Nem sokasdg, hanem Lélek 3 szabad nép tesz esuda dolgokat... BERZSENY! Vol. 33. 29. XXXII. |. évfolyam. 29. szim. Ki india die a: 1980. Julius 19, Szombat - Ohira 1 miniseterelnikit, vagy 3 az 1 USA: sup t temetteh? Moszkva bekes hur okat penget? Py Merényléese port az ex-sah ellen Teherani hirek szerint hisz elszant bérgyilkos felkerekedett Kairé irany4- ba, hogy az ex-sahhal —~ ha addig nem halt volna meg — és csalddja minden tagjaval végezzen — A 10 USA allamban dilé héhullam aldozatainak eddigi mériege: 220 halott — Az USA energiagazdalkodasi minisztérium cafolja, mi- szerint iizemanyagfélésleg mutatkozik az Allamokban, viszont tény az, hogy 4 nagyobb olajeloszté 2 centtel csikkentette a benzin gallononkénti ardt — Sadegh Khalkhali, teherdni ., Vérbird” eztttal a kabitészeresempészek ellen folytatott hadjdraltaban majus dla esaknem 200 személyt végeztetett ki (Iran- ban kb. 800,000 ,.drégost” tartanak nyilvan — Szerk.) — I. Janos Pal papa egyik braziliai beszédeben megjegyezte, hogy hivatalosan bar esak 370 ezer braziliai all lepracilenes kezelés alatt, azonban tevabbi 600 ezer lepras az éserdékben tengeti nyomorult életét — Az amerikai autéipar pangasdt Kanada is eréscn megeérzi: februdr dta 11 fizemet zartak le egyediil Ontarioban, .— mondotta Sam Gindin, a z United Auto Workers elemzé kutatéja — A Toronto- Dominion Bank {6 kézgazdasza, Larry Thibault szerint az év végére egy- millié munkanelkiili varhalé, ami az orszages munkaer6é 8%-at teszi ki — Az oroszok elit afgan ,,janiesdr’ esapatok kiképzésével prébdlnak a hegyi gerillak fészkeihez kézelebh jutni — Pdrizsban 25 irdni didk megrohanta az és mindaddig elfoglalva tartoltak azt, amig végillis a irani nagykovelseget ¢ renddrség ki nem iizte dket. OHIRA ‘TOKIOL VEGTISZTESSEG- ADASA VILAGESEMENNYE NOTT Csticseredmenynek sza- | mité 112 orszag vezetdi ad-| tak vid iddre Detroitben meg: | iszakitotta utjat, hogy — a. |5) A nagyfogyasztasu ame- lrikai gépkocsi gyari felsze- valasztasok elétt — egybillié dollar értékii i- géretével az északameri- kai pangdé gépkocsi-ipar megvaltéjaként jeclentkez- zek, import gépkocsik volumené: nek esetleges korlatozasa. relések elavulasa miatt a- berendezés beruhazasi | Nyugaton mindazok, fként a miultban, | hajlandé. minden -emlitve — nagykegyesen a kévetkeziket javasolta a | Nytigatnak akkor, amikor mérleget vont Schmidt kan- cellar moszkvai utja utan: a Szovjetunié elha- nen nem- tdrozasa az, hogy hagyja a jeleniegi zetkizi fesziiltséget nagy- | szabdsi tragédidva — fa- julni... a jozan ész és a béke po- litikajanak folytatasat 0- hajtjak, sallardan szamit- hatnak rank...” — igy a Pravda. | ese! Szamithatunk rdjuk!) - A tovabbiakban a cikk hanghordozasa meg visebbé és még elékeléb- bé valik, mintha magérél [az Olimposz tetejérél osz:] togatnd a .partatlan igaz- sagot, — amikor igy hang- zolt: |doleirast igért, ugyanakkor , |a kisfogyasztast kocsigyar- | tasi — ,A ~Szovjetunid, most is kérdést akik | | (niesodla szeren: | hi- | ue | Wljarni | sujtotta, orendghan % mi- | jtinius | 12-én ‘hirtelen” : /hunyt. és a jelenlegi_ gal-Europaban, gesei mindent megtesznek majd annak érdekében,hogy az altaluk felbillentett gyensiilyt helyredllitsak.” _ Mintha mi sem tértent volna Azsiaban... pA VASKEZO -ASSZONY NEM AD EMELEST!”’ ‘Margaret Thatcher an- | gol miniszterelnédk asszony | a parlamenti képviseléknek | és. a magasabb kzalkalma- | zottak szamara javasolt fi- | zetésemeléseket elutasitotta, |azzal érvelve, hogy kinek jo példaval kell ebben. az ane AZ US JAPAN | _ MINISZTERELNOK _ SZEMELYE Mint: ismeretes, ezesetben | a Szovjetunid és szévetse- @- | tus és a képviseléhaz kérnyékén, yWala- | C- “libe- | talalkozot Tokiéban| egymasnak, hogy kézdsen| adézzanak a nemrég — el- hunyt | Masayoshi Ohira |!) — A légszennyezeési elé | miniszterelnék emlékének. |!f@sok megkonnyitése 500] oh fe gyaszold- ‘esoport é- ‘millié .dollar’. -megtakaritast [ke ‘én Jimmy Carter, az E- jjelent 1984-ig az autdipar-| gyesiilt nak. | Allamok elnike | | 2) — Az auto eladasi kép- ._ és Hua Gouleng, — kinai minisztercinék haladt.. viseletek szamara Carter 200-400 milllé dollar ér- Kanadat Edward Sche- yer {Okormanyzd képviselte| t¢kii iizleti kélesdnalapot a tokiéi gydsz-szertartason. jigéert, hogy ezzel a keveés-| os ; bé fogyd kocsik finanszi- EGYBILLIO | DOLLAR | rozasat elésegitsek. | A PANGO USA | 3) —A munkaneétkiiliség | AUTOIPARNAK | dltal legjobban suijtott vi-| Carter -— mielott O-| dékek kézisségeinek 40] hira volt miniszterelnék! millié dollar értékii — se-| gyasz-szertartasdra Tokid-| gély kiutaldsa. ba utazott voina — 6-14) A japan iisfogyasziasi Mi a Carter segélytery | kéltségeire lényege? rint. kidban. KESZ A | ULNI? : _Allamsegély nyujtasa jar a terv _ Carter Eppen | akkor - ér- | pan hejelentette: imesketté- tavalyi USA-beli gépko- [> csibehoratalét _ Ezek szerint a temetés utan is akad még gydszos, megbeszélni valo. téma_ To- A SZOVJET UJRA | KEREKASZTALIOZ A Pravda" cimii |vatalos szovjet partlap,, — ML Aiganiszan’s | eey sat se jaz egyenléség és az e-|y s2e: | gyenlé biztonsag elvenek | simz | ‘alapjan megoldani. . | . USSR nem “ foria In "Mmegengedni azt, hogy. 82 |Suzuki, kora: | USA és: a NATO (E vatalbalépését a gyasz-szer- -szak- Atlanti- Szerzédés) tartds megtirténte timbje. megtirje a stra: | néten tégiai egyenértekiiséget. . .,| iésszakon, jamennyiben. az Egyesiilt |jentik be. |Allamok tovabbi jarulékos jrakétakat helyez el Nyu-|(Folytatds a 2-ik oldaton) ec LL Tibitol! he Lattam Rémat, Firenzet és Parizst. Parizst. brj a Dr. Darécz -Rezs6 (A szerz6, aki 1990-ban szilletett Kolozsvarott, Budapesten érettse- gizett. Els6 doktordtusdt a Marx Karoly Kézgazdasdgtudomanyi e- gyelemen szerezte 1958-ban. 1980. marciusa ota Sidney, dta eltelt 24 év tarsadalmi fejleményeinek k6zeli, léje nemesak, mint kézgazdasz-térténész, hanem, mint iré is: sodik doktoratusét filozofia-esztétikabél. és irodalomtérténetbél rezte 1968- ban a budapesti Iedtvés Lorand Tudomanyegyetemen.) A Szerkeszté Ausztraliaban 6] csaladjaval, Az 1956. szakért6é szemlé- ma- Ezt a kifejezest, ts-el, az 1769-ben, Losoncon sziiletett és ugyanott- fiatalon, sagdnak okait kutatta emberiink, s vitaba szallt a hires francia Montesquieu-vel, sagok elérehaladott vagy lemaradott allapotat. | Karman helyesen meglatta, hogy nem a fdldrajz, hanem a ,,mezei- élet”, azaz végsdfokon a tarsadalom allapota okozza | maradottsagat. Nos Karmannak — akinek kétszazadik sziiletése napjat nem iinnepeliék meg 1969-ben sem odahaza, szerepet egyes orszagok fejlédés-térténetében, ugyanakkor a ‘fold- rajzi fekvésiik annal inkabb. Ezt_ egyetemi- -hallgaté koromban ugy hogy ,,Arpad apdnknak készénhetjiik hazank nyo- S morat — tovabb kelleft volna vonulnia a svaie Alpokig vagy - ae Szent. Istvan. tériénelmi Magyarorszaga Svaje vagy Spanyolcorszig teriilelén va- — losul meg, -Magyarorszag, melynek népe egy ellatinosodott | nyelvet _ beszélne, elkeriilte volna a tatarjarast, a térdk hédoltsagot, a Habs- vats a Hitlerizmust, a Sztdliniz-. ana © mondtuk volt, francia-spanyol hatart kepzé Pirenneusokig. . Ha burgokat, az elsd. kommiint, Trianont, must, €s most meg a lassan negyed évszazada tarté Kadar féle Nemzet -Csin-osodasat. iin Csin-osodast irok, kétéjellel, “exinosudas: helyett, -Magyaror- “deg “embe- . osod rek. életbenmaradasanak szinte | torvényszertien- -elengedhetetien ve-. kk | lejardja a eselginesvetés: mestersége; a fovizdsra emlékeztets pels Sza ag” ugyanis elképesztéen durva, udvariatlan, komor, kietlen — —~ sajnos — — leziillétt tartomanya lett Moszkvanak, ahol az mindenki 10g", munkakertilé; tegszabadsag adta elmaradasi jogaval. Mindenki mindenkinek ,,fa- | _ laaik’; én megkenem a te hatadat, te az enyémet, mindketten jol- - jérunk — ez az fratlan, de kéztudomast jelszé, Az igazi ,munka’’| in természetesen munka utan — kdézben vagy alatt, ~~ gem - -azzal egyiitemben ~ “folyik. Ha valaki koztizermi konyhan dol-| ~ gozik, annak: az igazi foglalkozasa a maszek élelembeszerzeés -“feketepiaci arusitas. Ha valaki allami épiteszeti vallalatnal mérnik, az lakaslevalasztassal ‘keresi. igazi. kenyerét akkor is, ha ezt a mun- | kat este nyolekor kezdi és. éjfél utan hagyja abba. Ha valaki ma- pullévereket és| ami mellesleg al | kinos afgan kérdés; | a november negyediki clnikvalaszta- | ‘S2e- hogy a ,,Nemzet Tsinosodasa”’, igy régiesen, 1795- ben elhunyt felvilagosodas korabeli irénk, Karman Jdézsef irta le. az Urania harmadik kétetében. A magyar szellemi élet elmaradott- ~~ aki szerint az éghajlat, a klima okozza egyes or- a konyhaja és a. halszobaja- is, az aranylag tiszta lizlet, szdzalékos maszek.. Aki egy | nyugati gyartmanyu kocsilioz valé al-| ar- Tél elmondhatjuk, hogy. baréi rangnak érvend. Aki kiilfSldi rokontél | os kapott a nyugati autdt Kap, s azt otthon adok lefizetése utan el- | ~ adja, majd tjabb. kocsit szerez, az természetesen legalabbis érgréf. | Ha valaki ugy Allatorvos vidéken, age ‘még. nyugatra > is ki- kijar, az hercegi rangban él. A bardi, az orszig ele sokan sem. nyugaton — részint volt. csak igaza, mert jéllehet a klima valéban nem jatszik dinté. - — térél kideriil ~lyan. ‘alapvetden TOSSZ_ ade : -tiset volt az: apia, s nellett. Presi indokolt: lizés’’, a feketepiaci tolvajbecsiilet, a a ,ne szolj szam, kar megélni, nek természetes velejaréja, hogy hivatalos munkahelyén majdnem a leheté leglazabban banik a be- gzek.- asztalos, vagy lakatos-szerelé, avagy esetleg salakat- sz6 egy masfél. négyzetméteres, teriileten, mert az katrészt, kerékgumit, gyertyakat, vagy karburatort tud szerezni, profi vagy. hercegi_ ‘rangot sokszor. felhigitja és elértékteleniti, ha az ille- , hogy mellesleg parttag. Nemzetiink. Csin-osodasaban AKi ‘parttag, az -olyan, korban a we hogy palin. okaért katona- ! 18 személy, akit | i. szentté nem is, de: eset- ak haldla- utdn. Van tehat ,,j6- partlag”’, i biintudatbol elintéz dolgokat, etlen -eleme, hogy jo AHV-has. is van, ral- demokrata ‘kormanypart an ah 69 éves. Hie | -helyett, ségiikre (ami megmenthetne dket); s ha azt kell szambavenni, hogy a Ma-| | gyarorszagon, Cschszlovakidban, Lengyel- lorszdgban és Kelet-Németorszagban allo-|®"* ; : }mdsozé orosz katonai kételékeket félerdsi-| ha nekik adnék igazat. Hanem azért,mert | tették; A csomagjaim lattak Milanot, Torinot eS | nem [a] fe- | jem’ lapidaris al-sztoicizmusa.-Annak, aki hivatalos keresetebol a- | .. Be ee | ENSz-nél keringd szentnek, vagy driiltnek kell lennie ma odahaza, En-| de semmiesetre| és imerika elnéki székében még neé hogy Pesten is van egy. lakdsa la g negy mint a kézép- | stb. Csin- AVH-ds” een belligyi vagy rendér- | Largest, Independent @ .. Canadian Weekly | ia the he Hungarian Language Ara. 40 eent ~ Miért ejtette Reagan issin ert? Irta F rey Andras ¢ Veéegre egy 46 hir: gan kértil foregni. tonba, vrendszerint azzal Ugylatszik, Reagan feltartéztathatlanul kézeledik a Fehér Haz felé s ha egyet- egyel recesen a kormanykerék, a szena- a szer- kesztoségekben is egyre gyakrabban rhangzik, el a keérdés: | oo Mit tee Reagan, ha mar 6 len- ne az elnik? Mar napirendre is tértek! Afganisztan Féleg akkor talalgatjak evt, ha oa Hegutébbi fejlemények jénnek széba,mint | hogy a nyugatnémet szocialista-libe- jdata van. |rdlis kormany csak tires hiiségnyilatkoza- | |tok puffogtatasdval all Amerika ide gazdasdgpolilikajdban a szovjet szeke- | Ame-, jrikatel valé elszakadds az afgan kérdés-| ‘Ohira be on, mert olf — a németek csakugy,mint | eb fa tébbiek Nyugat-Eurépaban — az od rOsz _megszallas szobeli elitélésével leple-} a tényt, hogy. a Tegenyhébb |! az, rét tolja; s kil6nésen feltiind az oO : em hajland land) elleni tamaddsa is kétszinti kat tar a vilag elé, amennyiben Ame- rika fegyvert és lWszert ad a szidmiak- nak (amire kevésbé van sziikségiik), hogy katonailag- menne a_ segit- | bél tovabb émlik a hadianyag a kézépkele- | » ti légi és tengeri katonai fele. - tamaszpontok Még ezeknel zodo térségben, tehat Arabia lyan lokalis habord torne ki, hington is, Moszkva_ is elitélne, carter és Brezsnyev parhuzamos esapasra: hattérbe szerulna a Carter szdunia kinos) perzsa és a (Brezsnyev szamara| legyézhetné Reagant; _ Brezsnyev pedig ant nyerné, hogy A- Ami mar most. Reagan met szocialistak. esak azért kézelednek | | Moszkvahoz, _ mert a_ _kapkodé Carterrel | I nem. Jehet_ egyiittmiiktdni; de ha Was- | |hington (Reagan alatt). kivetkezetes | kill: 2 |politikat fog kévetni, akkor a német_ sz0- | cialistak jobbszarnya_ tud majd valahogy|a der védekezni a szovjetbarat balszarny dema- poo . gogigja ellen. . pe a vildg kezd Rea-{ Aki az INS2-t6l leutazik Washing: | jon vissza,hogy mellett, | mara vilagossa kell tennie, hogy Ameri- (Thai- t politi-| Iszemrehanyast tett Reagannek azért hogy Jaz ENSZ-t6l .kévetkezetesen meghélyegzett a | Izraelnek fogja partjat az egyéni s hue | vidékén, | Dél-Azsidban vagy Délkelet-Azsiaban o- | amit Was-| akkor, erdfe- | iszitést tenne a csata besziintetése érde-| kében és ezzel tébb legyet iitnének egy | | | singer nagy elme. De azl nem _[rika a amiigy ‘sem nagyon ‘éber) . "jegy ‘idére még” jobban elaltatta, Masod- €vig | szor, hogy a a gydmoltalan. Carter: lenne a szovjetkor- | many ellenlabasa a aminél szebb _ poli- | tikai fényereményt valdszinilleg a Kreml- | ben sem tudnak elke; zelni. ugyanis nagyon hatarozott alvilagi ‘jatekszabdlyok | vannak, amiket | P . lagy” hiba nem ‘észrevenni.. a leprasok: keriiiendé, ‘bar’ vannak kivételek. Ha valaki o- | : | 3 ‘ban. “gy” tudjak, Reagan azt hiszi, a né-| _[ugy ‘latszik nem is Jenne. baj Reagan ecl- es valo- hozzaatlasat | illeti ezekhez a kérdésekhez, Was! hington- | | kormanyénak a tagia. Tlyen szempontbol : [ban sor. keriiine ra. Fegyveres figyelmeztetés a csatlosok felé A kiizépeurépai orosz haderék létsza- mat és arzendljat pedig (Reagan értesii- lései szerint) nem azért névelték, hogy Nyugat-Eurépat fenyegessék, hanem — a- zért, hogy a esatiéskormdnyokat figyel- meztessék: még ha igaz is, hogy a szov- jethadsereg (ahogy Moszkvaban mond- jak, egyelére) nem tud az afgan hegyvi- jdéken arra valni, még mindig elég — eré- vel rendelkezik Keleteurépaban ahhoz, hogy mindenféle ,,engedetlenséget” _ el- fojtson, Ami az 1949 ota megint Thailand- pnak hivott Szidmot illeti (ahol a haboru felett | jan (ahol még nem tért ki), mar kitért) és a Kézépkeletre vonatkozo- Reagannak az a nézete, hogy Amerikanak két fela- Fegyverkeznie kell, hogy. ‘killpol itikai i akaratanak sulya legyen és mindenki_ ‘sza- ka nem azokat a népeket. fogja megvéde- ni az orosz-bolsevista ‘molochtél, amelyek az amerikai intellektuelek | ‘szocialista rog- fons leszméinek hédolnak. ‘Hanem- azoknak az ‘Allamoknak fog védelmére kelni, amely nek- fenndllasat az amerikai 1 larrél. van. 820, hogy a ‘kommunista Viet. , | namnak a nem-kommunista Szidm utani | tartandé parlamenti | julius 17-én je- | Amikor példadul egy kaliforniai orvos | nem- zeti jogokért klizdé palesztin arabokkal ;szemben, Reagan ezt felelte: |— Még ha meghiznék az ENSz jogi ité- letében és politikai elfogulatlansagaban, fakkor is Izracl mellé allnék. Nem mint- a radikalis arab kormanyok s a palesz- ltin arab szervezetek a szovjetkormannyal vagy ha arrél beszéinek, hogy Amerika-| mlikbdnek: egyiitt. Ha arab volnék, én is. oreszbarat lennék. De mert amerikai va- gyok és mert egy fiiggetlen palesztin a- frab allam emberi bizonyossdg szerint a Tszovjet Hallgatolagos |nem. az érdekel, hogy kinek van igaza, egyetértés thanem csak an, hogy az életre-halalra me- C P o | nO amerikai-orosz mérkozésben ki | a er es ihiiz, az ereszokhoz-e, vagy mihozzink. Brezsnyev kozott} v életh is érdekesebb az az|Reagan nagyon komolyan veszi. hir, amely szerint Car-| iter és Brezsnyev kézt hallgatélagos — e-| ‘gyelértés uralkodik abban a tekintetben, | Ihogy ha az Eszak-Afrikatél Kindig tamaszpontjava valnék, engem & hova azt Hogy élethalalharcrél van sz0, Ezért ejtette el azt a kiilénben Onként kindlko- 'z6 gondolatot, ive, hogy &.lesz az elndk — a kiilligyi hogy — feltéve. és remél- |tarcat Kissingernek ajantja fel. _ Nagy elme, de... milyen jellem? Akik - Reaganhez kiizelallnak, azt mondjak, Reagan is elismeri, hogy Kis- bocsat- ja meg. neki, hogy a -népszeriiséget hajha- 326 Nixon kegyeinek az elnyeréséért Kis- : | singer. a détente szolgalataba | szegodutt. Reagan. ‘szerint a Nixon-Kissinger {c-- a son Carter, mint a béke angyala” esetleg | le détente-politikanak hdrom biine volt. | Elszér, hogy. az orosz veszély (Ame- | érzetél —szovjet katona folényenck kibontakozasét ‘Amerika népe clétt cltit- : kolta. Harmadsorban pedig, hogy azo o- iroszoknak nytijtott gazdasigi, foleg tech- _. |nolégial segitséggel a Szovjetunié fegy- 7 verkezését még eld. is. segitette. | Ezért nem lehet | Kissinger Reagan ndklésével, ha Isten aes Amitél tartani. kell, ag nen Reagan _ judiciuma vt a3. oldalon ~ a oh ee By jelleme. Hanem aZ,hogy o | - pail Roosevelt ota a WAS .