{ Nem | grede =
T Aanem Létek
| s szabad nép test
| esuda dolgokat an

BERZSENYE |

Vol. 34. 27, XXXIV, olan. 2 27. szam.

Ney k Losieaite 1 miniszter a a fra ancia » os eeminybun!
vr

Az infldciés index-szam : az USA-ban 7%-ra esikkent! — A majusi kanadai_

infldciés rata 12.3% — Az tj spanyol térvény félmillié

kulénélé hazasparnak

nyujt médot a valasra — Az uj térvényt a katolikus egyhdz heves tillakozdsa
ellenére szavazta meg a parlament és ezzel Eurépanak esupdn 3 orszagaban

maradt érvényben a yaldsi tilaleom:

ae ee

‘az tr Kéztarsasag,

Malta és San Marine —

A francia szocialista part a kézeép-balszarnyon elhelyezked6é MRG Radikalis
parttal valé szévetseg réven a francia térvényhozds 491 manddtumbdé] az ab-
szolut tébbséget jelenté 285-t szereztek meg, ennek cllenére Mitterand takti-
kai okokra hivatkozva 4 kommunista. minisztert hivolt meg kormanyaba —
Zambia egy dél-afrikai csoport’ dital szétt dsszeeskiivés felszimoldsa sordn a
CIA-t cinkossdggal vadolta és kivetkezésképpen kiutasitott két magasrangd
USA diplomatat az orszdghél. — Mexiké, a vildg 4. nyersolaj-termelé orszaga
esékkenteni éhajtja termelését, hogy a piacon észlelt tébbletet redukdlja (Ka-
nada napi 50 ezer hordé kéolajat importal Mexikéb6l, hordénként $29.60 Aron)

— Jrak elndke, Szadam Husszein ,,minden békeszereté népet a vilAgon” arra
keért, hogy segitse az arah iigyet azzal, hogy az atombomba készitésével ki-

_ -egyenstilyozhassa Izrael nukledris félényét — Terry Foxot, — a 22 éves rakos
_beteget, — aki rakkutatasra 24 millié dollart gyiijtétt emiékezetes marathoni

q - vallalkezasa alkalmaval, — jelenleg a Roy al Columbia kérhdzban a valsagos
| aMapoti paciensek osatlyan kevelik.

dk KOMMUNISTA
_-MINISZTER
A FRANCIA

» KORMANYBAN |

kommunista-parti miniszte-—
rek a -francia _kabinetben,
mert. az uj -szocialista elndk,
Francois Mitterand

a 43 tag kormany tarcai

kéziil - a _kbzlekedésiigyi, | '

egészségiigyi, kézigazgata-

Bi és munkaeré.szakképzé- |
— anélkiil,

SF porffoliékat, -
: hogy. a magy — ‘tirvenyhoré
- testilleti ° gyézeime utan

erre ra. Jett volna. kénysze-
kom- |

- ritve, - — _Marchais"
: munista part-fé étitkar ren-
. delkezésére. hocsatotta,

aneélki il;” hogy ‘a partvezert

bevalasztotta. volna a Kor-

“many. tagjai- kozé,
- George Bush USA alel-
nok madris agg godalmat fe-

-jezte ki a Mitterand-dal val.

személyes_ targyalasai S0-

ran, azonban Cheysson fran-

| Majus 28-an Varséban elhinyt Stefan Wys zynski biboros, Len-
"gyelorszag primasa, A 80 éves kardinalist suilyos gyomorbaj sorvasz-

totta.
_ Lengyelorszag ¢

we *

A lengyel radié és televizié A

x m2 F

rezidenciajaban foladtak neki a Belegek: Szeniségeit. Ultana beteg-.
agyanal dsszegylilt a ‘lengyel Plispéki Kar. Megkészinte nekik a hosz-
cy.) testvéri. egyiittmii ikédést: 30 év! Megaldotta éket. és a lengyel
_népet. ‘Buesiszavait hiveihez hangszalagra velléek és hangsz6rén kOz-
__ -vetitették” a. belvar ‘osban. A katedr Alisban tartott konyobred szen: tmisét |
t helyszini kézvelitésben hozta - a radio.

ere °

2 és ‘a televizis.

és a a lengyel hang.

awek ; Goheease svoinledriusnaa 1
zen i. Teologiai doktoratus :
‘disszer ideagaan ina csalad, az egyhaz és az Allam neveldi felada- —

: ita, Volt ijsagird i is, , kesbbb, b rere a donne a | egyelem ted

késkBzpontjall. Otthon mar igbldis az
| an nevezte ki XII. Pius papa ‘Varsé. és Gnie hd &
éves: oriban lett, a len;

biztositotta
| Franciaorszag tovabbra is
lojalis szévetsegese marad

1947 éta ujra akadnak | 22 USA-nak, raadasul hang-

ear

| Lengyelorszag_ két nag gy fiaér

‘A kizés nemzeti gydsz, mint annyiszor. a térténelem .
‘folyaman, még. jobban dsszeforrasztotta ezt az utébbi ‘idében annyira

| probara tett népet, és ebben nincs ‘killGnbség hivé és nemhivé & lengy el

kozott. A lengyel Papa és a Primds a lengyel nép szabadsagaért

6S: “nemzeti- figgetlenségéért folyé klizdelemben szimbélum lett. Es

- még egy. csodalatos. dolog tértént ezekben a napokban. Lengyelorszag-
ban: a- témegmédiumokkal is kibéktilt a nép. Azelétt a tomegmédiu-

; mok. a. nemzet. lelkétél idegen miisort és ddegen érdekeket szolgalé

| ihireket- hoztak, ‘most, még a partsajtoban is megszilalt a  lengyel § sziv -

cia kiildigyminisztor

Bush-l, hogy

stilyozta, hogy az afganisz-

‘tani, tovabba a -lengyel ‘kér-
désekben és az eur6pai nuk- |
learis egyenstly visszaszer- |
sajtd
intezett a lengyel .

zése ligyében azonos | nezete-
Alla-
mok korményaval. :

M itterand

: attél, hog gy. megmagyarazza
{varatlan lépését,-
-gazdasdgi

azonban

hogy
a kommunistak a szak-

szervezetek ellendrzése ré-|

vén egyrészt  békésebh
légkirt biztositanak majd
az elkoévetkezendé viharok
alkalmaval, masrészt
hosszii tdvon a két part
korlatozott szami kiziés
célkitiizéseinek megvalési-

: tasa egetlee tovabbi kom-

egyszerre. kéL nagy fia életéért. agaodva meriitt
mély gyaszba: a lengyel Papa es a lengyel Primasért imadkoztak és.
sirtak egyszerre az emberek az utedkon, lereken és a templomokban.

llandéan adott jelentéseket mindkét nagy-
betegrél, es minden sz6rakoztaté miisor sziinetelt, szinhazban és mozi-
ban is, A ‘Papa stilyos. sebesiilése is annyira lesujtotta, hogy varsoi

a

arrol |

-tartézkodott

szakértok . ugy |

vélik, az elnék azt varja, a
‘kai

La Lublin-i ‘egyetemen

z idében munkdaspapkén

el egyle I Primisa.

munista partlagokat vony
majd a szocialisték tabo
raba,

A PRAVDA IRJAr

BONN, EUROPA
UJRAFELOSZTASAT

AKARJA!”

A hivatalos szoviet part
ujabb éles kirohanast
reform:

mozgalom ellen,

ta | befolydsolhassa,

A PRAVDA egyik | politi.
rovatvezetdje, Vitalij
Korionoy tébbek kéziitl igy

int:

»A nyugati hatalmak SZOV- |

jetellenes . eselekményck
kirobbantasa. céljabdl. szit-

jak a szenvedélyeket ...a|
lengyel valsdg. meghozta |

azoknak is az étvagyal,

_akik kelet-német _ teriile-

tekre dhitoznak . wee maris

gyel véleményeknek,

azzal ¢|
nyilvanvald céllal, hogy .
| juliusi_ lengyel partkongrése |
szus déntéseit a sajat java: :

nap Wyszynski, illetéleg

Napi 106 lengyel menekult

hogy
fel-

azon téprengenck,
miként lehetne tjra
szabdalni Eurépat.”

Az lzvesatija, a szovjet

kormanylap és a TASZSZ |
viel

hivatalos hiriigynékség
szont terjedelmes cikkekben
ad nyilt forumot olyan len-
ame-
iyek élesen szembefordul-
nak a jeleniegi liberalizal
dasi irannyal.

A semleges Ausztria, —

amely az 56-os magyar sza- |

badsaghare alatt oly — sok
menekiiltnek adolt ideigle-
nes, vagy végleges menedé-

ket — ezuittal a menckiilé

lengyelek ezreit fogadj a he

és a menckiilés nagy mere-—
tel miatt nemzetkizi eg syle

milkédest szorgalmaz.

Junius ket elso hetéhen
1400, tehat naponta  szaz
lengyel érkezett Ausztrid-
ha. A menekiilés iiteme a

szovjet katonai beavatko- |
fel- |
ho- |
len- |

zis lehetdsége ta.
gyorsult: L98l-hen 4
nap alatt mar 5900

gyel kért menedékjogot Yi
osztrak hatésagoktol.

AZ osztrak heliigyminisz.
‘érium sz0sz6léja,

eo ial Virdskereszthez é3 mas |

_| segélyszervekhez fordult a
 Omeges lengyel exodus ele. |
‘mi sziikségleteinek ideigle-
‘nes ellatasa végelt. —

, OJ MOSZKVA-BARAT
CSOPORTOK .
ALARULASA
LENG YELORSZAGBAN
Katowice-ben ¢s Poznan-

ban - ‘olyan politikai esopor-
tok alakulasardél adott hirt a
szovjel sajlo nyoman a Hen |

56-08 forradalom,

g ulius

‘Radhartner a genti. Nemzet- hogy a

személyesen

t indilottak ellene, a jen

gyel msdia, amelyek — el-

‘lentétben a reformista moz-
| galom |
pmind a szovjet ,,kemeny”’

célkitiizéscivel

vonalat ‘képviselik,

‘A “Poznan Kommunista
Forum” cesoport példaul ar-
ra intelte a jullus 14-én Osz-

szehivandd partkongresszus

killdétleil: olyan vezetdkel

6- | valasszanak, akik szavatol-

jak az orthodox (itl: hithd)

marxizmus elveil. |
Bulgaria ugyanesak a |
reform-mozgalom biraloi so- |

raba lépett és azzal vadolta
alengyel vezelékel, hogy
keplelenek eloanni a
cializmus e eliens¢geivel”.
“Tény az, hogy a lengveles
—eyre tibb szevjel katonai
emlékmit ellen
el olyan cselekmeényeket,

amelyeket a szovjet sajto |
és halottgyald..

»hemzel-
zonak” bélyegez.

— HUA LEMONDASA
A MAOQ-KORSZAK
VEGET JELZI

H a G uofeng, y k B34

‘kommunista part elnékenek
lemondasat a Kézponti Bi-

zollsig nagy Lobbsége elfo-

gadta, ami ast is jelentette,
~ Mao-Cetung: -altal-
kivalasztott

uted elmozditasa egy kor-
szak lezari asat jelai.

A 60 éves Hua 1976 éta
volta part élén és valoszinii
uldda a Deng Niaeping ab

elndk altal kijelolt Ia Yao |

hang, akit Deng jobbkeze-
kent ismernek, ;
‘Hua a partkodex szerint |
melidéngelé  meaculpazas
kézepatte: ismerte be ,,ko-

(folytatas ¢ a Dik oldaton)

| Csodalkozni
| 0

we SAO- |

kévetnek |

: - Largest, Independent FF.

Ara: 40 cent

Irta F rey Andras

Az eroszak koral eéljtik. Semmi kill onds
sines tehdt abban, hogy az amerikai kdéz-
velilgssel Izrael és Sziria kézt 1976-ban lét-
| rejatt litkos cayensiy dacdra a sziriaiak
orosz lévédelmi rakétakat viltek Libanonba
5 ny lzrael lebombazell e
bak g
ir aki iizemet

Mohamedadn arabok.
keresztény arabok
esak agon lehel, hogy ez
ly nagy meglepetést keltett az egész vila-
gon, mintha eddig jogtisztelet uralkoc dott
volna és a jogrend épp most délt volna
Ossze. 7
A tulnyomoe tébbség egyetért -abban,
hogy Izrael tAmadast kivetett el Irak: el-
len,
%
nven,

mint peidaul a parizsi

wey

L’Aurore, amely azzal érvel, hogy 1973-ban_
my, iraki hadsereg 1s resziveil nA Izrael el-}ledlt | ibanoni arab gyerekex es asszonyok | -
| hozzatlartozoinal
jnem tudunk,

: A
yadigapol pedis — dria a lap — nagvar | {
hadiaiapot pedig irja a lap nagyo ez csak a homlokzat,
ar-

gta |

leni habordiban, békeszerzédist nem kUIOL-
lex es ag iraki kormany azola is hadialla-
potban ISvének texint] magatl Izraetlel.

is Osszelar egy ellensé¢ges hadilizem (m

mint az alomreaktor) ellen intazett |

7

2

Pa
Fs

madassal. § a londeni Econom! stis igy irt.|
eitensy ant jzalmas titon todbszér is kaptak wvigaszatald
Abban viszont az‘ araboknak van iga-
ney... ce | uzenetel Romabel. Es mikozben nu indenki

az 1957-3 ha-|
"| tiltakozik az iraki alommaglya Jerombola-

Su

zuk, hogy Izrael teriiletének

| boritban fegyveres erdszakkal tirtint kiter-
jecztese ell lenkegik az ENSZ alapo! cmanya-
ban le"ektete tt elvekkel.

fez vnint jogi ary. nvegtamadnatatian. |

Csak ‘politixailag gantit, Mert ‘has mindenk’

elfogadja, hogy Eurépa. felerészét bekebe | bia be

leztdk-- ae szovjetbirodalomba eS. -mvindenk . IL Sap ie Ay ie “gh
természetesnek talalja, hogy ‘Konigsberg |
ben oroszok, Kassin pedig esehek az ure |
és ha az arab kormanyok valamennyien |

jhallgatnak arrél, hogy az arab Libanont

idegen katonai erék tartjak megszdllva, ak-|

kor bizony joggal iitkézik meg az ember
_azon, hogy nurdpat és Mawyarorszagot {6

hogy mas mesilélasben részesiiljenek a
mohamedan és masban a kereszteny ana-
bok,

Az Reeery vilag kiveteli, hogy a Ui

nyomoreszl me! hamedan palesztin arabok- |
nak adjak meg a nemzeti dnrendelkezés
» jogal. De az ellen senki sem tiltakozik, |

hogy Libanonban a sziriai hadsereg nem
csak fOlfegyverzelt keresztény arab mill-
‘clak ellen hare col, hanem dgytival 16 - ke-
reszlény ar ab lakon negyedek hazaira, fegy-
vertelen-arlatlan. kereszlény arab polgar’

| lakossagra,

mes, nehéz éyek kivetkezlek. Es ugyanaz a sors varl ra, aml Magyar |,
orszagon Mindszenty biborosra, Pragdban Beran és Jugoszlavidban |
= Stepinde Zagrab-i érsekre. Mindnyajukra borton vart.
1948 decemberében, Wysey nskit pedig 1953 szeplemberében lartozial-
lak le, ‘Mindszentyt az
tOber” szabadilotta ki. Gomulka, a lengyel kommunista part {6titkara,
és Wyszynski kbzt eleinte hallgatélagos ,Mmegertes”
azonban a pro-moszkovita irany. kereked ell feliil, Wyszynszki ekk cor a
-nemzetellenes térekvésekkel szemben a lengy
hyokra appellalt, A lengyel millenniumi (exredév) innepségek. felrda
dak az egész népet.

Wyszynski del akarta szdmolnt a ll. vil
ban ki¢lesedett lengyel—némel torténetmi
hires. ,engesztelé 6” levelét a német Piispiki KKarhoz. A. kommunistak 7
erre gyiildlelskampanyt

- yadoltak és ezért. harom évig nem “hagyhatta el Lengyelorszagot. Al
lengyel Primas ezekben a hareokban egyre hatarozolt abban a nép
oldalara. alt, igy pl. az 1968-as eg gyelemi és az , 1970- “OS munkasmozgal- :
mi tiintetések idején. ee

A Giere ek-rezsim idején mar ‘leljesen vilagos. vo alt, fi ogy. a a lengys’ i

a: lengyel LEegyhaz oldalan all. minden- fontos |
‘nenizeti kérdésben is. Ezért egyre -keményebb_ ‘kritikat gyakorolt a
rendszer elnyoméd. politikajaval szemben, amely- a valldsukat. gyakorid | :
személyeket masodrangi. allampolgarokka . akanta degra! alni.

Mindszenty

Wyszynskit a ,,.Lengyel Ok-

aghaboru dla esak még job-

~S26b

emelt a. munkasok | lehetetlen alacsony : ‘béréart. 1975-ben megakadé-

| lvozta. az ip lengyel. alkotmanyervezetet, amely. Lengyelorszag
meg ‘szorosabban dssze akarta kapesolni a Szovjetuniovi ale.
nemakarya, igy” q t emesake a Teng gyel egyhda, feje, hanem Leng gyel- |
“| Peta Kér (és a

rszag loglébb tekintélye is,

: . | : targyal i

Susie: ‘Belgium: és me landia’ vhs

 érseks-
a. Kt zdel

__Wysey ask i legtobb érdemet yaa szempontbal: ‘VI. Pa |
pe cara idején mine ere ee muogakadalyostay ho: gy

sors al
Ak arva-

: 2 | | eared
a Ff. 1
(bleak) E

allt fenn, kasébb |

ellentétet. Ezért irta meg |

ngyel jigy elar ulasaval |

| telizg Zatolt hangulatban- jolt
| rene, hogy. valamit’ tenai kell, ie a ideje |
| pa ee al oe ve

titokban orilinek

Abban is) van

gy alombonr- |
arlasara nemsokara alkalmassa valo.

Csak nendnyan vannak kilénvelenrs-|
jooboldalli |

iszabad osalani, esak Palesztinat nem és |

ny
jelnek nem = lenne

‘Tiltakoznak, de

tartd megesorbitasat az ENSZ Biztonsagi—
Tanacsa elé viszik, de egy masik ugyan-
esak arab allam, Libanon szuverenitasa-
nak ot eve tarto semmissé télelet észre
sem veszik.

Vagy legalabb is dgy tesznek, mintha
termeészeles lenne, hogy ‘Libanont fele dara-
bollak, hogy ‘északon sziriai esapatok, dé-
len Izraelre tamaszkodé keresztény aral
milicidk uralkodnak, k6zbiil pedig az or-
szag kiilénféle vidékein a PLO, a libano-
niak nagy tObbségének akarata ellenére
belelepilelt paleszlinok gyakoroljak az al-
lamhatalmat. —

« Mas tekintethben is érvényestil a kévet-.
kezelesség hidnya. |

Az angol foghazban bojtoléssel Sngyil-
kossagal elkéveté ir lerroristat a televizid
révén az egész vilag szemelaltara lAtogat-
ta meg Aprilis legvégén a Vatikan kiildétt-
je. De az ugyancsak aprills vagen szazaval
tett résavéllatogatasrol
Aztis meg kell azonban jegyeani, hogy
mégétle a valosag
‘relyeakint egészen mas. _—

Libanoni katolikusok azt mondjak, bi-

Sa ellen, csukott. ajtok mogott- a radikalis
parabok ‘kivetelével sokan, titokban még
konzervativ arabok is 6rilinek, hog gy eBy-
: syel kevesebb ‘kézben dese atombomba, of

| | ~ Disraeli-rél mae
Ate trea a wetretiisenie’ a sajto viselkeds- 7

se is jellemzé. ee

Mig a New York Times. ant . a - vadet
emelte Bégin ellen, hogy. vakmeréségével
elidegeniti Izraeltél legjobb baratait, a
Wall Street Journal azt. irja, most. mar leg-
alabb tudjak, hogy egylajta médja minden-

eselre van annak, hogyan lehet. az. atom- oi

- bomba- gyartas. elterjedésél akadalyozni. - -
Hogy masok fejében szintén bujkal

ilyen gondolat, az is mutatja, amit epy oe |
Washingtonbél az ENSZ-hez elldtogats bel- os

ga tijsagiré meselt el.

— Ha 1946
amertkai. ‘elndk,

Kennedy, hanem |

~_ - Folytatés a 3. oldalon — :

Sooo pee

el térténelmi. hagyoma- All

“engol t6rténész nFelkelé

oA budapesti- Milegyelem ‘oktober Dre.
Usszehivoll gyiilését att

gi Szervezel. (ISISZ) szervezel tc. A partve- |
zetéknek halvany sejtelmik sexy volt arrél,

hogy e gyliléssel micsoda tirlénelmi plavi- | KG :
| mealte” alakult dt: a legki iénbézébb poli-
i kal kivetelések hangzottak- el, amelyeket

nat”? inditotlak el,- amely. halalos sebet ofl
a moszkvai- renner - a

A. gyiilésre a miiegyetomi ifjasag ¢
“Iengyel esel ny snyek) “aft tal
el: mindenki

L | “podium a -1 ds
| ur e@ Ma- |

a iy Bly iily iil te,
iyszeritelte, -

- Ezzel szemb ergeteges: bbe ‘ode
a 1 Szeged: ‘Egyelem « diakk

a Kommunista Ifjisa-| aS
gel: a MEFESZ-t. - —A kvetelést a gyl :
| Hes. ogyhang lag: elfogadia! ~

| amt a
4s ami — sajnos — anit
tual itésabol ma sem: a
| kivonasa, — -

clianuseget Ca

056 eldéber’ 22-24, forgatékényve”” David Irving;

' (,Uprising” Ve. kényve alapjan.) 7

kivetelték: ‘sziinjon. meg a KISZ és. llitsdke
helyre. a najdani, fiiggetlen diakszivetsé-

a didkgyillés ,politikai afta = S

| a| le! ke: s hanglalban tetL magdéva az ifjusag. ae
— A didksdg vezetdi e kbveteléseket pon-
tokba_
pont”, amely a szabadsighare alapokmé- Se
_ fnyava lesz. a

szedték: _megsziiletett a hires lh

CA wlé pont’? magaba foghalia’ min azt, oS
a magyar nép Telkében. élt 1956 6szén
sem v .
a szovjet_ os apatok oe
-Altaldnos, | tkos: valasztas k,
~~ Licance

| Eolytats a ‘i oldalon |

- Bismarck -

~Szerinte a washington. kUlijgyminisz- : oo
-lériumban sziiletett meg az a mondas, amit
pa mult héten Eurépal san is idéztek s amely oa
jigy szol: : Biel Rs
-ban nem Truman lett volnel 1
flanem Bégin, a SZOv- ee
atombombaja. Es ha
-1962-bon (a-nagy kubai valsdg idején) nem”
‘gin tilt volna a Fehér
'HaAgzban, Kuba ma nem lenne orosz atom- :

é  bazis ammeniia hataban.
joadag elle entmondas, |

hogy ag iv rakl Sauverenilas ne éhany pereig |