Nem sokaség, kanem Leélek s seabad nép tesz esuda dolgokat... BERZSENYE Gordon pénziigyminiszter lemond A hadsereg szavazatai két i] képviselét adnak a Pear- son kormdnynak — VI. Pal papa a lengyel katolikusok tn- nepére Varsdéba késziil — Rodézia bevaltotta fenyegetését és kikidltotia fliggetlenseget -—~ Amig Kubabdél ézinlenek a/ enekiilt kubai szabadsapiar Co. aA meee ose ond ce ee | Cad FHCMCKRUIUA, & Koravpban eine sok géppuskdval ldvik Castro virds [6vdrosdt — Dr. Er- hard Nyugat-Német kancellar Johnson eInékkel a NATO jévéjérél targyal decemberben. — A djakartai ndk is ki- dllInak a kommunizmus ellen és ttintetnek a hadsereg tisz /kevesebb, mint a sciikséges szam az abszoltit tobbséghez. Azonban két flggetlen képvi- tamogatast igert ami lehet — ezittal a liberalis Pearson szamara még nincs Indgknck é cs a Speaker ~- akinek a szavazata ddnté togatdsi politikaja mellett. M@ GORDON ELHAGYTJA A PEARSON KORMANYT Lester B, Pearson, kanadai | miniszterelndk, a valasztasok | altal amtigyis megrazott és | gyenge ldbakon allo korma-| nydt tjabb stlyos megraz- kédtatas drte, amikor Wal-} ter Gordon pénziigyminisz-| ter és a kormany egyik leg-| megbecsiiliebb, legtehetsége- | sebb tagja, lemondott. Gordon, aki 1963 ota vezet-| te az orszdg pénziigyi poll: tikdjdt, lemond6 levelében | beismerte, hogy 6 adta a miniszterelndknek a rossz/| iandcsot, ami a sikertelen| vilasztdshoz vezetett. | ae tagjai Gordon szerint a valasztas| ra Pearson miniszterelndkot, stlyos tévedés volt. Amig al Liberdlis Part képviselGinck | konzervativok, élén John Die- a le- fenbakerrel, ujjongtak a mondds hirére és tovabbi le- smondasokat jésoltak, niszterelIndk kemény gondok- kal kiizdve varta a hadsereg | WALTER GORDON szavazatainak szamlalasat. Az eredmény ket) kifrasa, amelyre 6 beszélte| ijabb liberalis képviselét a- dott a parlamentnek. Ezzel a szama 13l-re emelkedett — de ez még mindig kettével ‘minden veszve. ‘VL PAL A VOROS a mi-| LENGYELORSZAGBAN |papa révidesen meglatogat- ‘Vhatja Lengyelorszagot. Ez latogatasa egy kommunista va vilag k6rul. papa tudtdra adta Stefan Wyszynski manytol, a meg- résztvevdje. ‘ferencidra kiilén feltiinést . : s Amerikdban - és Amerikatol - megtanul- tuk, hogy minden politikai iranyzatnak te- re lehet a f6ldkerekségen, amely hazajahoz hiiséges jogos érdekeket oltalmaz, igazsa- got keres és a dolgozé témegek boldogula- sdért szall sikra. A szabad szé joga azonban nem olyan, jog amibe az dllampolgar belesztiletik. Akik megtdamadjak a demokracia alapjat — amig annak minden elényét élvezik — azoknak sem az elmdéje, sem az itéléképessége, sem a lelkiismerete nincs rendben. Az ilyeneknek nincs joga arra, hogy a tor- véeny oltalmaban részestiljenek. VEDIUK AZ ALKOTMANYT Az allamhatalomnak — azt valljuk — ko- telessége megvédeni a rendet. Ez a nemzet életmodja. Védeni kell az alkotmanyt, mert eza nemzet életfeltétele; védeni kell a haza tekintélyét, mert enélkiil a demokracia aru- lok prédaja Ichet. Védeni kell ezt az orszagot a sxéplelkek, a zavaros elmék és a hullakon atgazolo tor- teték ellen, akik vakon menetelnck min- den valtozas kolompszavara. Réluk mondta az Irast “Bizony csak szelet vetnek a f6ldbe és forgdészelet aratnak”. Nem tudjuk szanalom nélkiil nézni a eyerekemberek, iskolakeriilé kollegistak, szokdtt katonakGtelesek, szerepelni vagyd hisztérikak, félrevezetettck, joszandéku em- berbaratok és Moszkva és Peking tigyndkei- nek csoportjait, akiknek a hangja Jakobé, de a kezeik Ezsau kezeil 7 Ebbél a kiil6ndés mozgdsitasbol nem hia- nyoznak a beatnikek, a “go—go” lanyok, | anarchistak, félbenmaradt életti, keserti, emberek és szép szimmal azok, akik igazi,/ vagy vélt sérelmek miatt szeretnek felfordi-| tani a vildgot. Egy bizonyos: a tiintetdk nagyobb részé:| nek nincs sem erkdlesi sem érzelmi, kap-| csolata az amerikai néppel. Talan ezért van az, hogy a torkuk szakad- tabol kidltozék arcan hidba keresstik azt a rendijletlen bizalmat, vetett hitnek oly meggyéz6 komolysdgot Bs baratnak—ellenségnek egyarant tisztele- tet parancsol. LE AZ ARULOKKAL © Es barhogyan is szeretnénk menteni a fel- vonuldsokon résztvev6 nem ritkan artatlan fiatalsdgot, azoknak van igazuk, akik azt hirdetik, hogy ahol a katonai behivot elege-| tik, ott mdr nincs helye a ttirelemnek; a| térvényt azért hoztak, hogy alkalmazzak is.| Amerika a mdsodik vildghdbort befeje- zése éta a legnehezebb szerepben All a vi- lag szinpadan: harom féldrész védelme ha- ral ra. Ez az orszag éppen eleget ttirte belsé ellenségeinek “jatékat”. - lit az ideje, hogy kemény kézzel lecsap- jon az ellenségre! M RODEZIA ELSZAKAD Magasrangu lengyel kato-, \likus k6r6ék szerint VI. Pal) orszagba — és termeészetesen | lomtol, A varséi jelentés szerint a| gol A jelentés elmondja, hogy | ia pdpa Rémdban adta Wy-| szynski biboros tudtdra ki-| vansagat, aki a masodik eku-! menikus kongresszus egyik. amely az eszmékbe | szallitasra, Kdzben, a kubai 1 cxemuanetany VIETNAMI JELENTESEK keltett), Jdlinformalt. kérdk véleménye szerint VI. Pal pa- pa mdjus 3-dn szeretne Var- soba latogatni, amikor Len- vyclurseag katolikussa vala- sanak 1000. évforduldjat tin- Ineplik — mar amennyire azt | Partbol keriilhet ki. Vagyis, | a kommunizgmusban Ichet. AZ ANGOL ALLAM- KOZOSSEGTOL ia fligectlenségét. Allamok elszakadt a biroda- zébe vette sorsat. Wilson an- négy millid ménytelenek maradtak, A rodéziai kormany lépé-| : isét a varhaté driasi felhabo-. (Hogy a kom-| munistak kiengedt¢k Wy-| Nemzetek egyhangiian elitdl- szynski biborost erre a kon-| rodds kévette. Az Egyesiilt te Rodézidt, Anglia és az U. ‘ |S. A. politikai és gazdasagi szankcidkat léptettek életbe | és az. afrikai szabad « néger SS | Allamok hdbortival fenyeget- Rodéziaban . ‘Az orszag fFébi- kés megoldasroél, amig a mi- elszakadasat. M KUBAI HAZAFIAK LOVIK HAVANAT Amig a gazdag téli szezon- jat nyité Miami az ott 616 ku-| bai menekiiltek Grémrivalga- satal volt hangos a mult hét végén, a castroista “szigetpa-| rémiilt csendjét | ‘géppuskaropogas verte fel.| |Floridaba megérkezett az el-| sé 110 menekult, akit a kubai |amerikai megegyezés alapjan | legy amerikai hajé, a 85-ldb radicsom” hosszatr Skipper K, Matanzas- bol Key West-be szallitott. A hajén keét amerikal be- menekiiltek papirjait mi- Még tébb mint kétezer me- nekiilt var Matanzas-ban el- hazafiak egy csoportjanak | két kis hajéja vasdrnap meg-| | kozelitette Havanat és a ki- Se eT LO A hét eseményeibél fontos- 2 ‘sagban kiemelkedik NGU- YEN CAO KY délvietnami (|Minisztereindk visszatérése| délkoreai lAtogatdsdrdél. A thatnapos ldtogatas célja egy) Jazsiai antikommunista sz6-| 2 | A-4 tipusi‘Sky Hawk” bom-| B vetség létrehozasdnak eldké- igen kedvezO mederben foly- tak. e A héten a harcok stly- pontja a Jadrang folyd kor- nyékére helyezddétt at, ahol pildtdi az U. S. Elsé Lovashadosz-: szoktak), taly nagyszabdsi hadmitive- ‘felszallt helikopter ugyan- ‘hdborodast keltett, kiilénd- letek folyaman négyszaz em- csak erGs szarazfdldi tlz A papa Lengyclorszigha késniil~ | kaliberti elsé izben fordult | tla hir éridsi felttinést keltett |! Dey egy allam szembe- | ; | iszallt Londonnal és sajat ke-| miniszterelnék utols6 | | eréfeszitései, hogy biborosnak, | hogy szivesen fogadna egy | meghivast a lengyel kor- "| ték. Smith. kormanyat. — Mégs sem mindenki|' | értett egyet a kormany, Allds- | | foglalasaval. raja Smith akarata ellenére| ‘Londonban targyalt egy bé-| ‘hogy Dr. Szubandriot csende- | : Otszazfonyi kotéi sé itétsée leple alatt 50 géppuskazaport zu- ditott a vérés févdrosra. két hajé sértetleniil elmene- uit, i jelétt a Sierra Maestra hegy-| | ségben. | Rodézia fajgyiilélé korma-| 9 ERHARD KANCELLAR nya bevdltotta fenyegetését | és november 11-én kikidltot-| Az angol| allamk6zo Osseg tor ténetében | . volna a térténelem elsd papai | 1776 déta, miéta az Epyesiilt | BIZIK A JOVOBEN A targyaldsokat De Gaulle hoztak Iétre, aki Franciaor- szag részvételét a NATO idsdtdél tette fiiggdve. interjujaban nem fejtette ki atompolitikajat, “nagyon batéritéak”. © TONTETNEK AZ INDONEZ NOK Tébb mint ezer indonéz né vonult fel a djakartai kor- ton, hogy a kormany kommu- Inista-ellenes politikajat ta- Imogassak és kéveteljék az orszdgnak a kommunista ter- | roristaktdl vald gyors és vég- - | torontdl -éves, Palmerston avenuei la-|: ‘kés, egy kertészeti vallalat | tulajdonosa. leges megtisztitasat. A tiin tetés legnagyobb jelentésége | az, hogy a vezetGje a jdlismert, bal- oldali Szubandrio, Szukar- | no alelndkének a felesége, | iszigra egy 21 napos latoga- ltasra, hogy a ndévére eskii- |vGjén résztvegyen. Mrs. Hurustiati Szuband- rio volt. A felvonulék, akik a Nok Nemzeti Szivetségének tag-|_ _ jai, szines ruhdikban dobszé-|/€2 4p a magyarok szama- [ra vonultak fel. Kévetelték a|"@' 1996-ban ezen a napon |Kommunista Part ndi Sot age ~|portjanak feloszlatasat. Mrs. vandorlasi tisztvisel6 48) soubandrio férje nem csak utazott, akik rendezték a! . CSO- Szukarno alelndke, de az or- |szag kiiltigyminisztere is. J6l- elétt szabadfoldre léptek.« | informalt kérdk a kiiliigymi: | iniszter nevét |hoztak a kommunista puccs- | | Volt sédgorndje szerint a csa-| kisérlettel és megjdésoltak, sen el fogjak tavolitani a f6- varosbal, gieré és a szdrazféldi alaku- latok egybehangolt tamada-| Sai kovetkeztében mintegy ellenséges erdtj semmisitettek meg. & A légitamaddasok soran egy fa szitése volt és a miniszterel-|bazéd egy orszdgiti hid meg-| findk szerint a targyaldsok|semmisitése utan erés légel- harité tiizet kapott. A pild-| tanak sikeriilt idejében ki-| ugrania (azaz kiparittyaznia magat az tilésével egylitt, ahogy a sugdrhajtasos gépek veszedelem A megmentésére| ké-| Al -mikozben a szakallas | partvezér a téle megszokott | i}mddon az Egyesilt Allamo-| | kat és a Central Intelligence, | Agency-t szidta 400 fogorvos| Dr. Erhard, Nyugat-Német | kancellar, Bonnban_ kijelen-| tette, hogy bizik a Johnson |amerikai elndkkel folytatan- | | dé targyalasok sikerében. Dr. | Erhard december 6-4n érke-| zik az Egyestilt Allamokba | | egy ‘haéromnapos lAtogatasra, | |amelyen a NATO reformokat | és Nyugat-Németorszdg nuk-| | {ledris szerepét fogja tagyal- az afrikai dllam fehér kor-|ni Johnson elndkkel. mdnydt jobb beldtdsra bir- | ja és az orszdg tébb mint]. feketdjének | legaldbb a jévébeni-egyen-| jogtisdgot biztositsa, ered-|. francia elndk kéveteldsel | szervezetének megvaltozta- | Dr. Erhard mult heti radid | de hangst- | lyozta, hogy Nyugat-Német-| orszagnak az atomvédelem | tagjanak kell Jennie. | __ A Moszkva-Bonn. targyalé-| sokrél esak annyit mondott, | hogy a szovjet fovarosban fo- ly6 targyalasok © nem voltak | Inéssel igyar Tavirati Troda hivata-| ilos jelentését, amely szerint Iniszterelndk a radién beje-|™Aanyepiiletek elott szomba- ilentette az orszig énkényes kiivdje tonében kdtétt ki. ‘bad = forradalmi kapesolatba | Largest, Independent Canadian Weekly ic the Hungarian Language Az Eszakatlanti SzerzGdés (NATU) Szervezetének védeimet fogja szolgdIni Né- metorszdgban ez az ujtipusi rombolé-bombazd harcigép. A két Rolls-Royce mo- torral elldtott bombdzdégép sugdarhajtdsu és “szuperszénikus” sebességti, a hang sebességét meghalad6. BUDAPEST — ~ A Magyar Tavirati Iroda jelentetie, hogy jegy 1956-ban meneki it magyarszdrmazdsu kanadat dllam- polgdrt, aki most hazaldtogatott Magyarorszagra, a buda- pesti rendérség letartdztatott dllitélagos fasiszta kijelenté- wpete tin ope Me ecg A vilag sajtéja megdébbe-/ ‘tovabbitetta a Ma- a Kanaddbél hazaldtogatott 5é-0s magyar a kommunis- (tak altal hirdetett “hidpoli- tika” és “békés eégyiittélés” dldozata lett és ndvére es- jje helyett az AVO bor- A letartéztatott magyar a Torma Tibor, 28 Torma Tibor november 4.6n ment vissza Magyaror- November 4-e szerencsét- lind{tottdk Hruscsov gyilkos tankjal tamadasukat a sza- Magyaror- szag ellen, Torontéban Torma Tibor, aki egy nyole éves kisfiu ap- ja, a sajat hazaban lakott. A feleségétdl kilénvaltan élt. lad minden tagja megpobal- sekért és az allamrendszer becsméreléséért. ee téztatésa a kommunistéktnak sok dollarjaba fog keriilni...| Megfigyel6k szerint Tor- ‘ma letartéztatdsdét és a va- dat nehéz megmagyarazni, dea jelek szerint két eset le- letséges: 1. Vagy valami kommu- nista partfunkcionarus —ha- ragudott a torontdl magyar- ra és most bosszut allt, vagy 2. Torma, egy tulftitétt ka- véhazi este keretében, kritt- zalta a Magyarorszagi nehéz viszonyokat. Ami Torma “fasiszta” kije-| lentéseit ileti, a vad nem le-|felkérik, hogy 24 oran beliil het mds mint szemenszedett|bagyja el az orszagot. hazugsag. Torma_ torontoi vallalata vevdinek ték a fiatalembert mint egy fasisztat. A kommunistak majdnem mindenkit fasisztanak bélye-| geaznek mert tudjak, hogy a) szabad vilag népe gyliléli aj tek fel. fasizmust és mert ezzel el- ‘terelik a szabad vilag népei- nek figyelmét arrd]l, hogy a kommunizmusban nincs s7za- bad biralat. jorésze| asidé, akik nem ugy ismer-| ‘dai latogatdsdra, aki szélté- tudhaté be, hogy a szabad Kanadaban mar mind hoz. zaszoktunk az emberiség alapvet6 jogéhoz, a szélds- szabadsdghoz. Torma Tibor taldn elfelej- tette, hogy hol van... Kozben megindult az ak. cid Torma kiszabad{tdsdra. A pragai kanadai kévetség felkérésére a budapesti an- gol kévetség felvette a kap- csolatot a magyar kormdny- nyal, de egyenl6re nem sok- ra jutott. A targyalasok foly. nak. Magyarorszag el jardsdrdl annyit, hogy civilizdlt orsza- igokban, ha egy lAtogatd sze- mélye nem kivanatos, akkor az illetét bebdrtonzés helyett Még emléksziink Szahé Laszlé, a Népszabadsag il- lusztris riporterének kana- ben hosszadban becsmeérelte ‘Kanadit — mégsem tették bo6ridnbe, de még csak az orszag elhagyasara sem keér- A hazaldtogaték figyelmé- be pedig ennyit: kanadai ut- leveliink vildgosan felhivja mindenki figyelmét arra, hogy ha a vasfliggony mo- Ha Torma valéban — amit|gott bajba keriilnek, a ka- mi kétliink — a kommunis-|nadai kormdany aligha tehet ivalamit az érdektikben. ta lebeszéIni Tormdt a kom-|taknak nemtetsz6 kijelenté- SSE Tem iszerint Torma Budapesten “WAngold fasiszta és antisze-| Imita kijelentéseke* tett ot imasik idején| munista Magyarorszagra va-| 16 visszatérésrdl. ban nem vett részt. A Magyar Tavirati Troda személy jeleniété- ben.” Az MTI hozzatette, hogy Torma “Heil Hitler-t” kia- balt, “megbotrankoztatta egy kavéhaz vedégeit’, akik dt atadtak a renddérségnek, aki, Tormat “az allam elleni [a-| ‘zitas jélmegalapozott val” letartéztatta. yadja- Torma budapesti sen azért mert a rendszer | — _——__ | iaerimeey A csaldd tagjai és a barda-| jtai elmondtak, hogy Torma Isemmiféle politikai akcid-| ividesen felujtjak diplomaciai bebgr-| kapesolataikat. A két dllam tinzése vilagszerte nagy fel-j)*< ~"_ i hivatalos Kadar imassal. évek dta mindent) seket tet, az csak annak| Tehdt jobb itthon maradnl! UPS RIE GU SBELAS SUAS HUST HUE REUTER AN EL EEE fkommunista terrorista har- colt a rendérséggel és ellen- tiintetékkel az utcakon. Harom vérés-kinal piléta ; ‘disszidalt Eszak-Formdzdban. A pilétak egy szovjet Ilyus- hin-28 léglédkéses bombazdét ° ivittek magukkal. A menekiilé | pildtak kéziil ketté megsériilt Francia hivatalos kér&k sze- a leszdlldskor, mert az idd-|rint a Szovjetunié és Francia- jards rossz volt és nem {s-|orszag a kdzeljévében k620s meriék a repiiloteret. mititholdat fog felléni. A je lentés szerint a francia mu- holdat szovjet rakéta hajta- na. A kozés munkara valé ja- vaslat a Szovjetunidotol szar- lmazik, 2 Romai jelentések szerint Jugoszldvia és a Vatikan ro- 13 év éta nem tartott fenn| 6 kapcesolatot egy-| poy Nyugat-Németorszdg- ban dllomdsozott amerikal ‘atom-technikus elttint. Ame- bert vetett be. A kiilénleges | vetkeztében kényszerleszal- alakulatot helikopterek szal-ildst hajtott végre. A négyfd- litottak a csata szinhelyére,;nyi legénységet egy masik fahol leszallds utan nyomban|helikopternek sikeriilt “ki- felvették a harcot. A tébb- lemelnic” az ellenséges vona-| Gras adaz tusa utdn, a Ié-|lak mogiil. Ontarié 5 milli dollaros EXPO pavillonja a . Szent Lérine folyé 1 mellett lesz. Ontarié a vildgkidllitdst a centenndriumi év nagy esem ényének tekinti és arra térekszik, hogy a ki- alliids New Yorkbol, vagy tengerentulrdl érkezé ldtogatéi nézzenck | kériil Ontdrléban is. Az 1967-ig hdtralévé idében a tartominy javitani kivanja a turista elhelyezés lehetis¢- geit. Az egyes vdarosoknak, kézségeknek segiteni kivannak az idegenforgalom fellenditése terén. Még arra is gondoinak, hogy az éttermek kiszolgaldi minden kériilmények koézéit “mosolyogva varjdk a vendégekeket...” 7 (Financial Post) Egy rendér és egy fardkeld . rikal jelentés szerint a tech él6 magyarokat — vagy dol-;meghalt Caracasban ahol a inikus az US A-ban tiint el, larjaikat — az orszigba csal-| kommunistak réplapokat miutdn leszillitett egy Eurd- ja. prébidltak ssztogatni a fardé- padbdél kulddit titkos iratcso- A lAtopaté magyar letar-| kelé nek, Jib mint szaz|magot. megtett, hogy a kulfoldén/| DORNER ET CELE TIE: