Béldy Béla: | [ | | [ | : Nemrégiben olvastam egy emigraciés ; Magyar lapban egy cikket, amit — |< oszintén mondom — nem értettem meg. | Az iro neve ismeretlen eléttem, de ettél | még irhatott volna brillians cikket. Eb- is b6l azonban az ember nem tudija kiha- mozni, hogy mit helyesel és mit tamad? | Ugy néz ki, hogy a ,,gazdasdgi kilpo- | litikat’’ tamadja és helyteleniti, hogy | Amerika ilyenfajta vallalkozisba be- lement. | Az az érzésem, hogy a széhasznalat- | I [ [ | i [ | | I | | | | ban van a szerz6 és az olvasé kézti fél- reértés. O nyilvan ,,kereskedelmi”’ kil- politikat akart mondani, ami messze nem azonos a ,,gazdasagi” kilpolitika- | val. Igaza van abban, hogy a Szoviet- tel kereskedelmi viszonyba lépni még rosszabb, mint ha az ember valami | masba lépett volna, mert-annak kelle- metlenségeit6] még nehezebb megsza- badulni. Ez az amerikai nagytéke mo- hosaganak és a szovjet-zsidék kivalta- sanak a k6vetkezménye. Ezt azonban barmikor félbe lehet szakitani, ha vé- r _ vent egy détente-ellenes kormany ceri uralomra. : Ellenben a ,,gazdasagi’’ ‘ilpolitikat | nem Amerika kezdeményezve, azt réesz- | ben féltekenyen versengo szabad test- : vérei, részben az olajsejkek keényszeri- tették ra. | Talan még emléksziink ra, hogy a a vi- | etnami habora miatt Amerika nemzet- | k6zi fizetési mérlege annyira leromlott, l hogy Nixon felflggesztette a dollarnak l az aranyarhoz kotétt viszonyat, masszo- , val: felmondta a bretton-woodsi egyez- | ményt. Ennek célja az volt, hogy a dol- | lar kilfoéldi arfolyama csékkenjék, ami [ meg Is tortént és ezzel Amerika export- | ja névekedhessék. Ez is megtértént. | Kézben azonban Eurépa és Kanada — [ elébbi Pompidou, utébbi Trudeau ural- | kodasa idején — igyekezett egységfron- | tot Allitani az amerikai import elé. Ka- | nada és Eurépa legtébb szabad orszaga j egyre jobban belelépett a nacionalista j elkilonileés moecsaraba, ami a szovjet | fenyegetés mellett rettent6 ostoba do- | lognak ttinik, de azért — valasztasi po- | litikai okokbél a buzgalommal tovabb- | csinaljak. [| Azutan jétt az olaj-kartel. LoA sejkek Osszealltak és elkezdték [ emelni. az ola] arat, ami az olajtalan || Europaban_ nyomban.- -panikot - keltett... [ Kanadaban_pedig- egy fijabb remény pn nyilt;hogy elérkezett az alkalom a nagy I -_,ellenség,” Amerika végleges legydzé- -sére. Amerikaban nem volt panik, mert | _kivéve néhany kritikusnak létsz6 hetet, | a normalis olaj- behozatal — az embar- go ellenére is — zavartalanul megtor- tént. ‘Ugyes miivelet volt, amit nyilvan nem tudtak volna megesinalni az agyon- | gyalinott amerikai olajvallalatok ,,el- ~ terelo” irdnyitasa nélkiil. Tény az, hogy -glajsztike alig volt és ma mar egyalta- ‘lan nines. De... az olaj most mar négy- -szeresére emelt 4rat nem birja sem -Eurépa, sem Kanada, sem Amerika. Ez volt az, ami — a technolégiai forra- _dalom atrendezé hatasdnak sodraval | kiegészitve — villamgyors aremelke- _ désekhez vezetett. Marmost: az a nagy kérdés, hogy mit _lehet csindlni az arinflacié megallita- I sara? Ugyis, mint kOzgazdasz, szégyel- most probal jak kil “Régi térekvése az ame- rikai haderének, hogy olyan ,,tankszerii’’ lézer- fegyvert alkosson, amely a legellenall6bb célt — acélt és mast — is at tud ftrni— irtézatos erejével. | Ez a torekvés most meg- ‘ valésulas elétt all. Még nines tizemben, esak pro- ba alatt all, de ez a fazis mar rendszerint az utolsoé elétti a. harcbavethet6 | fegyver életében. Mar eddig is hasznalt az amerikai. und-on. Nem as szo, ezt mar ban, stb., haderé lézert, mint kisegité fegyvert. Igy példaul a tiizérség mar szallit Magaval egy moz- gathaté ‘Jézer- -egységet, amely a taldlati tavolsagot | szinte centiméterekre be tudja_ mérni. —Azutan itt. vannak a- hires” smart”? re bhombak, az /,okos-bom- bak,’ -amelyek | a lézer — segitségével haldlos: pon-| -tossaggal taldlnak célba. — Jlyven fegyvert még Izrael hatarozott kivansagar: . _vége a gazdagsaguknak. kot. Kiprobalasa most ké- vetkezik be az Gj mexik6i White Sands Proving Gro- | a lézer-eré kiprobalasarél, vagy an- nak pontossagardl lesz megallapitottak, hanem | a kiilénbéz6é — idéjarasrél. -Még soha nem prdébaltak | ki messzihatasu lézerfegy- vert fistben, kédben, esd- ben, héban, homokvihar- -amik a lézer- -sugarat elfoghatjak, vagy — eliranyithatjak. -Kiesiben ez is megtértént mar, de_ a hadsereg aj lézertank- janak harci kériilmények kézétt is meg kell Allnia a probat. Ebben senki sem kételkedik a tervez6k és _Kdvitelezok kozott. | : A lézertank tébb— lézer- J -sugarral dolgozik, ame-_ lem bevallani, hogy nem tudok ra semmi i csodabalzsamot. A kopaszfej kopasz | marad. A régi,.inflaciés kirak” ma mar | nem hasznalnak, mert a kozgazdasagi | szerkezet dtalakult. A pénzsziike és a magas kamat a munkanélkiliséget eme- i. Meg hozza igen gyorsan, kiilénésen | Eurdpaban. A pénzbdség és alaesony | kamat viszont az arakat emeli. r Ugy néz ki, hogy egyelore az elsé le- | hetéséget kell megprobalni: vilaggaz- | dasagi politikaval ésszefogni az olaj- | fogyasztokat és szembeallitani 6ket az | olaj-termeloékkel. Nem valészini, hogy | sikeriiljén, mert egyik-masik fogvaszté (példaul Franciaorszag, vagy Japan)! kiugrik, hogy biztositsa. a maga olajat.. Lehetne egy masodik, kévetkezé f4- zist is elképzelni: a CIA egyszer mar siman eltavolitotta az Amerika-gyiil6lé | Mossadeghet és visszaadta az olajku-| takat a sahnak 1953-ban. Tisztan lelki- | ismeretbeli kérdés, hogy a sah ennek | ellenére is az olajdrak emelésének a | bajnoka. Mindenesetre: lehetne ilyen | »leplezett akciékat" inditani az olaj- | sejkek, vagy azok egyike-masika ellen. | Valészinileg sikerilnének is. De — ez | a konfrontaciék olyan sorozatara vezet- | ne, amit a Szovjet legszebb abmaiban | sem tudott volna elképzelni. Masszéval: | ez nem jelent gyakorlati megoldast. | | | | | | | | | | Veégil: van egy utols6 megoldas, a katonai akcid, a nyilt blitz az olajsej- kek ellen. Ezt a megoldast esak a leg- utolsé, legdesperaltabb lépésként va- laszthatna a szabad vilag, vagy inkabb: Amerika, mert a kévetkezményei szinte | elviselhetetlenek lennének. Nem beszél- ve egy esetleges szovjet invaziérél (ami talan a legkevésbbé volna valészini), ezzel Izraelt raszabaditanak az arab or- szagokra, amelyekkel tjabban elég jé l megertés alakult ki — az ola) kivéte- | lével. | | Marad tehat: a targyalas. Ext azon- ban meg kell eléznie egy olyan hatasos | és hatarozott diplomaciai fenyegetés- | nek, ami nem hagy kétséget a sejkek- | ben, hogy kélesénés megértés nélkiil | Nem tudom, de azt hiszem, hogy er | ut6bbira keriil most sor. A Szovjet sem- | legesitése, természetesen sokba fog ke- r rilni. Esetleg a Balkan okkupalasat, | esetleg Vorés Kina megtagadasat, vagy | | “AZ, Indiai ocean kizardlagos. zonajat ko- | vetelik, vagy legalabbis a szovjet eré- | folény elismeréséhez ragaszkodnanak | minden nemzetk6zi targyalason, ami | most kévetkezik. | Olaj nélkiil viszont megbukik a sza- badgazdasagi rendszer és mindenkép- pen a Szovjet allna a helyére. Ezért remélem, hogy az alapvetéen anti-kom- | munista arabok — Izrael ide, Izrael oda | —- nem ragaszkodnak egy- -két évre el- | huzod6 targyalasok kielégité6 eredmé- | nyéhez, hanem mar most leszallitjak | az arakat. Ha az olaj olesé lesz, 6k is ol- | esobban kapjak a fegyvereket, az élel- | met és minden mast, amit Nyugattsl | vasarolnak. | Nehéz az arab temperamentum mel! lett nyugodt megfontolasra szamitani, | [ | ESE SOMIICD. SECCECNEL ‘aimmeneE. sécncpgeS de talan a sejkek helyett kompiitere- ket Allitanak be tar gyalni és azok meg- ] hozzak a természetes és egyetlen lehet- i seges megoldast. __ poe i = ccnicandscanienestanneinmiamtemiamsennimamtamtentadanlemstanstenneaamdlountenbandmatennmmmtemdomtentemdtamtemstanmtemaeatamtantemtann halalsugar tankot’’ vitan felil Az amerikai hader6o uj léze amelynek vekony a bore” elegend6 ahhoz, hogy a helyzetben. - | A Szovjet tiz évvel ma- - Sara, | Target-Tracking : Mechanism — _ kiprébalasra. A vezet (driver) migott van a halalsugarat kilév6 és iranyité torony. és a nagy sebesség sem nyomon kéveté lézer-suga- rat kikeriilje. De a tankok © ellen is nagy reményeket : : fiznek hozza — ismétel- jik — -minden coisa : -- sugarral az Urben kézele-_ dé atom- és hidrogénfegy- radt le a lézer-technolégia- _ ban Amerikaval szemben _ lyek egyetlen sugarban f——— = - egyesiilve hatnak. Minden | pulzus” tébb sz4z kil6wat- | a cnerert taser ami [ee kell tenntink, hogy repi- 1974. oktéber 12. Kovacs Imre new-yorki levele: ** (Nol OK Washington éles figyelmeztetése: térjenek észhez, ‘Ami a Szovjetuniénak (és a kommunizmusnak) eddig nem sikerilt, a nyu- gati parlamentaris demok- raciak és termelési rend megdointése, tilasba vitt olajpolitikajukkal az ara- bok kénnyen elérhetik, Es éppen ez a lehetoség késztette az USA karma- nyat, hogy érthetoen és ha- tarozottan tudtukra adja, eddig és netovabb! Ford el- nok Detroitban a nemzet- kézi energia konferencian kijelentette, hogy az ,,ég- bekialt6”’ olajarak romlas- ba vihetik a vilaggazda- sagot, ami viszont a mai vilagrend felborulasahoz és a vilagbiztonsag meg- sziintetéséhez yehethet. Lehetetlenség ,,itéletnapi”’ hangulat nélkiil beszélni az energiavalsagr6l, mondot- ta, amihez Kissinger kil- ugyminiszter az ENSZ koz- gyulesén hozzatette: ,,Az arabok felelétlen maga- tartasukkal -alapjaiban razkodtatjak meg a Nyu- gat evszazadok viharait kiallott politikai, gazda- sagi és tarsadalmi intéz- ményeit.”” A Nyugat, elsésorban az USA félreérthetetlen rea- genclaja eldre vetiti azt az elszantsagot, mely a kom- munizmussal szemben is megnyilvanult, amikor tul- zasba vitte akcidit, nyers eroszakkal akarta elérni eéljat. Az étvenes éevek Amerikaja ugyanazt a ke- meénységet és elszantsa- got mutatta a kommunista terjeszkedés feltartoztata- - ‘mint amire a-hetve- nes évek Amerikaja kész, ha az arabok valasztas elé allitjak: élet vagy halal. Hagyjak magukat meg- fojtani, vagy minden esz- kézt igénybe vesznek olaj- és egyéb nyersanyag sziik- ségleteik kielégitésére. Az arab nyersolaj ara egy év alatt 400 (ird és mond négyszaz) szazalék- kal emelkedett, ami szin- te megallithatatlan infla- cidt inditott el az iparilag fejlett orszagokban, Eur6- pa és Japan olajszikség- lete nyolevan szazalékat kapja a K6ézép-Keletrdl, Amerika hét szazalékat (tiz szazalékat Venezuela szolgaltatja). Az inflacié leginkabb Nyugatnémet- Laser-Bearn Firing Turret ta és amennyiben a most kez- —d6dé és hosszii prébak i iga- -zoljak a tervezéket, meg- -sziletett az elsd i igazi ha- lalsugar’', ami a jév6 ha- borikat eldontheti. Hozza l6gépre szerelt erés lézer- vereket is pillanatok alatt meg lehet semmisiteni. irva: mig nem a kes6 orszagot kimeéli, ahol az evi névekedes het $zaza- lék, aztan Hollandiat (10%) és az USA-t (11%). Fran- eciaorszagban 14, Anglha- ban 17, Olaszorszagban 20, Japa€nban 22 és Brazi- lidban 27 szazalékos. A kézép-keleti olajpolitika legelokvensebb szdészéldja, a perzsa sah azt allitia, hogy a nyersolaj aranak emelkedése esak 1-1,5 sza- zalékkal jarult hozza a vi- laginflacidhoz, s kuloén- benis azért kellett emel- ni az drakat, mert Ok is dragabban jutnak hozza a sziikséges ipari- és fo- gyasztasi cikkekhez. A sah matematikai @s k6z- gazdasagi ismeretei korla- tozottak lehetnek, amire iletekes tényezék ramnu- tattak, de 6 is esak keril- geti a kerdést, mint sors- tarsal az olajgazdagsag- ban. | Az olajtermelo kézép- keleti orszagok, akikhez Venezuela is csatlakozott, még idejében rajéttek ar- ra, hogy nem szabad ol- cson elfecsérelni termeé- szeti kincseiket egy nem- zedék életének lefolyasa alatt. Biztositani kell a k6- vetkez6é nemzedékeknek is a relative jolétet, azt a viszonylagos magas élet- szintet, amit a tevehajtas, vagy birkatenyésztés a si- vatagban nem biztosithat. Eredeti otlettel egyszer- re esOkkentettek a terme- lest és emelték az arakat: kevesebb olajert tobb dol- lart vagy markat kapnak. A> kevesebb_ olajbol . esak azoknak juttatnak, akik- rél jé a véleményitk, akik kilpolitikailag hajlandék szotértenl, pontosabban Izrael ellen fordulni és nem szallitanak neki fegyvert. Armanipulaciéjuk kombi- nalt: emelik a nyersolaj tenyleges aralt a nemzet- kézi placon, ugyanakkor emelik az olajra kivetett adot, amivel megfosztjak a vellk kdozésen termeld nyugati partnereket ma- gas hozamtdél. Az ered- meény csillagaszati gyara- podas, asztronomikus osszegekben: az egyév elott 15 milliard dollar tiszta bevétel helyett, eb- ben az évben a nemzetko- zi olajkartell tagjai 75 mil- liard tiszta bevételehez jutnak. A nemzetkézi olajkar- tel neve OPEC (Organiza- tion of Petroleum Expor- ting Countries — Petrole- umot exportal6k orszagos szervezete), tavaly ala- kult, kozpontja Bécs. A Vi- laghank felmérése szerint a koévetkezé evekben az OPEC hetente ket-harom- milliard dollar tiszta hbe- vételhez jut, otéven bell a tiszta jovedelme eléri a 650 millidrdot, s 1985-re az 1.2 billiardot. Igen és ki- 1,200.000.000.000 dol- lar! A szabad vilag féltve 6rzotttartaléka, amitnem- zetkézi pénziigyi katasz- trofak elkeriilésére tarto- gatnak, az arab allam- kinestarakba vandorol a felemelt olajarak kévet- keztében. Ez a tartalék nem tilsagosan nagy va- l6jaban kevesebb, mint az arabok idei hevétele. Leg- tobbje a sporolés Nyugat- 1 németorszagnak van, 34 milliard értéki arany, utana jon Amerika 14 mil- liardnyi arannyal, majd | a tébbiek. Ha ett6l a vas-— | tartalékt6l megfosszak a | szabad vilagot, akkor a> | pénzigyi és gazdasagi ka- Peis feltartoztatha- | _tadan : kakkal as vekvé bevételeiket az ara- bok nem tudjak elkolteni: egyreszét modernizalas- ra hasznaljak, masrészet fegyverkezésre forditjak, a jolétiket biztositiak, a- vilag legelokelébb helyein nyarainak, elsdsorban Libanonban, ahol az oalaj- seikek legraffinaltabb igé- nveil is kielégitik a Koran szigoru. tanitasainak fel- figgesztésével. Mindehhez persze joguk van, s gond- talan koltekezestk nem aggasztia a Nvugatot, leg- feljebb az ellentétet néve- li, fesziiltsegeket idéz eld a sajat tarsadalmunkban, amil Moszkva vagy Peking igyesen kihasznal intri- osztalyhare™ Abu Dhabi ez- négy- szitasaval. évi jévedelme pi. milliard doll4dr, amibél egyelden elosztva, min- den lélekre szazezer dollar jutna, de nem jut: az olaj- munkas esetleg egvhusza- dat kapja, az olajsejk meg legalabb a huszszerosat. A Nyugatot sokkal inkabb aggasztja az arabok {ek- tetési politikaja: az olaj- jOvedelem milliardjait a szabad vilag bankjaiban helyezik el, érdekeltsé- geket vasarolnak nagy vallalatoknal, betarsul- nak a kapitalista tizletek- be. A petrodollar, ahogy hi- vatalosan nevezik az olaj- bevételbél szarmazé dol- lart, a szabad vilag tale- teibe titokzatosan nyo- mul be. Iran 25 millié dol- laros részvényakvizicioval — megszereztle. a nyugatne-... -terveznek valamit nagyon met Krupp-miivek tulaj- donjoganak negyedrészét. Iran a legdinamikusabb a betéresével: négymilll- ardért fegyverekel vasa- rolt az USA-ban és Nyugat- eurdpaban, djabb négymil- liardot iranyzott ¢ eld acél- gyar- és atomreaktor le- tesitésére, a teherani [old- alatti vasut e@pitésere. A sah a regi perzsa dicso- ség visszavarazsolasa- val egy Uj Perzsa-biroda- lomrél almodozik: O mar maga moégott hagyta a ,harmadik vilagot,”’ a negyedik vilagot” akarja Osszehozni az olajtermo- mellékelem Az alabbiakat ké | BETUKKEL kitdlteni: anadai Magyarsag | Weller Publishing Co. Ltd. aia Bloor se West, Toronto, M5S 1X8, Canada | Kérem, ki iildjenek az alabbi cimemre tb. | roy Miklés: Emlékirataim” c. kényvet. | | AS....dollar vétela rat esekken— money orderen | rik NYOMTATOTT NAGY. Név: eRUPAEH EROS RES ENSEDIOEDOOFESEGSTAOEEREE GHD OLS CONE THORS ES ERREEOHERS i 3. old al és Azsia valamint Délame- rikal fejlid6 ipari orsza- gaibol, | Az USA-ban 1978-ban hatmilliardnyi idegen t6- ket invesztaltak, amibdl szakértok véleménye sze- rint egymilliard mar a Kozepkeletraol szarmazik. Egy saudi-arabiai bankar egymillié dollarert telke- ket vasarolt California- ban, a Kuwait Beruhazé Vallalat 17 millié dollar- ert Dél-KRarolina alatt egy szigetet vasaroll meg, me- lyet szdzmillid dollaros koltséegel. luxusiidiilave alakitanak at. Egy dallasi eegbe egy kozéepkeleti ér- dekeltség 200 nnillié dollar- ral tarsult be appartment- hazak eplitesere. Ezek esak-izelitiok, a nagy tél az arabok szemében az amerikal hadiipar infiltra- lasa, melynek szigoru kor- manyzati intezkedések ed- dig utiat alltak. Kénnyebb a helyzetik Nyugateurdpaban, ahol szinte minden orszagot mar ,,.mepfertozott” a pet- rodollar, s ki tudja milyen osszegek, hatalmas Osz-_ szepek huzddnak meg a svajel bankok hivés, disz- krét) pancélszekrény-pin- céiben? Japan is szélesre tarta kapuit, ezideig egy- milliard petrodollar 6m- lott be gazdasAgi vérkerin- #ésebe, ami enyhitett a ja- pan dollarhianyon és mar- is leszoritotta arfolyamal. Egy arab penztigyl szak- érté, Roger Tamraz Bei- rutban kijelentette, hogy tisztara ,elybdél is,” a ké- zépkelell orszagok meg- kisérlik az USA gazdasa- gi datvételéel: ,,.Meg van hoz- za oa penzink, megvasa- rolhatjuk a legjobb tzlet- embereket menedzsere- ket, hirdetési szakért6- ket. Ok elvégzik azt, ami- hez minem értink... 7” es a Nyugat? Az USA kormanya tagadja, hogy katonai akeléra késziilne, de @éppen ez a legjobb bi- sonyitéka, hogy tényleg helyesen, minden eshet6- sépre készen. .Az olajlo- uyasztO orszagok meg ki- kotoltek, hogy akarme- lyiktik olajbehozatala leg- alabb hét szazalékkal cs6k- ken, akkor a t6bbi kisegi- tl. Francigorszapy kv6ta- val kisérletezik: @vi_ tiz- milliard dollarért vasarol olajat, amihez a foryasz- tasnak igazodni kell. Al- talanos eurépai vélemény, hogy kemény beszéd_ he- iyelt egyezkedni kell az arabokkal: nekik is van- nak opraebioe meg kell érteni Oket. . | Fizessen elo lapunkra!] agyaroentag Korinsenyzbianak gndietrajra és vigrendelatieg | higiesital aribkvala rialy § QyR TORR GTGIG! Gortugane! § SPO RULOLohag Hgoss Get |g magaban foglala, magqjaanta. | Weller Publinhing Co. florento, | Canada} kiadasébas a Karnany76 | Moves! Aihes partiaval FH F gidaias elstranga nyormedal ff hvalixel, Kemeny | wa ronkoutenn, 26 valogalet _lényemnpel, A csaidd Stal agyadil proton § Halas. A kOtye WHONSIS fpasta: RLsease Ff eqyGny $12 60 Renee ‘eS Gh as RAHGe a vetolical F SR Gk Cate Vagy Ose Ria THAMES, A azamozeteaben 6l6 magyariag £ legquercarabh kigitteau ée | tarlalniiag inglegairumaabh 9 kdnyve, aroely az Eled ff Yidghthoruiél hberdve azorainég | minden lorténatinl ragédldjat az. § ” Allamid hivatalos lanuiagaval § ; lartalmazzal | Clim: FRRTR LK ESTE RT LK TE HK TH CERES RH TE CHRHH TAR SRST ATR TPR HE THRE E VT T TT Ter TTT Tre rr ia ier sry Szediletes arényban nd- Scere