| Mée jonni fog, meg jonni kell, Egy jobb hor, mely utan Pauleco imddsig epedez Saeey Trek ah pnd, ISIE LAE AALS ARERR tye AAT: AEE: SMA A A Vordsmar ty Edited and Published at —_ Szerkeszti : KENESEL F. LASZL6 362 Bathurst St., Toronto 4 évfolyam 8 szam. Ara i A SZOMORU VALGOSAG i Kezdettol foeva felhivtuk olvasdink figyel- A Toronto Magyar Hazban tirténé eseményekrél mar | ™ét arra, hogy a berlini konferenciatel meg irtunk e lap hasabjain. Akkor hiven lapunk célkitiizéseihez, | 4 legoptimistabbak sem varhatnak pozitiv e- ar tt igyekeztiink a szembenallé felek kéz6tt a békességet helyre-| allifani, s nem rajtunk mulott, hogy ez nem sikeriilt. Azéta majdnem ery év mult el és ez az id6 nem volt elég, hogy helyrealljon a béke, megsziinjék az egymas bemocskolisa és megkezdédjék az épité munka, gredhet. Molotov javaslatara a berlini konferencia | estitorte ékdn, februdr 18-an hat heti tandcs- _ — es | _ ‘kozdis utdn végetér. Nemesak, hogy egyet- Ki az, kik allnak utjaban annak, hogy ez a jobb sorsra|joeneoy kérdésben sem tudtak megegyezni, hivatott egyestilet betolthesse azt a szerepet, amit megterem-| janem a kelet és nyugat kézdtti tir ma ‘széle- téi szdintak neki? A valaszt ma mar nem nehéz megadni, mert: sob} mint a konferencia elétt. Az az ered- Toronto evész magyarsiga tudja, hogy a Magyar Hazban be- ra kévetkezett szomoru allapotokért legfékeppen a jelenlegi ve-jminden egves vezeté férfia ldtja, hogy a zetéség hibaztathaté. Ez a kis esoport alapszabalyellenesen | meceevezést nem konferenciakon, hanem tartia kezében a vezetést és mindenkit ‘Klildéz onnan, aki! ‘félénves feeryveres eré és a politikal inicia- |! | | | in | ott épité szellemii munkal, illetve a régi és ujkanadas magy: a tiva atidn kell keresni, Amig az vonban ez rok kézstti testvéri Osszefogast hirdeti. meg valésul, sajnos wiabb szenvedések soro- 1952-ben a Torontoi Magyar Haznak kézel 400 Fizets Zar var a szeronesétien Magyarorszagra is, tagja és majdnem ennyi partolé tagja volt, akik a legjohb,S nagyon valdészint, hogy a vasfiiggény mé- titon vollak ahhoz, hagy rendes tagokka valianak. A jelenle-) | mitt élé honfitarsaink sorsa a kézvetlen j6- ci Marvar Haz tamiainak a szama allie tébb [40-nél és exek-! ivében még romlani fog. nek is legalabh fele ellenscenvvel viseltetik a mai vezetéseg, | Macyarorszim helvazetére nézve a dénté illetve annak legtébh taejaval szemben. ikérdés, amely a berlini konferencia utols6é Lapunk hasdbjain mar nem eryszer dicsértiik meg azt [ontiak xént szerepelt, az osztraék Allamszer- a szép, énité szellemé munkét, amelyet Delhihen, Wellandon, | 70d@s aldirasa volt. A haborut kéveté fegy- SOR DALE ELLE! ELLE RBG C GHD Oshawan és mindeniitt, ahol naryobh Ilekszamban élnek ma- versziinet, illetve a potsdami konferencia sze- : avarok, testvéri szeretettel végeznek. Doigomak és fejlesz- rint Ausatriat a négy gyéates. nagyhatalon: =X tik otthonaikat, egyestileteiiet, régiek és ujak egyariant. A kézésen szallta meg addig i is, amiga fiigget- mesterségesen emelt valaszfalak ma mér a legtébb helyen;!en Austria és a nagyhatalmak kézétt k6- leomlottak, mert a kiézis Edesanyank, sziil6foldiink iranti sze-| jtendo allamszerzédés pontosan — koriilirja retet megtalilta az egymias szivéhez vezeté titat. Austria kiilpolitikai helyzetét. A tényleges Egyediil a Torontoi Magyar Haz, az, ahol e szeretet he-| Katonai megszallas ma mar esak o oros%, résZ- lyett még mindig a cyiilélet honol. Mindazok, akik nem isme-| rol all fenn, a nyugati hatalmak esak formé- rik ez egyesiiletnek a kulisszatitkait, jogeal kérdezhetik, mi! is croket tartanak fenn a sajat 26ndikhan, ennek az oka? Kinek all érdekéhen, hogy a magyar szét, a! Ausztria kézigazgatisa fiiggetlen osztrak magyar kulturat és hagyoméinyvokat dpolé egyesiilet helyett | hatésAzok itjan torténik, akiknek intézkedé- Ss + rt — a S FY . S aaaaaaaal £. vA ey ea Res SE SS oo a Torontoi Magyar Haz ma egy kis kézkereseti tarsasig iiz- seit exiddszerint — méx az oroszok sem befolvasolhatiak, Maedt az Allamszerzidést leti vallalkozdsava siilvedt? wai A magyar balsors kizel negyven év é6ta rugja, fapossa, | azonb an, me Ausatrianak teljesen fiireet- szérja széjjel szerte a vildgon a magyarsag szdzezreit. Ezek | en letet biztosit -. nyilvan a ny ugati olda- a szazezrek, mint idegen orszigok megtiirtjei, kivert kutya lon — az oroszok ¢ a mal nape sem irtak ala, médiira tengették életiiket és csak a masodik vildghaboru | az ezzcl meghizott kiilén bizottsag mdr é- utdni kdosz, amely megzavarta az Ujvilag orszdgainak is azi* vek ota nem filésezik, _ _ életrendjét, hozott szimukra enyhiilést, emberségesebb éle-| Az osztrak allamszeraddés sarkalatos tet. Uy ldiszik azonban, horv az a témérdek “ Jay’, a sok el- : pontja az, hogy annak alaivasa utan 90 na- hullajtott kénny és szenvedés sem volt elég sokaknak ahhoy, | ‘pon beliil minden orosz haderének ki Kell VO- hory kidlie sziviikhél a haracot és ey ililetet sajat fejtestvé- nulnia nemesak Auszatridbdl, hanem Magyar- reik trant, Sok ostoha még ma sem ébredt arra, hoey haa vi- FERPA CALS AAA AA, NROOABBE ANAL dO Ei hd# lag minden maevarja ésszefogna, akkor is kevesek volnink, HAROM RAN YARDUTATS [hantek, amelvre banvakuta- pot, s maiaz eredmény ah ete: “ye ¥ LER SeE weir ayroinat fedte » RANT a they ; ee ERAS SF : voy lye ; fe mR ‘ a ke ahhoz, hogy leg) lrjuk azokat, akik tonkretették oe a BRAD RENCat te aa JOx rukat nen mf _ hows n pero “ me paren 8 szony fennmarad a nyueati hatalmak és a szovietblokk ké- £3 8 wary ¥ - #8 st Die a ed eer s Px ¥E i uF , ‘eg a x ‘ : © its 4eyy ¥ é te 7 . y s x y ry { £ Pe : rabsieha dintitték sziiléfeldiinket és kf ma is tovabh dol- | SZE i int} wey oa kirmyéken mar t6bb, mi millio dollar €r- tt aroegleyn tovabbi ne haveleat for beépiteni a bizottmany- goznak azon, hogy a magyar nép véglegesen eltiinjén a Duna-| Roy Barker asztalos, Willl-| mas prosnectorok | s kutattak tékil reszvény boldog tulajdo-| ‘redményt, mert az alapveté kérdésekben a ‘dolog természeténél fogva egyik fél sem en- mény mindenesetre meevan, hogy « nyugat 10 Cent. (orszigokban (papirforma szerint) az orosz haderé csupain “az Ausztridt megszall6é had- -er6 utvonaldnak biztositasa’” céljabel tart- ~haté fenn. ‘via kérdése tare evalasara keriilt a sor, a nyu- ~ gati hatalmak jdindulatuk hangsulyozdisa cél- jabol minden részletkérdésben hajlanddok —voltak clfogadni az orosz tervezetet is, esak- hogy a szerzédés végre aldirhaté lerven. Ezt a2 allAspontot tAmogatta Fiel osztrak kan- -eellar is, aki. a konferencidn szintén meyje- lent. Molotov azonban kijelentette, hory a- kdir van Allamszerzidés, akdr nem, az oresz -esapatok nem fognak kivonulni, Miutan sza-|jénésre terveket dolgoztak ki nemesak a varhaté események- van fortdk, hogy 6 volt a potsdami egyes- tmény és a fegyversatinet oevik aldiréja, a- ae — fipikus mddon — oda médositot- ta, hogy az orosz esapatok addi maradnak | Ausatria Al pan _ (es NM lagyarorsziigon) amis re Mint tu ul ke oy tind ¢ o vy 1ee As “Calendas”’ — ne pgyarul schananjdie —- val hal asmtist jelen-| _orszigrél és Romaniabdl is, mert ezekben az) Most, hogy a berlini konferencian Auszt- | tene, — Febrndr 17-6n Molotov —~esuital a. Wasfiigeginy mégbtti propaennda e6lj ara oda mdédositotta javaslatat, hogy a ak Ausabridban, s azulan majd egy Use youferoncia hatdrozza mep a kivoh lés, — az elndki sgéket e Ifoglalé Bidault pe- dig azt Javasolta, hogy a konferencia mond. ia ki hatarozatilag, hoey az osztrak kérdés- ben megegyezésre nines kilts, e. x = * e eo: e 4 4 ; 4 apy era. 7 8 ef a = re MG farténhetik meg exutan ? Nyilvanve ix | iellemd SIF: aisdjanak volt aL hazi | papja” it a Aszosemlékd lova valt, hogy addig nem Iehet megeryeani, 1 JOR iM an ami¢ a nyugatiak nem sokszovosan erdseb-| |nevess olvasé, vagy sir}. — Himler Marton veie a “Szabad mt bek. mint a szoviet, Alaposan remélhetjik, Magyarorszig hangja”-nak protestins hangja. Alkoholistak, howy ezutin a lecke utén sokk: 1 fokonotte bh ysebmetsz6k, vésdri kardnyelék és ledér lednyok egészitik mértékben indul mee nvue thon a kiizdelem | ki az egviittest, amelynek az lenne a hivatdsa, hogy a szabad a kommunizmus minden kiilsd és belsé hadal- isa ellen. Taldn nekiink, nvugaton é16 ma- evaroknak is Jehet ebben valami résztink, mere hiszen ne eee el, nny : Magyar ror oan az eeéss Dunamedeneeral Ly és erésg Kdsépeurépar él Van SZ. PE PPAR AAA ARA AR BAE HAAKA BAAS AA MAM Ry medencéhol. A Torontoi Maeyar Haz hdrom, vagy néev prim | Dawidovich flirésztelep-' nikkel utin, 9 napie kellett nasa, Ay tevben ag a leekti-: hegediise talan nem is gonoszsighdl, csak hatalomféltésbal felligyels és John Forter auto varniuk, an elvakultsaghol, le jen ‘atia azt az eevesiiletet, amit a toronto! eed magvarok annvi aldozatkészséggel, sokszor szajuktal elvont |” centieikkel épitettek. Epitették pedir azéert. hoy otthonunk | lerven, ahol vasdrnap délutanonként pipazas kézben elka are) tvazhatnak, billidrdezhatnak, vagy kénnyes szemmel hallgat-, “eres skedé a Fort Willam ko-. hoy a kutatasi then fekvt dserdében egy sajat neviikr ivéletlen kévetkestében rend- sazcreneséjtikre i Ikiviil waedage rég-leletre buk- sasde elmulasrfotta a 30 na- jorot Jehet-e Stleict Forster kisfdAnak is-: eldjegveani, kolakonyvebal vettek, amely~: # a masik tay. ben az a merriervaés volt. pdcids szemponthal jel lentOs helvein ugynevezctt “Titoista” és hogy Fort, Willamtol eszakra “Trozkkysta” meg “nemzeti kommunista”™ szervezeteket Al- -valésziniiler rezelofordulasok- | ya Jehet szamitani. hatisk a magyar dalt, muzsikat ; amely oromet . kedves visp-| kéré, de ex zy] nfl my elmezicts szoval is fordul azok hoz, akik ee | ee szaemlékezést hozett az oly sok szenvedést és vihart Atélt;/ sem latva tov vibb ax OF ruknil, esetleg akaratukon kiviil is, 1, E HET. E KOMMU NISTA sziviikhe. viselkedésiikkel az ellenseg malmara hajt jak Nos. ezeket a magvarokat zartak ki abbél a hazhol, amit | kizarélag a holsevistaknak, szilohazank rablartéinak, iletve ék énitettek, Keseriiségtél kénnyes szemekkel jottek el] ide. evek Kanadaban 6 fizetett cinkosainak az érdeke, hogy 2 1; hozzim a szerkesztéséghe, elmondani baiukat, fajdalmukat. heestiletes magyar Osszefogas helyett a gyiilélet bontsa meg joy Nern ujkanadasok tehat, akik panaszkodn nak, hogy kivdr tak Sorainkat, Aki eg ellen a torekveés ellen nem hareol, sot visel- | vel, haey hid Tat ket, —- bar joggal tehetnék 6k is — hanem régiek, a sorstir- kedésével segiti azt, az a sokat szenvedett, megprobaltataso- tayjai kéztil, me rt 4 Garlandot, | ‘kon dtment meevarsignak az ellenségévé valk. Az ellenség- oz angel kommunis y part k gel pedig nem szahad, s nem is lehet keztytis kézzel banni.Aki nevezte a Nyuge! sane ai fyue a holsevizmus szexerét tolja, akar otthon, akar itt kint, az, kommunista Live nem csak Magyarorszagnak, de Kanadanak is ellensére. Ezeknek a corsa pedig elohh-utohb bértén, hazateloncolas, sak. akik a Magyar Hazat megalmodtak, megvették vagy, felénitették. Az angol hatésagok, a hirésdg, mar marasz-. talé iféletet mondott a jelenlegi vezetdsée felett azzal, hogy kitelezte Gket, hogy minden kizart tagot vissza kell venni. Ha valohan hivatésuk magaslatdin alltak volna, levonhattak volna az ilélethé] a konzekvencidkat és le kellett volna k6- s7innidk. Nem tették. Igy aztin nem lehet azon csodalkozni, hogy a kizart tagok még biroi eléetétel utan sem voltak haj- landék abba a Magvar Hazba visszamenni, ahol tovabbra is avok a vezeték. akik veliik szemben a jogtalansagot elkévet- ték. Ezek a beesiiletiikben megsértett magyarok kovetelik .. és joggal — hogy az alapszahalyt semmibe sem vevd, dik- tatorikus hatalommal mik6dé vezetéség azonnal mondjon le és tartsanak a demokratikus elveknek meefelel6 valasztasn- kat. Eevébként ezt nem esak a . kiviilallok kévetelik, hanem a jelenlegi tagsag jelentos része is, heleértve a vezeldség nem ery tagjat, akik hivei a megbékiilésnek. Az elndk, a titkdr és még egy-ket kontras azonban ragaszkodnak a hatalmuk- hoz és szépszerével nem hajlandok lemondani. E sorok irédja vagy pusztulas lesz. hirdetni a magyar dsszefogast és élniakarast. Lo a nee aan eee at ae eT rG UOT EMA ea eAAAAARAMMMAAAAnanananaacaanonacacsaanadtinadaorirhicnnircrdheedetunntatbtinint Hinni sveretném, hogy a Magyar Haz vezetdl is tudata- ban vannak mindezeknek. Es ezért, szépen, csendesen, ha-/1 rag nélkiil, a héke érdekében, de legféképp magyar érdekbdl, dtadjak a helytiket azoknak, akik majd ismét magyar szel- lemmel és tagok szaraival to10k meg a Magrar Haz termeit. Ha ez igy lesz, — és hissztik, hogy igy lest ~ akkor a ba- beli nyelyzavar helyelt, anit ma a Magyar Hazhan a hét}‘ minden napjan talalunk, ismét csak magvar sz6tol lesz han-| a vizet, Mert AZ ANGOL CSERKESZ? env! He 7 14 PRS Paul CG yy, a s7ovet scar v4. A eserkészezivetség indi- het eervarerre cser oeg fs As kommunista i's. & at tes: wie % “five yy taljes item | tennek, hazdamnek és ember- tarsaimnak tartozom.” Mar- vatnlosen Jstentagadd., Jatkozatot tett, mely szerint, Hieeen! F, Laszlo., MacCarthyt k4rhoztatja. SSE Re” Se OR SS ae et eee Létclességemet, melvekkel [s-, 2 orosz, Dessewlfy, mar 1945 elétt megszolgalta estifnevét: “vords. erof?-nak hivtak ats alckor is, 1945-t¢ 1 kendve egészen vad. o esapatok “eeyelére 1955 év verdir maradja- |! ‘pontjat.” Erre a javaslatra Dulles * nyugati | modjaré hatelmak nevében azt valaszolta, hory C7: wéde | és fmunka ‘dirsa i : nem ujabb javaslat, hanem ires s 26feesér- | Tomszor, politikal moyerydubdésct pedig legalabb hatszor ese. aay me ‘oket hallyat ki, nem cey olyan hirszerzét alkalmaz ma vie omertudt: se, Vinleswesey hooey a kutatas: : tott propaganda és felvildgosit6 munka akaddlyozdsdra. 'marxizmus, az istentagadds és az anvacelvisér szén és nemes ° Ax anrol eserkéarszivetsér miigv a kommunista ideoldgia részére, Eat a munkat fejelsz- aa" tik eryre jobban a kremlin parancsdra az emigransok sorai- do london ceapkds ened | i. keanek “elékelisdit’ jdtszani és tdrsadalmi osztély szerint fititkara.. Yorkban ery tisztes, nagymulté budapesti felekezeti iskola i | koldsa szerint serki sem le. zetéi és bardti koriik. Azokban a napokban, mikor minden A eserkész a novetkezo es. rilysagot szovjet néztarsasagg@a gyalaz6 “koéztarsasdgi tér- iményt, pezsgé és cigdany mellett, frakkban és estélyi ruhdban | pedi¢ a kommunista nart hi- | Garland, Moszkvabél kapott | itt a szabad vilagban kerestek. Hanem abbél a pénzbdl, amit lutasitasdhoz hiven, megta-| | 1945-t6] 48-49-ig a haldoklé, ezer sebbdl vérzé Magyaror- g0s a sok vihart atélt College Streeti haz. Es tudjuk, hogv gadta- eserkészjelvé énve vi isz- | svg testébdl szivtak ki mohé piécak médj4n — és azutan a pir éven beliil a mai helyiségek majd kicsinek fognak bizo- szaszolgaltatasat és egyik lon-, |pénzzel egyiitt nyugatra menekiiltek. Az ember a bérénél és nyulni és uj, a maindl kétszerte nagyobh Magyar Haz fogia doni kommunista japban nvi-jg “valaki” a gréfnal, vagy dollarmilliomosnal kezdéd6tt ezen . 'GYARAKI G! Canada's largest Anti-Communist weekly in the ilungariin lancuag Autorized : as Second Cla ASS Mail Post Office Department Ottawa Toronto, 1954 februar 20 iL M7 EMIGRACIOBAN Wy, KEMEK A bibliai Habakukrél szoktdk azt mondani, hogy 6 volt ‘az utolsd jds, akinek minden jéslata bevalt, masok szerint a kizépkori Nostradamus jévenddlése éta nem sikeriilt senki- nek sem pontosan meglitnia a jévében térténendéket. Io sorok irdéja a vine sem szeretne sem Habakuk, sem Nostradamus szerepében feszengeni olvasdéi elétt, azért nem tesz hatdrozott kijelentéseket arra nézve, hogy az elk6- vetkezendd hénapok és évek mit fognak hozni rink, Ma- evarorszag hatdrain kivil élé magyarokra, Azonban vannak a politika- illetve térténelemesindélasnak olyan szabalyai és tdrvénvel, amelyek kéziil vagy az eryik, vagy a masik feltét- lentil bekévetkezik mindenképpen. Az elmult 37 év al latt Moszkva bolsevista politilaisal, diplomatdi és kémei mindig minden eseménysorogatra uey késztiltek el6, hoey lépésrél- wenn: Hdl, hanem az esetleges “oallenkez6 eset’’-re is. | Eppen ezért két, parhuzamos vonalon folvik és fog folyni ‘ftovabbra is a rombols, bomlaszté munk ch ay emigransok S0- -raiban. ee Moszkva legnagyohb mogelégedésére olyanok veretik'a | ‘| “Bizottmanyt " akilknek politikai, vagy erkélesi, vary eset-_ ‘le: ¢ mindkét okbdl nagyon évatosaknak kell lenniék, ktilén- ‘ben | ‘hideere teszi" &ket a bolsevizmus ide is eléré keze.— ‘Unvanez a helyzet a “Szabad Teurdpa Radia’-nal is. V ezetiie, | dig, amis Cgy “fas Zi Thury Lajos, 3 ak alldsd , irélte girbegérhe pélyafutdsdn, A rémai katolikus egyhdz ar- ‘culesapas aként aga Janosi porfesszor veaeti az egvhdzi icl- Hegti adasokat, aki a hazadrulé, istentagadd, farkastorku Ka- frolyi gréfnak, az ezeréves Magyarorszdig egyik legsététebb 918-as “Karolyi rezsim” idején. Es a protesténsok Oh — . nye entean ad magvarsdr lizenctert jullassa haza. A “Szabad ¢ ep} Bucdpa Radid” evész Nyurateur Spal beagazé “hirszerzd rosg'alva, amely a vasfiiggony méetil nvugatra menekiild sze- retro omnente r aan a szoviet reszere olor ‘ 68 ) visazajuttat) a a 82e1 ett wok « egyszertion Nostobacdumak” 6 és “howd nem artésnek" mi- nésitették azokat ag eseteket, amelvek szerintiik bolsevista ligyndkok szabotdzsinak voltak a kévetkezménvel. Arra ag esetve, haa mai fesziilt, “hiderhaborus”’ vi- be és a “Szabad urdpa Radighoz”, a komoly emigrans poli- tikai kibontakozdis és a vildg felé valamint hazafelé tranyi- i Nyugateurépaban, valamint Eszak- és Délamerika emig- litett fel az elmult évek folvaman Moszkva, amelyeknek az a hivatdsuk, hore ev emicransokkal elhitessék, hogy mara a esgzmeék, esak a jelenlew) bolsevista vezetdsége a hibds. Ag ury nevezett “radikdlis” és “liberdlis” elemeket akarjak megfog- ba férkézétt tigyndkok. Akarva, vagy akaratlanul, de minden- -képen segitségére vannak ennek a munkdnak azok, akik igye- -elvalasztani egymastél az emirracié tagjait, Nemrégen New nevél cel6térbe tolva fénves balt rendeztek a bizottmany ve- : tisztess sges magvar emigrains Mindszenty hereegprimas be- re ee dérténzésének évferduléjan husult és az ezeréves macvar ki- vény” meeszavazdsinak évforduldjat gvaszolta, azok, akik szovjet zsoldban elékészitették és eldsegitették a két ese- * * daridéztak — vajjon milyen pénzbél? Nem a tisztesséces, verejtékes munkdval szerzett centekbél és dolladrokbél, amit. Folytatésa a masodik oldalon. : ESS Re SNE Sco DOR OES