GUE, amely jelenleg 60
tagbél all és diktatorikus
modon es diktatorikus esz-

k6z6kkel a legfébb allam-
hatalom birtokosa Ethiopi-—

Chip Carter, az am

AZ ETHIOPIAIL KaA-

ban egyszertien agyonlot-

tek. Teferit valojaban
Mangistu Haile Miriam
alezredes, a Dirgue nem-_

hivatalos, de valésagoas

vezetdje, tetette el lab

Sv

0}

ethiopiai aAllamf6t, azon- heli a felelésség

piai katonai juntat, mint
Teferit. Mindez azonban
mar a multé: az eritreai

polgarhabortd ugyan még

tovabb tart, Teferi azon-
ban mar nem tud érvel-

<S S : :
SS WS ~ :
“SS SN .: .S
+s * =
Ao fa
A AX &
. x WS Sh ae
Las S

a havazdsok okozta karok helyrehozasara, federalis segitséghen részesiil

dfban, végilis nyiltan

szembeszallt Teferi Bante

brigadtabornokkal, aki.

jobb hijan Ethiopia allam-

vezetéjének nevezte ma-

gat. Az ellentét a Dirgue
és Teferi k6z6tt egyetien
pillanatra sem szinetelt
1974 d6ta, amikor Haile Se-
lassiet megbuktattak és ez
volt a legelsé és egyittal
a legutols6é akcié, amely-
ben a Dirgue és Teferi

egyetértett. Egy meglehe-

t6sen viharos Dirgue-érte-

kezlet utén az ethiopiai [eo

radi6-Allomasok réviden

kozdltek: Teferit, 6 ,,bun-

tarsaval’’ egyiitt, a Dirgue.
rendeletére kivégezték,
mivel ,,bebizonyosodott’’,
hogy Teferieés ,,.btintarsal’’.

meg akartak buktatni a

juntat. Rendkiviil erdekes, ©

hogy a Dirgue, amely a de-

_mokratikus szabadsagjo-
- goknak még a latszatat is —
megsziintette Ethiopia-

ban, a demokratikus alap-
elvek megsériése cimeén
végeztette ki az allamfol.
A dolog azonban korant-
sem ilyen egyszerii: a Uni-

ted Press International ne-
vi amerikai hirdgynokség

addis ababai irodavezeté-
je a kovetkezoket jelentet-
te: Az igazsag az, hogy a

Dirgue értekezletén a sz6_

valésagos értelmében 16-

 véldézésre keriilt sor a Dir-
gue es Teferi hivei kdzoétt...

és a Teferi-tabor veszitett.

Semmiléle kivégzésre alli-
tolag nem kerilt sor, a Dir-
gue értekezletén Teferi.
Bante brigad-tabornokot,

Street \

alél. Jelenleg Mengistu az
igazi diktator Ethiopiaban.
Az egesz dolog az elmult
decemberben kezdédétt,
amikor Teferi egy allam{6i
reformmal meglehetésen
sikeresen eliminalta Men-
gistu hatalmat. A befolya-
sat vesztett Mengistu ek-
kor kezdte el Teferi-ellenes

kampanyat, amelynek [6
jelszava ez volt: Teferi fe-
lel6s azért, hogy az erit-

reai nacionalistak polgar-

KERR

< A

nl, miutan Mengistu a leg-

hathat6sabb médon hall-

gattatta el: semmi sem

eredményesebb érv, mint.

az agyonlévés. Nyugati tj-
sagirék szerint majdnem

_bizonyos, hogy a korant-

sem egyseges Dirgueben
tovabbi lév6éldézésre ke-

ral majd sor és a UPI
tudositéja ezekkel a sza-

vakkal végzi elemzését és
Teferi
gyaszjelentéset:

legenda
\ A A x ~ \ S:

PR

mielletti csevegései” szolgaltattak.

hdborat robbantottak ki,
Ez a vad azonban aligha

igazsagos. Az eritreai na-
cionalizmus és elszakada-
si torekvések még Haile

‘Selassie uralma alatt kez-
dédtek és hogy a Selassie
idején problémava valt
eritreai kérdés polgarha-

borava fajult, ezért leg-
alabb olyan mérteékben ter-

jar. Rendelés-

| gesek, hanem egyedil a

azt tartja, hogy volt egy-.
szenvedeélyes -

szer egy .
sakkoz6, aki, ha vesztésre
allt, felkapta a sakktab-
lat és azzal elkezdte verni
ellenfele fejét. A médszer
a legtébb esetben hatdsos-
nak bizonyult. Ez tortént a
Teferi-Mengistu parharea
és politikai sakkjatszmaja
eseteben is: Mengistu egy-
szertien agyonverte a

ez a médszer ellentétes a
sakkjatszma szabalyaival,

Mengistu szabalyellenesen |

gyéz6tt. Es mint minden
diktattra esetében — so-
hasem a szabalyok lénye-

gyézelem fontos.

CYPRUSBAN MINDEN

ford, aki a Johnson-admi-_
_nisztracié hanyatlé napjai- s

_minisztere volt, Térdékor-_

Agha, Gérégorszagba és.

ad

vethet. fel. |
-aki most 70 éves, ismert

az ethio-

Bantérél sz6l6

Carter elndk els6 ,,kandallé melletti esevegése” alkalmaval. Az effaj- Mesbeszélés utan azonban

ta kozvetlen tajékoztatasokhoz a példat F.D. Roosevelt ,,kandallé—

sakktablaval Teferit és bar

_Cyprust mindenképpen két
részre kell osztani, egy
_ térék és egy gérég részre,
_egy federalis kormany el-
_lenérzése alatt. A problé-
ma az, hogy a térék-cyp-
- rusiak a federalis kor-
manyt gyengének szeret-
| LEHETSEGES, MEG A
| BEKE SEM LEHETET.-
| LEN. Az amerikai kiligy-_

Mr. Clifford,
washingtoni tigyvéd, a
Johnson adminisztracié
végnapjaiban azonban
nem tett tanubizonysagot
affeloi, hogy honvédelmi,
vagy diplomaciai szakérté
volna, ambar tény az, hogy
a Johnson-adminisztra-
ciét az Elnék szAmos bak-
lévése utan alighanem le-
hetetlen lett volna meg-
menteni. Tény azonban az,
hogy Mr. Clifford a cypru-
si probléma megoldasarél
fog targyalni. A dolog kii-
lin érdekessége az, hogy
Carter elnék — eldzetes
igéretével ellentétben —

valamiképpen nem tud,

vagy nem mer megszaba-
dulni a washingtoni estab-
lishmenttol. - Mindezek
utan le kell szégezniink,
hogy a jelek arra mutat-
nak: Cyprusban valéban

remény van valamiféle

megegyezésre. Néhany
héttel ezelott Makarios ér-
sek, Cyprus egykori elné-
ke, személyes megbeszé-
lést folytatott Rauf Denk-

tash-al a Térék Federdlis

Allam elndkével. A két fér-
fi tizenharom év 6éta elsé
izben talalkozott és Ma-

karios ezzel a megjegyzés-

sel kezdte a targyalast:
Tudatni akarom énnel,
hogy nem ismerem el el-
noki poziciéjat. J6é kezdet.
—- Denktash mosolyogva
valaszolta: En viszont tu-
datni akarom énnel, hogy
szintén nem ismerem el az
én elnéki poziciéjat. A
folytatas is biztaté, kilé-
nésképpen, ha tekintetbe

vessziitk, hogy mindkét
| targyalé fél jelenleg hi-

vezetének fotitkaraval, az-
utan, hogy visszatért ké-

| zelkeleti atjarél. A harmas

értekezlet megtértént; 1é-

_ nyeges eredmény nem szii-

letett, ami aligha volt meg-
lepé Mr. Waldheim szama-
ra, aki mar szamos ered-

| ménytelen diplomaciai

megbeszélést folytatott. A

Makarios kijelentette egy
sajtoértekezleten: A meg-
beszélés altalanos légkére

a jéakarat és a megegye-
zés iranti készség volt. —

Ebben a megjegyzésben
valamivel tobb rejlik, mint

_az Atlagos sablon nyilatko-
zatokban, Egy biztos: nem __

lesz konnyti az 1974-es cyp-
rusi térék invazié és az éy-
szazadok ota tarté ethnik

gyilélet sebeit begyégyita-
nia cyprusi szigeten.

Makarios és Denktash
egyetértett aban, hogy

nék latni, olyan kormany-

-zatnak, amelynek nem All

: _térdkok jele:
prusbautazik,mintCar- nalé erdt Cy
siabk aseuidlyce diay. paletel

ery onmaga- —
eélisnak tinik, —

adott kifejezést: a Repub-
likanus Partot teljes egé-
_szében konzervativ partta
kell tenni és ez a koriil-
mény azt jelentené, hogy a
hivatalosan liberalis De-
. mokrata Parttal szemben
- all egy hivatalosan konzer-
: -Republikanus Part.
rest és ez — vilagos valaszta-
_amerikai polgarok szama-

ra. Mr. Reagan elgondola- |
-sanak az a hatranya, hogy

térék daltal dominalt teri-

leteket az éssz-teriilet 32.8.
szazalékara cesékkentsék.,

Makarios viszont valtozat-

lanul ragaszkodik a 20 sza-
zalékhoz. Az érsek azon-

ban nem zarkézik el a to-

yabbi megbeszélések elol
és legutébbi nyilatkozata
vilagossa tette: adott eset-
ben bizonyos teriileti en-

gedményekre hajlandé. —
Amerika szamara rendki-

vil jelentés a cyprusi hely-
zet rendezése. Egy meg-
egyezes esetén az Egyesiill
Allamok tijra megnyithat-
na térékorszagi hadi ta-

MMWwWwGaMhWNDEAMAA
_‘Teferi (b engi

maszpontjait, amelyeket
meg kellett sziintetnie,
amikor a térék parlament
ehhez a megtorlashoz fo-
lyamodott az amerikai
fegyverszallitasok meg-
sziintetésekor. Ezenkiviil:
Gérodgorszag, amely jelen-
leg mar nem vesz résazt
a NATO hadseregében, ta-
lan ,,visszacsabithat6.’’
Washingtoni megfigyelék
véleménye: a kedvezé el6-
jelekt6l és lehetéségektél

_ faggetleniil, a realitas az,
hogy mindenfajta cyprusi
megegyezés 6 hénap és 3

év kézétti idétartamot

-igényel majd. Kénnyen le-_
hetséges, hogy a Carter-.

adminisztracié csupan
negyedik évében tudja
majd ,,cyprusi gyézelem-

mel" koszortizni diploma-

ciai eréfeszitéseit.

- AKONZERVATIV GON-

DOLKODASMOD népsze-

rii, de a konzervatizmus

valsagban van — ez derilt.

ki a ,,Conservative Poli-
tical Action Conference’
Washingtonban tartott er-
tekezletén. Az értekezleten

a Republikanus Partnak

azok a prominens tagjai
vettek részt, akik hivatalo-
san konzervativnak vall-
jak magukat. A felszélala-
sokbol és a javaslatokbol
vilagossa valt ismét az,
amit a nemrég lezajlott el-
nokvalasztasi ktizdelem-
ben mar tapasztalhattunk:
annak ellenére, hogy a kéz-
véleménykutaté intézetek

felmérései szerint egyre
t6bb amerikai szavaz6_

vallja magat konzervativ-
nak, a konzervativizmus,
mint gondolkodasméd,

szamos gazdasagi és poli-
tikai valsag kovetkeztében
egyre népszertibb, gyakor-
latilag azonban a konzer-

vativizmus mélyponton
van. Az értekezlet f6szono-

ka Ronald Reagan volt, aki

annak a meggyézédésének

shetéséget jelentene az

i figyelembe azt,
epublikanus Par-

s liberalis frakei6, cakik © lert a Jovo — le te
az egyre stiriibben jelent-_

k- valosdggal s2éls6 liberdli-

feltétleniil népszerii lenne
az adéfizetok k6zétt, mint
a Carter-féle javaslat.

lis kéltségvetés elérelat-

nos adécsOkkentést? Az ér-
tekezlet ezenkiviil szamos
kérdést targyalt meg. Saj-_

vaslatokkal: a konzervati-
-vok az élelmiszerjegy-
-rendszer és a welfare-—
rendszer reformjat akar-
jak és sirgetik, de eddig

& ne AQ

belil van egy nem jelen-
tektelen konzervativ frak-

eS

cid. Ne feledjiik el: az el-
nékjeldltségi elévalaszta-
sok soran nem a liberalis,
hanem a konzervativ de-
mokratak juttattak gydzel-
mekhez Jimmy Cartert.
Felmeriilt az a lehet6éség
az értekezleten, hogy t6bb
partot kellene alakitani, a

kulonbéz6 frakciok onallo-

sitasara. Ez az at azonban
a hagyomanyos amerikai
kéztarsasagi rendszerben

nem megfelelo. Amerika-

ban van egy Konzervativ

len US

WSS
S& \< \

\\ SS WA SS .
SS YY we es SS . \ \

SS
,
e

i sze
szenatort adott eddig, Ja-
mes Buckley személyében,
aki viszont legutébb kibu-
kott. A ket nagy parton
belili frakciék latszanak
az egyediili jarhaté (tnak.
Erdekes médon, — sokkal
tébb két é6ssze egy konzer-
vativ republikanust és egy
konzervativ demokratat,

mint egy konzervativ re-

publikanust és egy libera-
lis republikanust. Az ame-
rikai atlagpolgar kenyel-

.mesebben érzi megat, haa.
hagyomanyos. két nagy —

part keretén beliil lehet li-
beralis, vagy konzerva-
tiv, mintha Gj partot ala-
kitana — a politikail gya-
korlat évek é6ta vilagosan
bizonyitja ezt. Az elmult

-valasztasokon a konzerva-

tiv republikanusok —
Vagyis a republikanusok —

esupan a Rocky Mountain

Allamokban értek el sikert.
Reményiik az, hogy 1978-
ban Colorado allam repub-
likanus kormanyzét va-

laszt. Tény viszont az, hogy —

a konzervativ mozgalom
sikeréhez a népesebb alla-
mokban (California, New
York, stb.) kell tabbséghe
kertilniik ahhoz, hogy a
konzervativ irany gyakor-
latilag sikeressé valjék. Az
értekezlet egyik legérde-
kesebb javaslata az volt,
hogy szemben Carter elnék
javaslataval iktassanak
térvénybe egy altalanos
adocsokkentést. Mr. Car-

ter javaslata az, hogy min-
den amerikai ad6éfizeté egy

alkalommal kapjon 50 dol-
laros adévisszateritést az

Internal Revenue Service-
tél. A konzervativ javaslat,
amely egyszeril addvissza-

térités helyett altalanos
adécsokkentést javasol, —

Kérdés azonban, hogy az
amerikal nemzetgazda-

sg. amelynek produktivi-

tasa lelassult és a federa-

haté deficitje hozzavetéle-
gesen 100 billio dollar lesz,
el tud-e viselni egy altala-

ndlatos médon negativ ja-

semmiféle gyakorlati utat

nem tudtak megjelolni. Ez
_meglehet6sen stlyos hiba,

mert a jové — tekintettel

emokrata Parton kezé problémakra, nem az _

Cn ae aI ge nC Ca a a a a a ee Speer eae eT ee ee ae

korlati problemakra gya-
korlati megoldast talal-
nak. A konzervativok most
labadoznak a Watergate-
valsagbol es az elmult va-
lasztasok tanulsagabol. A
jelenlegi ,,politikai ko-
zeputas’’ adminisztraci-
éval szemben azonban a
konzervativok csak akkor

tolthetik be a, lojalis ellen-

zek" szerepét megfeleld-
en, ha gyakorlati megol-
dasokat javasolnak a prob-
lemakra. Sajndlatos moé-
don a washingtoni konfe-
rencia sokkal tabb negativ
mint pozitiv vonast muta-
tott fel, tulsagosan sok volt
az Altalanossag. A konzer-
vativok valsaga jelenleg
sokkal inkabb gyakorlat,
mint ,eszmel -valsag.
CSAK HALLANI FOG-
JAK AZ ANGOL TOR-
VENYHOZOKAT — ez a
lényege egy i] angol tér-
vénynek, amelynek értel-
mében a jévoben az angol
torvényhozas mindkét ha-
zanak tléseit az angol pol-

garok radiékézvetités tt-

a.

jan hallhatjak majd. Egye-
lore nem tértént dontés
affelél, hogy ezek a kéz-
vetitések mikor kezdédnek
el, mindenesetre azonban
még ebben az évben. A lon-
doni .,Times’' ezzel kap-

esolatosan a kézelmiltban

olyan vezércikket irt,
amely aszé valésagos ér-
telmében megrémitette
az angol térvényhozokat.
A ,,Times” vezércikkeé-
nek lényege az, hogy a ra-
didkézvetités csupan a
kezdet és révidesen el kell
érkeznie a napnak, amikor
az angol torvényhoz6k ta-
nacskozasairél televizids

felvételeket készitenek, te-

jak is majd azokat, aki-
ket megvalasztottak. Az

angol térvényhozék izga-
tottsdga nem is egészen
érthetetien: az tjsagjelen-

tések szerint a képvisel6ék

és a lordok nagyrésze hi-
anyzik az ulésekrol és
ezenkivil, — szamos eset-
ben, fontes vitak alkalma-
val, a térvényhozok — al-

_szanak. Ez meg is latszik

az angol parlamenten. Az

-angol torvényhozok tagad- —

jak ezeket a vadakat, ré-
miiltségiik azonban a ,,Ti-
mes" vezércikkére, amely

kilatasba helyezi a hely-_

szini televizids kézveti-
téseket, nem teszi tagada-
sukat tilsAgosan meggyo-
zové. A televizids helyszi-
ni kézvetitésének a tor-
vényhozék tanacskozasai-

-rél nemesak Anglidban, |

hanem Amerikaban is r6-
videsen cl kell kévetkez-

nik. A folyamat elkeril-_—
hetetlen. Korunk sokkalin-_
kabb a vizualitas kora, _
mint az eléz6 korok, —_

természetesen, a technikai

eszmeéket hangoztatoké,
hanem azoke, akik a gya-.

y

-és technolégiai fejlédés ;
kovetkeztében. A polgarok —
helyszini kézvetitéseket |
latnak a televizid ernyéjén
gyilkessagokrél, szépség-_
versenyekrol, tiintetések-—
rél — széval, mindenrél,
ami a huszadik szazad ma- ©
sodik felében egy ,,demok-
ratikus orszag’’ polgara-
nak életét kiséri. Semmi _
sem indokolja, hogy egy
demokratikus orszag pol-—
garai ne kapjanak helyszi-
ni kézvetitést a televizién —
az altaluk megvdalasztott |

térvényhoz6k tanaeskoza-

niakarunk,

sairél. S ha a londoni tj-
sagoknak igazuk van és az
-angol térvényhoz6k alsza-_
nak a tanacskozasok alatt, -
a televizids kézvetitések —
kévetkeztében valasztoik —
-alighanem felébresztik
majd oket. Korunk a ,,la- | _
tas” korszaka és ez érthe-

té is: olyan sok minden-
hen hittiink, amir6é] bebi-
_zonyosodott, hogy hazug-
sag, hogy ma mar — lat-

tHe
yy

yy,