; ate asratnc aetna tgeeeee tage TEU A AAT ee ee nen eee nc 4. aldal MI MAGYAROK ARROL va- gvunk hiresek, hogy nem tu- dunk organizalni. Szeretiink e- gvestletesdit jatszani, ahol ter- mészetesen hangot kapnak m egy alasztott vezetok, es rand sodalatosabb, hogy. mée a ki zos nagy céloknak sem tudjak egyesek hiusagukat alarendel- ni. Ennek a szereplési laznak voltunk a szemtanui az elmull vasarnap a torontoi Queen Ell- zabeth Buildingben megtar- tott ,.1.000 éves jubileurnl em- léklinnepélven’’, ahol diszven- dégiink, Mindszenty Jozsef her- cegprimas mellett megjelentek a katolikus hierarchia vezetol, a Maltai és Columbus Lovagok kéepviseléi, a kanadai kézélet vezetO politikusai es a Duna- medence testvér népeinek e- migraciés kilddéttségei is. Nem akarunk tnneprontok lenni és nem akarunk biralgat- ni, de nem hallgathatjuk el vé- leményiinket mar csak a jov6- ben! okulas vegett sem. Nem tudjuk, hogy ki, vagy kik vol- tak az Unnepség programjanak 6ésszeallitoi, de hogy az. alap- veto rendezéi szakértelmet nél- kilozték — azt bebizonyitottak elsésorban az tlnnepl program tulsagos elnyujlasaval. LEGELOSZOR IS tekintettel -kellett volna lenniik diszvende- gunk magas korara és nem utol- 86 sorban az idegen vendégek- re, akiket szemladtomast farasz- totta hosszii misér. Pedig ennyi v alatt tanulhattak volna mar angolszasz baratainktol, akik szivb6l jévé jékivansagaikat’és. tidvézléstiket parperces beszéd- ben tolmacsoltak Mindszenty Jozsef biboros hercegprimas- nak és az ezeréves keresztény- ségét Unneplé magyarsagnak. Ugyanakkor az is kéztudoma- su, hogy rengeteg honfitarsunk -—érkezett messze idegenb6l, még. Amerikabdlis, hogy talalkozzék | szeretett Fépasztoraval, alda- sat kérje t6éle, szentelje zasz- laikat és, hogy m: reghallgassak : tenysbe fennsliage, vatkelra abel: a szabad féld6n él6 magyarok- hoz intézett szdzatat! szept 24-tol okt. 7-ig Kéthetenként tj mtisor Vasarnap nyitva yvagyunk. 294 COLLEGE STREET. Szdgletes. Szabadsag A $ konyv egyutt Buffalo, N, ¥. Kanadai Magyars4g Z TARTOZIK ezereves Tulajdonos: LADANYI ARTHUR a aaa ajandék _szibériai trilégiaja” a legmegdibbentobb emberi dokumentum a szovjet kommunizmusr6l ‘és az orosz messidnizmus hddité szindékaindl. Az Emberté! Keletre 7.—- US dolldr Gem US dollar Evszdzados Emberek 7.00 US dollar 18.— US dollar: _— Megrendelhets csekk (money order) bekill désével: | ae eS _Dr. ~ ARON GABOR, P. O. Box 161, Post Office Station BY (No.40) 1973. oktober 6 A ttlzott szereplési vagy a- zonban, még ha joszandéku is, karos! Tiszteljuk a Kodaly Korus mukodését és mindig szeretet- tel és érdeklédéssel hallgattuk koneertjeit. Ez alkalommal a- zonban az emberek nem kon- certre jéttek, hanem Fopaszto- rukat akartak hallani, akinek minden szavat szomjasan hall- gattak is és mint felbecstilhe- tetlen 6rokséget — lelkikbe zar- tak. Ez a lelki talAlkozas volt az igazi innep a magyarsag sza- mara, amihez nem volt szuk- ség csinadrattara. ILYEN ALKALOMBOL elég lett volna egy-két rovid zsoltar eléneklése, ahelyett, hogy zene- kari mtiveket adtak el6. A tobb, mint két 6ras musort nyugod- tan le lehetett volna csékkente- niegy érara, hogy ne farasszak ki a hercegprimast és a vele egvkoru Ontariol kormanyzot s a tobbi vendégeket, mert bi- zony a messzirdl jott honfitar- saink egyre idegesebben nézteék oraikat, mert még hosszu ut allt elottik visszafelé (egyesek Cle- velandbél voltak), de mindena- ron meg akartak varni a her- cegprimas szozatat. Lélekzet- visszafojtva lestek, amikor az agg fopap felment az emelvény- re — és ha nem hagytak volna utolsonak beszédét, bizonyosak vagyunk, hogy a fele publikum mar eloldalgott volna. Aza ren- dezo, akinem ismeri a siker re- gi szabalyat, hogy egy szereplé sem szerepelhet tovabb ot perc- nél, azt le kell valtani! Lehet egy lnnepséget révid tomoirség- gel magasztossa és felejthetet- lenné tenni, de a hosszusagaval _elis lehet lapositani! Mindez nem okvetetlenkedés a résziinkrél, csupdn a tények lesz6gezése abban a remény- ben, hogy az érok6és rendezOk a jovében szemmel tartjak ezt! A MASIK MEGFIGYELE- SUNK még siilyosabb. Leszégezni szeretném, hogy — természetesen — mi isa régi térténelmi Magyarorszag hivei ~vagyunk. De nagyon szeren- esétlennek tartottuk, hogy az kereszténységiink S Soe oF re | ‘hastaneosné Eat mindenkinek latnia kell! ASZTALFOGLALAS: 925-1382 CATT TITTIITTTTETTIOIRIAETIMTTNTETTETITHTTTETATRTTTTATATAT HEHE HATEOTHEHHREEHEONEMEEMOEEHM HEMT SOR A SAESnD, SLRS REG 14207 7, USA. | elsdrangd mindséget jétalldssal : | HOUSE OF MUSIC LIMITED tinnepségét egyesek arra hasz- naltak fel, hogy revizids répeé- dulakat osztogattak. A Duna- medence népeinek képvisel6t e- gyiitt innepelték velithk kézés kereszténységunk ezereves fennéllasanak tnnepét, kész6n- tétték hercegprimdsunkat és ugy érezttiik, hogy a kozOs sors itt az emigracioban — 6sszeko- yvacsolt benniinket. Ok is ugyan- gy szenvednek a kommuniz- mus igdjaté], mint mi magya- rok. Ugy éreztiik, hogy ezek a tajékozatlan, vagy félrevezetett magyarok a legalkalmatlanabb pilanatot ragadtak meg és meghbantottak megnivert ven- dégeinket. t. Aszel mindig ugyan- abbol a a csoport akarja meghbontani a kozbs harcot, akar @ket verni a kilénbozo emigraciok k6zé, hogy ahelyett, hogy osszefogva kozbsen harcoinanak a kOzés el- lenség, a kommunizmus ellen — - egymas ellen uszitsak oket! OTT VOLTAK AZ UNNEP- SEGEN szlovak, rutén, horvat testvéreink. Nagy hiba volt, hogy egyesek akar tudatosan, akar tudatlanul felhasznaltak az alkalmat, hogy a Duna-me- dencébol valo testver népek képviseloi azt higyjék, hogy a revizids ropeédulazas a Herceg- primastél indult el! Nem értjik arendez6 gardat! Miert nem ta- volitiak el az ilyen alkalmat- lankodékat? K6lesey Ferenc a nagy magyar kélté es gondol- kod6é mondotta epigrammaja- ban: ,,Mit, mikor szélani és tenni, a bélesesség titka’’. Bol- esességmentesebb tettet nem is valaszthattak volna erre az alkalomra. Ez a kerdés ugyan magyar problema, de mégis KORUNK- HOZ TARTOZIK, mert ennek a vilagnak egyik 4ltalanos jelen- sége, hogy a kommunizmus a ~népeket szétszabdalja, egymas ellen uszitja és igy tartia éket lelki és szellemi rabsagban. Van egy oridsi sorrendi té- vedés, amit egyesek nem vesz- nek eszre! Eldszér a kommuniz- must kell legyézni! Utana majd leiilhetiink a kerekasztal mellé . barati targyalasra a Duna-me- | dence népeivel! VIRAGH ANNA WRU IITA TTI ITT ETHIE HEHE ETT EE HHTEEEETT ETTORE JANOS DUO MAGYARORSZAGROL MINDEN ESTE TANC és MAGYAR NOTAK -Pentek: Haldszlé, rantott hal, tdrés csusza. Szombat-vasarnap: Toltdtt — kacsa, borju, vadas marha- hus gomboceal. Mindennap: Rantott borjd- | lab. Ge Fizessen el6 epunirals fe 7 SONTARIO «& WS LEGNAGYOBB Lge em HANGSZER Siar » SY | SZAK UZLETE canes : Biztosit teljes valasztékot legméltanvosabb drat A VILAG LEGFINOMABB ZONGORAI: | Steinway, Bechstein, Bésendorfer, Forster, Petrof, : Lindner, Lesage | Magyar citera Ujra kaphaté ! Gitdrok, erdsit8 berendezések, harmonikak. hegeditk, dobok. | 393 Queen Street W. Toronto : a sarokbdél fa}. Ugyanaz zat @s_ bs . Kaszas Nagy Mate: Arabella hazatért és d olgozik Most veszem észre, amikor a Skylab mdasodik csoportjanak visszatérését tinnepeljuk, hogy ez is, a vezércikk is — technikai kérdésekrol szol. Talan nem egészen j6 szerkesztés ez, de vi- szont felmentéstinkre szolgal, hogy mind a két esemeény any- nyira aktudlis és fontes, hogy olvaséinknak régton kell érte- siiniuk réluk. Hogy a Skylab -2.esoport” szerencsésen visszatért, azt nyilvan mindenki tudja, de ta- lan nem mindenki vett tudo- mast arrél a nagyon is k6ézell veszélyrol, ami az Apolld két egvenstlyoz6 motorjanak hasz- nalhatatlansagabél szarma- zott. Ezek a motorok egyrészt a,,porgés” ellen vedték az Apol- lo mubolyg6ét, amiben a haza- térdk Qitek, masrészt a Fold légkdrének elérésekor le kellett fékeznitik az esés gyorsasagat, nehogy a mitbolygé és utasai halalra égjenek. Nem volt kony- nyti tehat az elhatarozas, ami- vel az asztronautak és a foldi iranyitas vegul | is | megkockaz- tattak 2 xeszallast, ahelyett, hogy — mint eleinte tervezték, — egy masik Apollot kildenek fel, amely visszahozza 6ket. De a preciz technika és a resztve- vok batorsaga mégis a két-mo- toros leszallas mellett déntott. Istennek hala, sikerilt is! A tudésok el vannak ragad- tatva attél a sok tudomanyos- technikai eredménytél, amelye- ket az asztronautaknak sike- rilt elerniuk. AN iy, fap-kitorések sorozatos felvétele, a Fold fel- szinének alapos lefényképezeé- se azzal a céllal, hogy a fold me- lyén rejt6z6 hasznos nyersanya- gokat felfedezzék (a film 18 mer- féld hosszu!), a legkiilénb6zobb tudomanyos vizsgdlatok, de nem utols6 sorban az asztronau- tak j6 egészsége szinte forra- dalmasitotta a jambor tudésok tarsadalmat. Alan Bean parancsnok, dr. Owen Garriott és Jack Lousma sokkal normalisabb testi funk- eiékkal tertek vissza, mint a megelizé csoport, holott 6k 59 Lia napot, kereken ket honapol Elelmiszer Bank Az utébbi hetekben két nagy konferencia foglalkozott a vilag kézgazdasagi bajaival. Tokid- ban a vilagkereskedelem meg- névelésérél és meggyorsitasa- rol targyaltak, de ez par évet vehet igénybe a targyal6k meg- allapitasa szerint, mert eldbb a vilag valutaris bizonytalansa- gat kell megoldani. A masik konferencia a kenyai Nairobi- ban pont ezt tiizte ki célul, de a 128 résztvevo orszag itt is azt allapitotta meg, hogy ez hosszu idot vesz majd igénybe, mert Amerikanak nem érdeke a je- lenlegi laza allapot megkemeé-. nywtese. A vilag majd ecsak eldécég néhany évet a kereskedelmi és a valutaris reformok néikiil, de nehezen tudja megoldani az é- lelmiszer kérdéset. AZ ENSZ é- szitkség iilést hivott dssze Ro- maban, ahol a fotitkar igen le- hangol6é helyzetjelentést adott, amit csak nehezen lehet vala- mivel megjavitani. Dr. Boerma fétitkar megalla- pitotta, hogy 1972-ben mintegy 75 milliéval taébb szajat kellett élelmezni, amia gyenge termés mellett katasztréfalisan meg- ‘tizedelte a vi lag buzakészle- tét. Rossz volt a halfogas is az elmult évben, igy a lakossag taplaléka 3 %-kal esokkent, mig a lakossag szama 2 %-kal emel- kedett. ~Aromai konferencian Ameri-. ka, Kanada, a Szovjet és Auszt- ralia vesz részt, mint nagy bu- zatermelék, de ezek k6ziil esak az USA és Kanada johet sza- mitasba az éhez6 népek tapla- lasaban. A Szovjetnek valoszi- nileg valamivel jobb lesz a ter- mése, mint tavaly, de azért bt- sz6jababot vasarol, Ausztralia termelése pedig ez- ideig bizonytalan. Az USA biza- era kériilbeliil 16 millié to pan latnak biztonsagos- seeing nak, de ezid6 szerint 11.6 mil- lié és jév6re esetleg 8 millidra esik az export kévetkeztében, amire az éhezé orszagoknak sziiksége lesz. Dr. Boerma szerint — termé- szetesen — a népszaporodast kell erésen lelassitani éppen a- zokban az allamokban, ahol leg- . nagyobb az inség. De itt a fo- gamzasgatlé szerek alkalmaza- sa nagyon nehézkes, nem is is- merik ki magukat mit és ho- gyan hasznaljanak, meg leg- tobb helyen vallasi vagy egyéb hagyomanyos okokbél idegen- kednek toltiik. Pedig a népesség novekedésének megallitasa nél- kil révidesen katasztréfa_ fe- nyegeti a vilagot. Nem esak az exportfelesleg lesz kevés, ha- nem a magas arak miatt éppen a legéhesebb | és legszegényebb ; Allamok nem tudnak vasarolni. A biza-termelés megduplazé- dasara volna sziikség minden husz esztendében a jelenlegi népszaporodas miellett, amit alig lehet elképzelni. Ezért Dr. Boerma azt ajanija, hogy ala- kitsanak a FAO keretében egy élelmiszer-bankot amelybe minden buzafelesleggel rendel- kez6 orszag évenként leadja ennek a feleslegnek egy részét. Ebbél a bankbél osztanak el a szegény népek kézott a feles- leget, ami mindenképpen kevés lesz, de a bank utjan legalabb minden nép hozzajuthat vala- melyes alapveté élelemhez. Az étlet gyakorlati, esak egy- részt a termésfeleslegektél figg, masrészt az elosztastdl. Vannak ,,kedvene’’ népek az ENSZ-ben, akik majd kapnak a tartalékbdl és vannak olyanok, akik kimaradnak beldle, mert az altalaban baloldali vezeté- si ENSZ — nem szereti éket. Ezt a kérdést tehat igazsago- san kell maid megoldani, mert kulonben nem segit. (OECONOMUS) Amikor a nem iéltottek a az anyvahajo fedélzetére léptek, de vérnyomasuk és a tébbi bel- sé fizikai és fizioldgial funk- cidik majdnem teljesen norma- lisak voltak. Ez azért nagy 0j- sag, mert azt a lehetdséget rej- ti magaban, hogy az ember ké- pes lesz enné! sokkal hosszabb utakat tenni az Urben. Ez a Naprendszer bolygéinak tudo- manyos feltarasat konnyebbé és a mar emlegetett Hold-ko- lénia létesitését is lehet6vé ten- né. Egyel6re ugy Latszik, hogy mindez nem fontos, de legalabb is nem stirgés. Elkévetkezhetik azonban az idé, amikor az em- beriségnek at kell kéltéznie va- lami mas boly#éra, persze, na- gyon-nagyon hossza évek mul- tan, de ennek eldkészuleteit nem lehet elég koran megkez- deni. _ Nagy meglepetést keltett, hogy a két pok kézil, amelye- ket magukkal vittek, Arabella teljes egészségét és szorgalmat megérizte. Nem csak a silyta- lansagban kototte szorgalma- san a haléjat, hanem mar az anyahajonis hozzafogott a mun- kajahoz. Anita, a masik p6k: azonban kimult. De csak azért, mert valogatés volt és nem fo- gadta el a kicsi huscafatokat — légy helyett. O a legyekhez ra- gaszkodott, s amikor a kis kész- let elfogyott, inkabb koplalt és Arabella ebbe belepusztult. | azonban jdiztien fogyasztotta el, amit kapott és most a f6ld6n dupla adag léegydiétat kap az elmulasztottak kipotlasara. _ Arabellat most elviszik a Hunts- villei Grkézpontba, ahol talalko- zik azzal a 17 éves iskolaslany- nyal, akinek az Gtlete volt, hogy pokokat is vigyenek fel kisér- letképpen. Osszehasonlitjak az urbeli és a fdldi hal6kat és eb- bél sok tudomadnyos kévetkez- tetésre szamitanak. A Skylab 2. esoportjanak ha- zatérése az amerikai technika. és tudomany nagy sikere. Olyan rengeteg tudomanyos anyagot hoztak haza, amit csak tébb éven at tudnak maid a tudésok feldolgozni. Tegytk hozza, hogy maga a Skylab mar fell6vésekor stilyos technikai karokat szenvedett de ezt az elsé csoport fent az rben — nagyon nehéz kériil- mények koézt — kijavitotta, Ggy- hogy a masodik ecsoport mar egy keényelmes trallomasba kéltézhetett. ~Tegyiik fel ezek utan a kér- dést, hogy mivel jarultak hozza az oroszok az Ur tudomanyos felméréshez, megismeréséhez? Hold-programjuk ‘Sikerilt, kijelentették, hogy ezentul esak ember nél- kili mibolygékkal fogjak az Urt feltarni. A Holdra szant val- lalkozasaik kéziil csak egy art el valamelyes sikert, ha ugyan egy marék Hold-pornak a fel- markolasat és hazavitelét egy- altalan sikernek lehet tekinteni. A Mars-prébaik még tisznak a levegében, esak annyit tudunk réluk, hogy a négy kéziil eggyel minden dsszekéttetés megsziint mert a radidkozlekedés meg- szakadt. Hogy a tébbi mit ér el, még nem tudjuk. De mikéz- ben a Szovjet nagy szajjal di- ~ esekszik technolégiai fejlett- ségérol, az amerikaiak olyan technikai és tudomAanyos bravti- rokat értek el, amelyekhez fog- haténak legfeljebb a Holdra- ee szallas csodajat tarthatjuk. A legujabb ~~ harmadik cso- port — Gerald B. Carr parancs- noksaga. alatt —- nevember 11- én indul a Skylabre. - Addig is annak 6rilink, hogy a kivalé asztronautak ilyen di- esdséget és sikert arattak, ami kézdtt nem utolsé az, hogy ~— - Arabellat visszahoztak é és, hogy az ott lent is ugyanolyan szor- ‘galommal dolgozik, mint az Ur- _ ben. Dr. A. ESSO _ FOGORVOS | za BLOOR SREET WEST — TELEFON: WA 16513 0 silytalansagban. Egy kiesit tantorogtak, amikor ® 7 dl