Oy : S sete . : * . : . % neg RoR kone can Boga om BST Shee Moe ost ices So ata A budai hegyek rejtett hasadékainak a mélybdl fel-| gydngydz6, gyégyhatasu meleg vize évszdazadok embereit | késztette letelepedésre: rdmaiak, magyar kirdlyok és té- rok pasak flirdéi épiiltek itt... Hisz e sziklds, biiszke vén fold Ezredéves bus regét kalt, Régi nota, régi monda! Vén pasak flirédtek itten, A vilagos, lanyha vizben! (Részlet Kosztolanyi Dezsé Budai idill cimii versebél) Honnan szdrmazik Budapest hévizforrdsainak vize? | Nos, a budapesti hévizforrdsokbél és kutakbél olyan esé-| viz folyik, amely az utolso jégkorszakban, a romai kor- | |Edward Brown, 'Cselebi és Behram Dimiski korabeli leirasaibdl rank a legtébb adat. ban, vagy legkésébb az elsé Arpad-hazi kiralyok uralko- dasanak idején hullott. EO viz sok szaz vagy sok ezer év alatt a fildkéreg kézeteinek lefelé egyre meleged6 ja- rataiban, repedéseiben — ebben a gigantikus méretl ge-| ofermalis erémliben — felheviilt, Asvanyokat oldott és napjainkban hévizforrasként ismét a felszinre jut. A budai hegyek kézete, a dolomit és a mészké a foldtérténeti kozépkorban, tehat {obb évvel ezelét{ az akkor itt hulldmzé tenger iiledékeibdl keletkezett. Az idék folyamadn a felszin valtakozva emel- kedett és stillvedt: ujabb iiledékek pusztultak és rakdod- tak le. organizmusaitél felvett szén-dioxid tartalma kévetkezté- ben ~~ oldani kezdte e kézetek anyagat. Kiterjedt tireg- rendszereket, barlangokat hozot{ létre benntik, meészké és a dolomit karsztosodott. Ezekbe a karsztos csapadékviz, amely lefelé haladva egyre melegszik, és | 1 k-nyi mélyen mar 40 Celsius-fok a hdémeérséklete. A) fajsulya igy kisebb lesz, és a féldtte levd, felhevilt és ezért a kézetekbd) kilonbéz6 asvanyi anya- gokat is kioldd féldes-meszes, forré asvanyvizet, amely | aztan hévizforrasban lat ismét napvilagot. Torténete A budal oldalon fakaddé meleg vizii forrdsok mar az] oskortol kedveziek az emberi telepiilések kialakulasanak. Furdéket — thermakat — elészér a rdmaiak létesitettek ezen a videken. Az Arpad-hazi kiralyok uralkodasa ide- jen a Szemld-hegy (Jézsef-hegy) alatti forrascsoport vi- déket Felheviznek, a Gellérthegy alatti forrasok vidéket | pedig Alheviznek nevezték. Diszes ftirdééplileteket eld- szor Zsigmond, majd Matyas kiraly uralkodasa idején épitettek ezekre a forrdsokra. | A romai fiirdék .reneszansza" és a kialakult magyar kézépkori flirdékultusz keleties virdgzdsa Buda 145 éves | tordk megszallasa idején kévetkezett be. EC térék kori fir- | doék raly, a Rac és a Rudas Fiirdében. A Koran parancsdra A Koran tanitasa szerint az igazhitiieknek naponta, meg kellett fiirddniék, méghozza nem allo, Iva vizben. Ezért a szamos flirdét épitettek. Leginkabb gézfiirdét — hama- mot —,melyhez nemesak forrds vagy folyd, de barmi-| Iven asolt kat felmelegitett Vizét felhasznalhattak. A melegvizes forrdsokra termal- vagy hévizflirdét — ilid- zsat — epitettek. Nazankban inkabb ez utdébbi fiirdoti- pus maradvanyai talalhatok meg. és a kéztudatban ez él f6rok flirdé’-keént. A torok ferfiak } SHORTEST Amig ne SUS RE JH keso ue SUG UEEESERIRR Mi magyarok a teremtéskor elfelejtettiink jelentkez-| Atadtak a sporiszeriiségi dijakal helyezkedést és a ni ott. ahol a politikai javébelatast, hatalml erék alakuldsanek idébeni felismerési és kihasz- nalasi tehetssgét osztogattak. Ezért tartottunk ki so bukasig a vesaztesek oldaldn... A gazdasagilag, politikailag és katonailag egyre 6ria- ae subba fejldédé nagvhatalom nak, Kindnak, és tehetséges, Lisztanlaté vezetdjenck, Deng Xiopingnak kegyeiért a] Nyugal es a Szovjet egymast tullicitalva verseng. Nem Ketséeges, hagy a vilagpolitikal egyensaly mérlege arra az oldalna billen, amelvik oldalon Kina all. Deng vezetesevel a Kinal Kommunista Part Kézpon- Ui vivehetetionnek mindsitette a Marx-i~—Lenini reskedelmet. Deng nyugdijazia az 6reg. marxista tabor- nokekat nologial @s katonal szakeértéxet kert és kapott az USA- tol. Nvugat-Eurdépatol a Japantol. A NUK, Politikusaink altal fel nem ismert és ki nem nalt sverenesénk, begy Kina vezeté réetege, a kinal in fellgencia és a kinal atlagember is tud a magyarsagrol. Tudjak, heey a himok leszarmazottai monturijak. hesy onnan, Azsiabel szarmazunk. Tuddsa- ix faglalxognok a magvarsag tortenelmevel és még neépi zonenket is rokon-zeaenek tartjak. Felmeril evert a kerdés: nem kellene-e emigracignak kapeselatakat kiépiteni KRinaval, keso? Nem uo nomecti a nemueti ainig nem valna-e erdemes ect a rokonsagot” emigracionak? A budapest] -— szdarmazasilag is idegen — babpoli- || cuviill tivallenek | Phusek oa hana ellen. Az olahok Kinatel ratiegé gazdaikkal Magyromun’” 65 ag ligv. — a kingl kapesolatok megszervezésének az t- gve. —~ a magyar emigracio elsdé szdimu [eluduta kelle- ne, hogy legyven! Csulkay Attila ‘ket maganf i(Veli bég fiirddje), inek egy része ma is mlikédik. Kézvetlen kézelében még | harom, azdta teljesen elpusztult fiirdé mukddélt a Szem- | lé-hegy tévében. A mai Lukacs Gydogyfiirdé helyén allt | ia Bartuhane degirmene ilidzsaszi (a Léportmalom sze- | | rajanak fiirddje). fiird6) is, amelynek hararajat a medencével még 1837-_ oes. la rajengastol az mint 100 millid | A mészké- és dolomittombdket ezek a tektonikus | mozgasok dsszetéredezték, és amikor mar nem boritotta | d6ket tenger, a beszivargd csapadéekviz — a talaj mikro- ‘mellett ma is e gy térdkés fiirdérom lathaté. Ez a voll | hogy elutas | eredetti. kdzombosserct. azaz a | kédzete Po op § ai qrog _ | hat ey : : ; | . . . ea — . kozetekbe szivarog le tel “|ték, és az egykori Kakas-kapu mellé épitették a leszivargé|° hidegebb viz nyomasa felszall6 mozgasra kényszeriti aj as _jja szinten fogad vendegeket jben a térségben a legmagasabb és |esapadékatlag 800—550 mm _ koz6tt valtozik. kéziil négy még ma is mitkédik, a Csaszar, a Ki- Si tényezdje 10-25 szazaléek kézétt valtozik. lékos — szintén atlagos’ — jmintegy 196 millid m3 beszivargd csapadékra szdmitha- Itunk évente. thiszen a lefelyas méterro | méterre vallozik. a lejio meo- hanem foe | a veg: | | sebb javaslat erkezelt a bizottsaghoz. Ezek a isokat segitenek abban. dzottsaga hivatalosan szakitott és nyilvanosan hasz- |, fair play dii odaitélesérél déntgit param fair play dil odaiteleseral dontoit. tanokat. | air play diy) odaiteieserol dontol Fokozatosan megengedik a kapitalista termelést és ket | tiyas Jozsef aze-t kapla meg és képzett fi atalokat aliitott a helyiixre. Teeh- | noit orszagos szabadfogasu birkézébajnoksag rohamosan moder-| Merkozesen a nizdlédé Kina térténelmileg révid idén beliil a vilag leg- | 589 vezeletl Migleczi ellen, nagvobb hatalmava fejlédve, legfontosabb tenyezdje lesz egy uj. és reméljuk igazsagosabb vilagrend kialakitasa- | | aranyérem. hasz- | yori versenyz6 es edzdje azonnal jelezte, fa meérkdzes vege elt vagyunk @8 Sza-] jlegyen a verseny. Tavaly apolnia | nemzethd koammunista | vezetol mar évek ofa fejlesztik kinal kapesolataikat. [Tez] MAGYAR, SLET ddéket, a nék pedig déltdl éjfélig. A ftirdé viz megeszi a hangot” — volt a fiirda. Veli bég és a Zold oszlop firddje A tér6ék kori Buda fiirdéiré] egy utazo angol orvos, maradt legszebb fiirdd a mai Csaszar A legnagyobb, Firdé ése volt. FEn- Itt volt a szép Kaplia ilidzsa ez volt az ligynevezett Kozinseges a Malom-té ben is hasanaltak: fiirds. (A Lukacs Gyogyfiirdével szemben, Térék- vagy Nepfiird6, amely azonban nem {6rdk kori hanem egy 1896-bdl szarmazo neomor ulanzat.) A térékék a mai Lukaes-fiirdé forrdsainak agyagcsovekben — a budai varfalakon beliilre is elvezet- ma is mUikéd6é Horosz Kapusau ilidzsaszit (a Kakas-kapu ftirdé- a Kirdly fiird6é ését. neve ivy szeraja- ma is. Egykori hangzolt:Debbaghane iidzsaszi (a Timartetep inak fiirdéje) volt. Mikor apadnak el? A féld mélyeben .,ingyen” felmelegitett asvanyokat oldani képes, OS az mg hevizel 18 Jelenleg napi 50 ezer ez évi szini mészké- és dolomilrétegek, amelyek a budai hévi- zeket taplald csapadék ..viggylijidjenek” tekintheték. [cb- legalacsonyabb evi egy atla- gos, 675 mm-es évi csapadékkal sazdmolva ez évi 256 millié m3 esévizet jelent. A térség ugynevezelt lefolyd- 17 szaza- lefolyassal szamolva tehat (Termeszetesen ez nagyon durva beeslss, redekségetGl, a talaj és a kdézet mondségelél, a parol- gastol és a tektonikai repedéscktél fliggden!) Mindeh- hez tudni kell meg. hogy a beszivargo vizmennyiseghbdl | jnemesak a budapest! hévigforrasok és kutak taplalkoz- forrasok és kutak, plilések forrasal, ij szi- nak, hanem a hideg karsztvizet ado valamint a Budai-hegyseg kornyéki tele kutjal is. Ezért minden uj hévizforras- foglalast, vattyuk beallifasat gondos vizféldtani vizsgalatoknak és | ibeesléseknek kell | jtermészet néhany szaz év mulva eggel es deélelott latogattak a fur-}ay éyezredeken at sziinteleniil és womens | deKAt e tertilettal. megeléznic, ha azt akarjuk, bodkeztien osztott ajan- Dr. ‘Tozsa Istvan A magyar sajié hazdban Kapalyag Imre. magukra a kozvélemény figyelmet. Dr. fair play bizottsag elnéke drémmel dllapitotfa meg act. hogy a szokottnal joval tobb és minésegileg is eértéke- jo peldak a sportszertiség minél merkdzéseket. A bizot hogy kabh athassa a versenyeket. edzoje, Rusz- tovalivi fel- dontojeben sportemberkent viselkediek, Nagy Bela mar ii:i ardany- amikor — masfél perceel tL — kiflermodoil a konvoSe. Nem birkozhatott tovabb. Migléczinek jart volna a bajnoki A seriles megallapilasakor azonban a dids- hogy felad- hogy az a birkozo és a dat, meria Migicezi Janos didsgydri mindketlen yérbet) ferenevaros] jak a mérkézést. mert dgy lattak helyesnes. Pyversenyz6 legven a bajnok, aki ezt a cimet a ssdavegen |. i kierdemelte. a Vigievi SC mroforesonak sportag khoreiben. hegy nemesa is rendszeresen Kisegcit amire csak saliksese van Csepregi Gyorgy, var senyzaje arrol ismert oa pesapatiarsait, hanem ellenfelcit alkairesszel, hajoval, motorral, paz illetének. Csepreginek az a fontos. hogy teljes ériesd | tabbi kardit Kevtese Jagas lia |: jojat javitotta meg sajat alkatrészeivel. Anglidban Feil | Janost segitette nemzctxdzi sikerhez. mas versenyen hia jot. adott kélesén osztrak es NDK-beli ellenfelénes, Martonos! Béla és Schmidinger Béla azét kapott | dijat. mert ak kellen nem oa gvézelemiek. hanem a bal larsiassagnak tulajdonifotiak jelentOseget. Az orsvagys- re diakak meyer talalkazole an a ae alas, mut a Bye | sépai intézet cs ‘apatanak agjal. oa “cal eit feladl taka versenyl, hogy egy serult cllenfeltiket orvoesi scgilseshey | juttassak. fontos tarsa- | dalmi szerepet is betdltétt, hiszen a politikal kerdések | | megvitatasdnak egyik féruma volt. Az oszman fdembe- | |rek is szivesen vilattak meg bizalmas politikal kérdése- iirdékben és még a tandcskozétermeikben is | | voltak eee szokékutak a hallgatozd kemek elleni | | védekezésiil. ,,A | harembe kényszeritett t6rék nék szdmara a tarsadalmi | érintkezésnek szinte az egyetlen leheldésége és szintere tartottak. A | valamint két térék torténetiro, Eviija | jakikor is hatelmas anyagsrdél lehatne szdbni. ivé eszméket, a Veli bej ilidzsaszi | (Kupolas- |: vizel — | 4 ag Fieximielie dogmakiac, A‘laésfogialasa a rendithetetlen hit Istenben, t6retlen | | bizerc zalom a let minden sikjdan egyre emelkedettebb formaba * e # ee ee ee ke s ad et ; z jul. A mai Rae Gyogyfiirdé térék kori elédjének harara- | pegécyen imélyen keadédd, gyogyhatdsava vall vizet nem thasznalhatjuk fel mértékteleniil, djabb és ujabb szivaty-| jtyuk igéenybevételével. | fogvasztanak’' a budapest! flirddk. fmd-t jelent. Koériilbeliil 350 km3-t tesaznek ki azuk a fel- millio | fad fejlddve egosz hogy a | ne vonja meg vegieg | QZ ujpsiy. }iro-szévetseg f[6litkdrhelyettese hazigazdaként készéntot- | te mindazokat a sportemberekel, ben kiemelkedéen sportszerli esclekedeteikkel hiviak fel] Kamuti Jend, a | Erdekességek a NAGEY ILAGB ine | Sas lralalt New York egyik kuka-| | jaban Camille Arena 36 éves éves koraban, Kaliforniaban akik a omult esztendé- Pesaladanya. Ire a sird kisfidt, ‘ szemetet akart zen aj Vitte, Anthony nevet adta neki és pagalta. Konferenciakat tar- értesitette a Utana hogy Time) > ftelt bontani. THES fdes halalahog. pontjahan az aruhaz clott ta- | phine) _ it rel Szerkeszti: AMAGYAR ELET MUNKAKOZOSSEGE Gre Toa skelee Tons bebe SiTaTas Postacim: P.O. Box 11027 Cleveland, Ohio 44] | 1 ae ay he tt, pe on: “ae ae aa we wee we - -~ “wey we ae eee Sey Se insane ee ,, ty font ae ey Sad ‘ee ae = - ee a” ‘— ~_ ‘a Rall ‘ie Dead ~ Pe si Sma titcen ti Be aatibacakl Fea enc aiteree carling at ol ; “a anne ae ae Harmine eve halt meg Pierre Teilhard de Chardin S. J. Korunk legnagyobb gondolkoddi kézé tartozott. Nagy- ‘sgagat igazaban még nem sikeriilt kelléképpen felmérni, | baw szamos jelenség ara anged mutatni, hogy ez a mun- | |}ka (noha 30 éve fart) elkezdédétt. Hozedérték egész soma fogalatkozik azzal, magabagyujlgu, megnemesitett és itthazyott. Ha esx az irasck mennyiségét vennénk figyelembe, elgondolasokat vizsgalva negy @z, ami rankmeradt ezekben a munkakban, de a Munkdi Mivei vioevisszhangot vallottak ki, fatia joboan, lolkoznek vele, igen széles skalan. Megtalalhato benniik elutasitasig mindenféle magatartas. Igy még ‘mkabb kittinkk, eszmeim mind ankie’, akar az elfogadasban, akar ugy, Minsig alasfora’d ember volt. nem alkalnazatt szellemi erdszakot. Irasait nem Csupan ,dattatni akart’’. ask or wnoez emberben. Nala ez az istenhit és emberbi- méginkabb felfokozza leg- fertesabb, legegyedibb tulajdonsagukat. Szintézisében pedig az Isten .meéginxabb’’ Isten lesz, az ember pe- dig méginkdbb ember .éssze nem keveredve, de szétva- inszthatathanul’. Ugy latja, hogy a ..Teremlé Egyestilés” hatarozott iranyt kéveté ..mun- Az emberi ugy, hovy megbarija és i iNew York gondola olvasats ie 1959.) ¢. mivebol. Fethivia a hyve met. hogy a vilag igen tudatos bir- mba ve'eenez uj kézelibésre, uj f. Az tj mddszer fenemenslagia és \hiiper fizika’’. ti a fenomenologia az a meta tudemany”. amely dsz- seo Ob a szaktudgmanyekat, a béleseletet es teoldgiat. hogy valgki a vilagegylemrél altalanos ‘mezést onajtara esinalni, s mar ha azt Lele ation, mee yes @ 8 a las cst ke lene, _—_ te ha jobban odafigyelnek, ‘azannal latni hogy ez namo ometa-, haneen htiper fizika™. Teilhard szerint ez evolicid kozmikus, egasz ‘jedé folvamat. az egyre inkdbb egységestild és szellam) an lentrél az OQmega-pontig. lehet, es. Kife sze"emi, € % Eszmei Iezt az ufat felyeenatossag és megszakitottsag jellem- ai. UVgvanscz a folyamat. de megszaksifoltisagok mennek egbe. Ket megy megszouiictsagat figyelhetiink meg: az SY TREN: Wagy-vagy Aldas vagy atok, loboge lélek, forre szavak, zugo vizesés vagyok, nem szelid patak. Magam vajok magamnak medret, eremben liizes vér remeg, vegletek kozt lebegek. Szadimon a szo nem simogat halk lehelet: esak aldas vagy NEGYES atok lehet! (,.Vasvirag’) Néhanynapos esecsemdt,o} Nehany napja, h jamin Gayclord Hauser, 89 i] - Akkor vette ész-| meghalt Oo volt a reszelt amidon Nene @pa fellalaloja A A tart) ia réla a fama. Gasztro- | reeeeETOe a kionteni, haromkilos gevermeket haza- megetelle, a Joseph nomus volt, az egészseges tAplalkozas tudomanyat pro- renddérséget. | tott. cikkeket. konyveket irt. felelosségre vontak.'A vegetarianizmus — egvik miert — keslekedett. | mogal lapitajanak — tekintik. (Le Figaro) ' Gazszivargas miatt a ht res londoni teret. a Picea- dilly Cireust teljesen fel kel- hegyv a rabba- veszelvet omegelozzek, (The Dally Mai) | Kivonas helvet valasz- tatt cay Ivoni csavargo eson- A varos koz- Ane hana manyar salami, : sue Inti egy bevasarlokocsif. Ab- ba gH bele oa nepyveneves esolaké. Négy baratja itt ta- lalla meg. Eltoltak a kozeli. mentoallomashog. abol azon- Phan mar csak a beallt halalt vallapitattak meg. (le Dau- ae leveland, Ohio, “PBL S41 53u = | 771-9525 one mas fete. iijak, de foglatkozi kell vele! Nem tiri a Ugyan-| . | himnusz2 | amelynek | .anyag szivébe", jelense eg den emberi sziv, moédszerre van sziik-] |. ere ae ~ lelsosorban nem filozdfiailag koézelitette meg a problé- , meghosszabbitva’ fhiva a figyelmet a fizika alattira — s tulira. vilagra | nem | valdsdgnok tér-idé beli alakuldsa | ? | femjelzett | vashao, nrert rene. | élet Kiemelkedését és a reflexiéra képes tudat megijele- | nését. Mindkét ,/kritikus pont" egy-egy lépeséfok az emel- kedén. Igy az ember az embereléttib6l szanmazik, de itébb anndl. Ezert van igazuk azoknak, akik azi mond- hogy ele- | jak, az ember a legtranszcendensebb lény a természet- | mezzelk, megérizzeék aal az dréxséget, amelyet 74 év alatt | 7 | ee fudniitik —-, hogy az ember egy fokkal tébb az dllali : for k i naknal,. A benniik le. | @tiuk, hogy imanyitasa egyre inkabb az ember kezébe pedig roeppant) (or 7 |java, E munka pedig felhatalmazza az embert a felelés | to ¥. ¥ i 3 a, Pe AE ver | gee © aft 2 ny in) : ae al ary . cn me x . he imegvaldsitds feleléssége talan még ennél is nagyobb. | bevekenységre €s feljogositja a bizalomra a vilag és egy ben. Ugyan e miatt éarthet6 a materialistak allitasa, — A fejlédes megfordithatathan. Ugyanakkor megy al: igy lesz a fejlddés az amber tudatos munka- ~“ ésszefogasra van szikseg mindentajta ember k6- | 26it, hogy tegyézhetéve legyen az, ami ma mindeniitt meg- ezi mi sem miu-| mint az, hogy konyvek, cikkek ezrei fog-| yg miatt. Vilagunkban e térekvések egyes jelei mutat- talalhaié, a nyuglalansag és aggodalom a bizonytalan j6- koznak, az emberiség soha eddig nem tapasztalt ilyen- . oy jmeéntékii igazsdgossag, igazsag vagydban. emit mega Teilhard mondott ,,az en] A valodi egységet a kozés vagyon tal és felett, de ve- le egyiitt, a saeretel teremli meg. Teilhard misaticlamusat tarja elénk A mindenség (Sao Paulo 1970.) Aszketikajat pedig ,,Az is- teni milid’’ (New York, 1960.) vilagdt ismerhetjiik meg. Kifejti, hagy a ma sziileté emberiségben tulajdonképpen az Ige folytatja szileléseének vaégnélkili mitkddését, mely- iben egyenként is személyes részt vallalulnk. .,Az életet azert szeretam olyan szenvedélyesen, mert kézremikdd- jhetek egy valosag kialakitasaban, amely maradandobb Fmint énmagam.” (Mise a vilag felett, Parizs 1965.) Elenallhatatlanul kutatla a vilagegyetem ,,szévetét”, mi is mintai vagyunk. Ezért szallt le az amelyben off dobog valamiképp min- -- ahogyan kisebb irasait tartalmazd munkajaban (Az emberi energia, Parizs 1962.) errdél xe #8 meggydzodhel tink, A nagyszerti termeészttudds, paleontologus, biologus, metafizikal teremtett mintegy fel * malkat, bar ugy tdnik, ’ ‘korunk tudomanyos kutalasat, Teillhard ardame, hogy ramutatott arra; a metafizi- | ka es tudamany, a tudomany és a vallas kézétt kapeso- min‘ha meg akannd végig magyaraz- lat van. A kapesolat pedig végelemzésben, az ,,Emberi Pos yy eee tS |jealenseg”’. Jelenség... Korunkban, maga Teilhard is jelenség lett. Nevével un, Teilhard-tavsasagok ‘kutatjak, elemzik munkassagat az egész vildgon. E tevékenységekbdl kiol- hogy a Teilhard-i gondolat mélyrehato valloza- sok eldsegitésé célozza ugy az egyéni, mint a kézdssegi életben. Uj} eréket mozgosil az ,.ecy: koru dnalldsag felé. Mi, magyarok szerencsések vagyunk otthon és itt, kivalé Teilhardt-kutatoink vannak, akiknek for- ditasain, kommentarain dt szinte egészben elérhetok Teil- hard munkai, gondolatai. Kéziiliik a legkivalébbak a Budapesten ¢16 Golen Ka- raty, Sao Paulo-ban Rezek Raman, Romdban Szabo Fe- ségesiiias’ es meégis nagy- Kormon Jdézsef S. J. Bodnar A. Lajos es Fia LOUIS A. BODNAR and SON TEMETKEZESI INTEZETE: 3929 Lorain Avenue Cleveland, Ohlo 44113 Telefon: ” 631-3075 ogy Ben- | } Kapossy Hungarian Radio Broadcasting 3 ‘We are proud {o announce that W.C.P.N. FM Radio on: +90.3 wavelength, every Sunday from 11 a.m. to 12 p.m. } Swill broadcast In Hungarian and English the latest; Snews and most recent events, concerning the foreign ‘and community news. Cultivate and foster the Hunga- rian culture by listening to our broadcasts! PCE fe SUE A magyar kultdra szolgalataban A Kapossy magyar radié minden vasdrnap délelétt 11-2 iol 12 éraig, a 90,3 FM hullamhosszon magyar esemé- = nyekrol — magyar és angol nyelven — kézvetit hireket. 2 Apolja a inched kultrdt! Nallgassa addsainkat! == se ant nA eI 23 pated , neg AUB Tébb mint 50 éve szolgalja Cleveland és kirnyéke magyarsagat Groger Travel Bureau Ha utazni akar Magvarorszagra, vagy ki akarja hozatni a hozzatartozdit forduljon bizalommal hozzank. FRIEDMAN MARCEL 251 The Old Arcade 401 Euclid Avenne Cleveland, Ohio 44114 Telefon: (216) 621-6036