We
x:

_ SZERKESZTOSEG
ES KIADOHIVATAL:
412 Bloor St. W., Toronto
Tel.: 924-8353, 924-8354
| Ara 30 cent |

XXV. évf.5. szam |
(1975. februar 1_
Second Class Mail
i Registration number 1309

YY
a Ve

josol — Toro ite
bi

elnoket kibuktattak

békiil

* .

zoltsagi

szama — Az yb bi

brutalis

nokratak tol

tj liberdlis de a Haz-

I n “i do |

®

ro

%

os

pelkedik ¢

est josolt a

: | ; e

atellenzi a Konegresszus — Szadat francia interjiban koézeli

a brut
ban — Ford elnok gazo.

cd * a

oszkva szerint E o}

SZERETJUK, vagy nem

szeretjiik Henry Kissin- .

 gert, nem lehet letagadni,

hogy tigyesen esindl egyes —
dolgokat. A ,,Kinai nyitas-_

tol’ a Masirah-sziget meg-

nyitasaig egyre szorosab-
ban zarta el a Szovjetet
a vilagpolitikatél. Ez pe-

dig igen nagy dolog!

OMAN.

-szultanja, Qabus, nemrég—

*

 gingerrel ta

pter

_vikai, brit és mas n

%

kiképz6k veszik at. Iran- _
tol mar kapott — az USA |
_hozzajarulasaval — egy —
sereg j6 amerikai fegy-
vert, de most — a kato
nai olaj-beavatkozas hi- |

- reire — egészen ki akar-
ja épiteni a Hormuz-—
 szores biztonsagat. Ez a

lasatja el-a Perzsa-6bél
—olajkineseit a nagyvilag-—
—t6l. Ett6l a szorostél vagy _
400 mérféldre, kézvetlen
- Oman partjan fekszik
egy kis sziget, Masirah, —
-amely brit protektoratus
—alatt all. Ez a sziget egé-
—szen kézel fekszik Oman
Dhofarnak neveznek (hogy
: -azt nem tu-_
_ dom), s amely egy szoci- —
 @lista-kommunista ,,fel-
terrorbanda De iti : |
all. Nem na- jaban csak a rosszulérte- —
‘irar -siiltek, vagy a baloldalon

_kik és

 szabadité’

Kozép-Keleten — \

nile
: helyezni.
a . lag, | mert. helyiiket ame- : oe

nas nyugati

_ Kissinger 6sszejarta a_

i
$
:

€

hat az arabok kézt. mindig

akad forréfeji ember és
ha az a tetejeében a szov-
jetektol fegyvert is kap,

hajland6é harcolgatni, ami-.

kor nem stit tal forrén a

nap. Dhofar alatt fekszik
Dél Yemen, szintén szoci-.
alista-kommunista vihar-—
fészek. Marmost:  tessék

atérképre néznil
Azzal, hogy Omanba és

a Masirah szigetre bevo-
- nulnak az amerikai kikép-_

“Omanig a_

. ip ,

tények. De, hogy alltak

ezek dssze? Hogy lett a

milliényi kis homokszem-
-b6l egy k6fal, amely szem-

‘lassal?

—szélve Iranrél. Elmondta_
 anagy tervet. Voltak, akik
egy darabig kételkedtek.
_Ekkor hangzottak el a fé-_
lelmetes intések, hogy.

- olaj megakad és a nyuga- _
ti ipart megfojtja az eré-
szak. Ford is raduplazott
-ezekre a kijelentésekre.
De a barati arabok sajto-

izs

arab terror-

dja-

beall az orosz elényomu-—

Nos, ez'a diplomacia re-
mekmiive, olyan mint egy —
-gobelin-himzés: lassu, ap-
rélékos, de impozdansan_

-barati arabokat, nem be-— |
_Mmegtagadhatja a torékok- so

{6l a fegyveres segélyt, | Ha volt valaha alkalom |
ami az olajmedence nyu-
gati részét felnyithatja.
| : Amilyen partizan-indu-
Amerika fegyveres meg- lattal déngették meg a_
szallasra is kész, ha az

‘tek vannak a hadseregben —_

Feltiinden csendes volt a

visszhang még a Szovjet-
ben is. Miért? Mert az-
arab korm anyok | mar tud-

tak, hogy ez alibi-fenyege-

tés csupan és pont a szél- |
soséges arabok kizarasaré

szolgal. —
~Szadat.

kis mérges. kutyakkal,
-amelyek meg akarjak
harapni. Igy kénytelen
volt elejteni az egyiptomi
retorzidt, s hagyni, hogy
Kissinger megint atvegye ©
a karmesteri paleat a_
Kézép-Keleten.

- Oman és Masirah ,,meg-
szallasa’’ befejezte az
amerikai-arab kért. Ori-.
asi diplomaciai haditerv
volt ez, ami esodalatosan

jolsikertlt.

"Most csak két veszély-
tél kell tartani. Az egyik -
a Kongresszus, amely em
—érdek sem. -

Capitol Hill tradicidit a_
liberalis Ujoncok, ami-—
lyen gyavak, megalku- |

: : Lehet, hogy eZ tilsago-
- san optimistan hangzik, de
nem az. Ez a tény. Olyan
ny, a dollar —

ikkel és 1

nem engedte.
_vissza a szovjet ,,szakér-
toket,”’ de ez is az Ame-
rikaval valé megegyezés
-egyik része volt. Igy egye-
lore fegyvertelen, vagy rad
alig van felfegyverezve.
_ Masszoval: az amerikai _
koncertben kell résztven-
sVge el lenivesen tees

— tens

szag megsegitése legalabb
annyira a sajat életiink |

megtamasztasat jelenti,
mint a haz
segély egyre
zata. De a liberalis meg-
szallottak esak a fat lat-

(jak, az erdét nem, Tébb-

Izrael most bi
aol ee

ak eleget tenni. A

hoditas vagya elnyomja a
jév6 biztositasat. Ezt AY
azonban nemtartjuk val6-
ken sem tud gyengiteni,
legfeljebb erédsiteni. A
gyengébb dollarral tab az_
export és igy tébb a bel-
sé termelés. Atmeneti_
gyengeségek utan Ameri- —
ka és egészséges nyugati
-partnerei nem csupan fe-
lal maradnak a szovjet-.
-erén, hanem_ behozhatat-_
jan tébbletenergiadt sze-_
reznek. ©
Amerika ma is egész-_
-séges. Ha tele vannak is _
az tjsdgok és a politikai
- hanghullamok gyaszzsol-
iarokkal, ezeknek nem
szabad hinni. Ez a gazda-
-sagi visszaesés még akkor
sem azonos a 30-as évek —

- sziniinek. Rabin komoly és —
jozan katona, s a Likud
mar elvesztette azt a bel-—
sé vonzderejét, ami a rosz-

szul sikeriilt 73-as habort —
utadni hisztéridval egyitt:

 ‘jart. Kidénbenis: itt Ame-
rika szava a dénté. A sza-
badvilag életének bizton-
sagat és a Szovjet végle-
ges kikapcsolasat a keleti
- vilagpolitikai szintérrél
nem szabotalhatja meg
sernmi — barmilyen tisz-
teletreméltéan hazafias—

_agyézelem Patton-korsza-_
ka és az 1956-05 magyar

forradalom altal nyujtott —
és butan elutasitott lehet6-_

ség Ota, ez — most itt
van. A Szovjet gyengébb,
mint barmikor ezt megel6-—

» S

amit még
_ sozsd

dalmak

i szocialista-
boviild soro-

depresszidjaval, ha a New
York Times allitija. Ame-_
rika és Kanada népe alta-
‘laban jol él. Messze van
attél, amit inségnek le-_
hetne nevezni. Vannak -
-népi szigetek, amelyek
—rosszul élnek, de ezek a
visszaesés elétt is igy él
» evekben nem —

tek. A 30-¢

se- gainok megteremtésére és

és mas pénziigyi elény,
on gyakorlott és kituno szer-

e

OG

_ JOBBOLDALI BAJOR POLITIKUST

munkanélkiili segély, sem

‘ingyen gydégyitas, nem
-voltak élelmiszerutalva-
nyok, segélyek varosok-
nak és megyéknek, most
-— mindez van. A 20-as
években Pesten kézelebb
élt az ember a mai né-—
ger . szegényhaztartashoz,

mint ma az itteni nége-

~rek: Csak nem szabad

ni,s6telvarni,

A masodik technikai for-_
-radalom feldtlta az addig
.szabalyosan mukod6 szer-
veket, amelyeken keresz-.
til az emberiség élete le-

bonyolédott. Ezt az atme-

-netet legelsdsorban Ame-
rika és Kanada vészeli at
_komoly veszteség nélkil.
Majd akkor sirjanak a ra- .
dikalis ijsagok, ha a sze-_
meteskannakban keres-
nek valami taplalékot az
emberek, mint a 30-as
években! Addig nines jo-—

m esak kor-
i elény, ha-

sem

- *

Brezsnyev gyogyulni kezd — Az olajtermelok hajlandék befagyasztani araikat —_

Trudeau miniszterelnok februar 27-én kezdi eurépai utjat |

A FRANZ-JOSEPH STRAUSS

terjeszteni!. Es ez az em-

-bertelen koplalas most
nem fordulhat elé még ak-

kor sem, ha a gazdasdgi_
szerkezet egy idére dssze-_
zsugorodik. Csak ne ad-
junk billiés ajandékokat

bazdban és masban a

Szovjetnek, amely azt
duplaaron adta el az Ghe- _
seknek és ne engedjiik —

bels6, lelki ellenallasunkat
-alaasatni a radikalisok .
— anarchiat elékészit6 pro- |

pagandaja altal.
Vannak éhesek, de ezek

éhesek voltak 6t évvel ez-

elétt is, mert a sorsukon

nem tudtak segiteni. Most —
legalabb kapnak a tobbi

embertarsaik adéjabél
_ joleti és egyéb juttataso-

x

Amerika jév6 életét az
az-ero biztositja, amellyel

‘10 utasszallit6 gépet.

-felszallt t6 y fiatal lanyt is és egy volt fe- mészeteser ondolasaik sze- hogy a testi fenyitést visszadllitja az_

eee

aany nagyon nelkulézott zolin kK. Ha ez aziras  ,