~ lakkal kérilvett, - Péntek délelatt a ‘Kreml. : ~ jobban. tetszett, sok Szép ikon, fegyverzet, diszhin- to. Csoport. esoportot er, _ Lidia bosszankodik, hogy a babeli. nyelvzavarban a felét se mondhatja el an- nak, amit szeretne. A kivilrél komor, hu- szonhatméter magas fa- szog-alaku, hatvanholdas Krem] beliilrél nem kelt. félelmetes hatast. A neo- klasszikus épilletekben a Legfelsébb_ Szovjet Ta- naes, a minisztertanacs, tébb mas hivatal székel, sok a templom, kilénb6z6 multtal és jelenleg kiil6én- - b6z6 rendeltetéssel. A tor-_ ténelmi kornyezetbol kiug- rik az a Kongresszusi Pa- Jota, ahol a partkongresz- - — szusokat a legfelsébb szov- jet iléseit és a nemzetko- zi konferenciakat tartjak. A Kreml beliil szépen par- | kositott; az uttestrél aren-— @érék sipolassal terelik el a turistakat, ha egy poten- «tat autéja kézeledik. ; A Szt. Mihaly- arkan- gyal. katedrdlisban a ca- rok bronz szarkofagjain ae __keresztek szintén fényle- nek; a nagy asufoltsagban: egy. esoportnak magyarul -- Magyaraznak. Kint oda-— lépek hozzajuk, | megle- - petéssel fordulnak felém, | --_- szakszervezeti kikilde- -_ tésben harmadik hete jar- _ - jak a ‘Szovjetunidt. Mi a oe benyomasuk?: Egy jotarta- . st su “magyar: kurtan mond- . , _ EGESZ. HETEN- ‘ezye- (2 dil dolgozom tizenharma- | dik emeleti— co . tomban. ’ ’’ Ha nem harag-— a a tenger és. hideg ke- CS je nem “lok. 7 haérom- | Ha ‘ndshol nem, denesetre, hogy bevonnak | a tarsalgasba. Az egész-— ‘bél cesak annyit értek, hogy - a valenciai kényvnapon g\ a lees : irom, »apartmen- hatérba keriil, az 2 étterem- a fegyvertarban papucsot be | nem szabad bevinni, huzunk a cipére: itt hal- i -mozodott fel a edérok min- den kinese, koronak, koro-— .nazasi ékszerek, diszolté- - nyok, Nagy Péter maga- -készitette egyszerii ruha- ja és cipdje, ami a leg-. felmenni a szobaba nines idé:a felvonok lassan mo- -zognak, el6ttiik mindig -hosszu_ sor. Az oreg. ruha- taros| minden alkalom- mal megesovalja. a fejét, mert az amerikai nagy- kabatokon nines akaszt6, nem -akasztani, tudja_ a horogra badkozik, a borravalét el- fogadja; ha- szamit ra le vagy felsegiti a. nagykabé- tot. Ebédre minden nap le- vest adnak, utana silt vagy fétt. marhahus, a maradékot felszeletelik, _$z0sszal és. tejféllel ledn- tik, s vacsorara_ strogo- nofiként felszolgaljak. Roévid utazast tesziink a » fldalattin: pontos, tisz- ta, zajtalan, kényelmes. ‘Az allomasok marvannyal és mozaikkal diszitettek, képek, szobrok tomege, a mennyezetré] — - diszitésre tigyet sem vet- nek. Sza mlaljuk ; az alloma- _sokat, hogy a mdasik vona- lon. visszajuthassunk ‘Ki- - indulé pontunkra; fent az utean megkérdezem az el- 86 -oroszt, hogyan jutunk > az ‘Ukrajna- szalléhoz, egy-. gzerre embergyiiriiben ta- laljuk magunkat, minden- ki készségesen_ magyaraz, — ‘de nem értem, mit. mon-. -ruhaakaszt6 | meg nincs. Sohasem sza- tervezésii és odivatu lampak fiiggenek, ha nem éppenséggel | esillarok. Az utasok Altalaban udvaria- sak, egy idésebb férfi fel- allt, hogy atadja helyét Mitsynek, a ki- és beszal- JAsnal. azonban tolonga- nak, lékdésédnek, sietnek, hogy” minél hamarébb a S munkahelyikén vagy ott: - hon lehessenek: a gazdag . 7 egyikbe hatvan utas fér: — a Faustot 1200 turista néz- te végig, a kézénségbél pilét minden 6tédik idegen volt. igértem A mele ane elhuzé, a ri ‘trolli- és féldalatti Allo- k ile tem, _ | szolgalatké: | ténék = kissé_ ‘szolgaiak, | ‘jolt, Kremlbe, a " Rongreseriisi : -Palotaban a Faust-ot ad-_ jak Gounod feldolgozasa- _ ban. Fel kellett éltézniink, — az oroszok komolyan. ve- szik” a. szinhazat és ope- rat, sporting, pullover, farmernadrag. nem lat-— hat6é: Mitsy fekete kises- télyiben van, én sziirke | mel-. lénnyel. J6 a helyiink, ké- a -riléttink idegen beszéd, flanel ruhat. viselek, el6ttiink harom sorban egy angol iskola névendékei, akikkel délelott mar ta lalkoztunk. | AD hatezer. {ilohelyes Kongresszusi Palota jo- beosztasu épiilet, az alagsori ruha- tarbol mindenki kénnyen : jut a helyére, (ez a dele-_ gatusok esetében fontos) a szinpad 6ridsi, a mély- vorés figgény kétoldalt huz6édik szét, a belsé fig- gony felfelé csavarodik, aljan régi szarnyas illuszt- raciohoz hasonlito felirat: Gounod — Faust. Diszle- teket, kosztiiméket, sze- repléket nagy taps fogad- ja, az akusztika, a zene- kar, az eléadas" kitiind, a . negyedik felvonasban- ae . Valpurgis: et balett ‘tokée- letes. A Szt. Bazil. katedrélis p mégétt hisz Intourist- “po ( autébusz varakozik, mind- te shasokhos igyekvo oroszo -_odavetett pillantasab6l ér- zem, hogy. nem ‘tartjak egyikik mélyen megha- ae : SS -amint a. folyosén |e. oe szembetalalkoztunk. Az | autébuszvezeték cserzett | : arcat allandéan vizsgalom a tikérben, a ‘micisapka | | kisebb- vagy nagyobb visszaesés éri, -megszolal Ponomarev elytars Moszkva- ban. Ponomarev elvtarsat a vilag-kom- munizmus iranyitasaval biztak meg a politbiiré urai. Nem az 6 hibaja, hogy a kommunizmus az ‘egeész vilagon visz- alél” fesziilten figyelnek; be- és kiszallaskor nem iid- vozlik az utasokat, legfel- _jebb visszamordulnak, ha_ elére készéniink. Az ajan- dékokat, fésiit, golyés ce. ruzat, nylonharisnyat min- denki elfogadta, beleértve a turistavezetoket. pan gromibats “4prilis 5. Délben indulunk a nemzet- kézi repiilétérre, 6tne- : gyedéras” Gt, kitélt6m az 6G). vamjegyzéket, ponto- san beirom, mennyi dol- l4rom. maradt, megint fel- sorolom dolgaim, gytri, karéra, mellékelem a be- valtasi. cédulakat és be- vasarlasi- nyugtakat: a fiatal tiszt ésszehasonlit- ja az eredetivel, mehetek. AZ utlevélvizsgalat ugyan-_ az, megint a le- és fel- mérés, kutaté tekintet, ez- -uttal a kényvbeli ellenér- zés elmarad. Atlépek az : elektronikus kapun, élesen berreg, a véréslampa vil- log: -egyenruhas n6é_ kézi- © detektorral végigmasz- — sziroz, int, hogy rendben © van. A gépen a régi hely : a vars | amint fel: szafejlédik, hanem hogy. talsok mar a | tapasztalat a marxista gazdalkodas biz- | tos esédjérél. | -Mindazonaltal, ‘Ponomarev elvtars lagy latta tavaly, amikor a recession | kifejlédében | volt, hogy itt a nagy al-. | kalom a vilagforradalom megvalosita- sara. Barhol megpattanhat egy lanc- | szem és akkor a forradalmi epidémia ‘| elénti a tébbi orszagokat is. Szerencsé- Pre, a moszkvai_ okosak még Ponoma- Prev elvtarsnal is okosabbak voltak és | | figyelmeztettek komradjaikat, hogy vi- | gyazat! — ha a kommunistak erésza- | kosan névekednek egy orszagban, azzal szemben fasiszta ellenallas- alakulhat ke OA KOMMUNISZTY cimii ‘vezeté ide-. | nagyvarosokban — de a Keresztény- | part még tartja a tébbségét. Olaszor- | szag széles katolikus népi bazisaval |- oldgiai part-folydirat érthetéen megma- cae hogy nem szabad lebecsiil- , de nem szabad tilbecsiilIni sem a | kapitalista orszagok silyos gazdasagi | helyzetét. A. -munkdsosztaly politikai | érettsége és szervezettsége még til- | alacsony, hogy a nyugati visszaesések- ‘bél gyézelmes . vilagforradalmat | indit-. | hasson el. : A végsi. fazisban kévetkezhetik esak : be. a vilagforradalom, de azt- is ‘két : ot = eee hen kell megvivni. _ egészen rendbenlévének a ps : . Ue esillan az 2 ember - munizmus 4lma. : _ KO MEGUSZOM a le egtol ott. min- _ nae ee ae ithe ca | : : . tén anyon: | oe kat és. kiséport Most értem- esak, miért : 7 4 ven lakéstulajdonos kézill : a eee tolti itt az egész sem: _ kérdés-felelet mit, hogyan: fézzek ebéd re, Valaszul L serselat re- oo ey sete be “ngyorsbeszédet”” akkor hér am a peleme ‘par r : . l. tek. Eredeti chapelit: Kor- tt ty nyékinké eZ aca shogy : rol a meg: os ot llne. » vagy a ycaudil- vA tanr i : félorat, — a aS 3 : ay ‘ésszetettebb kommu- Fiat nikaciés -szakasz kévet- | kezik. Tanacsot adnak, k hhirtelen invaziét. A pin- Csak | cérek és pineérnok fegyel- oy danak. Szerencsére felfe- mezetten é gO: i: : fame a 2. szamu trollit szik elé - _ : -aisuk. “A Fegyveres “rok pedig e egy meg: : oo | hatarozhatatlan valami, aminek inkabb a perves: van, mint ereje. Ez , volna : a Az elsé lépesében tiiadendron: part- tak fc nerokat kell talaini a kommunista Bere gattak, ki TaeyORe mit csi- a nalok. Majd a Jondoni: ire | nagy ‘Lenin: hagy” ‘étlete. ‘volt és azota até 1egmMm fis. keresik a nem-kommunista_ -partne-_ - | reket. . Eddig esupan Portugalidban’ si- ie1 a kerilt megnyergelni a Fegyveres Eré-— . ae ami _azonban | nem u lelentt magat " Valahényszor a kapitalista rendszert amelyet majd az igazi_ forradalmarok mellé- allt. | ‘szovijet esapatok is voltak, ami egyeld- | _ sitotta a k6ételéket. Lenin-féle | ;demokratikus: ‘lépesé,” ] ,,szocialista”’ | lépes6 kévet. A hadseregek kommuni- | ‘zalasa valoszinileg nehéz feladat lesz | még” Portugaliaban is, mert a tisztek | jé része nem szimpatiza] a kommunis- | ta Gonzalesékkel, maga a katonasdg | pedig tébbségében vidéki és az erésen | katolikus nevelés nyomait Cunhal nem | igen tudja eltuntetni. Hadd emlitstik meg itt a mi dicséséges 1956-os forra- dalmunkat, amelyet nem katonak kez- deményeztek, de végiilis a katonasag a Pedig ott | re Portugalidban legfeljebb Gonzalvos | vagyalma lehet. - | A _demokratikus”’ lépesé- fenyegeti | még Olaszorsz4got is, ahol a kommu- |— nista part régebb éta igyekszik koali- | ciét teremteni a Keresztény Parttal, amely azonban eddig mindig visszauta- | A mostani kérzeti | valasztasokon a kommunisték megné- velték szavazataik szamat — féleg a szemben nehéz lesz a. kommunistakat | réerészakolni az orsz4gos” politikara, aL bar kétségtelen, hogy Berlinguer, a | partvezér minden kommunista rondk | kéziil a legpolgaribb gondolkodasu, aki | - meglehetésen ‘tavoltartja partjatol a | Szovietet. | a A ,demokratikus”” lépesé megvalési- } tasa is nagyon nehéznek latszik, de ki- | ‘Jonésen az a ,,szocidlista”’ lépcséé. Po _Eurépa kommunista partjai mind-| . megannyian mas és m4s kommuniz-| _ must akarnak. Olyant, ami a sajator-| -szaguk politikai elgondolasdhoz legké,) zelebb All és ez 6nmagaban kizdrja a | moszkovita kommunizmus terjedését. | De a kommunizmust kizdrja_ azata-[ yp Dasetalat is, hogy. az pcurepal, kommu- poo sn Saat Umetabeedak Te iaviatLnn: | So | z Kilénben is: a nyugati kommunista | 1 munkas tobbet keres, jobb szocidlisfel-| n- tételek kézétt él és valésziniitlen, hogy | Wat nehany, radikalis vezérté] eltekintve| : jlando Jenne — a szabadsag gényérol bo ene de nem forr. — : A Loe, siisgtorsadalow | iigye ; i a tehat egyelére a. ‘hatso. b ég6n van. 1. Me- | oe a pillanatot, amikor. part. - SZ - yégelathatatlan sorokban | & foglaljake el az Oj telepe- ket. A német fészezon ju- ny liusban kezdédik és okté-_ en berben ér véget. Az allan- ee Spanyolorszagban - - laké németek viszont alig t mozdulnak ki otthonrél. . Hogy Legnagyobb | részik hat-— - vanot- ey. feletti_ nyugdi- jas. Az a réteg, amely Lo ,aktiv’’ kordban azért. 1 vett hazat, ‘éroklakast | : Spanyolorszagban, hogy — Branco. orszdgaban Job: se -otthon y rosea Vaca és_ S gazdasagi- ‘+hatranyat az - Egyelére. iganuk’ ‘van. : OMe | | »viresaftol6” haz-— S tartasok mintegy huszon- Ot szAzalékkal olesébban — élnek, mint a rajnamenti, vetkézte nek a - vagy. miincheni tarsaik. lagitott Br 0- eee, ott csuszott hi- -szomon: 7 _spanyol-magyar _ széddel megallapitottuk, hogy sokkal jobb ha aren- © dérék allitjak meg az em- bert egy sotét tengerpar- mint amikor r feketek ‘§ sem 1 raboltak el, a » tierveny-_ székeken nem ‘lélekbuva- : rok, hanem ‘szigoru birak | szolgéltatnak igazsagot. Soka horpadtkoeségit csen- _dér, varosi rendér, sziir- keruhas civilgardista? _ ‘Jélneveltek, -zettek. En sem vettem zo- kon, hogy megkérdezték, - mit ‘keresek éjjel tizen- | kettékor a_ legelhagyot- : tabb- tengerparton. (Ok sem esodalkoztak a vala-_ -sétdlok. Aztan- jelbe-— ton, : ibe ba a szdmitasukba, hogy =; a : Spanyolorsza gban xal dnd. At fegyelme- _hézségekkel | a -amelyeket a nyugati aut6- -generaci6k sohasem is- mertek. Végiilazsem ma- radhat ki az autés felmé- reshol, hogy a,,koldus- > ry? Spanyolorszag- _ Vonateet. “Amerikéban a harmadik, ‘Nyugat-Euré-_ _ paban a méasodik béke- | generacié vezet ésezmeg- magyarazza miért udva- Yiasabb vezeté az ameri- kai és miért kiméletle- : nebb a német, belga, vagy _ holland autés. . Hol 4llnak ‘ebhen : az er tékelési_ sorban otthoni_ | . ae autévezetéink? Husz éves | hatrannyal startoltak és olyan autévasdérlasi ne- _ kizdenek,