. Meg- sztintek az uralkodé rend szamara elkiilénitett zart boltok, lakone- gyedek, amelyeket fegyveresek ériztek, s ahova kézinséges allam- polgarnak nem volt bejdrasa. A technokratak iroddi, mar nem kevésbé szinvonal asan berendezettek, hetvenes eévek elejetél, de tu- mint az uralkodé a kiegyenstilyozddasban dltalaban — a munkasosztaly életszinvonalahoz képest — az egyenlétlenség néve- kedésének jelet latjak Kelet-Eurdépa kiilsé és belsd- megfigyeléi a hatvanas években. Valdjaban nem tortént mas, mint: hogy BVA bar got élvez, taldanos ~ avenlbsogen’ beliil, a tébbieknel még cgyenlébbek ma ebben az idészakban megszaporodott. Egy vezetd technokrata élete ma tulajdonképpen kellemesebb, mint egy vezelé partembere. ~ Lakasa, jivedelme semmivel sem rosszabb, gépkocsijanak markaja rangosabb, gyakrabban utazik kilféldre, nagyobb mozgasszabadsa- maganéletében a rendi viselkedési szabalyok mar - kételezdek ra, s hivataldban sem renditi meg, ha orszag-vilag me lattdara szeretéjével mutatkozik. : a -Természetesen a rendi életforma és a technokrata életforma ma is erételjesen kiilinbézik egymastél. Az uralkoddé rend tagjai tovabb- ra is altalaban sajat, zart kériikén beltil elnek, szorakozasaikban is szinte kizarélag egymassal érintkeznek. javaslatara [| — az ottawai parlament meg-[ © és]. Kanada [| | lemondott.Az | héketar- | | ges - okozotlt. | dos: kirnyék lakoi -— ‘mint- |) aki re-] mi- | a. |Ket is. Sét, Gaddafi eBy: | szer majd folytatédnak.” | J unius 7. Szombat Weizman lemondott ~ VULKAN UJABB KITORESE VARHATO Két — a Richter-skdla sze- ‘rint 4-es erdssegii — renges razta ikéergét a Sz. Helen vulkan (Washington allam, USA) kérnyékén, A geoldgusok szerint ez azt jelenti, a vulkan ujabb varhatd. kit6rése A vulkan majas 18-dn tort | 21 halalos | ki-'| tragédidja. Az elmilt hatvan esztendé- ki elészér, ami és 71 eltiint aldozatot vetelt. A hatalmas meny- nyiségi vulkani hamu és giz teljesen ténkretette a kirnycket, billie ‘kart okozva. Ugyanekkor lis {8ldrengést jelentettek,a- | joval | engedekenyebb ajlaspontot | Kepvisel., mi-még erésebb volt: — el- férte a 6,l-es fokozatot. |geolégusok a hegyekben,a Hilton Creek vélgyében legy 15 mérftldes arkot fe- ideztek fel, amit a féldren- egy 5000 ember — elmene- kilt a veszélyeztetett mivel a szakembe- rek szerint: itt is ujabb f irek — szerint: foldrengések varhatok. az} zsidésag nagyré- | vivja| A LIBIAI IDEGENLEGIO” A vilag terroristainak k6z- pontja ma Libia. Jelenleg 7000 terroristat képeznek fki az orszdg taboraiban.A vilag minden részébdl — 6- zdnienek a terroristak Li- | fo- | lbiaba, ahol 6rémmel gadjak dOket. Fdékeppen a szomszédos afrikai orsza- gok terroristait képezik ki, ide Libiaban kiképzett ter- lroristak vezetik a marok- (koi, tunéziai, szaud-arabiai, jlibanoni terror-cselekmeénye- elnék tamogatja az olasz, nyu- gatnemet terroristakat is. -PVCZESC nem SZe- A politikai vezeté réteg érintkezési kérenek ez a bezartsaga az- villai ma al- zakban rendezett a sajat iidiildi, zal a kévetkezménnyel jar, hogy életformajaban. hasonul az ri hivatalviselé és birtokos nemesség szintén meglehetésen befelé fordult életformajahoz, amelynek tartalmat véglil is a kézis szat, a szellemileg kevésbé megterheld Kartyajatékok, az egyre gényesebb falka- és kérvaddszatok, a masok elél elzdrt vadaszha- s az allamkdéltségen egymas tiszte- letére adott diszvacsorék adjak. A rendnek tovabbra is megvannak s elkilléniilésének mindezek az intézményei és foglalatossagai fontos szerepel jatszanak a rendnek — informa-| lis kancsolatszévevennyel térténd — integralodasaban. zartkirii dsszejévetelek alkalmaval sziileineck meg olyan lényeges mulatozasok, haji, (Folytatds a.negyedik egyKo- iva- IE kétetlen, dldalon.) fold- meg a fdld hogy | | megcsonkitasa, les oda vezethet6 vissza. | Mikor dollaros | Al tlik Muhit, j}gost is. Szenvedést osztogathatnak béven | de elpusztitani a nemzetet | vie | ij ellenségeink, aa tte tg, PEM itt is wabb] o~ 'tul el, I~ | Largest, Independent Canadian Weebly in the Hungarian Language Ara: 40 eent * o nr} wiflies Ya MAGYARS 60 éve tértént: Trianonhan megesonkitettak hazankat. Emlékezziink! Emlékezés Trianon hatvanadik évfordul6 jan Trianon szazadunk legnagyobb magyar minden magyar allam_ esztelen mind Trianonbél — erédt, ben magyar egyén és csalad megalazasa, a Trianen-i lan jelen felett valé kesergés. Természe- les és jogos érzések ezek benniink, min- iden magyarban. — iMi mégis a megem|¢kezésnek azi a mod- | jal valasztjuk, amely remeénységet, |mat és erét ad a jévére, Tekintsiink Tri: | — A szomszé- | : janonra. ugy, mint haldlos probara, ame- bizal- lyét” “‘{ulélt ‘nemzetiink, ‘Mint’ ahogy | “tilel- Mohacsot, Szatmart és Vila- lehet. A nemzet esak akkor pusz- ha feladja dnmagat, ha elfelejti, vagy megtagadja eszmeényeit, ha lemond szabadsagarol, Onallo életérdl. Esazményeinket és céljainkat azonban nem csak magunknak kell képviselntink, | nem azoknak heute kodnunk kell. }a gyaszolas mellett jokunk, Unnepeliink egy dicséséges hetve- nedik évfordulét, Magyar Cserkészszvet- | ségiink | hetvenéves fenndllasat és a jzan kiviili mikédésének harminedtédik év- |forduléjat. Az ezév augusztusdban a ka- -{mi Tabor elékésziileteinek dldozatos Jag ininden’t tajarot, idesereglé y ltaloknak, hogy szeretjiik ket és bennik {magyar népiink’ életbenmaradasanak biz- fer WISHED R keresztiil vezet. Evert tekintstink tiiabb ‘iskolaév befejeztevel ismat er tid {tek magyar ismereteikben és 6ntudatuk- | ban. |jainkban énekié, tancolé gyerekeinkre, u- évforduléhoz ériink, aj Kalifornidbél | megemlékezésnek két moédjat valasztjuk. |Az egyik a szomortisag, a gyasz kifejezé- ise, az elvesztett nagysag és a kilatasta- Gondoljunk szeretettel kulturesoport- nokainkra. Es legytink biiszkék arra,hogy . tinneplésre is van Ha- nadai Loyola Parkban tartandd Jubileu- ta- mogatasaval. ‘bizonyitsuk be a szabad vi- tositékat. latjuk. A ‘Trianon elleni kiizdelemhez az is lioz- | zatartozik, hogy az igazsagtalan itélet ta- | nulsagait hasznosiijuk. Legyiink okosak, |legyiink céltudatosak és ifjainkkal egyiitt lerdsitsiik meg népiink éntudatat, gerincdt | jévébeni gydztes ktizdelmekre. ha-| is gondos- | A jobb- Jevohe: az tt a fia- |. Dr. Gyallay-Pap Domokos a Kanadai Magyarok Szévetségének zs elnoke "kil ipolitika shan? irta Ire ey Andras Egyszerre tébb helyiitt is alapveté el-| tolédas eldjelei. mutatkoznak kiilpolitikai téren, : Washingtonban ugy tudjak,hogy Car- jter atmenetileg | elejtette a tiszok kisza- baditasanak ligyét és Perzsia helyett |{nagyon okosan — inkabb Afganisztanra koncentralja, Amerika az. amerikai diplo- macia figyelmét. Ez nagy horderejit fordulatet — igér, mert ha az uj politika sikerrel jar, ak- kor Amerikanak a mozlem = orszdgokhoz valo viszonya megjavulhat s az oreszok és mozlemek kozti fesziiltség kiélezédhe- tik, Ami a vildghatalmi egyensilyt meg- jValloztathatnd a nyugat javara. sza- | a Francia farkcsévalds Ugyanakkor Giscard d’Estaing fran-' cia elnék is nagy lépésre szanta el git. Taldlkozét kért Brezsnyevtdl, fogadta is, meégpedig Varsoban. A farkcsévalé ldtogatas [6 célja volt, hogy Franciaorszag nagyhatalmi szerepben tiinddkélhessen, amint az gan kérdésben kézvetit a két szuperhata- lom kozott. A kozvetitésbdl Mid- aki egyeldre tott amivel dott. mindent, Giscard eléhozako- A francia elnék utja annyi eredmény- nyel jart csak, hogy mindenki > lathatta: nem a szovjet akar targyalni a nyugat- tal, hanem forditva, az amerikaiak és a franciak futnak az oroszok utan; a bécsi Muskie-Gromiké tandeskozdst is az amerikaiak, a Giscard- Brezsnyev got’ ajanlkoztak fel az oroszoknak. /parizsi Le Monde és a bonni Welt egy- francia | hogy erré 61 a franciak az amerikai manyt konzultaltak, vagy akdr tajékoztat- az} af: | .lesoda, hogy ez. megfélelmiti az | nem fett] isemmi, mert Brezsnyev kereken clutasi- szarmazhatik, _ hiszen Osz-| szejévetelt pedig a franciak kezdeményez- | 7 16k, ¥ A franciak mio- A az amerikaiak hata behangzo értesiilései szerint a moszkvai nagykévetség mar daprilis végén kozélte a Kremllel, hogy Giseard elndk szeretne amerikai-orosz kiegyezést Jeétre- hozni az afgan kérdésben — anelkiil, kor- tak volna. Harom héttel késébb, a var- sdi randevii elétt harom nappal tudtak esak meg az amerikaiak, hogy Giscard 6- réluk fog targyalni Brezsnyevvel. Joggal irta tehat a londoni Daily Es- [press: —A Szovjetunis négy hénapja — dol- gozik azon, hogy az ecurdpai NATO-hatal- makat még jobban eltavolitsa Amerikatol. Ezt a nyugatellenes mandvert segitették e- Lad 16 a francidk, amikor az amerikaiak tud- ta nélkiil bocsdtkoztak szovjet kormannyal. — Az oroszek — tette hozzd a York: shire Post — olyan iramban fegyverkez-, nek, mintha tudnak, mikor fog sor ke- rtitlni- a harmadik vilaghabortra. Nem egye- sitlt Allamok eurdpai szivetstgeseil. alkudozasba oa Alig segitik az afgan felkeléket politikai féldcsuszamlas ami az Egyiptom és Pa- kisztan kézt elteriilé térségben, a Kizep- keleten és Dél-Azsidban megy végbe. _ Amikor e sorokat irjuk, még nem vi- Abbot is ~ Folytatas a 3. oldalon = agyar, fia- * oe gees