...az ad6k miatt nemesak . napjainkban f4j a feje az embe- reknek, hanem mar a régi, sét Osrégi iddkben is fait. Mar ak- kor is mindenki, aki tehette, ,adot csalt’’, vagy legalabbis szeretett volna esalni. A régi romai jog szerint azonban, aki- nek adéhatraléka volt — azt egyszerien nem lehetett elte- *metni. Nagy Péter, az oroszok legnagyobb carja pedig — meg- es ete Looe: Lie ee CU eee SE esi BE kalt viseltek. A borbélyok Allan- doéan lesben Alltak Szentpéter- var, jelenleg Leningrad kapu- jaban.és a szakallasakat azon- nal leborotvaltak, vagy silyo- san megadoztattak. Nem is sze- rettek a zsiddk Nagy Pétert so- ha, A legérdekesebb adéigyet azonban a XIII. szazadbdél To- rékorszaghdl jegyezték fel. Egy pasha — meglatogatott egy to- LE ELE Aiea A a EA LOGE LOLA OS hens pbee ty 3 Grace hercegnének mar meg van a jieléltje Caroline szdmara rok paraszt-féldmives csaladot. Az akkori torvények szerint a haziaknak ,,fog-addét”’ kellett fi- zetnitik, mert a pasha 4ltal el- fogyasztott has olyan kemény volt, hogy megrongalta fogait és ezért a vendéglatd gazdaval _ _,,fog-ad6t’’ fizettettek. Ez alta- _ l4nos szoka4s volt Térékorszag- ban. (Szerencsére, hogy az ame- Tikaiak még nem fedezték fel ezta lehetdséget.) | ...,,vive la France’? — mon- dotta Gregory Peck, aki azt 4l- litia — amit mi mar rég tudunk —,-hogy a francidknak sokkal kilénb életstilusuk van, mint az amerikaiaknak. Gregory sze- relmese Franciaorszagnak. . Nem a noéknek ~—- hanem az or- szagnak. Az emberek egysze- riibben élnek és kiilénésen a Provance-i élet stilusaval szi- nességével és kézvetlenségé- vel — azonnal megfogja az ide- gent. Azonban természetesen nemcsak a tajnak, hanem mas- nak is szerepe van Gregory Peck nagy francia rajongasa- ba. A francia kézmondas azt tartia: ,,cherchez la femme”, keresdd minden mégétt a not. azurkék francia €g, hanem egy szép szempar is beleszélt életé- be és azon keresztil teljesen mas megvilagitasban latja a francia életet. A szinész elvalt amerikai feleségét6l és egy francia Gjsagirénét az ,,Elle’’ cimti parizsi magazin szerkesz- | tonojet vette el feleségiil. Az aj Mrs. vagy Mme. Peck nem banja, ha férje eljarogat a jo francia kiskocsmakba bort inni. és elbeszélget a francia pincér- nékkel. Ez is hozzatartozik a francia életmédhoz. Gregory Pecket egyébként Villefranche _._ ,,tiszteletbeli polgaranak” va- £ lasztotta. a ... a spanyol radié hiradasai gzerint a Spanyolorszagban é16 _ portugdlok szimpatia tintetése- . ket rendeztek a portugaél szocia- _ listék mellett. A ,,Siete Diaz” ] cimu legnagyobb spanyolnyel- vii madridi hetilap szerkeszt6- je Televizids kommentaria- ban kijelentette, hogy Franco tabornok bejelentése szerint nem fogja tirni, hogy idegenek, -akar portugal vendégmunka- sok’, akar portugal telepesek = a vendégjogot kihasznalva -politikai tevékenységet kezde- esetben torvényes erdével lép fel ellentk. A kanadai CBC kom- _ mentatora természetesen azon- nal megjegyezte, hogy tgy lat-. szik Franco tabornokot magas_ _ kora sem akadalyozza meg ab- ban, hogy ado tt pillanatban is-_ adéztatta mindazokat, akik sza- Gregorynak is. nemcsak az -ményeznek, — mert abban az ‘S6t izletes” receptek - — diétas Anne hercegné ugyan kijelentette, hogy 6 nem diétazik. Esze agaban sincs. © Dea férjnek kételez6, mert egy vérbeli lovas, sohasem hizhat leayen. Spa. el: ‘Mark nem ehet r mast, , mint _konyhara. nyolorszagban eddig példas rend uralkodott mindaddig, mig baloldali agitacié és izgatas eredményeként nemrégiben megolték a spanyol miniszter- elnokét Carrero Blancot. Erde- kes megfigyelni, hogy a CBC hirmagyarazoi Francot kévet- kezetesen ,,fasiszta diktator- nak’’ nevezik, ezzel szemben Allendet, aki a esilei ,,baloldali forradalmat” inditotta el ,,de- mokratikusnak” tartjak. Pedig ha egyszer ide is befészkelnék magukat a demokratak, — 6ket is elérné a ,,demokratikus ter- ror’’, amelynek Oroszorszag- ban legalabb 30 millié és szer- te a vilagban még tébb ember esett Aaldozatul... De miért nem kolt6znek at a CBC hir- magyarazok San Franciscoba, ha szimpatizalnak a baloldali terrorral; ott mar megkezd6- détt ... ... Caroline Kennedy és ma- maja kozott egvre nagyobb a szakadék. Jackie elviselhetet- leniil hid és gyiléli a k6vér em- bereket. Maga is, ha sikeril néhany fontnyi tébbletet fel- szedni, a legradikalisabb kop- lalassal fogyasztja magat. Onassisné tehat nem birja elvi- selni, hogy lanya elhizott. A hi- zast elészér a korai pubertasz jelenségének vélték, de késébb rajottek, hogy mirigyzavarok idézik el6. Ettol fiiggetlenil a kislany él-hal a nyalanksago- kért és ha hozzajut nem sokat habozik. Jackie elvitte egy new- yorki specialistahoz, aki hor- moninjekciékat adott neki és specidlis diétara fogta. Caroli- ne azonban amikor visszament az intezetbe, azonnal hozzala- tott a siiltkrumpli és fagylalt- evéshez és amit az-orvosnak sikerilt kemény munkéval le- dolgozni réla, néhany hét alatt visszahizta. Azis kiderilt, hogy a new-yorki ,,specialista’’ tal- sok hormont adagolt a kislany- nak és pont az ellenkez6 hatast érte el ezzel. Meghizott — és -sehogy sem tud lefogyni. A kis- lany. nagymamajahoz fordult segitségért anyja rabiatus vi- | ben. A hercegné kijelentette, selkedése el6l és csak annyit mondott nagyanyjanak: ,,Oh, ha apam élne, kép lenne’’. Misem kellett tobb Rose nagymaméanak, aki tigy- sem rajongott soha menyéért Jackiért, kijelentette erélye- sen: ,,Nem engedem, hogy ezt a szegeny gyereket tonkretegye az anyja’’ — @s most 6 vette gondozasaba akislanyt... Le- het, hogy Caroline-nak nem is lesz sziiksége tébbé orvosra. Szeretettel néha tébbet elér az ember a gyerekeknél, mint a legerdészakosabb raheszéles. sels me Anne hercegné . Anne hercegndé sem ki- lonb a tébbi fiatal hazasnal. -O sem tud mast fézni férjének, mint,,forro kutyat’’. Barmilyen szerelmes is azonban egy fia- tal férj — néhany hét milva mar elege van beldle. A kiraly- né, akinek boles tapasztalatai vannak etéren, hamarabb ra- jott erre, hogy valtoztatni kell a helyzeten, mert a j6 hazas- sag titka: a gyomor. Szerzéd- tetett tehat egy kitiind szakacs- nét a fiatal par haztartasdba Mrs. Flora Davies személyé- ben. Mrs. Davies tébb, mint. — 400 személyre fozbtt eddig egy elsé-osztalyu londoni kézépis- -kolaban. Habar a diakok nem a minéséget, inkabb a mennyisé- get nézik, — kilénésen fiatal korban, — Mrs. Daviesnek még- is kilénleges receptjei vannak. minden mas- Nevetve “Donna Reed d legujabb fer. jelaltje zoldséget és hist. Es ezt a két- féle ételt miivészet mindig iz- letesen és valtozatosan elkészi- teni. Ehhez nemesak j6 sza- kaesné, hanem konyhamiivész | kell. De a fer] mar annak is oriil, hogy a jovoben megtssza a ,,hot dog’’-ot ... ...ha mar hercegeknel tar- tunk, a monak6i hereegné Gra- ce is nyilatkozott lanya ugye- Gregory Peck — hogy bizony ,,nem oda Buda’’, mert 6 nem adja lanyat Char- les herceghez feleségiil, mégha egykor ové lesz is az angol ko- rona. El6szér is Grace herceg- né hithG katolikus és gyerme- keit is annak nevelte. Az angol kiralyrél pedig koztudomasu, hogy az angol, illetve anglikan egyhaz feje. O pedig — mondot- ta a makacs hercegné — nem adja lanyat mashoz feleségil, mint katolikushoz. yen sem igen fordult elé6 a ,,Harmine éves habora’’ é6ta. Mar van is egy jeloltje szamara, a luxem- hurgi nagyhereceg, aki 19 eves, katolikus is és — felttinéen csi- nos. A kislany mar tobbszoér ta- lalkozott a ,,mesebeli herceg- gel’’, s6t a csalad jelenletében gyakran egyiitt vannak. Grace hercegné habar tarsadalmilag igen elfoglalt, félszemét mégis gyermekein tartia . .. Josephine Baker-nek al- litdlag mar van utéda a szin- padon egy fiatal néger lany sze- mélyében. A lany aki még csi- nosnak sem mondhato — vé- kony hosszi ldbaival hivta ma- gara a parizsi Casino igazga- tojanak figyelmét. Misorfi- ‘geteket arult a hires Casinoban, amikor megakadt az igazgaté szeme rajta. Lisette Malidor igy hivjak a néger szinésznot — 14 éves volt, amikor egy fran- cia esaladhoz kerilt a gyerme- kek mellé. De révidesen meg- ‘unta a pesztrasagot és elment pincérnek. A kisvaros azonban nem igen vonzotta. Parizsba vagyott. Maneken lett. De egy maneken csak akkor keres, amikor mar hefutott. Ot esak —hébe-héba hivtak. Egyik barat- néje ajaniotta be a parizsi Ca- -ginoba miisort arulni. A Casino igazgatojanak egyik nap meg- akadt a szeme a nyulank néger _lanyon, Megkérdezte téle, hogy tud-e Hpcalel: vagy énekelni. alaszolt: melyik né- ger no nem tud tancolni, vagy énekelni? A Casinoba Zizi Jean- maire a vezet6 sztar férje azon- nal szerzédtette. Igy Lisette Zi- zi rivalisa lett. Lisette. idealja —szereneséje van, Marthatoil. Josephine Baker. Valamikor om is a hires parizsi Casinoban kezdte. Akarata meg van hozza : rajta. a. kérdés, » hogy tehetsege is elvalt ember és gyermekei mar Vv an-e? Mert nem minden az akaraton mulik... .. Martha (a 8zaj), ahogy az amerikai lapok nevezik a rend- kivuil nagyszaju hélgyvet, aki pletykazdsaival és intrikaival egész Washingtont izgalomban tartotta, mint a sajtobdl erte- siilttink, valik férjét6l, akit a birosag éppen a napokban men- tett fel az ellene koholt vadak alél. Most kivételesen nem a Watergate-tigyben perlik Mit- chellt, hanem k. neje perli — méghozza tartasdijert. A hazas- par 1957-ben eskiddtt Ossze és az elmalt év szeptemberében valt széet, pont a Watergate- iigy miatt. Azt hiszem, Mitchell- nek ez az egyetlen pozitiv hasz- na a Watergate-iigybél. Oriasi (meg nem is hogy megszabadult Egy ilyen asszony lidérenyomas, plane egy igaz- sagtigyminiszter oldalan, mert mindent kifecseg. Kifecsegi esaladjat, kifecsegi amit vélet- tudja) -Jeniil kihallgatott a kuleslyukon és mindenhez még hozzaadja azt is, amit élénk fantaziaja hozzatesz. Az asszony ugyvéd- je egy Melvin Belli nevezeti hires igyvéd, a valasért ter- mészetesen Nixont okolja. Ki mast lehetne feleléssé tenni?- Hisz- az egész-amerikai média » szerint mindennek Nixon az oka: az inflaciénak, az olajkri- Martha Mitchell valik zisnek, s6t még Mitchellek va- lasanak is. Melvin Belli agyon- dieséri igyfelet. Ez viszont ért- heto. Marthat imadja az ame- rikai sajté. Val6saggal nekik ta- daltak ki. Egy ilyen no ellatia anyaggal a legtehetségtelenebb és a legszegényebb fantaziaju Ujsagiroét is. Egy férjnek azon- ban egy ilyen feleség — tragé- dia. Mitchell is valészinileg bol- dogan fizeti a tartasdijat. Biz- tosan minden anyagi kévetelé- sének eleget tesz egy feltétel- lel, hogy befogja a szajat. De az ilyen ,,Sz4j"’ mindig talal maganak megfelelé teémat és — akinek feeseghet... foleg alanyt, ..- Donna Reed a szép szi- nészn6 révidesen ismét férjhez megy. A csinos vorés szinészn6 két évvel ezelott valt el IT. sza- mu ferjetél, Tony Owen film- rendezét6l, Donna az ezredes- sel pontosan az Académia-dij kioszlasanal talalkozott eld- szor. Meglatni és megszeretni — egy pillanat miive volt, azon- han nemrégen mutattak be dket egymasnak — mondotta az 53 eves szinészné. Donna biztos volt, hogy révidesen taldlkoz- nak. Megjegyzem, ilyesmiben an6k mindig biztosabhbak, mint a férfiak. Szerinte alig telt el 24 é6ra és az ezredes jelent- kezett. Azt viszont Donna nem -4rulta el, hogy mennyi szerepe volt neki ebben a | talalkozas- ban? Azezredes5 55 éves, jJOképt, magas | férfi, nem ecsoda. tehat, ha Donna szeme is megakadt Grover Asmus ezredes. -mondotta Donna * 1974. majus 11 ON a.19) Kanadai Magyarsag e 15. oldal GERLE GIZELLA rail A hazassé Minden esalAdnak volt vala- mikor, régen, taldn nem is egy olyan iddsebb, — [6leg nagyne- ni, unokanévér — rokona, aki nyitva tartotta a szemeét, s ha az alapos-szorgos megfigyelés eredményeét lesztirte arra a ké- vetkeztetésre jutolt, hogy Tlon- kat és Pistat egymasnak terem- tette az Uristen, akkor addig kézvetitett’, dolgozott, mig vegul menyegzére kerilt a sor. Szep volt, talan sztikséges is, talan kellett, legyen valaki, aki segit abban, hogy ket ember epymasra talaljon: néha olyan volt, mintha az istenl Gondvi- selés meghosszabbitott keze lett volna. Szep volt, mert mellozte az uziet, a fizetett kézeg min- den jellegzetes mellekizet. A iegiobb szandek vezette a regi hazassagkdézvetitot. az 6 fizett- sége mindéssze annyi valt, hogy egy kiesit Ujra atélte a sajat fiatalsagat, matkasagat és ké- sobb, ha a hazassdg a boldog- megértés tunetell mutatta, ak- kor az egész rokonsdg egész esokorra-valé készénetet és ha- lat hullajtott az élébe. ,.Nem j6 az embernek egyedtl lenni’’ — ez osztonozte a Mici néniket. A hazassagkézvetitesnek ez a regi formdaja még ma is él és virul a tavoli Egyiptomban. Persze, nem Cairéban, ahol a Cairé Egyetemnek ma mar ha- romezer ndi hallgatoja is van és a ,Hawaa”™ magazin nol szer- kesztoje biszkén hirdeti, hogy lassan megsziinik majd a régi tradicid apolasa is, amely a 14- 16 éves lanyok ferjhezmenése- nek azidejét jelentette. Ma mar amulté az a szalldige is, amely arrél szélt, hogy az egyiptomi no esak két utat ismert életé- ben: az egyik a sziiloéi haztol — a férje hazdéig és onnét, kia temetobe. De, szerte eesz Egyiptomban, faluhelyeken, kis varosokban, vidékeken, amelyek tavol esnek a nagyva- rostol, a régi tradicid valtozat- lanul uralkodik. Ezeken a helye- ken a fiatalsagnak ninesen al- kalma talalkozni, tarsasdssze- jovetelek, tinnepi mulatsagok ismeretienek. Felsé Egyiptom teriiletén, ha alany gyanut kell, hogy talalkozott egy fitaval, vagy megengedte, hogy csak egy pillantast is vessen ra, az apa ezert meg ma is megoli leAnygyermekét. A régi hagyo- manyokat tisztel6 Egyiptom fa- . lusilakossaganak Gletében még ma is fontos szerepet jatszik a ,,khatba’’, a hazassagkézve- titond. Fekete ruhajaban, feke- te fatyollal az aredan hazrdél- hazra jar és — felajanlja szol- galatail. Szivesen latolt vendég kilénésen lednyos-anyak ré- széerol, de a ,,khatha’™’ az illem iratlan szabdlyainak meegfele- igen viselkedik. Nem siet, las- san szuresoli a kinalt erés édes torokkavet és mindenrél beszél, esak a latogatds céljarél] hall- gat. Taskajat csak akkor nyitja | tor c. , mindket Sito’ ekozvelito ki @s mutatja a javenddbell vo- lepenyek, vagy menyasszonyok fenyképeit, ha eszreveszi, hogy a vedo ats haziasszony tirel- metlen lesz. A fé nykepeket { hosszasan virsgaliak, sha azok tetszesre talalnak, ‘seu kenaa dik az évatos alkudozas. Ha ellenben az ,,arn” nem megfe- lelQ, szivélyvesen biztatjak és kerik, joyjon el maskor is. Ezek a latogatasek a jd hadvezér eld- osatarozasal. adatevtijtesek, ismer kedések a lanves-fitis ha- zak sziileivel. Az egviptomi fal- rakban szikség van a kézvell- A hazasulando lany anyja keresi,,Khatbat’=. mert mint nd nem esaladjaval sza- hadon erintkezhet aneikiul, hogy gyvantil keltene, De, nemesak ¢ lanvoknak, a fiuknak is sztik- sepuk van a ,,khatba™ segitse- gere, mert az iddtol elmaradt egyiptomi falvakban, kis varo- sokban a ferfinek csak ket lehe- tosegve van a menyvasszonyszer- zesre: If vagy teliesen rdabizza magat a .khatba’’ altal adott szemelyleirasra, vagy 2/ sze- reneses esetben egy roekonat kldi ellenorzs haztiznezdbe. Av hagyomany, a menyasszony areal egyedal, fatvel nelkul, esak az esktivé ulan lathatja a volegéeny, illetve az ujidonstlt ferj. (ez a klasszikus, eredeti formaja a ,,zsakba-macska"™ rasarlasnak.) Az egyiptoml hdzassagkézve- tilot jol fizetik, persze a véle- genyjelolt mamaja kevesebbet, — mint a kisebb kines, a meny- asszony csalacdja. A hazassag- kozvetités addig még a jdlfize- tett foglalkozasi agak kézé tar- tozik Icgviplom ban: 230-345 dol- lart is kereshet havonta, asze- rint persze, milyen gazdagok az Ugyfelek. Ha figyelembe vesszuk, hogy oll a per capita évi fizetés kétszaz dollar alatt van, a ,,khatba’ maga is ,,j6 parti’, de nem megy férihez, mert szeretl ezt az ,,osszeparo- ’ foglalkozasat, bar, tele van panasszal, mert ma mar hagvomany apolasa epyre ko- pik, a ,,Women's Lib.”” mozga- lom Egyiptomban is dol gozik és persze, az egyre drapgulo meg- élhetés is csékkenti a jélfizeté igvfelek szdmat. Az otmillié-lakossagu Cairo kivétel: itt nemesak az idé mu- lik, dea karavan is halad: husz- ezer iff tanul az Al Azhar, Cairo University, Ain Shams es American Universityn, kéz- tuk, mint mar emlitettem, ha- romezer no van, A noi munka- erOk alkalmazasa is megenge- dett dolog, az egymds mellett dolgoz6 parok Kézvetitd nélkil valasztjak életlarsukat. Sét, ma mar az Egyiptomi ferfi elony- ben részesiti a dolgozo not, mert kett6nek a keresete magasabb életnivat biztosit, de a falvak- ban a ,,khatba’’ még sokdig, sok fatyolt viselé ldnynak fog volegényt szereani. Ellentétek Jackie és lanya kézott kiréptltek csaladjabdl. nanak viszont négy gyereke van, akik kézul a legkisebb még -esak 16 éves. Ot kell megvar- nia, hogy befejezze iskolait. Az ezredes Alaskaban van vezetd allasban, mert mar természe- tesen nyugdijaztak a katona- sagtél, mig Donna Reed Bever- ly Hills-ben lakik. Hazassagr6l egvelore még nem beszélnek — sak id6 kerdése, {lletve attol, fiigg, hogy Donna mikor szan- [0 | FIZESSEN ELO LAPUNKRAI; dékszik feleségill menni vaélasz- tottjahoz. Mert a Don-- . Ez viszont . szerelem tu-- lajdonképpen ott kezdédik, amikor egy no ‘elhatarozza, hogy a kiszemelt férfit ,,.meg- szeral” " maganak : (KIVA NCSD