Nem sokasdg, hanem Lélek $ szabad nép tesz esuda dolgokat... BERZSENY! Vol. 34, 12. RAAT, iebbicheils i2. soon A Varsoi Paktum Jeng gyelor: SZAgI hadeyakorlata! @ Aziy brit koltségvetés A nemetkiizi konfronticiss lehetisée sek szamos kisebb-nagyobh hadszin- terének ujraertékelese folyik Washingtonban: cnnek megfeleloen El Salvador ulan az USA kiiliigyiminiszterium az angolai felkeléknek nytijtandé segely kér- déset fontolgatia — Az “Amnesty International” jelentése szerint a hetvenes eyekben mintegy felmillid szemely pomtikal okok miatt szenvedett crészakos halalt — Tibet kinai elfoglalasanak 22. évfordul re ojan tébh mint exer tibeti megrohanta a New Delhi-i kinai nagvkévetseg épiiletét, ahel kitiizték a tibeti zasziét. A rendér—civil scbesiiltek szima tébbsziz — A héten Roberto Viola, Argentina clndkjeloitje latogatott cl Washingtonha. marcius 29-én dtvenni a hatalmat a jelenlegi Jorge Videla tabornok-elnéktél — Nem élethiztositas ma diplomatanak lenni a K ye ozel-, vagy Viola tabornok hivatolt Tavol-Keleten: John Gunther Dean, libanoni nagykovet, — aki tavaly hajszallal keriilt el egy halalos merényletet, ijra életveszedelembe keriilt: a merenylé golvdja ezuttal a gépkocsi szélvédé ablakat furta at — El Salvador kormanya beje- lentette: egymaga is kepes elbanni a szelséséges elemekkel, — annak ellenc- re, hogy az elmult 24 ora alatt 19 halalos esetet jelentetick a meghirdetetien polgarhaboru soran — A halalraitelt Bhutto Zulfikdr v. miniszterelnék fia al- lal elrabolt pakisztani szemelyszallité repiilégep az afganisztani Kabulbdl Damaszkuszha repiilt — A pakiszlani kormany azzal vadolja Afganisztant, hogy a kabuli tartozkodas alatt az oroszok a légikalézokat nagyhatasi fegy- verekkel szerelték fel. AZ USA ES KANADA . KETNAPOS JISMERKEDESL”’ PARTYJA Ronald Reagan USA cl- nik — jészomszédhoz illd- en, — beiktatasa ufani elsd dolgaként Ottawdt kereste fel, ahol fontos allamkézi taps kertiltek napirendre: halaszati | . “amerikai ‘felamondasa ez an ligy egyelére _keleti_ part ee gyezmenyének © : reszr6l . tortend utan, fig) yen maradt a lég- és vizszennyezési kézds terve- zetekkel egyiit. Reagan kellé. biztositékot nytjtott a7, alaszkai fiild- | gazvercték 3 hefejezésére,. fovabha a két orszag gép- | 1982-ben Ilép ervénybe, mi- szerint mindkét orszdg al- lampolgaral ‘a. kélesénosseg alapjan — fiiggetlentil elézd Jakhelytiktél — felvehetik a) julta- tarsacdalombiztositasi tasokat. Az 1980. évben 10 ezer : le az; USA {6leg déli, allamaiban, ugyanakkor 6,500 USA | Allampolgar valasztctta’ Ka- kanadai_ -telepedett mig nadat élete utolsé szakasza- nak lakhelyéiil. | Ag uj egyezmény sze erint a nyugdijas USA polgar- nak. Kanadaban, garnak az USA feriileten gavartalanul = folyositjak hivatalos “Social Seeuri- latogatasdét mindharom szagos rendkivill és a ka- | nadai nyugdijas dllampol-. szinész-elndk és elragaclo. felesége kivételesen jdl sz6- | rakozott, A REAGAN | LATOGATAS SAJNALATOS MELLEKZONGE! ! Ronald Reagan elnok or: | USA TV-nagyado] éppen emiatt. PE Se kdzvetilette, fontos kéviilménnyé lepett| elé a kézhiztonsag helyes megszervezeése es a hézon- g6, paranyi politikai frak-| ciékat tiikréz6, szélsdsé-| ges tiinteté csoportok idé-| ben és térhben valé korda-| ban tartasa, | ta EL Salvador tertileti | kor oltawai rend és fegvelem | Grazdi nem voltak feladatuk magaslatan, mert jelentéktclen maoista trockista, castroista eS mes salvadorista politikai té- redékek hordészénokai nemesak, merak lenesei cle enged- ték, hanem — bizonydra a job- ban eladhaté szenzaciéhaj- haszasi indokok miaitt, csaknem minden kentrover- | esopontot: junit | zalis ‘“‘niemand" szdhoz engedtek Mindebbdl a semleges nézé- nek azt kellett nan-koztarsasagok — sainvo- nalan mozog, ahol az ellen- zeki NDP part. opportunis- szavazatvadasz-vezére épse- ge miatt tart izgaté beszd- det, | es az ullramaoista — ¢sd- eselék az amerikai zaszl6 clegctesével probal felti- nési viszkelegsegen eny- hiteni. : Hol itt az aranyérzék? Az USA-val folytatjuk ke- | reskedelmiink. es pe eens | galm unk ‘vol umeneének | | séprd tobbséget; ‘f6leg ebbe jarunk — ¢§ a bardti orszagba eli napstitésért, Ottawaban azt a magyarazat ake nelkiili hogy a TV-ka- Seemed lesa(irnic, | hogy Kanada ma még a ha- | | Jaruzelski | megszakadt, elkdvetik | felelétlenséget, utearend helyell kaviarra iés francia konyakra kolte- nek? A TV eltorgitott kepet nytiifott a kanadai lakossag arzeimeirél. FE. szaryashiba kikiiszoho- lése legyen a kévetkezé feladat jiliushan, amikor- is ajra Otlawa kertil oa vildg — érdeklédésének gylijtopontjaba, mert jie lins végén a kanadai fé- varos lesz az iparosodolt Allamok gazdasagi vilig- szinhe- konferenciajanak Ive, A VARSOL PAKTUM TAGALLAMAINARK LENGYELORSZA Gl HADGYAKORLATA logy leforgasa tdn az salinet”’, hanap a torekeny amelyet Wojeiech | lengyel minisz- ferelndk ¢s Lech Walesa, a .,Szolidarnosaty” szabad szakszerveze, -vezere — ké- t6tt, — egy jelentés 6rara amikoris Lodz varosthan negyed- millio munkis figyelmez- teté sztrdjkot tarfott, nem esupan erdfitogtataskéent,; hanent mementokent,- hogy az ij kormanyt ar- ra emlékeztesse: ne val (folytatds a 2-ik oldalon) same annem Elozetes hogy a jobb tiie Riigyfakadas, ty” illetménycit. a A ketnapos elnéki lato- galas _ wegen ‘“magys zabgstt kocsi iparanak viszonyal szahalyozé. ss eg yezmény kedvezébh feltjitasara is igéretet tett. Igen nagy jelentiségii az -egyezmeény, amely| se ielkiil. _| vilagszerte: ‘kedett a kanadai “kormany, | melynek soran a volt film- | ld Saiiletésénck 400. évfordulojan a nemzet Magyarorszag és Erdély hatarain innen és til, halaval, hiiséggel, hddolattal emlé¢kezik a nagy fejedelemre, Emlékbeszédek hangzottak el, tanulmanyok, cikkek, mel- tatasck hosszi sora jelent meg, ismertetve életét, tetteit és eszméit, hogy aztan ismét raboruljon a térténelem koporséfedele. Ugy érzem azonban, hogy igazabol nem a holt, hanem a tani- tasaival és példajaval ma is kéztiink és veliink é16 Bethlen Gabor- deat aid, Zathurcezky Gyula: ra kell emlékezniink. Hogy ezt tessztik és tehetjiik, annak legme- Nagysagos Fejedelem i- lyebb oka, hogy a korat messze megeldzé dotien volt és maradt. Mert sok minden olyat gondolt és” tett, a- mi az 6 életének idejeben érthetetlen volt, elvek és eszmek szerint esclekedett, amelyeknek akkor még elnevezéstik sem volt, vagy ha igen, gy a fogalmak mast jelentettek. Hogy nagy allamférfi, hadvezér, diplomata és kulturpolitikus volt, azt legadazabb ellenségei is elismerték. Ebben még semmi kiilénds nincsen, hiszen az emberiség tirténetében szdmtalan ilyen férfii akadt. Bethlen Gabor igazi és egyediilallé nagysagat azon- _ ban az hatarozza meg, hogy valéban idétlen idéhéz nem k6tétt es azt, tilszarnyalé volt. Es ez abban az értelemben, hogy a_ korsze-. riiségt6l, vagy korszeriitlenségt6l, a kértilményektél,. és mud. alla- potoktél nem befolyasolva — bar nagyon is szamot vetett veliik — mindig csak ,,a dolgot 6t magat” nézte. Az EMBERT, a NEM- ZETET, a NEPET, mint maradandésagot. és mindennek a mentymat. A bar valtozét, de. mégis mindig dllandét. bs nézte. az elidegenithetetlen térvenyeit a térnek amelyben élt, egységbe foglal- Va a miltat, a jelent és a jévendét. Térvényeit az emberi életnek, melyek természeti tirvények, Isten tOrvenyei. Ezeket se cafolni, sc megvaltoztatni nem lehet és ezért él Bethlen Gabor ma is_ kbzit- tink. Mint allamférfi és diplomata rendkiviil flexiblis volt. Néha. szaznyolevantokos fordulattal. Az ujrakezdés: végett nem egyszer V val- | loztatta meg politikAjat, allaspontjat, de soha_ nem Samagal, hitel: - veit és céljait. | _ Egy évszdzaddal Mohacs utan yspaktalt” a. tardkkel, qlik a esaszar is az akkori- Ozman Vildgbirodalommal) hogy helyredllithassa a magyar kiralysag, territoridlis. integritasat. -Veszte- getett, baksist osztogatott, meghajolt a tulerd elétt, de tretlen ge- : rinccel. Ha kellett, fegyvert fogott ellene, ha lehet vele. : targyal A Magas. Portanal ezért rendkiviili tekintélye volt, . Bs targyalt ¢ a cesaszér-k kiral tyall €3 ha nem. siker it tovabb tir oa sokat emlegetctt szolasszabadsag Szdzmillid nem kevés! . Sajnalattal kell megalla- | pitanunk, hogy egyvrészt az| vs .funda- — (ne fel ed- : mint -Erdély valasztott fejedelme és Magyarorszag valasztott. kirdlya (s0- ha nem korondztatta meg magat, holott a Korona birtokaban volt) — szabad | megsérté- | tan | ség” adott ki. — Ebbdél az irasbdél kOzliink részleteket.a kezdve Keziinkbe keriilt Borisz Szoborov, szovjet ujsagiré | Kina. a fegyverkezes ut-| | jan” c. dokumentaciés — ta-| nulmanye, amelyet a moszk- | . i ,,Novoscty Sajtoligyndk- ;natol?” cimmel. gyalni, habortit viselt ellene, a szabadsavért, Magyarorszig alkol- manyaért, a vallasszabadsagért, a toleranciaért, a magyar Allamesz- nie érvényesiiléséért, aminek Erdély érékése, letéteményese és to- vabbfejleszléje volt, — mindenekelétt dz 6 uralkodasa idején. Rette- gés nélkiil szallt szembe ezzel a nagyhatalommal is ,,két ellen kdzt egy hazaért’’. Tudta, hogy a kizépkori magyar nagyhatalom meg- sziint. De azt is tudta, hogy nem sztlint meg a. Karpdtok Medence- jenek eurdépai hivatdsa, hogy bastya, hid és kdzvetité legyen Kelet és Nyugat kézbtt. Osszefogast keresett elébb a ter népeivel, fede- jové° szamunktol »Miért [él a Szovjetunié Ki- raciét, mert a hdromfelé szakitott, kivérzett és a két vilaghatalom |. — kézt vergédé orszagban, nem dlmodhatott kézép-délkeleteurépai ma- gyar nagyhatalom helyredllitasarél. Tal messze voltak mar _tyds-esticsai, az Anjouk birodalma és az Arpadok hatalma, Szévet- ségi rendszert igyekezett teremteni a Habsburgok ellen, egy osztrak- magyar-eseh-morva rendi konféderdcié révén, Ez a koncepeié a fe- hérhegyi csata utan (1520) megbukott. A harmincéves haboru kez- detekor szélesebb horizontokra tagitotta killpolitikajat, az ellenrefor- macidt tiizzel-vassal folytatoé Habsburgok ellen, a protestans hatal- 2 mak akkor elsdsorban Anglia és Hollandia felé. Ezek még valtako- 26 harcok voltak, -bortira esak Bethlen halala utan keriilt sor, amikor Gusatav Adolf és Richelieu is a Habsburgok mert az igazi, rettenetes pusztitasokkal jaré ha- ellenes taborhoz esallakozoit. Beth- len az elsék kézitt szervezett zsoldos seregekkel szemben dllandd-|. hivatasos, kittinden felszerelt és kiképzett sereget.. A harom erdélyi vnatio” 10-10,000 Osszesen 30.000 fényi sereget allitott és ehhez ha- rult még tamadas esetén a nemesi »insurrekcié”’, Ez akkoriban na- sobb II, Rakéczi Ferencet részesitették. De igy. is tettekkel és sike- eke bizonyitotta be, hogy egy kis allam is ké pes nemzetkézi vi- szonylatban. hatalom “lenni. Ennek dénté feltétele. a katonai erén —messze tl, az erkilesi tekintély és hitel, Bz Bethlen Gabor egyik tanitasa szimunkra. A masik ennél is mélyebb és idészeriihb, Bethlen Gabor ide- _iében paraszthabortk, majd vallashabortk dultak Eurépat. lis és ideol6giai okokbol. A kor rendjének megfeleléen Bethlen Ga- bor is. hozta- a masik utan a jobbagysag helyzetének. javitdsara. ‘Eurépa- | szocia- _jobbagytarté— nagyur volt. De egyik: tirvenyt éS rendeletet Ad (Folytatds a egy oldaton.) : nem torzs, csak uj lombot kap. Megmarad a - | sé sét, hiszen semmifél Largest, Independent Canadian Weebly in the Hungarian Language Ara: ‘BARTOK BELA _ (18811945) ve % A zsenialis veneszerast az eg gyetemes zenetorténet 20. szazadi nagy egyéniséget | » idézik meg a szdzéves évforduldé alkalma- ‘| bél- vildgszerte,. vilagithat ra mélt6bban, mint a palyatars es hilséges j6 barat, Kodaly Zoltan. Hadd: idézziik eléljdréban az ig 6 szavait: .,,Gyii- mélesolté Boldogasszony napjan_ sziiletett Bartok Béla, és .egész élete a sziiletése nap- ae ae jahoz fiizédé képeket varazsdlja ‘elénk. gytimolesoltas, magveteés, megiijulds, ujjasztiletés. Aki ilyenkor | ki- ‘megy az erdére, lathatja, hogy a hévirdg diadalmasan atfirja ‘a novekedésének itja- | ban alld, raborulé szdraz levelet- Ezt for- radalomnak mondjak a szdraz levelek, pe- dig ez a rend: ez az élet érék térvénye. Eimulik a regi, uj lép a helyébe. Azért mulik minden el. Megmarad a fa- fenyd, csak uj korondja né- ‘évenként. Eza {érvéenye a miivészetek fejlé idésének is, Minden igazi miivész uj életet hoz valami-. ee ee lyen formaban. De vannak kiiléndsen elore |. tekinték, a miltnak szenvedélyesen. hatat forditék, s Bart6k ezek kéziil valé”. | A zenekélté eszméi csak post mortem nyertek véglegesen csatat. Igy magasodik {$l ma Barték Béla, a tragikus hés alakja eléttiink, aki a 20. szdzadot érzé alkoték megrendité sors személyiségei kézé tar- tozik. Ezért toreksziink arra, hogy — a centendarium kapesan —. - flidézziik azt az ellentmondasos, vészterhes kapesolatot, ami Bartok és kortarsai_ kézétt kialakult az hanyszor miivei -a nyilvanossdg ‘elé keriil- tek. A rideg kortdrsi attitiid, amellyel ,,ért-|_ ésszerii — ha ugy tetszik: konkrét — ma- hetetlen” miiveihez viszonyultak, lényegé- ben a zseni és a tarsadalom kibékithetetlen ellentetét fejezi ki egy oly -korban, amikor az emberi. élet és munka értékét a haborts eldkésziiletek normai, a miiveszet és tudo- many jelentéségét, az alkoté méltésdgat az uszit6-elnyomé politika ‘kritériumai, hata- roztak meg. Ez a bartéki mii egészére ér- vényes ,,multnak szenvedélyesen. hatat for- dite” magatartdsa a zénés szinpadhoz vald, Bartok. még a mai napig félreértett viszo- [iruiechee: mutathatd ki Teginkabb, Byon komoly katonai erét jelentett. Bethlen Gabor sajnos nem. kap- | 4 ta meg a részben az udvarnak behdédolt, részben megfélemlitett ma- gyar rendektél azt a tamogatast, amiben egy ijabb évszazaddal kee A zarkézott természetti, ..morézus” ze- neszeres — a teves’ elképzelések cdfolata-| ként. — mély vonzddast érzett a zenés: szin- | | irant; Beethoven alkotdsai . mesterkélt ek, pad irant, bar az neki a semmineél is keve- sebb érémet szerzett, anna), tébb kételyt és |. gydtrelmet.. Erre vall a megszallottak ko- vetkezetességevel végzett. aprélékos kompo- nisztikai. munka, amellyel a milfaji hagyo- manyoknak es a kortarsi ‘elképzeléseknek fittyet hanyé balettjein. es operdjan. dolgo- lzott. A sajat korabdl kimagaslé miivészi megolddsok sajatossAga_ meghikkentette a legmerészebb izmusok képviseldit is; meg- oldhatatlannak vakik. “szellemi ‘bréksége /miatt tisztelik. A Barték Béla centenarium | jelentéségére, ugy gondoljuk, -senki nem gahoz, irjon operat, nines hozza tehetsége; B kot sem. kimélték: muzsikaja- ‘a zenei rit megtestesitdje alirzay Aros, idegen szellem rabja, hem tiik- (Fazekas Juhasz Ilona festménye) k Béla szilletesé nem hasonlitottak. -Bart6ék zenés szinpadi miiveinek az is- meretében okunk van feltételezni: a térpe kor embertelenségéb6! kimagaslé muzsikus és a tervszer{i mtikddés lAtszatat kelté, de valéjaban parlagon heverd opera bensisé- ges kapesolata a magyar zenés szinpad for- radalmi. megtijuldsat eredményezte volna. A zeneszerz6 Barték, minden bizonnyal, uj szinpadi alkotdsokkal ajandékozta volna meg az emberiséget, a hagyomanyos re- Ppertoart pedig eléremutatd, 20. tasmodban vitték volna szinre. A szildrd jellemti Bartoktdl e téren sem lehelett mast szazadi la- varni, mint forradalmi _kezdemenyezest. A zsenivel szemben felvetdd6 ertetlen- Sep : -— amint ezt Hermann Broch ts kifejtt James Joyce-rél frott tanulmdanyaban — tem a mil ,,ujdonsagara” vezethelé visz- sza (a divatosan ujszertit 6rommel tidvéz- lik) s nem is'a ,nagysagt6l” valé {élelemre (a mult egyetemes miiveit lelkesedve fo- gadjak), hanem. kizdrélag arra az ,,eldre- sieté valésagra”, amely ,,Szerves vaksag- gal sujtja. al kortarsakat — és ez a vaksdg sak akkor sziinik meg, amikor mar kivil- vl kezdjiik latni a kort, amikor lathatova valik a kor, a korszellem és a mii teljessé- ge. Ez tobbnyire nemzedékvaltaskor tér- ténik...’? Nem arrél van szé tehadt, hogy szemnek-fiilnek-agynak ,,hozza kell szoknia ag lijdonsaghoz”’, a ,a nehezen értheté mi? rendhagy6 voltahoz, ,,ahogyan: a ay, ,,idébe valé belendvésnek” a kézkeletii magyarazata hangzik. " Uj korban, meré- ben mas. eszményt koveté nemzedékek tisz- tultabb elképzelésének kell meghatdrozni: évtizedek sordn és pattandsig fesziilt, vala- |. P . oznia a kritika ‘Alldspontjat. ‘Barmennyire elvont ez az elképzele és, gyarazatot nyujt arra vonatkozdlag, hogy a -szuletéstik koraban hatastalanul maradt nagy miivek miért keriilhetnek mds kor- szakban igyszélvan egy csapdsra, az ér- deklédés kézéppontjdba. Egyszeriben ,,fcl- fedezik”’ és rajongva tisztelik éket, holott nem volt alkalom hosszti iddn at tanulma- nyozni”’, sem pedig »hozzdszokni ujdonsa- “rendhagyé monumentalitdsahoz”. Bach ‘muzsikajat gyermekei is lefitymal- tak: ,értelem ellen iranyulénak”, daga- lyosnak, avittnak mindsitették; a kortarsak tébbsége. ‘szerint Haydn dilettans volt: tu- dasa’ hianyos, érzéketlen a valasztékos izlés farasztéak, ~mondanivaldjuk — szegenyes; Schubert dalai kézinségesek és érzelemsze- genyek; ‘Liszt Ferenc muzsikaja: elviselhe- tetlen’ zagyvasag, izlésteleniil - hazug: dmlengé; ‘Wagnernek azt tandesoltak: ne ‘gy vélekedtek, hogy k lattak e- mii vek kivitelezé. | 104 ert. modellhez | 40 cent ae oe ee eee Barté-. és. * és