a

ELOEL LECLERC LCEE REDE ELERESGSSSSILLELNISUUDSELTSED SLES TLSSTE DELI PLOLIUNPCDEREDEORLORNE npc COLAO EOE;

ES aap es are pesnantennent SOILS

oe

: épit 900 millid

" CEYLONBAN

| ™% perces napfogyatkozas volt janius 20-an.
Ehhez hasonlé

hosszlisdgt napfogyatkozds —
600 éve nem volt. A esillagdszat nem ismer

__ a féldén 714 perenél hosszabb napfogyatko- _
zast. Ceylon féva4rosaba, Colombdoba gyilt —
—@ssze a vildg minden élvonalbeli_ esillagdsza,

kéztiik tébb kanadai is, hogy. méréseket vé-

| gezzenek a nap koronéjanak héfoka, terje-_

delme és “Tozgasa kori. ee

A “SZOVJET. ALTAL |
JAVASOLT PROGRAMM |

a négyhatalmi talalkozora a_ kévetkezd : LL

AZ atomfegyverek betiltasa. 2. Kollektiv biz- -
tonsag megteremtése | Eurépaban.

3  Béke

Azsiaban. 4. Kina nemzetkézi helyzetének

tisztazisa. 5, Egyéb kérdések. — Ezek sze-

rint a négy nagyhatalom képviseldi barmi-
ré] targyalhatnak, amiré) akarnak. — Az
USA még nem k6zélte ean programmjat.

HAT ATOM-REAKTOR -

dollar ko sItséggel, yalameny-_

nyit békés célokra. A telepek elektromos

energiat fognak termelni atombontas segit-—

See

ségével. Itt emlitj

elsé vizier6miiveit: a
-felsd folyasénal.

gén helyezi_ tizembe —
Brahmapotra, folyé

-ALTALANOS |
-BETEGSEGBIZTOSITAS |
_ KANADABAN ?

A Torontéban most. kezdédd- Brit Nemzet-
kézésségi Orvosi Konferencia fétémaja a

kanadai dltalanos betegségbiztositas kérdé- —

se. A kilene nemzetb6l] résztvevd: 3.000 orvos'
és egészségiigvi biztositasi- ‘szakért6 olyan
tervet kivan Kanada szdmara_ kidolgozni,

amely a nagykézénségnek kielégité orvosi —

dij- kérhazi apolasi kéltség- és gydégyszer-
kdltség-biztositast nyujtana, s- emellett az
orvosok és gyOgyszerészek szamara is -meg-

-nyugtaté jévedelmet biztosit. A terv megva-
lésitasa rendkiviil nehéz, de mindenki sza-

mara | kivanatos. |

Stein. ‘ottawai helyettes ‘Allamtitkdr, : 8 egy-

ittal megtiltotta, hogy a Kanadaban é!6 balti
nemzetek képviseldi, akik Ot év Gta ‘minden
jiinius 14-én koszorit raktak le a Hési Em-
lékmtire a Szibéridba hurcolt balti hésék- em-
lékére ebben az évben is megjelenjene’: az

Emlékmii elétt. A. helyettes Allamtitkay sze-

rint a kanadai balti nemzetiségi. egyesiile-
teknek eddig sem volt engedélytik az emlék-.
tinnepségnek az ottawai Hési Emlék clétt.
vald aces Au intézkedés ennek el-_

EE EP
sea Sa IN | nélkiil az ideolégia
R Via : Kiils

mas

- : or kké él, mint Hollandia

tik meg, hogy Tibet, a vi-
lag legmagasabban fekvé orsziga ez év vé-_

. *

: jes e séaréhen 1 idéate a “Sno | ar 5 j a :

: 2 ee
Az USA ezévi orszAgos Jégvédelmi es 5 lee a ‘végky

oltalmi gyakorlata’ befejezddott. A nagy))

| _— szomszéd és Kanada ‘Rapokig a gyakorlatok

_ hatasa alatt Allott. _ &

A feltevés szerint egy. —légi- Jerohanasra |
_ tehnikailag felkésziilt ellenség,
-iizenet nélkiil, megsemmisit6 A. és H. bomba |
- tamadast indit az USA’ ellen. Féldrészek ké-
zétti bombazék szdzszamra- repiiltek be min-
den iranybol a kontinensre. A gépek zime az

‘£szaki-Sarkon és Kanadan at érkezett. Ta-
-_volbél iranyitott atommagvas lovedékek, ten- ,

geralattjarékré] és aleazott kereskedelmi
hajékrol kildtt rakétak, szabotérék altal rob-
bantott atombombak dsszpontositott tama-

-dasdban, az USA legnagyobb vérosai romba- ' b

jdeolégiai ind ranyt is Tassa le k esolja. az
az atompermet révén, sok milliéra rig a ha- | eimaets coloeya n vég gE ii ap J

déltek, hatalmas teriiletek fertézédtek mez

lottak és sebesiiltek szama. Vesztd ‘kep” a

bekévetkezhetd jévdbél.

-A rendelkezésre allé par ¢ éra alatt, esak al
lakosség egy részét _sikeriilt kitelepiteni. |
Kéztiik az elnékét és a hadiigyminisztert,
aki vezérkari fondkeivel -egyetemben, heli-

7 _ kopteren hagyta el a Pentagont. Az elndk |

maga is harom napig tartézkodott, “atom-
biztos {6 shadiszallasan”, -ahonnan televizidn
keresztti il ‘érintkezett a 300 mérféldes kér-

- zetben szétszort. kormanyszerveivel és az or
szag lakoss4gaval.

AZ “Operation ‘Alert 1955” tapasztalatai!

| nak kiértékelése hasszt hénapokat fog igény-

be venni. Ami azonban maris biztos, az ame-
_yikai kontinens térténelme folyaman elsd-
{zben van kitéve ellenséges: tamadas leheté-
ségének, a légoltalmi_ felkésziiltség kénnyel- |"
mijen kezdetleges, a hivatalos szervek, § a la-|,
kosség nemtérédimsége: miatt, amely nines
tisztaban a varhaté veszéllyel, a : honi Mol

talom jelentdségével.

- Még szomorubb a helyzet Kanadéban, ahol |
példdul Quebec tartomany és Toronté, még-

A Donauschwaebische
hetilap majus 22-i hfre
265.000 szerbet telep tett be a Tito-kormany-
zat Baeskdba, féleg a megilt vagy kitildé-
zott svabok féldjeire. A Bacska jelenlegi la-|
kossaga kb. 860.000, de a németségnek mar
esak téredékei vannatk,

ae 500 német élt.

-elézetes had-j

| tositott: np

(érzésiink szerin az ottawa eiewled kbveteégtol) a ac '
're adandé valas: 7
| diplomata diss: ld

| Nem oy mintha i
| médon, tollal és {éként NYELVVEL (mem magyar nyelvvel, | | fe
nyelyvel). E téren a legvé- |g

|résebb bolsi is mindenkor meg lehetett elégedve, Hanem mert

a ee tiz év_ “alatt :

| holott lees ott

késos marxist :
hogy ami tértént
nek a _jovében té te
visto :

‘Mi révide
;nyujtani, s az eurd] id :
.sonlithat atlar an nul jc

fini az acuatalraare
exzel a szociali
jai megvalésulnak.
-kommunizmust, mint
eakioan, tartja a a)

* utolsé maradvanya is Amerikaban, s S|

2 aoa putea hogy miutin a

thogy a szocialis |
i cializmus, han: in a apitaiamus valésftotia meg. a ssyakor-|
Nathan, |

- Srdemes .
i Széke Alitésainkat
igazak, de levont
mista érzékkel re]
nem kapta meg

: + . Valahényszor —

“ida ml rendszeresen ismétléd6 iddkézék-
jben szokott megtérténni, — mindannyiszor ira: _ | i
tékok kerillnek a ak pen kezébe arrél, hogy ry a

\acorhe cikkeit |

jha egy ilyen s

rense nem készi it al kell

fay

ajaval

 esak a vezetési gyakorlatba sem tudnak be- | je
_kapesolédni, mert egyszeriien ninesen, vagy
_annyira. Kendeleucs a Jégolvalmi felkésaiilt- | fe

ama ka nem szolgalta volna k
hanem fizikai értelemben_ pelts

Székére nemsokira mar nem lesz szii likség, mert a kommuniz-
mus zasziéjara. uy szdlam kerii ilt. Abban a kézis nyilatkozat-
ban, melyet Tito ikt

nek, igy fogalmaz

népek kézti békés egyr 3
kiilénbségekre és a tarsadalmi rendszer

nbségére”’. .

326 sines réla. Tudjuk, hogy az ilyen uj-
alisra, Sener lirekszenek, Be at
most kévetkez6 hi

kilpolitikaja, hogy

gatassal és amugy

Széke és a Kanadai

ulasok”, kirepiiln

\ vetési tételek. tari

a ie Bir Hae: ‘a 1 yarosat 2 a : egsidllaeF = S
erejének es §

ek regi iddket juttatnak ¢ esz inkbe

ee ane

kor elmaradnak KI ‘mel 7 = az’ Serle communistak, s|
: een fanatikusok, mig, végre majd/

z S2ike-elvtirs-féle lélekmérgezés, s
elenni egy kis fejlée a lapunkban, mint
él, hogy “Kimult..."%
tkozi polit tikai dramlat logikaja sze-
et marad § Swike Pista meg orakiitee

crikat kontinensen. “iskolapéldat ‘fog at
li illapotokhoz képest mar amigyis ha- | ‘

ov mértékben fokozni i fogia, infg. al-|*

nus 100 évvel ezelétt kitfizétt igazsdgos cd B

cikkiink- :
egy-egy _szovjet E :

i ; fas iavedvermienyts ) szé
é a] Mexicoban, a Canal Zone-ba n,

“ibe a mun- |

_a kézesékra jarulé szovjet vezeték-|
azt az elvet, amely. Mr. Sz6kének

és a tébbi ELHASZN LT JUDASNAK Isiadja az utjat : “A
mas mellett élés elismerése tekintet

& ME egy pillana ig m “hissziik, hogy ii Szoviet ezen ki- |
\. jelentéset dszinté
B® N fajta sloganok csak ¢

modhatom mom a
_ Felelet : 7

la aldbb_ masf él. évi

ult, hogy ond

Kilt ili celta tacak Hiri me ive a I sh
_ Kerdés ; : Amikor’ sect lt Alam

we « q . }
of oe

“(3600 |

Sacer sxéke. pring céltalan ‘penaelenét.| Oo
‘ket. a vart|

srertick, fellérték, Lie “Gpsstaletailel
vésbé : svevencsés emneoteyhel Ameria

ininden al ‘lam esatlakonzék a  nemmethal megail
amelyek a vamok, titlevelek, vizumok,
automobil hat tardtlépések formasiga’

a [rit jak Je.

A jav maalatokut azzel ‘indokoljak, hog
ristaforgalom jelentéségét Altaldban méy

| Hivatalos beeslés szerint 41 dllam kill fale

ev folyamaén 2.400 millié -dollart. koltatt
z. | Penzforunlomban, ami magasabb a nemze
_ | Gsszegénél is, Csak
ditottak ktilféldi utazdsaik fedezésére. Al
| csak Nyugateurdpa ter iiletén 500 millié do
| teni. Washington szerint, a wilfoldi uti
még emelkedni fog. — 7 a
Az amerikai kormany 4 turista, fors ralma
syagolt dllamokra is ki akarja terjeszteni. z
lekedési eszk6z6k lehetévé t teszik, hogy. még
heti szabadsagra ulazo amerikai is, tavoli o é
gasson meg. De az amerika javaslat nyoma tékos
VOZZA, halt
hirdetni “kell. a " Latvényossdgokat, hane Le
met kell teremteni a ldtogaték részére y
tapasztaltab bak tamogathatjak « 1% ujone
een és. Bermuda. a ices dai annak,

|
iF
ma
lt

d diek bedzinlését i abmeal ani.
q jovedelmet hiz Nagybri , mi
a bol. de eZ az , orazag ig 1 mile do

amerikai polgarok. 1200 milli doll eae