HAZATERNI nyari_
badsag utan — a legeny-
hébb. kifejezést hasznalva
— rendkiviil kellemetlen
érzés. A francia polgarok-
kal azonban valami ilyes-
féle tértént. Nemzeti szo-
kas Fran iaorszagban,
hogy az emberek augusz-
tus elsején kezdik meg
szabadsagukat és szep-
tember elsején térnek ha-
za. Ez a két datum, hagyo-
manyosan, szinte nep-
vandorlast jelent Francia:

orszagban. Miel6tt az idén-

a francia polgarok szabad-
sagra mentek, Valery Gis-
card d’Estaing, miniszter-
elnok, televiziés izenetben
_kézélte velik, hogy a ké-
‘zeljévében semmi_ na
gyobb baj nem térténhet,
Franciaorszag a gazdasa-
gi fellendilés utjara 1é-
pett.
tan élvezze szabadsagat,
az orszag a legteljesebb —
rendben van — nyugtatta
meg polgartarsait Monsi-
eur Giscard. Az elmialt

augusztus elsején a fran-

cla varosi polgarok 10 sza-
zaléka utazott szabadsag-
ra, ésszesen 600.000 fével
t6bb, mint az elmtlt esz-—
tendében. Vannak, akik
azt allitjak, hogy azért -
_ilyen okan, mert biztak a
miniszterelnék igéreté-
ben, a szkeptikusok sze-
rint viszont a szabadsag-
ra utazok szama azért volt |
ilyen magas, mert a fran-
cia polgérok ugy érezték,
-bajban van az orszag és

hosszii iideig peu lesz eae

» Xe

_ pes ance mierlt

2:
7 *

ajabb televiziss Tuenetat
intézett hozzajuk | és ez az ¢

iizenet — mindenképpen _

borus” volt. Egyetlen hé- _
nap leforgasa alatt jelen- |
tés mértékben emelke- |

dett a munkanélkiliségi

aranyszam és emelkedett
az inflacio en ek is.

eee egyszerii_ emer «

sal gatjat lehetne vetni_
— Amerika -évek 6ta pro-
balkozik ezzel a megoldas-
sal és a legteljesebb mér-

tékben sikertelenil! Erde-_
kes médon,a francia elnék ©
és Helmut ‘Schmidt, nyu-
gatnémet kancellaér, meg-
probalta mar ko-ordinalni
a ‘ket orszag- acre

Mindenki nyugod-

SBA -Ténbdz6 torténelmében rej-
sza- lik. A nyugatnémeteket

még mindig kisérti, szinte

félelmetes emlékképpen

az 1920-as évek fantaszti-.
kus méreti inflaciéja,
amelynek egyik kévetkez
ménye Hitler hatalomra

jutasa volt. A nyugatné-

met inflacié jelenleg a vi-

‘lag ésszes iparilag fejlett
orszagaban _ a

legalacso-

CASTRO KIJELENTETTE:
REMELI - HOGY ROVIDESEN
_y NORMALIZALODIK”’
AMERIKA ES KUBA
_ KAPCSOLATA

oe “mindéssze het sza-
zalékos, a munkanélki- —
liségi sz4zalék azonban |

rohamosan emelkedik:
Nyugat-Németorszagban,

-ahol nemrégiben még

munkaerohiany volt, ma.
epy. millio a munkanélkii-
liek szama. Schmidt kan-

cellar megprobalta a mun-

kanélkiliség mesterséges _
emelésével megfékezni az
eee a oe es az ape

sal: bea! AUliak a ends
tugal helyzettel kapesolat-

ban merében_ kilénbéz6.

A francia’ kommunistak |
hatarozottan tamogatjak a_

portugal | -Kommunista
Part sztalinista vezetojet,
Alvaro Cunhalt és ellenfe-

leit habozds nélkil hajlan-
d6k fasisztaknak mindé- |

siteni. A francia szocialis

tak érvelése: a portugal

az z elm
orszagba latogattak, kese-
rfien  tapasztalhattak,
hogy a dollar nemzetkézi

értéke csékkent. A franci-

ak viszont kénytelenek be-
latni, hogy a frank, mint
nemzetkézi valuta, még az
amerikai dollarnal is ked-

vezétlenebb “helyzetben

van. Amikor a francia kis-

polgar szeptember elején

hazatért nyari szabadsa-
garél, ,,kirabolt lakast”’
talalt — novekvo inflacidt

névekvé munkanélkiilisé-

get, csdkkené értéki fran-
not és Mosieur — _Gisea d

le ‘kellett nyelnie.
 Aligha véletlen, hogy a
_francia televizid legnép-

-szerlibb adAsai az ameri-

kai ,[ronside”’ ‘sorozat.
Miért? — Ironside leg-
alabb mindig. megoldja a
 problémakat - — mondotta
| neniragiben egy utcai gyii-

mélesaris John Cadman,

amerikai ajsagironak.
- Kiilénés, irénikus é€s gro-
~ teszk térténelmi jelenség:
AD franciak

utan — Ironside, a béna
amerikai televiziés csoda
-dektektiv. A kévetkez6
-szazad 6: rténészei, “pszic-
holégusai és_ tarsadalom-
tudésai majd alighanem
érdekes kommentarokat

fiiznek | ehhez a jelenség-

IDI AMIN - MEGFE-

eae [ITE FORD EL-

we

_NOKOT. Targyilagosan
meg kell jegyezniink, hogy
ae adie‘ elnok- ciet €5 {6

It nydron Francia-

nyos.

vigasztalasa
ma, Racine, Balzac, Zola,
Moliere és Albert Camus

‘sagi kéltségek olyan 6ria-

siak, hogy a new yorki
székhelyen pénziigyileg
Amerika csak veszit.
Ezenkivil: eddig még
egyetlen olyan vilagval-
sag sem fordult elé,

amelynek megoldas4ban a

UN kozre jatszott volna.
Volt egy id6, amikor agy
vélték egyes diplomatak,

hogy egy nemzetk6zi szer-

vezet puszta léte is eldé-
Bebizonyosodott
avonban hogy ez nem igy

van, a tapasztalat azt mu-

tatja, hogy “az Egyesiilt
Nemzetek~ ° Szervezete
egyetlen hatarozatat sem
tudja_ érvényesiteni, a
kézgytilés és a Biztonsdgi

Tanacs vitai nem egye-
bek eredménytelen sz6fe-_

esériésnél. A nyugati vilag

még nem tudott (és nagy-_

részt nem mert) leszamol-

ni ezzel az illaziéval, a
sokkal gyakorlatibb kom-
munista vilag mar rég-
6ta felismerte a valésagos

helyzetet. ‘Amin kijelenté-

a legérdekesebb:
egyaltalan nem lehetetlen,
hogy a kézgyilés a UN
Athelyezése | mellett ‘SZa-—
vazna, sét, még az sem le-
hetetlen, hogy a kozgytilés
jovahagyna Amin fantasz-
tikus 6tletét az ugandai.
székhelyet illetéen. A hely-
zet ugyanis az, hogy a
UN tébbsége a kézelmult- .
ban flee etigane | lett ‘kis.

van, aay 10. 000: lakosa‘: ak

rikai orszdg szavazata te-
hat onion er,

rents a

volt-e Herr Brandtnak
za? Nem kell-e elgondol-
koznunk azon, hogy az

amerikai elnék képes. volt
telefonbeszélgetést foly-

tatni Washingtonbdl a Hol-
don- tartézkod6— asztrona-

-utokkal, a hangnal is se-

besebben > halad6é -repiilé-
gépeket tudunk épiteni...

éppen csak Idi Aminnal
és a tbbi veszélyes bohéc-
vagy orilttel, vagy

eal,
terroristaval szemben va-

gyunk tehetetlenek? Va-
jon, egész— demokratikus
rendszeriink csédjét,, va-

jon egész moralitasunk
—meddéségét jelenti-e ez?
- TABORNOKO - VALT-
JAK EGYMAST a latin-
amerikai orszagok élén és
a Nyugatnak. mindeneset-
re annyiban kénnyitik meg
a politikai értékelés fela-
adatat, hogy még csak
nem is hivatkoznak arra,
hogy” demokratak. | Erde-
‘kes modon, az elle |
-esoportok sem hasznaljak
fel érviil azt, hogy a meg-
buktatott tAbornok nem

volt. demokrata. A latin-.

amerikai orszégok téme-—
gei sem nagyon. emlegetik ©
a demokracia jelszavat, |
Portugéliaban a szocialis-

ta rendszert kéveteld tobb-

ség igazdban véve valami-
féle enyhébb diktaturat
kivan, mint amilyet a
kom istak nyujtana-_
nak, nines azonban vale.

‘mintaia: )
-akarnanak. “Ennek - ki- .

°

ap eateike latin- -ameri- -

ante zal eae falval

/man : szamos- teformot

oe a kiilfoldi berw-
hazasokat.

- Valészini,
gy mindez igy térténik —
tao tmivel a a iatinarne

eat aw “katonatiszti_ eso-
| poring. : os dana | rowan

Coe tovabb

len, hogy ez az elévalasz-

‘tasi gyézelem volt Johnson
politikai. bukasanak bete-
tézése és fooka volt annak,

hogy Johnson nem mert
ijravalasztasé t indulni.

Talzas” nélkul allithatjuk,

hogy ez az -elévalasztasi

HA AZ IPARILAG FEJLETT —
_ ORSZAGOK NEM EMELIK ©
_ FEL GAZDASAGI |
 ‘TAMOGATASUKAT, ©
_ROVIDESEN A SZEGENY _
- ORSZAGOK |
- VILAGFORRADALMA
- VARHATO ~~ JOSOLTA |
_ WASHINGTONBAN ROBERT |
-§. MeNAMARA, A
_ VILAGBANK ELNOKE

gyézelem donté jelentésé-
gi volt. A minnesotai Don

Quijote ezutan tovabb foly- ;
tatta a kizdelmet, nem-
egy, hanem tébb Dulcinea- ;

ja volt, , ragygo szemu, {
-atal lanyok és fiatal fidk,
-akik akkor még hittek ab-

_ ban, hogy az amerikai me
litikai rendszert vissza le- |

_ het vezetni régi, lincolni és
_jeffersoni hagyoméanyai-

hoz. A hare igazi szélma- .
_ lomharc volt — a chicagoi

botranyos demokrata kon-

vencién a Demokrata Part |

 hivatalos gépezete felérol-

te McCarhyt és a ‘Dulci- |
_neak hamarosan | vissza-
_ veédlettek ostoba, zavaros-
-  fejii libakka. Don McCart-
hy” szkeptikusan vette tu
» domAsul chicagoi :

gét és az ijsagiroknakesu-
(pan ennyit mondott: Vesz:

Nem tértént: sem-

mi. A vildg megy tovabb
Sa vilag valéban ment to-
_vabb, mert a vilag mindig
Don Quijo-
—ték szélmalomharcai és

i Dulcinea-illaziok -ellené-
Fe. A Duleineadk tgy érez-
sre hogy a _minnesotai

nak kellett volna lennie a

_ chicagoi vereség utan, va-

lahogyan konnyeket, ég-
zengést és {6 idindulast

indulas alkalmaval is

szkeptikus volt. Annak-
idején langra gy ijtotta. a
fiatalokat, ma mar ez sem
sikeriil. Cervantes: Don

Quijotéja valamiképpen

azt a. benyomast | kelti:

valéjaban 6 is tudja, hogy
mindez csak jaték, lelke
mélyén tudja, hogy a szél-
malmok — szélmalmok és
Dulcinea ' aldjaban ostoba
parasztlany. Ugy tinik,
hogy McCarthy most mar
a dolog kezdetén is tiszta-
ban van azzal, hogy nem
gyézhet. Nem gyézhet,
mert gyézelméhez az

egész amerikai valasztasi

rendszert kellene olyanna
valtoztatni, hogy fiiggetien

politikai jelélteknek is le-
gyen esélyiik a gyézelem-

re. Jelenleg azonban nines
ilyen esély, ez az igazsag.
S ez a halkszavi, nagyon
intelligens minnesotai Don
Quijote, legalabb is, gy

tiinik, tisztaban van ezzel.

Miért probalkozik hat is-
mét? Erre lehetetlen felel-

ni, de talan azért, mert

é6nmaga alkonyodé évei-

nek tartozik-azzal az elég-

tétellel, hogy mégegyszer
megprobal a szélmalmok-.
kal megkizdeni, mégegy-
szer megprobal sikraszall-
ni azért, | amiben hisz..

ves “élet : a ‘Maison? Nem

Jehetetlen sheet heey! ta-

pose, acco
ba keril az amerika a adé-

fizetéknek. ,
akik azt_ allitjak, | hogy a a
Ford- adminisztracié,

Vikinget és a Mars boly-
got adja az amerikai pol-

‘garoknak hatékony ganda