Nowa. Kozelk | Még jénni kell, még eit fo, | 1 Egy jobb kor, mely utdn | Buzes é g6 imidsdg epedez | Seizenrek ajakan. _Vorsamarty | ve “Authorized BS 5 Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. | ae - Szerkeaztéség és kiadéhivatal | | 996 Dovercourt. Rae Toronto Vi t- etotynm : 35 stim,” _ ara: ic 10 Cent — Elkévetkeznék — talan nagyon is hamar — egy pil- lanat, mikor ujra fellangol a kommunista. izgalas, Kenyaban, Ugandaban, Belga- Kongoéban, talan Ethio- pidban és Lybiaban is. Az izgatast nyomon kivetik terrorcselekmények, melyeknek _megfékezésére ét nyugati katonasag és olaj a s7uezi esatornin ke- resztiil érkezhet esupan. Ez volna az a -pillanat, mi- kor a szovjet-barat Nasser “Kgs ‘iptom létérdekére” hivatkezassal elzirna a csatornat a nyugali hajok elél. Ebben az idépontban a fer meészelesen — Szuezt valéjaban nem egyiplomi rendérség, hanem szovjet katonasdag védené. Ha tehat. egy ilyen, a j- vore kitervezelt id6pontban a nyug ali hatalmak meg- nyitnak a tiizet, ezzel kirobhantanak 2. vilaghabordt, Miutan. pedig a vilaghabortit: senki sem kivanja — eléidézni, Anglia, az USA, F ranciaorszag, Belgium | és mindenki, akinek érdeke fiizodik. Afrikahoz, kény- telen volna tiirni Afrika népeinek. qzoviel érdekb6] | SZEPTE MBE R 12-ERE HIV TA OSSZE Eden a brit Alsé-{ hazat, hogy felhatalmazist kérjen katonai akeid inditasare Egyiptom celien, illetve katonai erdvel szalhassa meg a szuezi ceatorna fobb strate egial pontjait, ha sztikséges. A minden] atdalrat befutott. hirek szerint a francia haderé, melynek ie] Ientés egységei miris Ciprusban allomasoznak, segitené Nagy-| britanniat ebben az akcidéban, Az Egvestilt Allamok nemesak, | hogy nem izért katonai Segitséget a késztil6 akeidhoz, ha- nem Dulles kijligy miniszter ismételten kijelentette, hogy az USA nem tartja helyesnek a szuezi kérdés erdszakos rende- zését, hanem a megszakadt targvalasok folvyt tatdsat kivanja.; HOGY MEGERTStUK, mirél van sad, néhany szdban el- ismételjiik azokat a f6.esemény ‘eket, melyek a szuezi csatorna tigyét a mai fesaiiltségig hoztak, | _ KET ES FEL EVE MULT, hogy a brit hadevé kiliritette| a esdtorna stratégiai. pontjait. Egy évvel ezelitt Nasser, ew iptom énesindita. diktatora nagyaranytt kélesént kért az| USA-t6l és a Nem wetkozi Fizetések Bankjatol az assuani nagy | gat megépitésére, A k6lesént, az USA elvben megszavazta.| térténd fellazitasat. Id6kézhen Nasser nagyaranyt fegyverszallitmanyokat visd-| EZT rolt. a szovjettél, $. Egyiptom politikajat szovjetbarat iranybalazzal, hogy a Nyugat birtokon beliil. helyezkedik Szuezben. forditotta. Miutan a ‘szovjet a fegyvereken kiviilli egyéb @az-| Akar dgy, hogy Egyiptoem ismét észintén. Ny ugat-barat kor- dasdgi igtretcit nee tartotta be, s nem adott pénzt az assuani|manyt kap a kétszinii és felfuy alkodott Nasser helyett, akar] edt megépitésére, NASSER- ISMET AMERIKAHOZ fordult|tgy, hogy Szuezben ismét angol katonasag Allomasozik. AZ kélesinért. AZ Tee @ lutasitotta a kélesint. Nasser erre szer-|ehhez salikséges erdszakos lépést. MA MEG nyugodtan meg: | 2bdésszegéssel dllamositotta, a Szuezi Csatorna Részvénytar-fteheti Nagybritannia és vé illalhatja a: ‘kétségteleniil 1 | raztidulé sasagot és az épiileteket egy iptomi. rendérséggel azallta meg. | “békebonté” bélyegét is. Mert elészér is em 1 Nagy br itannia, | Miutén a esatorna nemzetkézi jellege létkérdés minden nyu-/hanem Nasser kezdte az erdszak alkaln gati orszagnak, de elsdsor ‘ban Angliénak, amely ezen az me L: SeatOF na _nemzetkbzi jellegére Yv onat Kt 24 hatalm rendezésére Bey. —Judia és a Szovjet ped: | oldast ajanlottak, a tébbi’ résztve abonban magaeavexts az angol tervezetet, mely'a csatorna’ teriiletét nemzetkézivé nyil- vanitana, 8 annak. fenntartasat. nemzetkézi bizottsdgra bizna. Eizt a tervezetet egy Menzies ausztral miniszterelnék vezeté- sével Kairéba indult éthatalmi bizottsag adta at Nassernek. Nasser hatérozottan elutasitotta a tery enctet hae hogv a yalasok soran “| addig, ans a szoviet i is. “esupan: Egviptom vablel ‘tam sara szovitkozik, A: kéztelfogas szerint ugyanis” -esupan az | USA és a Szoviet képesek az egesz emberiséget pusztuldssal : fenvegeté atomhaborti viselésére (szerintiink egy ediil az USA} volna elég hatalmas erre) s igy ha a két orias. tavoltartja | zimagat a szuezi tigy tél , akkor a vi ilaghaborw nem. fenyeget. Hal pedig vilaghdbort hem feniyeget, -akkor * ‘EGYIPTOMNAK | | IENGEDNIE KELL: egy esség reménye » ineghideult; “tetteh Kanne | Nasser elut asité 7 valaszat, mely nek’ érdekesebb > részei a kévetkezok : RE sem hajlandé deferalni, annak az az oka, hogy egy dik- MANE SMZETKOZI KEZE LES terve kihivé Egyiptom né-{tétor nem k4pes lemondani. Ha Nasser engedne a szuezi kér- pére nézve, YE a& ‘megoldas nem a problama megsziintetését,|désben, — aminek f elbolygatasat bizonyara mar ezerszer hanem ‘ujabb problémak. életrehivdsdt jelentené.” “A krizis megbanta — elvesztené a presztizsét, a hatalmat, $ valdszinit-| éa az egész probléma. mesterségesen Jett eldidézve.” “A Lon-|leg az életét is. Ha viszont fegyveres nyomasra enged, — ak- : donban elfogadott. terv-sérti Egyiptom szuverenitasat.” “Haj kor marad némi reménye egy crkélesi p pozicid megmentésére, a jondoni tervet erd északkal végrehajtjak, ez politikai kéreles sts talan nem kell megh alnia sem. Helvette majd meghalnak az esindlna Szuezbél, ahelyett, hogy a kérdést fiiggetle cgyiptomi katondk, akikkel Nasser éppoly kevésbbé torodik, | né a nga ital.” " aa ‘gyiptom 5 hajland6 acsatorna sza ads imint a tortenelem barmcly ik mas diktatora. DE 7 PR apat ZSKEF ‘DES ugyani ilyen Fontos Anglin sen cogadhatathon. “Nasser mnindenckelétt 1 nem ‘at a 7 ember. oldalé an “allt ‘ak, vache , kivétellel az awyiptomi akivel Nagybritannia szerzodést hajlandé volna kétni, azok diktatortdl, s a konfliktusban nem " auen az » alapon fognak | utan, hogy alig két évvel ezelétt a esatorna nemzetkozi jelle- | résetvenni, hogy kia fehér és ki az arab, hanem, hogy ki az gének hiztositasdra. vonatkozé igtreteit most megszegte, s # | ordseb i. | | hogy a szovjetbaratok tabor ahoz csatlakozott, mialatt brit és MINDEZ TLE Ls evr br veléssel szemben all az a tény, hogy e| amerikai ajdandékokbdl és kGles6ndkb6l tartotta fem Egyiy | pillamat an nines vérontas, de ha az angol Alséhaz bizalmat tom péaiigyi egyenstlyat. Anglia nem vitasan arra tirekszik, | szavaz Eden szuczi politikajanak, nemsokira megdérdiilnek hogy Nassert megbuktassa, — de addig is, amig ez végre | c7 dgytik ; azokat ax angol, francia é: cgyiptomi katonak at, | nines hajiva, vitalis éerdeke, hogy vs szuezi esatorna teriiletén | akik a konfliktus aldozataul esnek, — ha a habord kitér —~ RYRTOKON BELUL legyen, azaz a csatorna kdzlekedeset ne nem tamasztia fel senki. De azokat a savkanyfogakat, ame-j} Nasser rendérei, hanen meme ¢ éspedig nyugatbaral ka- ive kbol eg a habort kind, n szovjet vetette el, mert hisgen 2 tonasag tartsa fenn. . szovjet be avatkozas elétt.semmi baj sem v oll Szuezben. Azt is TEGYUK FEL PELDAUL, hoev a Nvugat elfog adna hozzatevhetjiik, hogy a szovjet lesz az, amely a szuezi tigyet. -~- Nasser iinnepély es igéreteit. Egyelare zav artalanul folvna to-' na konf liktussé fajul — az UNO elé foxja hozni, valésziniileg vabb a esatornan at a ‘kdzlekedés > az allamositassal osszefg |] “gyiptom sz6sz6léjaként, S ebben az esetben az afrikai birto-| ed pénziigy kérdés seket valahogy meg lehetne oldani. Miutan okért folyé hare az UNO 2éld asztalanal fog folyni a nvugati von Nasser a 5 szovjet érdekében cselekszik, Eg xyiptomon|o rszagok 6s a kommunistak kort. kereszttil tovabb folyna az afrikai népek fellazitasa. DR. PANGLOSS. mernenennUggenattenuriuegacUeeeteatth utc vegas ect HHRMA neg eee” -FENYEGETIK | A KANADAI ‘jet-ligynodkok diktaltak neki, Sevilanov, SZOVJET KOVETSEGET “TOR ONTO. — - Pavlo Hlushanyza 40 Aves ukrajnai sniir- sitasara, A felhal vorodott, ‘ana hijelentette, hogy a kanadai mazasu ujkanadas, torontdi gydrimunkas és az ottawal SLZOV= szoviet. koveten, vagy a kévetség tayjain fogja megtorolni = ee $ ‘eg: aa Scare oa Sang et Oe i al a * hanyza a masodik vilaghdbort ‘alatt. gerilla jae cat folyta.' ictt a vords hadser eg e ellen és kétszer is fog sub a szovjet-roman, majd masodszor az "iter ran-magvar ha-| utcdkon kéalekedni. A rendérségen egyelire nem tettek fel- taron. Mindkétszer halalra itélték, de sikeriilt megszéknie. Az) jelentést- az életveszélyes fenyegetéses miatt. -Hilushanyzat gsztrak hatart 1944-ben lépte dt, majd 1948-ban kivando ‘alts sok antikommunista ukran hazafi ker Kanadaba. Feleségét. és 15 éves Oksana nevi lednvat otthon | segits ségét u kévets ség elleni “hideghaber' | ei lett hugy ‘nia. Most iz ottawai_ sz yvjet kévetseg kinyomoz-| Leon Kossar, a torontéi The Telegram munkatars sa, aki: ., hogy. Hlushanyza Torontébsn 41 s mindent elkévet, hogy]az ujkanaddsok sorsproblémdé dival foglelkezik, lapjanak els6 |} at ¢ hazatérésre. bitja. ‘Mar kétszer beidéztek a kévetségre. és Joldalén emlékezett meg a | 8zovjet hazacslogatasi akcio- megmutattak neki lednya levelét, melyben apjat hazahivja. | rendkiviili fejlemény érdl. “Nem mas ez — Va, — mint hideg! Felesége ste. A szerencsctlen fery és apa kijelen-| cls raintsdigee | kiszamitott r abszolgake tatte, he -SZaVe -alat és kifeleziseket, me-[1é lyek a let , valben efor nem has zn sa lev elet a szov- érik, Nem riad vissza még elpusztitasuktél sem. Azota az fiban,” yer te hae soe he the vo ordulhat. iro lige VT | tiltakoztak, jegyes varosaiban legutobb stlyos tiintctések-~ oe i i-| jan allo, szinesborti HOGY NASSER A FENYEGETG T. AMADAS ELLENE-|_ hirdette a népszaporodas emelésénelr sérességet, fantasztikus 4 kat kézdlvén 680, majd 600, majd 610 millié szamut kinai { kotmanyos | otlawal szovjet k6- | vetségi titkar, siettetni akarvan uz apa ellhalarozasat, kézélte] vele, hogy leduvat tis zként tartjak az 6 hazatérésének bizto-| xba keriilt. El6- cttawai szovjet kévetség tagjai csak testorokkel mernek a2}, este fel és n Felajantotts Thivasat, mert attol ma nem eskedelem a szabad vi-!, gban.” "Ag elkeseredett 2pa hideg habordja | kénnyen. “meleg- it . A szuezi konfliktus miatt a brit kormany | engedélyé evel Ciprusban allomadsozé francia jcsapategységek ellen tébb kisebb bombame- rénylet tértént a ciprusi EOQKA-mozgalom partizanjai vészérél, A francidk mintepy HOOO fonyi katonasdgot kiildtek Ciprusba. A JKA-mozgalom vezetdinek anomagas verdijat tizdtt ki ninisaztérium, | a gyvarmattigy a miugukat megadd lazaddk- Tnak pedie szabad elvonulast igert Gérogor- szagba, od) AZ AMERIKAI NEGERELLENES MOZGALOM siamese f Jo Az amerik al Lewfelsdbb : Tarvénysrék fresssncesenncenaieie 9 tud- 4 SZORNYU VESZSLYT ma még el lehet havitani| Yalevdles az év tavaszin hozott elvi jelenté- ségt. hatarozalaval torvényellenesnek yanitotta a fehérek és négerek elktilénitésdt az iskolakban és egyetemeken, tas ellen a tanulék 68 szilék | mokban, nyil- A k6ézés tani- epyes déli aula- s Kansas, Kentucky és , [re keriilt sor. Az amerikai rendér sée a leg erélyesebben védelmébe vette a | térvény. alap- : : te ben kétoze fia ne . jakossigo ~O- SZULETESSZABALYOZAS VoRO SKINABAN o————— Miutén a -yordskinal kormany dvéken At. sztik- 48 diesekvo szAmo- kinairél, most hirtelen frontot valtoztatott és hivatalos propagandat inditott a szliletés- iszabdlyozas altalanos Dbevezetéséért. A mo- dern tudomanybél ismert és a regi i kinai razslok aAltal alkalmazott fogamzds-gi ‘tle | gyoeyszereket mindentitt hirdeti a vordski- nui kormany, amely képtelen a roppant lét- lakossagot a kommunista gaz- dalkodas primitiv eszkézeivel taplalni. JORDAN KIRALYA NASSER-ELLENES ARAB BLOKK LETREHOZASAN Bevelére Trak és Szaudi-Arabia esallakoz- tak a jordani moigealonnhoz, Nasser politikaja ellen az a fokifowdsuk. hogy az egyiptomi dik- tator ewvoldalilag az arab vilag képviseloje- ként tolta fel magat. hogy a szuezi kérdés- ben a tobbi arab orsazdag mepgkérdezeése nalkiil jay el, x hogy arab torzseket lazitott fel al- uralkodéjuk, ietve kormanyuk ellen. - BISENHOWER __ Ww ashingtonban, melyben megallapitotta, vhogy a szabad vilag ma erdsebb, mint 1953- jot-kévetség kGz6tt elkeseredett. hideghdborti folyik. Hlus- mindazokat a sérelmeket t, melyek lednvat 4 Szovjetunisban| ban volt. A szuezi kérdésrol nem volt hajlan- do nvijlatkozni az elndk ; beszamolt azonb ban ar rl, hogy Nehru nemsokara hiva talos meg- beszélésre jon az Egvestilt Allamokba, majd Hekesyehe hogy feleslegesnek tartja barmi- Iven ujabb “Negy Nagy” konferencia Ossze- lehetne — ered- ményt remélni, Végiil a szaba d vildg elére- haladasdnak mérféldkoveit jeldlle meg, me-- & lvek szerint : A kore: ai és indokinal fegyver- sziinet, az iran kommunista mozgalom fel- szamolas a, Trieszt, AU aztrin kiliritése, a gua- temalal Hajal hely zet tisztizdsa volt, AZ kézrekeritésére . illetve egyes varosokban hevesen _ Texas fényképészet tudomanyos é korn yuniste kis: arlet leverese, a. Md- : daaelk 2 | An ti- Co mim u nist weekly in Hungarian language | Kanada legnagyobb magyarny elvii entl-kommunista hetitapia. " Edited and Published at $96 Dovercourt Rd. Toronto ~ ‘Poronto, 1956 szeptember 15. BERLIN. — Augusztus kézepe dta Kelet- Németorszagban polgari ruhdba éltézstt eyyiptomi tisztek azon faradoznak, hogy né- met katondkat toborozzanak sivatagi gerilla-— habordr: . Az egvkori Rommel Afrika-had- test. hareosait elényben részesitik s azonnal ket. eyes seelmdessel s bias német marka- el, A le videbb “titon Kair sha waallitide. Iezveket a guerilla-szakembereket gyors tanfolyamon korszertisitik soa szuezi, iletolee az izrdeli hdbortiba vetik be. Az egyiptomi tiszteic. nagyrésze fiatal és tapasztalatlan. Ez a hé- boris tapasztalat még az egyiptomi vezér- kari tisateknél is hidnyzik. A toborzis szim- szeri eredmény ével ninesenek | megelévedve s ezért Nyugatny smetorsaigra | IS kiterjesztik akeiéjukat, ef Yo PICCARD PROFESSZOR- UJ TENG ERKUTATOS — HAIOT EPIT , ocaceaaanaal St seseossonsonnen | ZURICH. — A BVE ajci i hirtudésits jegda jee | lenti, hogy Auguste Piccard svdjei profesz- ae — szor, a mély tenger ek hives kutatéja, kis ha- | hogy a tenger- oe jét épit, amely le shetove Leszi, dlységre ee s ol | szeiben, - legtképen nem a fait elditélet, miatt, od Ihanem azért, mert a néger lakossdg minde-— ntitt sokkal gyorsabban szaporodik, mint az_ | eurdpal. 1 a népek leszdrmazottai, " kel gedagiota, . en | MEGHALT A KIRALYNO FEN YKEPESZE —~——-0- ‘LONDON. — Baron N: ham, QZ angol ki- . ‘alyné hivatalos fényvképésze, 49 éves koré- ban Londonban meghalt. Baron ugyan mé- kedvelé fényképész volt, de teljesen j jaratos ¢ és tizleti életél pen eryarant. Baron szivattak vitte el, melyet miateti titen kivantak evoryitani, Haldla nagy részvétet keltett a kiralyi csalddban és udvartartasban, a divat- és filmviligban egy- avant. Baront a kirdlyi esaldd lrzsébet tr6n- OrdkOsndnek az edinburghi hereeggel k6tott hdgassden alkalmabél nevezte ki hivatalos: udvari | ‘ényképésznek. Jack nevii bAtyja Ang: lia egyik leghiresebb Ugyvédje. ananeee (Yon FOLDKOZELBEN VAN A MARS A Mars poly 6, ely Z avszigadok ota ine: ate ja a tudésok és romantikus abr Andozok fan- taviajal, nia mindéssze 84 milid mérféld ta- volsdgban van a féldtol. Mindannyian Jatjuk eg a sdveasvorés csillagot minden este. Min- den eben incs teleszkop a Mars felé néz, amelyral tobbszazezer felvételt készitenek. Maris v ujra felfedezték a régebben annyit em- litett egvenes vonalakat — kozhiedelem sze- rint esatornakat —- es mega illapitottak, hogy a bolyge feliiletén ujab ban sargds-vorés kéd- felhOk keletkeztek, A felvételek kiértkelése nonapokig fog tartani A vilag masodik leg- nagyvobb teleszkopj at eg gyébkent » Bonnban fowjak feldllitani- pO SECRETE ARE EIOT RAS ANS ONT: RE AEE LI VILLAMOS KOTVENYEKET : BOCSATOTTAHK ‘BL — QU EBECBEN:: MONTREAL. — oA quebeci Hydro: E lectric | Tarsasag 25 millis navértéekt, 20 év mulva bevaltandd, 4 és egynegved s satott Kotvenyek, 1976 oktober 1-én- keriil- nek bevaltasra a pénatigyi szindikatus élér a Bank of Mon treal all A kiboesdta: i arf lyam 08 és kamatozdsa négy és egy 1eEV Se azalé k * zaralékkal ka- _ matoz6 kétvenyt helyezett el a. ‘kanadai pénz- _ piacon, miutan leoutébb 1955 majusdban bo -— co ee ki dlyen kétvényeket, A most. kibo- |