1982. szeptember 4,

1 lesz a

Kozel-keleti szakérték egydntetli vélemenye szerint |

a kézelkeleti térség tj terrorhullamok, tijabb ,,olajzdr-
zsarolasok” és egy hénult, megosztott Libanon bonyolult
problemakéreét igéri. |

A komor és realisztikus helyzetismertetés és értéke-
lés egyetlen deriilato hangjal Izrael szolgaltatta, ahol ab-
ban biznak, hogy
iranyaban nagyban javilotta a térség békés rendezésének
ichelGséget.

Sajnos a degijabb ‘hirek szerint a libanoni kérdés meg-
oldasat nem eévekre, hanem inkabb évtizedekre teszik,
mert legijabban ebben a haromfelé szakitott orszaghan,
ahol kénnyebb gyarmalositas szempontjabél a franciak

annak idején jelent6s muzulman .néptimegeket csatoltak
i “Divide el impera!”’ (Oszd meg!

teriiletileg Libanonhoz, a
dkel €s uralkod}) jebszohoz hiven, tel-avivi nvomasra a
keresztény (falangista) milicia fiatal vezérét ,,valasztot-
tak meg” allamelnjkként.

Nilvanvalo és vilathatatlan, hogy ez a sakkhiizas nem-
esak a mohamedanok ellenérzését valtja majd ki a to-
vabblakban, hanem csaknem ,kormanyozhatatlanna’ te-
sai ezt az elégedetien, — és emiatt terrorista potencialt
hordezo neépl tdbbsaget, «--.. ne - oe ee ee oe mre re

Raadasul az Egyesiilt ANamok — akar tetszik, akar
nem — kénytelen lesz a jévében lathatébb szerepel val-
Jalm ca Kozel-Kelet hinaros polilikal vizein, hiszen a volt
ktiligyminiszter, Alexander Haig ‘leleplezé nyilatkozata

szerint a washingtoni adminisztracidl joeléra lajékoztat-.

tak az izraeli invazié céljairdl, és ennek megfeleléen 1982
elsé felében négyszerannyi(!) amerikai fegyver érkezell
az ‘orszagba,

Ide tartozik az a téenykériilmény. amely a vilagsajié
Glenken kommentalt, miszerini végiilis akkor fogyott el
Reagan eln6k tilrelme az izraeli ismétlédé tamadashulla-

mok teailitasa tigyében, amikor Szand-Ardbia azzal fe-|

nyegette meg az USA-L, hogy kiveszi azl a kb. szizhil-
lio({{!) dollar értskii, szatdi bankbeléteket, amelyek
nagyresz. amerikai bankokban huzzak Riyadh szamara a
busas kamatokat. .

Bar Terael katonailag gyéstesnek Tatszik a libanoni
PLO-szervezetek felszamolasa és ellavolitasa iigyében.,
azonban még az USA State Department (killligy) illetékes
tagjai is bizenyos keserti szdjizzei jegyzik meg, hogy a
PLO neniesak hogy duléHe a tébbhonapos ostromet, ha-
nem a televizios kéepernyén megjelend, kalonai és polga-
ri javakban tett elrettent6 rombolasok néha a vietnami

Intézze

a PLO szétszérdsa a szélrézsa minden

MAGYAR ELET ~

kivonulasa utan?

habord véres pusatitasainak emlékél idézte fel az ameri-

kai néziben, — es ezt ma nem értékelik kedvezé “public |
jiranyzattal rendelkezé arab %

relation’-kénl (j6 hinverésként) a gy6zé javara.

A PLO kiliritésének elsé filmkockai, — akarva-nem

akarva -—- a palesztinok ellékéltségét mutattak az eMen- | linteni
|megdinteni .

allasra, séL egyenesen gyézelmi hangulatot prébaltak elé-
idezni azzal, hogy “V” iwyézelmi jelek ujj-felmutatasat
diadalmas puskaropogtatassal iparkodtak alafesteni.

Bar, ‘mint emlitették,
etté| fliggetleniil megoldatlan marad: mi lesz a 3 és feél-
milli hontalan palesztin arab sorsa?

E-gyel6re jelenieg mintegy 50 ezer izraell és 30 ezer
sziriai-ikatona-tartezkedik~Libanonban, raadasul a sziriai
»rendfenntarto”’ hadsereg allal ellenérzétt “banoni tert-
leten legalabb hétezer olyan PLO maradt vissza, akiket

'a Habib-fele megegyezes nem. érintetl, mert azt egyeld-
re esak Nyugat-Bejritra és k6zvetlen szomszédsagara ‘al-

kalmaztak.

Benjamin Abileah, a washingtoni izraell nagykdévetség |
sajtoattaséja szerint A béke kNatasal nagyban javultak |

..mert a {6 ellenzék erdit szétverték ... és ez uj nyita-

‘} sokra’ nyliji ‘alkaliat?’

Hasszan Aboul-Rahman, a PLO washingtoni szdészolo-
ja ezerint ,
-bazasok a hosszileiaradt béke esélyét belathatd idén Ki-

a megkiilinbdztetés nélkiil végrehajtott bom-

viil helyezte, mert ezek az akciék ‘sok ‘keseriiséget és ‘el-
lenerzésl sztillek”’,
‘kének professzora, Walid Khalidi igy nyllatkozotl:

TORRE EE

A sziberiai fold savereték
.
jelenlegi stadiuma

Az Associated Press
moszkval jelenteése szerint

Izrael kétségteleniit jelentés |
-esapast mért a PLO katonai szarnyara, azonban a kérdés

zata szerint — melyet a]
| matlabakat

~~ ‘Az arab érdekeknek megfelelé, minimalisan elfo-
gadhalo békés rendezés sirjat megdstak Libanonban.”

Herman Eilts, a Boston-egyetem allamtudoméanyi fa- }

kullasanak elnéke, v. USA egyiplomi nagykévet is azok
kOze tartozik, akik bortldtdan itélik meg a helyzetet:
— A PLO gyiidlete Izrael, az USA és mérsékelt

dilamok ellen fordult... és

a jovOben elképzelheté, hogy az USA-val barati kapcsola-
tokat fenntarié arab allamok kormanyait megprabaljak

Amikor Eilts professzort megkérdezték vajon a PLO-t

/sikerill-e politikailag szétzizni, igy delelt:

~~ ,.Pavolrél seam, meri ia palesztin felszabaditasi
mozgaiom — a jelen sulyos megalaztatas ellenére tovabb

folylalodik, azonban méris megijésolhatom, hogy Jasszer ‘
Arafat poziciéjat a PLO radikalis szarnya eldbb-utobb |

megingatja.”

Michael Hudson, a Georgetown-egyetem arab tanszé- {

kenek igazgatéja arra ‘emiékeztetett, hogy az USA to-

vabbi

elkepzelései szerint a terség minden szamottevé

néprétegének  képviseléit iparkodnak bevonni a béketar-

gyalasokba.

‘Annak idején Nixon voll az, akinek sikeriilt, Egyipto-

/mot kivonni a szovjet taborbdl,

Camp David-ként isment tette kévetett. .
A sokret, kiilénbéz6 eléjelii népi és politikai tenye-

zok miatt a lérség végieges,
helag ]] homalyban. |

bekes rendezése | sokaig kés- |

Fleming multikulturdlis miniszter

nyilatkozata:

A 6% és.az 5%”

A Harvard-egyetem kézel-keleti tanulmanyai tansze-

Jim Fleming, a federa-
is mullikulturalis  tarea
miniszlere a kézelmaltban
nyllatkozolt a kéltségvetés
inflacio-ellenes intézkedései-

nek jovébeli varhaté ered-

ményeidl.
He a

‘tat azzall,
tisatviselék bérét ebben az
févben &-al, és a jivé
alaesonyabb ka-|

a Szibériabd! Nyugat-Eurd-
paba  vezelendd — szovjet
fdldgazvezetéket Moszkva
1984 januarjaban szecetné
ligembe helyezni.

Borisz Seserbin, az olaj-

és [Oldgazkitermelés tarea-

janak minisalere nylatko-

n mindent

egy helyen!

-Osszesen 4 ever 440 kilomé- |

TASZSZ szovjet hirszol gala-
ti iroda kézvetilett, — az

akarunk, ha
ujra el akarjuk érni a esbk-
kenlebb munkanélkiliséget
ier hosszitisagd fildgazveze-| és az orszagos termelést fo-
{ék elsé 500 kilométerének
heggeszi6 munkaja befeje-
zest nyert, ami azt jelenti.
hogy ,,a tervet tulteljesitet-

inflacio ellen valo  kiledel-
met kell megtenniink jévé-
belli feladataink  gerincé-

tek? iid...

kozni akarjuk, azesetben az|* egy
lkorornagn’,  —

murttikulluralis

*

jovobeli hatasa

...Az alacsonyabb in-
flacios rata kulesa a hbér-

‘kévetelések mérséklése. A

federalis konmany utat mu-
hogy -az allami

lendében csak 5%o-al fogja
emelni.

... Ha mindannyian
dsszefogunk, azeselben erd-
feszitéseinket siker fogja
mondotta
Fleming, a federalis
{area mi-

Jim

nisziere,

C87

SZENDR

magyar gydgyszeréax a

Weinstein gyogyszertarban

oviTs LASZLO

.. 326 College St. Toronto, Ont.

telefon: 922-4145

Mindenfajta receptet elkészitiink.
Gyogyszerkilldés b barhova.

LATTA MAR ,ANDY”

CSODALTOSAN S7FP
VIRAG- BS AJANDEKUZLETET?

SUES Bee

Ha nem, jojjén el, mert ezt latni kelll

aCserepes és vAgott vird4gok, naponta frissen érkeznek

a kertészetbél, szobandvények.

Kiilonlegesen szép ajandéktargyak nagy v4lasztékban. |
melyet Jimmy Carter {

Esktivéi fényképezésre ktil6n terem.

_...FLQWERS & GIFTS BOUTIQUE LTD.
887 YONGE ST., TORONTO, ONT. M4W 2H2
TELEFON: 921-2900 — 964-3921 — 921-5608

AS. Tatar Insurange , Salesman
representing,
Sheridan Insurance’ Brokers Ltd. |
720 Spadina Ave., Suite 506
Toronto, Ont. M5S 2T9

Telefon:
960-3700

960-3880

KANADAL ES HAZAL UGYINTEZES
— FORDITASOK — VALOPEREK LEGGYORSABB-

BAN — IKKA — PENZ-
A VILAG MINDEN RESZEBE —

ES GYOGYSZERKULDES
UTLEVELEK,

Ahol a tortéenelembol kimaradt
a reneszansz, reformacio, ellenreformacio

 (Folytatds az

tairdl és esztelen kdltekezésiikrél Anglia-

| ban mindenki felhdborodassal beszél.

@ jitikai prédikacié akar
mindig jobb telheletien,

Boni prébaljuk,

gyermekeknek kedvezmény

Junius, julius, augusztus hénapokban.
On valaszthatja meg az indulds és visszaérkezés iddpontjat.

BUDAPEST — TORONTO —

Egy héttal egy évi tartozkodadsra.

— TORONTO

TORONTO — FRANKFURT

ee hd a et) ha Set

Ut level, vizum, hotelfoglalds, autébérlés, ayéaqylidilés,

Eurailpass.

LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZASI IRODA.

KOZPONTI BEFIZETOHELY

BUDAPEST

@ a kor, kiilénféle korszakok szellemi,
| lalis, fizgikal kortilményeil.

Nota bene, ez nem erkdlesi, nem po-
lenni, Mert még
de emberszabasu
parneviik, mint nem e vilagbdl vald sza-
dista ajatollak markaban vergédni.

Az Iszlam

és a keresztény

civilizacio |

Ha mind errél ilyen dramatizalva

irunk, csak azért tessziik, hogy érzékeltet-

milyen motivumok fiitik a

siila megtijulasi mozgalmat, amely Iran

fel6l déngeti a mohamedan orszagok, elsd-

sorban Szaud-Arabia, a legnagyobb, leg-

gazdagabb, politikai szubvenciok folydsita-
saban legbékeztibb arab allam kapuit.

Ebbsl a szempontbél is éerdemes pil-

/jantast vetni a térténelmi parhuzamra az
® Iszlam és a nyugat kbzblt.

A keresztény civilizacié szamba vette
$Z0- |
A reneszansz,

| a reformacid, az ellenreformacio, az ipari

| forradalom,
B® mus, szocializmus,
B® jekciokent hatottak és mutattak,
B keresziény tarsadalom

a felvilagosodas,
liberalizmus mind in-
hogy a
Jélegzik, fejlodik,

jO6 vagy rossz iranyban, de vallozik, szé-

B val rugalmas, életképes.

A mohamedanigmus azonban ma is

| ugyanaz, ugyanolyan, mint voll megalapi-

| sonlathoz folyamodni,
i lan most is a teherani katakombakban is.

B jak az arabok és mohamedanok kézépkori | wee “
|kik és a Hbanonj példa is arra tanitja

| fiskolajan,

tasanak idején, a kdézépkor elején, a hete-
dik szazadban. zen akarnak — segiteni
egyes moziem teologusok a vilag legrégibb
a Kairéban 971 ota mitkidd
egyelemen és, ha szabad ilyen ha-
erre gondolnak {a-

Azhar

Mindenesetre vannak, akik visszasir-

| dicsdségéet és biznak abban, hogy nekik Is

FOKEPVISELET

IKKA—TUZEX—COMTURIST.

I BUSZ—CEDOK foképviselet

KOZJEGYZOSEG: forditasok, végrendeletck, dréksegek,
hilelesilések, stb.

Ageney Travel Service
Division of Intragserv Lid.

B meglesznck a reformmozgalmaik.

A harmadik vilagnak
7a Szovietunio

a fd szdvetségese”
Okel a jévd erdekli, az, hogy ennek a
folyamainak — a siita forradalommnak és
a konzervativ szunnitak defengivajanak —

Bimi lesz a végkifejlete. Mi inkabb arra fi-

B arabiai félszigeten a maguk

519 Bloor St. W. TORONTO, ONTARIO

M55 4 CANADA

, szalltak,

gyellink, hogy ezi a kiizdelmet s a vele

| jard bizonytalansagot hogyan tudjak maid

az oroszok a Perzsa-Ob0] kérnyéken és az
javara fordi-
fan.
Mikor Afganiszlant az oroszok meg-
nyugaton (vellink egyiilt) alta.
| ldban azt hitték, hogy a Szovjetunié fé) a
ys mozlemekben terjedé megijulasi tirekvé-
| sektol § altel tart. hogy a siila nyvagtalan-

RB owag acokra ag acvial azevjetlar logianyekra

i z

pesak szoval,

kapllaliz- |
‘pontra helyezkedett: az

elsé oldalrél)

is atlerjedhet, ahola lakossAg zime mo-
hamedan.

A franeiak azsiai szakérté} kéziil azon-
ban sokan az ellenkezi véleményen van-
nak, Oszerinttik az oroszok régota dolgoz-
tak a silta nyomasnak alavetett sah meg-
buktatasan s Moszkvaban tigy latjak, hogy
a mozgalom nem a szovjelrezsimet, ha-
nem a szunnita arab monarchiakat fenye-

| geti.

Ennek az orosz tézisnek igazolasakent
hozza- fel-egy franeia-poliikai ironé Afga-
niszlan esetél s annak a mozlem vilagban
keltett visszhangjat. Az irénéd Hélene Car-
rere d'EEnecausse, a Sorbonne professzora,
tanulmanya a parizsi Politique Internatio-
nale-ban jelent meg.

Eszerint a mohamedan kormanyok
esak egy ideig berzenkedtek (akkor is
nem tettel) az ellen, hogy
egy mozlem orszagol a szovjethez csatol-
tak, de azota mar belenyugodtak abba,
ami a mohamedan afganokkal térteént.

Iennek bizonyitekakent hivatkozik a
parizsi egyetem lanara arra, aml a szaud-
arabial Talf-ban megtartotl estesértekez-
leten hangzott el.

Az algiri delegacié olf arra az allas-
afgan tigy sem
valioztat azon, hogy az araboknak, mo-
hamedanoknak, ag egesz harmadik vilag-
nak a Szovjetunié a {6 szévelségese — és
gsenki sem tiltakozotl, a szaudiak sem.

A Kozépkeleten §

csak Amerika
tud cselekedni

Iiz valoban uigy hangzik, mintha az

arabok valamennyien és visszavonhatatla- |

nul kététték volna ada csonakjukat az
orosz hajéhoz. Mi mégis kételkediink en-
nek a tarlossagaban.

Az araboknak erés a praktikus érzé-

dket, hogy az @ régiajukban, a Kézépkele- §j
ha tettek-

‘ten, az oroszok csak hencegnek;
‘ye keriil a sor, egyediil] Amerika tud ese-
\lekedni.
| Ag araboknak most kel nagy  proble-
majuk van.
hetetienek és hogy a siifa lagatas, még ha

jnem jesz beléle orszagrél- -orszagra elhara-

podzd Telfordulas és habort, akkor is nagy
gondot zudito(t a nyakukba.

Az is igaz, hogy ebben a két bajban
az amerikaiakon kivill senki mas nem Ie-
het a segitsegtinkre. Izracit csak Amerika
tudja cngedmeényre rabimi. Es a. siita
uszitas nyomaban setlenkedé orosz veszély-
lyel szemben az arabok szintén cryediil
Amerikatol remélhetnek komoly tamoga-
tast,

Ha lesz célludatos amerikal kilpoliti- @
ka. az arabok clébb-utobb keénytclenek lesz- gj

bel Amerikaba kapascheduu.

Az hogy lzraelle} szemben te-

VIZUMOK BESZERZESE,

Dr. Baranyai Zoltan

volt budapesti tigyvéed

ud CIM:

'360 RIDELLE AVE. SUITE 1917

TORONTO, ONT. MGB IKI

TELEFON: 789-9812

|Dr. Telekes L. Lajos—h

Alapitva 1955-ben.
3101 Bathurst St., Suite 201, Torente, Ontaria
(a Lawrence Plazaval szemben)

TELEFON:

787-0304

Hirdessen a MAGYAR ELET-ben!

BUDAPEST — TORONTO _. BUDAPEST
$767.00

Egy héttél egy évi tarlozkodasra.

TORONTO —— BUDAPEST —~ TORONTO
$1,049.00- tal
Junius 30. és augusztus 29. kézolt
2—8 hetes csoportok

IKKA — TUZEX — COMTURIST

kildemények
illeyvel, vizum.

Hotel, autobérleés,

Részletes felvilagositasért hivja:
KERESZTESSY JOZSEFET
Tébb évi utazasi irodai gyakorlata biztositja
ligyénck pontos, gyors, és megbizhats inlézesét.

High Park Travel Centre Ltd.

Tulajdones: MORGAN GYORGY

1592 BLOOR ST. W. (Dundas W. féldalattinal) Toronto |
TELEFON: 33-8106, 503-82 |

jod-S417

HAMILTON ad HAMILTON

EAWAY TRAVEL |

Limited

239 KING STREET EAST, HAMILTON
ONTARIO L8N 1B6 —- CANADA

TELEFON:

(416) 522-1862——63

Kedvexmeényes Grak Magyarorszagra!

BUDAPEST Ca$
ZAGRAB = Ca$
BUKAREST Ca$

UTAZIK,

1049,00
899.00

865.00 (New |
York-bol) a

VAGY KHIOZAT —

ILONARA 8a AMITH AT