hébord esetén a “Fenébe kergetik sket". a ee
-Kaganovich elvtars, helyettes miniszterelnok; * mnagoel
résbotrénkonot a ‘Tabornok: kijelentésein és. nem is s rejterte es

2 irodiban 180 nt kal dolozik,
~ Magyar i ligyndkiink : :

~SUATHMARY KAROL a

: ES EGYENLG” “EMBERI

dense aut, aki igy -merészel | ylation. Kanadaba an “viszont jgyer
a Daily Star. Kee,

oktatia a : genf-szllémet”™ illetéen | — “kutya baja sqm baba, ahol "hen napi vakéeist ‘akartak oe JOGOK —
tértént. oo a ee télteni. Sudbury utan még nyomon lehetett _ ene : a torontdi magyars dig rendelkezésére all,
: a3 _ {kévetni Sket eg , benzinkitig, majd ott vég- ‘Jonferenciaja Torontéban most keadte meg
é A tizéves hadifogségbol "hazatérd német_ hadifoglyok, Veg, s latszdlag “Srokre nyomuk veszett. Nyole Jliléseit. Az elsé napon Claude Jog, a leg- . 7 A KUVE TKEZ6 HAZAKAT AJANLJ UK: i?
kultdrember altal elképzelhetetlen bandsmédrél és. kegyet-|éven At nyomozott a rendérség az egész vi- nagyobb kanddai szakszervezet, a Trades] $500 lefizetés, 4 szobas fahdz a St. Clair-Jane térsdigben,
Jenségekrél szamolnak be. Ezek -kézdtt is. legmegrenditéb lagon Kirkék holléte utan, de legkisebb tim. and Labor Congr ess elndke nagyszabist be- | Te Ljes: fra $6.500. 7 |
Ilse Schmiedt eldadasa, aki vallotta, hogy “kétezer f6s cso- lpontot sem taldltak. Végiil is holtta nyilva- szédben ismertette a szakszervezetek dllis- ‘ 3900 lefizetés, 6 szobis téglautinaati haz " Cttinymede:
pertjabél, az eréltetett zyalogmenetek és embertelen bands-|| nitottak a hazaspart és tekintélyes Oroksé~ pontjit a bevdndorlds kérdésében, amely | Annette keriiletben, Pinee, 2 konyha. Ara: $7.700. J
méd miatt 63 kivételével, asszonytarsai mind elpusztultak, giiket itadtak a gy ermekeknek. Azéta is lapunk olvasékézinséget, természetesen ké- | 31.000 lefizetés G szobis cementfalti haz a Bloor-Ossing- '
Az életben maradottakat északi-sarki banydkban és rastit-|minden -év oktéberében a “Sudbury ujsdgok 2elril érinti. . | ton vidékén, dupla garazs, olajfittés, pince, Ara: i :
épitésen dolgoztattak”. = | _ |felteszik a kérdést : mi lehet a Kirk-r ejtély A szakszervezetek ‘Allaspontja szerint - 1] . $ 11.000. Szép park mellett. : .
rae | as a  |megoldésa ? 7 mondotta Jodoin —~.a tervszeriitlen bovine | 1.9 00 lefizetés, vadon att ultramodern. NHA. hézak af
Szdke Istvanné, — a kommunista ‘“‘“‘Kanadai_ Magyar Az elmult héten a -Sault-St. Marie mellet- _dorlas egyforman ¢ esalédast okoz a bevandor- | Keele-Lawrence kdrnyékén, ‘Léghtitéses olajfiités, ;
Munkés” szerkesztéjének Budapesten é16 felesége — levelet |ti St. Mary folyéban egy vizbefulladt ember lénak és a munkassdg tobbi tagjdnak, azon- | 6 szoba. AZ épitést a kormany hivatalos szervei el- §
kildétt Torontéba. Elvtarsnéi iidvézletein kiviil, ezeket irja: |holtteste utan kutattak, s a kutaté horgony Kivi a munkaadék szmar a is bizonytalan- lendrizték. Térlesztéstik. havi BT- tal Aelfelé. Teljes
“Eléttiink egy gyényért jévé all és esak rajtunk, s a kinti felszinre hozott egy régitipust _autéalkat- ‘Sdgot, a kormany saamara pedig komoly po-| aruk : $14,000. ; : |
magyarsagon al], hogy a békét megvédjiik”. — Irészt. Bavar szdllt le, s esakhamar megta- litikai és és szocidlis problémat jelent. A szak-|[J $2. 500 lefizetés, 6 szobas téglahdn a : High Park mellett, a
Arrél azonban mélyen hallgat a levél, hogy miért nem |}ltAk Kirkék 15 évvel ezelétt eltiint koesi- Szervezetek szivvel-lélekkel tamogatjak a nagy kert, gardzs, gyényorii otthon -Olajft ités. |
hivja haza férjét, “unokdi mellé jatszani”. | aa ue Jat, benne a ‘hazaspar holttestével. A kocsi-. bevindorlast, a mostanindl sokkal fokozot- | Ara : $14,000, oe I
, ae  |ban megtalaltak egy régi filmet is, amely tabb mértékben, mert a kanadai ipar Allandd || | 510. 000 lefizetés, 18 szobds. nagy ‘béglahiz a Bloor-Spa-_
J. Edgar Hoover, az FBI. " yezetéie, oktéber 3-An, a ren-la hazaspart dbrazolta gyerekeivel, kézvet- fejlédése elkeriilhetetleniil sziikségessé te.|ff dina kérzetben, 4 Konyha, esto Idedilis j
‘dérf fonékhéz intézett beszédjében ezeket mondotta: “A kom- llen ‘az indulds elétt. Tizendtéven At soha | ‘sti a lakosség, féleg pedig a munkdssig szi- |i vedel Imet hozé otthon. +
‘munista nem ismer se Istent, se Embert, se Nem wetet, — | senki sem volt képes nyomara_ akadni Kir- 7 manak illandd. névelését. De e bevandorlist | Ct |
esak egyet a padrtot és a part paranesdt. Hazudni, esalni, [kéknek. Lod Nig - Suissa OE sak tervszertien lehet elémozditani. Ezért |]

lopni és minden egyébre képes a kommunista gyézelemért., _axt ajanlom, hogy alakuljon egy vegyes be- |]

‘Ezért nem lehet ezekbél a kézénséges biindzékbél allé eso- N EGYBILLIO. DOLLAR q ae ee a pena a Tannen a | a om |i! se |
‘tosulasaét politikal ndrtnak tekinteni vagy plane’ elis- Vere ek, a bevandorlék érdekképviseletei 65 i scesmcnmananans nema cmap. cee
eral” a _ ; 7 | ARANYBAN | a munkaaddi érdekképviseletek bevondsaval, Sens

| | amely hivatva legyen a bevdndorlés: ‘titemét
1940 n aran eg montr edi nincében. |
fekiidt y By D. _ és a bevandorlék elosztasdt hossati idére eld-|

Marx mondotta : pa hs ca : Churchill kormanya el volt szinva arra, hogy : , 1
| A demokratikus berendezkedés YOSSZ, mert; kereszté: | a németek angliai partraszdll4sa esetén az  Papsaresings Reuraminnten ae Jo- it
nyi. A demokratikus felfogds ugyanis azt vallja, hogy min- langol kirdlyi csalddot Kanaddba menekiti, 3 pontosan azt a gondolatot hozta sz6-|

den embernek joga van.a fiiggetlenségre és szabads4gra. Tr a hdborit onnan folytatja. A fantasztikus— tnyegre, amelynek megvaldsitésat mi lapunk |=——

‘Muzid és alom’’. - a, — Jaranykines.a hébort folytatasinak  célj Ait hasabjain mar évek ota. siirgetjiik. A kon-|p*

Lenin mondotta: _ |szolg4lta volna Kanadabdl. Most hozta a saj- Kessel sch sbként ny eaig Me G ér eff
“Nem egyetlen dllamban, hanen. 4llamok rendszerében té nyilvénosségra azokat az adatokat, ame- ces beszéd is el ange ape he r Gamble, 18
éliink. A szovjetunié fennmaraddésa mds rendszerti Allamok Hyek szerint az. aranyszallité hajék. naponta
-mellett elképzelhetetlen.. Elébb-utébb az egyik rendszernek | sértetlentil. haladtak dt a német tengeralatt-
-gyézedelmeskednie kell, Ez vitvont cock ethers é3 jarék 2A aréeytrttén, mig Anglia felett folyt _
--polgari dllamok kézétt elkeriilhetet enlil bekévetkezo bssze- -|a légihare. A kines érzésével megbizott egyik |) |:
litkézések soran valésulhat meg”. - |tandesos kézzéteszi az érdekes hdborts. ese- = Fie jogok elvét alkalm mazza az allasok be- 9h

Krusesev mondotta : : 1955 szeptember 19-én: : - Iményre vonatkozs enykori jelentéseit.

-“Baraétainknak és. ellenségeinknek -egyarant | mindig | - | |
-megmondjuk az igazat. Kivanjuk a nemzetk6zi fesziiltség fo
sgevnilaets ge le pa valali aes arra kévetkeztetne, hogy.-el- }

oe
*

Férdnak sn8jAbél. Gamble flew. eal” a , keér- iE ees
déssel foglalkozott, hogy. mig. a kanadai mun- 1/8

-kiadék mintegy 20%-a a teljesen egyenlé| Kies nt kaphat, ” pian Vest ha hk

bltésénél és eld sléptetéseknél, addig. mintegy {fl
OY, elavult, vagy tradicidkat kéveté|—
zieti “politikat. alkalmaznak és elzirkoznak {ho
al, hogy iizemeikbe . vagy. testiileteikbe He

int, az ‘alap osan’ tived ‘Ext oe | relvegyenek akér szinesbértieket, akér DP-
. Kanada a vil lognasy obb fapép ¢ és aot ket, akér idegen -ajktiakat, beleértve a que:

| “nek”. ‘Mar rales aeak nem “Foriak eeyhamar fityiini, | "|saallitoja, beei franciékat is. A munkaadok tobi. GO | A

A gtencia hivei vagyunk, mert két rendszer a al. AZ orsziig termelésének fbb. mint négy- 0/9 — Camble szerint — hahoog tr
dé tide kilfoldre me :
vyildgon a szocialista és a kapitalista, de végletekig ragasz- gy. Kanada ujsdgpapir_ Te ealacttat tanusit. “ fal | a mar f ai 204

-kodunk és féradhatatlanul dolgozunk a _szocialista tarsada- termelésének 98 szizalékat, fapép termelise- : Uszent | sfideaamctete

nek pedig 95 suizal6kat ee pidcok. Ve in : Ages ( 4 ee a
ant he TUZZEL “JATSZANI

Jom megvaldsitasdért”, szik fel.
inden gyerek szeret. Valésziniileg mi. ma: | Bo 1936 éta. a Cana adian a orp tala

-VANNAK TERVEZETEINK "MINDEN PENZU GY
eeRDES: 3 MEGOLDASARA. Mab eegcrt

Knowland szendtor mondotta a Amerik ra i Magyar § Szb- A 78 pép ge papi v: vallalat; amelynek nyole
unk: is Aldoztunk kiskorunkban a pyromé. Pe : 44 BAY § .

vetség. diszvacsordjan : 1955 oktdber 3-an : | tartoman ‘ban 130 ar van 2
“A Szovjetunid,a legistentelenebb zsarnoksdga a torte. || > eyara ‘ évenként egy
ifs szenvedélyekrick, s talan kaptunk Ee
gy-egy szeretetteljes: atyai pofont a kiége- Ey

nelemnek, Es ha-van valaki, aki olyan egyligyd, legyen az|. skandinay Alam: esylittvéve,. |

-kormanyfeérfi vagy sem, hogy hisz a kommunista igéretek- Az Egyesiilt Allamok, dmelyié a side lege

] nek, hogy a kommunisték megvaltoztattak céljaikat, az ob| agyobb fapép és. paptr. termeldje, fa-rost , tett terité, vagy asebkendé megtorlasakép- =

vassa el figyelmesen Krusesev, Grotewohl keletnémet ot, |Stakségletének egyharmadat — ‘Kanadaban “pen. De mindennek’ van. hatara _ A gyerek-|*

niszterelnd dk tiszteletére adott vacsorin mondott beszédjét _ |szerzi be. Kanada évenként 1.8 millié 61 fa- inytevés hatarat példéul ‘mult héten egy! ZZ | Oe | a. |
Nem vagyok hive a coexisztenciénak, amig a szovjet) pép-fat, 1.7 millié tonna. fapépet és 5 millid téves kisfid és 4 éves bardtndéje mutatta | oe KE EL ~Y & KRA

fegyveres erdk ki nem vonulnak Keleteurépabdl és nem té- neg ay quebeci. Val @’Or-ban. A két kis an-! i; a. RE AL EST ATE. oe

yal gyufaval tiizet rakott egy fényképész-|§ L540 EGLINTON AVE, W.

nthely, egy kézjegyzdi iroda, egy faraktar| _ AZ V 5 ot TELRE G oO

| jtonna ujségpapirt sz4lit az Egyesiilt Alla-
szik lehetévé.a szabad yadlasztasokat, mert ez a rack mokba: Az utébbibél 2 millié tonnat ujra pé-
8 ‘egy vendéglé tivébe, s ‘mindéssze 80. 000 | Ne ki ia i 2
oll4ros kart kitevé tizvészt okozott. A we | . paze ss ZO hivie

-Hiva ‘ Hee rik “maponta  gtél
_kedden 9-ig -

népek rabsaganak dllandosulasét jelentené, k 1 pesitenek AmerikA4ban és papfr dobozt, va-
— KM. |lamint kartont készitenek belle.

ttathbeseseaereeateeeetay) ‘A. pép :6s' paptr. eyarakban: Maskabit ‘es -

oe ‘REMEK ‘SZINESFILM jerddkben és egyéb mellékdgakban dllandéar oltékat és a rendérséget azzal a meglepé k
| _ jalkalmazott 70.000 személy a legjobban fize- Jelentéssel lidvdzdlték, hogy 6k nagyon ‘sze |
A MELODY > | FILMSZINHAZBAN | jtett ipari munkdsok k6zé tartoznak. retik nézni a tiizet. | | E
A Melody Filmszinhéz ezen a héten’ kilénleges ‘Amény- | A papir-ipar kiverekedte a maga helyét a ne tin
nyel drvendezteti meg mozilatogaté kézbnségét. A “Das | vilagversenyben, anélkiil, hogy. ‘Allami_ ta- es - SAPELAK GAZDA . M E D. G Y E S
Tanzende Herz” (“Tancold sziv’) eimai Alomszép német ze-| mogatast vett volna izénybe. - a 8 _REKORD TERMESE aa. me 11464 a $1

nés-szinesfilm, mely csiitértdktél, oktéber 27-ikétél szerdaig,| Az egyes papirgyarak erdégondozhsi mun- EN
november 2-ikdig bezirélag lathaté, a régi jé, romantikus;kdlatai a kévetkezé feladatokat dlelik fel: Bey. Elgin megyei “(Ontaris) garda rekord | | "a mee = | al ‘ 1) [
hangulati bidermeier korszakban jatszodik es a_ ‘kedvesen | Kisérleti erdéségek fenntartdsa; 3.000 négy- termést arat az idén _ - madar ° leségbil. We Ac rcnccnncnNN
deriis szerelmi térténet, valamint egy életnagysagu énekld Ojzet mérféld erdéség légi titon valé permete- — gay, 4 oo c yal
és tancolé baba, — az akkori idék zsenidlis talalmanyanak |zése, amely megallitotta a bimbé-hernyé ter-

- szamité remekmii, -- kériili vidém bonyodalmak keretében, | jedését; kisérletek a ndvekvés fokozaésara ;
pazarul latvanyos jelenetekkel, szem-, ‘fal. és szivgyOnyor-|annak biztositasa, hogy a kivanatos fajték-
—kidteté élvezetekkel szerez felejthetetlenii iil kellemes érakat | bél térténjék az uj erdésités. A madsodik vi-
a nézoknek, A ragyogé szinek, a remek ballettszimok, melye-|l4ghaborti éta a papirgyarak tébbet kéltat-
ket elsérangi eurdépai operahazak kivalé tagjai adnak eld, a tek erdégondozasya, mint az 2 bsszes azelétti
behizelgé és vérpezsdité muzsika, a film andalité romantika- | években. : 8

ja és tidit6 humora, s végiil, de nem utolsosorban a faszerep- |
EE: :Gertrud Kiickelmann, ‘Hertha Staal, Gunnar Moller, Paul al

Keletkanadabuan, akile arra -hatiront ak elt ma-[F
‘gukat, hogy madar eleséget termeljenek. Es |] Ae fOn
amint bizonyéra mér ki is talaltuk, ennek < |
| vallalkozdsnak egy nagy bikkendje az, ho j
ey a seek meg 6 termést a muadarnitt,

Rége ster gy volt, hogy hainali i, vagy. Ey
oF ra fél kellett keInem és kimennem a me tt endes n egyara
tet 8 ott slltogettem a puskamat salirkt- |

r “ : a |
“LEGGAZDAGABB
 EMBERE

lpegie Sarikis Gulbenkian e eZ év jdliusdban

~ SPECIALIS Cee

Be : al ie Gyényérd vidéki. kuri Pp a | '
zajesindlé cr cckensteket szer elt fal  aeleet | egy acre teriiletti bj a 8 szoba, ke,

tninden 7 percben elsiilnek, puske wales “H
ue soni zajjal. |

tehat valami i igazdn auenet sueretne latni és ‘nagyon ‘kelleme-
sen akar szorakozni, okvetleniil nézze meg a Melody Film- |'Lisszabonban meghalt, s nem kevesebb mint
szinhaz jelenlegi misorat, mert valéban kiilénleges ‘élmény- | egy billié dollar értékti_ vagyont hagyott hat-
ben lesz része. A filmet, ‘mint rendesen, valtozatos kiséré- {ra a vilag legkiilénbézébb részeiben. Az ar-

-miisor és ennek keretében az uj német hiradé elézi meg, a| mény nemzetiségi Gulbenkiant “Mr. 5%”
térténetet pedig angol feliratok teszik a németiil nem. tudék

[néven_ ismerte az iizleti- vilég, mert a s2e-
szamaéra tokeletesen érthetévé. Ebben a filmben azonban rény kinézésii a lel ® zseni. H  Mivetitette a vie
még a széveg sem. fontos, -mert a zene és a feriiptaaes fe n

is elegendok ahhoz, hogy az ember szive beteljek élvezettel.

; rey ry ales as: eu ay ete ards raya eu Se: nde a a ray Ay: Ae ae mee m4"

| kint 300 aeIMetsl fatale Konyhake
a] Pu iilet, ia S 5 farmok, stb. :

+

| : t érvé
| uyes drékdseire, agyobbik réazébél Lissza-
1 tbonban alapitvanyt tett. a. tudomanyok €8

|miivészetek Apoldsdra. “St. Sarkis alapit-
| vanypak” n evezte cl ez az intézményt ve

* Gpited vele,