ee

Vol. 30. No.21-XXX. évfolyam,21.szam

rf j labb foldr engés Kinaban

A - Szovjettinis kézdlte Washingtonnal, hogy a PLO (Palestine Liberation
Organization) kész elismerni Izrael dllam létezését, amennyiben honalapitasi
teriiletet myer. Ezzel kapcsolatban Carter elnék egy TV konferencian kijelen-
tette: ,Nem hinném, hogy ésszerti kdézelkeleti megegyezés lehetséges anélkiil,
hogy a menekiiltkérdést és a palesztinai hon kérdését meg ne oldandnk, azon-
ban hangstilyoznt kell az Egyestilt Allamok elsdészdmu kételezettségét, misze-

oe ee

rint Izrael védelme elsdrangu. feladat” — Nixon tébbek kozott TV-interjuja,

soran eldrulta hogy Kissinger ,,féltucatszor. lemondott” —

- Egy .kutatécso-

te ee

| port adatai szerrint egy hét alatt az USA T.V. elkévett 166 biindzés 3633 év fegy-
| hézat vonna maga utdén — A Reuter jelentése szerint Tangshan északkinai
varost tijabb fildlékések érték, melyek ereje a Richter skdldn 6.6 kilengést

| mutatott — Izraeli. tuddsok kidolgoztdk az USA ,,SMART” nevii

bombdja

| -utédat. (A Smart, azaz Supersonic Missile and Rocket Track — televizids
| kamera segitségével talél célba — Szerk.) — A 82 éves Dolores Ibarruri, a
| spanyol kommunista part elndke’ negyven évi Szovijetiiniobeli szamii izetés
ulin engedélyt kapott, hogy viszatérhessen Spanyolorszagba, azzal a céllal, hogy
| részt vegyen képviseldjelélti_ minéségben a junius 154 vdlasztdsokon — Egy
tr newyorki . birésag engedélyezte a CONCORDE brit-francia koprodukciéban |
| késziilt szuperszénikus gép leszdlldsdt a JFK reptéren — A déntést a Concorde |
i _ellenzéke megfellebbezi — - Egy heti sztrajk utan — mely 120,000 utast érintett
Le Poel “az! z ausztraliai Kegiforgalom-irdnyitok visszatértek munkahelyeikre.

 USA—VIETNAMI.

_ENYHULESL POLITIKA

Kuba’ utan. ujabb kom-
miinista _ orszagnak - ,jD0-
csdtottak meg”. Washing.
tena, . : Kaba. . _esetében

jae a “fees. iégkir felen-

gedése: (Castro. 1959: janudr-[a |
— jéban- keriilt. -uralomra, coe
7 mikoris: az amerikal érde- .
. ekets- ti ty A “viethamt kormany” igé=|
»-| reiet tett, hogy. |
. xdan . Ho ¢ pal - feldjitja : a ‘széleské ri kue |
‘ohsedasval: “szemben | tatdsokat a mindeddig
- mind dsbze Ket esatendd: volt

sl

on Ae USA—Vietnam |

: détente jelei:

: Richard — Holbrooke,
USA ‘Keletazsiai és csendes-

‘éceani. tigyeinek Allamtitka- 7
ra. Parizsban’ ‘talalkozott (az!

egyesitett): Vietnam. helyet-
pee itisyminiactentvel

- es:
Phan-Hien-nel.

is ‘Az: eredmény:). 7

Az Egyesiilt. ‘Allamok be: |

- leegyezett. abba, hogy ne

: 2 ellenezze _ Vietnamnak. az|
es Egyesiilt Nemzetek Szer-
ee vezetébe val6 felvételi ké- |

S yelmét -

(hz elit: st ey  folyamén |

- a aseueers kézétti aknamezé ellentétes | esc -

: Sl 2 . , ehszlovak hatarig 1350 kilométer hossziisdg-

_, Washington ,két izben vé- |
'tézta meg Vietnam felveé- |
tell kérését, — Szerk.)

‘Az USA ugyancsak megi- |

pérte, hogy megsziinteti a |
Bere, NOBY MCE jelenése ota — amikor az |.

erkélyr6l weljen a- szabad
Quebec!” jelszdt hangoztat-
ta, — Franciaorszag viselke: | _
dése. Kanadaval
megkézelité
| fejezheté_ ‘ki

kereskedelmi . zarlatot, a-

mennyiben a diplomaciai
kapesolatokat visszaallitjak

hd Se

a két orszag ‘kézbtt.
Mit kap Amerika |
mindezért? Nem sokat. _

, ‘yeltiintkent”

azonban. a  kongresszus

- ‘Jelenleg Hanoj a Szovjet-
dnigedt és csatlésaitél éven-|
) dollar|
Ironi-|
kus, hogy mindezek ellené-|
re Vietnam a tovabbi gazda-| |
| sigi segély irdnti reményeit |
éppen si cllenségehe, az |

te mintegy 500 millid
segélyben részesiil,

” | : : : ~ fapiyk

n oi halsrsty,, eye feliiirél,

| protokoll-vonalon 4
dik borsot térni a federalis
k ormany orra

nyilvantar. | 2°" nagy érdeklé sdés ' eldz-

| tott 2,527 merit katona |
| sorsdt illetdée _

| ‘Raadasul Hano} megis- |
az| az| mételte gazdasagi
| sziikségelt seg gély-kérelmét,

_stkon|

USA-ba helyezi.
A TRUDEAU—GISCARD
TALALKOZO.

De Gaulle quebeci meg:

tdleg

wala, . _Eppen

ff @

te mega diplomdciai. elird-

suk betartdsdt, amikor a|
| quebeci kiilligyminisater u-
tan. maga. Trudeau. latoga-
/tott el Parizsba, hogy. Gis- |
card d’Estaing -elnék az|

nemreég teljes tovabbi zar- | Elysée palotaban - ‘fogadja .

latot szavazott meg’a kom-
| munista kormany ellen.

ot Eredetileg vacsorameg- :
amit Giscard :

hivas volt,

|, csaladi- okokra— “hivatkoz-
| va” lemondott, s igy lett be- |

lole

| délebéd, ‘amelyen 35 fran-

cia elékeléség_ is részt|
utana Trudeau ési,
Giscard kétérds meginta-

vett:

" ndeskozdst tartott.

szellemével!

 helikopter- “f
ae behatolnia.

) _ Befejezésl tia és s itven méter xr szé lessen bulldécerret les

-szemben |. .
_annyiban
; hogy. ‘Parizs |:
iparko-|

A LE MONDE. egyidejii-|
leg eg g kozblte Trudeau minisz-

oe

tereinok nylatkozatat, ra-
adasul az els oldalon:

Quebec kamaszkorat éui|

—~ mondotta Trudeau, —

ae 2.

oly ndvendék-siivélvény,
fiiggetlen szeretne
lenni, de ennek ellenére,

aki

tovabbra is szeretné htiz-
ni apjatdl a tartdsdijat...”

w— Quebec elszakadasa|
puszta i
hipotézis... ha a nagyma-
minak kereke lett volna,|
remek autobusz lett volna”,
~~ hangzott Trudeau gunyos|
megjegyzése majd hozzatet- }

egyelire feltevés,,

te;
Szent
hogy Franciaorszag nem a-

vatkozik bele a kanadai. bel-|
iigyekbe", Amikor megkér- t
dezték az ujsdgirék: Felme- >|
rult-e a quebeci esetleges '
elszakadas kérdése, a mi-|

niszterelndk igy valaszolt:

| | Mint ahogy Giscard | ‘mem
te etelezte fel Kanada, felosz-|: e
 kete tébbségi vezeiés ven- |
tcleztém fel Fr anctaorszdg al:
esetleges bomlasat . see 2

-EGNEK AZ |
- OLAIMEZOK. |
STAUD-ARABIABAN ;

titott a” ” Snaud-Ardbis sag ay
fekvd Abquaiq. ‘kémmyékén; |» biles " catulchieg | ‘ett vol-

amikor egy. ‘olajcsévezeték |
— valdszinii tileg szabotazs | |
kévetkeztében: megsé-| 1973-beli. ‘kézel: keleti ‘habo- |
ru soran szovjet és ameri-
[kai megszallé csapatokat |

kiild jenek a frontra:,

riilt, Sa foldgaz langra lob-

bant. oo,
Az »Arablan American oil e

Company” (réviden. A XA:
CO), | |

| ardbiai termelésnek-
- Perzsa Sbél feld irdnyitott

kétharmad részét ledllita-|
[Ab ami ,leforditva” napi

Stmillid. hordé k6o

olaj ki-
> esését jelenti.

szaga, mely naponta(!), ki

| lenc millié hordé nyersola-
| jat szallit - Eszak- -Amerika- | -
ba, + Njugae Europa & és Ja- “|

2 *

meggyézédésem, |

Eenek az olajmezok Szaud-Ar abidban

| pinba. :

A KYODO japan hirtigy- |
nikség értesiilése szerint al
| robbanas ereje 12 olajmun- |

kast Git meg.

- Tovabbi, feltchetdleg ge-|
| eselekme- |
{ nyekré | érkezett hir Quatar |
is |
termelése 20)

rilla-szabotazs

olaj Wi) termeld vidékérél
(Quatar évi
millié tonna; a SHELL haj-

dani kéolajtermelé teriile-|

te — Szerk.)
US RHODESIAI TERV
A FEKETE TOBBSEG
FELE

David Owen brit kiilligy- |
miniszter athidalo javasla- |
| tot tett Ian Smith rhodesiai |

kormanydnak, miszerint egy
kUz6s angol-amerikai bizott-
sag ‘Vvenneé at Atmenetileg a

kormanyzas gondjat, mind- |
addig, amig — a ter vezett
‘hataridé betartasaval
mely jelen esetben

1978 ezeptember 24 — fe-

né at az uralmat Rhode-

|. sidban,

NIXON ERDEKES .
“LELEPLEZESE1 »

na megfogadni Anwar Sza- |
dat javaslatat, miszerint AVA

~~ Hae kérésnek meg-

— feleléen két tengerészgyalo- | meteg elképzelés. S ami még a naivitas-

inal is tébbet nyom a latba, az az, hogy
| voltaképpen nem is err6l van itt szé.

“kénytelen “volt a. ot E gos hadosztalyt iranyitot- |
| : al tunk volna. a Kézel-Keletre,
®labbdl. a célbdl, hogy ttiz- |
szlinetre birja az ellenfe- |
leket, abban az esetben a |
‘Szovjetunié két gyalogos
|hadosztalyt kiildétt volna

- Szau d- Arabia a ‘vilig. eg: | Szirdba és Egyiptomba...

na ob ola -exportald or- |
agyobb olaj-exportdls jleges USA mozgositast Ten: | mosan me gesappantak és kimeriiléb |

en van-
-— mondotta |
: ~ | nak. Ezen a _ponton lép be a térténelem-

| be Williams, és azok a fizikusok, akik ve- |
| le egy véleményen vannak, Tézistik ugy
| szol, hogy honfitdrsaik mildsz bil ivkérében

deltem el. was

| Nixon. |

a | otytatts a 2k oldalon)

hogy: a lab. és “egyéb nyomok ks Kivetése 2 kénnyebb. Jegyen, ~~ ha va-
-lakinek eayallalan: sikeril mindezek az: a akadalyok utan Hlyen’ melyre :

: neldben egy ae

2 = me i at |  pelvernel ane 6 I

| met a
| lehet lektizdeni. Tulajdonképpen egyszerti

| Ki kell egésziteni azzal,

(ae kitinik, ‘eas ‘KGrilbelit az el-
_ | 80. vilaghdbora: éta az -energia. felhaszné.
| peo és a a gazdasdgl n novekedés | mértéke sess be ellensé

Mindéssze szdztiz napja kormanyoz-

|za Carter az Egyesiilt Allamokat, s ha
| sokkal tébbet nem is, de azt m

mar tapasz-
talhatta, hogy tapsokat arathat sokfelé, de
egyszerre tetszeni mindenkinek még a leg-
szélesebb mosolyokkal sem lehetséges, Ami-

fre pedig most kesziilédik, az ugyan nagy}
| hangorkdnt kavar majd, de a fiittykoncert,
| 4Z amerikai szokdsoktél eltérdéen ebben az
| €setben a nemtetszésnek, nem pedig az

| egyelértésnek lesz a jele.
Tulajdonképpen » mindenkinek

Re Ea

érilnie

| kellene, hogy annyi igérgetés, fogadkozas
| 6s szébeszéd utan Carter eS kormanyzata
nase Nixon: a David | dllja a szavdt, s elkészitett valamit, ami

: : .eddig. hidnyzott. Az orszag népe elé nem-
: | zeti energiaprogramjaval ‘all: Ez dicsére-

j tes is, mondja Robert Williams, de rog-

On hozzdteszi, hogy sajnos a kormanyzat

az elképzelheté legszerencsétlenebb médon
‘nyul hozzd a problémadhoz. Egy egész nem-|

zetet aldozathozatalra felszélitani, és azt

| varni, hogy kétszdzmillié ember Snként és
| lelkesen az ,OnSanyargatd aszkétak” _ pél-

dajat kévesse, bizony meglehetésen | pyer-

« A princetoni fizikus Aritikajabol — 6t

dashoz az’ energiat eldéteremtették, roha-

élnek, s ezt a mélyen gydkerez6 hiedel-

| termodinamika segitségével kell és
az egész: a: termodinamika_ -els6 térvényél

je” és. skézreadéja”, a washingtoni egye-

‘Ad mindenki tudja, hogy az energia

; [nem vész el, csak dtalakul. De ebbél.a
| tételbél kiindulva gyékeret vert az a fel-|
 tételezés,, hogy ha az. energiat: smunkara

be an megiogalmazva uigyanezt : a gon- y

rel. van S20, id a ‘Kéafelfo-

letrehozni.
famja ezen- a teoretikus alapzaton nyug- j
szik, de ‘sikere: mégis ‘erdsen. 'kétséges. S]
eZ részint azzal filgg dséze, hogy a. prog: |

amit. , ,felfedezé-

09 r ama

orszagban 40-nel kevesebb energiat hasz-
Nalnak fel, mint az Egyestilt Allamokban.
‘Williams: professzor és {érsai tigy szdmol-

16 te

jak, hogy minden kiilénésebb nehezség nél- |
kiil legaldbb 20-25 szdzalékkal javithaté len- |
ne az energia- -felhaszndlas. hatékonysdga.
Elgondolkodtaté és figyelemre méltd |
az a szenpont, amelyet a témdnak szen- |
telt dsszefoglalé tanulmdnydban a Busi-
ness Week emlit. Szakvéleményekre hivat- |

-kozva allapitja meg, hogy a hatékonyséa- |

got javitani olesébb, mint uj kapacitast |
Carter nemzeti energiaprog-

ram alapelve, amelyet: energiakonzerva-
lasnak neveznek,-nem -egyértelmii. Egye- |
sek szerint a: »konzervalas” esak azt je- |
lenti és semmi mast, hogy: az: emberek ke- |
vesebbet jautézzanak, ritkdbban’ repiilje- |
nek, szabalyozzdk be a sokévi atlagnal ae | |

laesonyabbra. A: termosztatokat és ne Cees: | |
36k fSléslegesen- a villanyt. Mdsok szerint |
viszont az a lényeg, “hogy at dltaldnosan |
haszndlt energiaforrasokrél térjenek dt ma-
sokra. “Menjenek - vissza a szénhez, vagy |
. ,,fogjak munkdra”’: a természeti erdket, a |

|vizet, a -szelet. es. nem: utolsésorban a na- |
| idéztiik fentebb — az deriil ki, hogy. ko-|

frdnisem az énmegtartéztatas a dolognak
; a lenyege. A kiindulépont az, s eat vila-
| gosan kell latni, hogy azok a forrasok, a-

mel ekb .
ehelyett a sokat birdlt rész- | yekbol egeszen mostanaig a gazdalko-

pot. A. modern ' termodinamikusok” azt |

/mondjak, ‘hogy a takarékossdg is j6 dolog, |
(2 helyettesité—
jhasznos,
| mindezekkel -egyiitt és mindezeken til na- |
ltyobb foki hatékonysdgot jelent, és min: |

forrdsok — bekapesoldsa is |
‘dea. korszerfi ‘energiapolitika |

Jenekelétt. ez jelenti. |
Mindezek az elemek fell elhetdk a a car-

teri programban, . Tartalmaz._,,biinteté |

| szdnkeidkat” pazarlék ellen, ,,jutalmat” |
azoknak, kik gazdasagosabb haszndljak fel |

az energiat, ‘Emelni akarja a kormany a

gépkoesik iizemanyagdnak az addjat, a ma- |
ES fogyasztast kocsitipusokra szintén na- |

ayobb- adét- kivan kivetni, tébbe fog ke- |

jrilni a_ foldgdz é8 az amerikai kutakbél |
| |nyert nyersolaj is. A pluszbevételekbél ter- | |

| temen biologiat oktaté Barry Commoner ay
) |-termodinamika | masodik torvenyenek ne- |
| vez.

vezik fedezni- ae _adokedvezményeket, a |

| ményzat szdndékai. ‘szerint jarnak el:

| autégydrak, . haé kisfogyasztést_ kocsikat
| dobnak. a piaera, ‘az ép{tdipari tervez6 5 |
Kivitelezé, vallalatok, amelyek javil tjak - az
ol rtteti szigetelését, kevesebb energiara |
| | allitjak a hfitést és a ffitest, vagy a {6ld-

gaz €S az olaj helyett egyéb energiafor-_

| rast vezetnek ‘De. stb. A tervezett intézke- |

désekkel - szemben ~ -azonban mindenfelél |

oo bales ‘ellendllas. mutatkozik.

: A. fogyaszték érdekképviseletei a. 1)
-_aremelkedésekre_ irdnyitjak,

mabe ‘soaks rvezetek az infldciés ve sszélyek a
! | hangstilyozzdk,” :

az z autogydrak. pedig” azért |
ert age a ‘General | Acie |

Sloe b iat }

, @s meddig ter- | 7 .

aedasigoa, I De at -