- Miéta is: szfirnek bort a Hesyalig 2 yen

szek egyik ‘tdbora Marcus Aurelius. -Probusra_ eskiiszik, |!

szerintiik a'szerémségi sz4rmazasi, egyszerii szomjas ka-

tondbdl romai esdszdrrd_ emelkedete,  békés szellemfi |
uralkodé” kiildte a> fistélgo Veztiv: kornyékerél az elsd
venyigét szilléfoldjere és a mi holt tlizhanydink lejtbire.

A borlatas elsd magyar. szdzadaiban f6ként a szerémse-
gi termés nyugtalanitotta az eérté. Inyeket, a, s26ldtele-
pit6 romai esaszar dicsbségére. Pediglen mar Anonymus
mester megemiiti, hogy Arpad a szerencsi hegy tévében
megiilt aldomdson fokajit ivott, bizonysagul odavetvén:

A vitézek a Hegyen mindennap megrészegedtek.” Akar-
mint esett: jol kezdédétt a zempléni honfoglalas. A {é-
bor és a ,,halaknak és minden mds vadaknak bésége”
vonzotta. az Arpad-hazi kirdlyokat. Vadaszkiirtt6l vissz-
hangzott az erdé, serlegek esengését6l a var loyagterme,

mignem felesattant a tatdrok bész iivéltése, Elpusztult

Tareal. vezer vara s vele a nyajag sz0léskertek s draga
tékék ivadékai. IV. Béla gondoskodott a diszétél meg.
fosztott Kopaszrél, olasz, {6ként velencei. és alighanem
firenzei meg romai telepeseket. hiva a Hegyaljara. Igy

leltek masodik hazara a ssbarbar +f féldén” a Horatius

szblétetti  attideaiy piven’ termé eee | Sumondaak,
romai sz6ldfajtanak hivtak. Masok szerint a furmint fran-
cia eredetti, ése a froment, mely szalmdn aszalt sz2élét
jelent, vagyis hazilag mesterkedett asziiszemet. En Ho-
ratiug apasdgdra emelek kupat, dm mindenképp bizonyos:

akar réomai, akar francia ivadék a furmint — a nap
hevet jél elfogo, esékjatel boldogan termékenyiilé, a
hegyaljai vulkanikus agyat f6léttébb kedvelé, édes, leves,
zamatos fajta! Felmené dgbeli rokona a bodzavirdghoz
hasonlatos, ugyancsak tartés, bé levi, -mély zamatu
hérslevelinek, “elynek érett gine muintha siird hars-

mes rémai i fajta!

S ezt a sz6\6birodalmat, Tokaj “etnciva egyetem- |
ben, V. Istvan, a masodik honalapité és veszételep{té
fia, még ifjabb kirdly kordban, az udvari kutyapecérek-

|nek adomanyozta! Ugyan miért? llyen kevesre becsiilte a

/varost? Vagy ilyen sokra. tartotta pecéreit? Kénnyen le-|

| Jévére lesz 600. eszten-
deje, hogy Nagy. Lajos | ki

‘rint varossé valt az 6s
nagykun telepiilés, Mezé-

_s

Air, A tortenelmi jelentésé-|

Be | . sii . ees

c+

dek nem sokdig idomithattak a régyllbut ave pe
kat: a ,nagykutydk” korszaka kévetkezett. Hol elzdlo-
-Bonitottak, Aol eladtak, Jol. cmpEventh 3 a varost; Sarcol-

tendéhen, amikor 80 ezer. hordonyi 4 volt ‘az - egész “Hegy-

alja termése.

.

Alig. jelélte a tokaji orszdggyiilés- faklyakormos pin-
eében, kupdk zajdban a mohdesi vész- uladn.aléltan . he-
ver6 Magyarorszdg kirdlyanak a Dézsa vérét6] ittas Za-
polydt, midén Ferdinand, a német és Janos, a valasz-
fott magyar kiraly hadai egymast vdltogatva fosztottak
a pinceket. A nemet zsoldosok borban, vérben fiirddtek.

,eapolya 81ddkls szazadja” lilt tort Tokajban, mig Ist-
van korondjat odafent ériziék a var kincseskamrajaban.

mow

A kovetkez6 észin a neve ellen valé Bornemissza Si-
mon esapott tébolyult sziireti mulatsagot.. Must €s yér
 esorgott a Kopasz oldaldn: nem a bostorkényok, taneol-
tak éjjel a tar tetén, hanem a halal jart téncot a prés-
hazakban. | :

Basta Gyirgy illesztette a borzalom korondjat a 8
esalendén at t-seakadatlanny tarlé sun haan »To-

bSevatt, ‘hliséges vineelléreit,
tava valt. A Nagy-Kopasz hegy. hi elkedé -lanyai:
zara lelt itdliai, a vendegeskedé francia, a. magnak ha-
gyott magyar venyigeszlizek arvan dideregtek. |

A varos | sokszor kezdett aj életet, am a szabadsag

reménye elészér abet ding cane 6 Mozbtt a falai si

-Jta ah hol nyalka, ‘hol rongyos er | rie orette

ieagtt és holland Cananyakiale

--§34.9492
_ Oles6,

Tokaj. jsmét. ‘Takatan’ puisz-
ha-

HAZI ata ee
“torték

L.: 651-7689 732 ST. CLAIR AVE. W.

“‘Tulajdonosok: NAGY LASZLO és SZECSI KATO

hegedtl

cselld

cimbalom
miivészek

Utlevél — - Vium — . Autébérlet - — - Biztositas
— Fordités — ~ Rokonok kihozatala

_ IKKA — coex  COMTURIST _ - IBUSZ

SR

uisok, 2 a legfinomabb , miné ‘ségtl hentesdruk |

fvdsortal és . csemepedruk nagy: idee