7 Nem sokardg, | hanem Lilek s stabad | nép : tex csuda. delgokat. eae 7 : - Seuaenih | Vol ks Intr i ik ‘Stevenson hari Miutén a ,nagy iddk” igy [és Thompson volt moszkvai | fton ,hazi” ‘tirténésze) irta ima’ elmultak, az amerikai sajid| kdévet, valamint Adlai St leven-| meg és Stevenson csak fel-| kulisszak MOgOlL es “akeresik | y ‘isszatekint az izgalmas brake. son ENSZ. -megbi izott Scgilsé-| “olvasta: a largyalasokra pe-ja_ gyilkost”. Egyesek Ache- “ya. Ebbe az utdlagos_,,clbe- | eet. Sze milfajba tartozik Ste-| RIN ATTA vart Alsop és Charles Bart-| ¢ INVAZIO lett cikke a Saturday Eve-| ning Postban, mely az utdb- bi id6k legnagyobb politikai | targvalasokon, masrészt cl-| igérdl fr...) Arulta, hogy Adlai Stev enson | : Bsszelitkizesbe keriill Ken: nedy el Indk kel! | re © EX. COMM “Alsop és Bartlett megirtg, | hogy a kubai veszély hirere | Kennedy elndk kilenc tagbdl | alla rendkiviili kormanytana- | esot hivott Ossze. A tanacs | tagjai a kOvetkez6k voltak: | |tonba, hogy oll Kennedy. elndk, Rusk kiil- | e¢ Sbb julott iigyminiszter, védelml aminiszter, énziigyminiszter, ter, Taylor vezérkart [6-! 241 nik, McCone titkosszolga- | kor Iyi tandecsad6. tae | blokad-e: : “gyOztesen Ss “ cutive e Commitee) vo nics igénybevette Acheson | volt kil ley miniszter segitse- gét (aki uldbb Eurdépaba uta- zott Kennedy megbizasabal), Liwingston. Merch ant volt ka- nadai kévet segfiségét: (aki. AM MAGYAR ELET £ legutébh kbzblte Home angol kiiligyminiszter nyilt levelet az atomhatalmi egyenstlyrdl. Helyes volt, hogy a kiilénds: megnyllatkozast, ezta i¢g- hideg london! fejtegetést emigrins lap is kézzétette. Elég volt az flluziédkbdl, balga reménykedésekbél, ldssuk tisztdn mit var- hatunk, aire szamithatunk, mi vesz kériil _kiiliigyminiszter biztat, — se voérdsnek, sem halottaknak nem kell lenniink — mdr jobb egy fokkal, mint az breg Bertrand Russel felallitdsa, Lord Home megéllapitasal kdzt azon- ban akad néhdany mellbevigé mondat is. Azt mondfa, hogy j»hem fogjuk feladni a szabad emberck terdt, sem lelkét, de meg- ériéssel fogimk az oroszok | elé menni,_ amint szavukat adjdk és amint szavukat iectickkel igazoljdk.” Az igéret elsé fele -furesin hangzik: miért ne adndk oda sza- bad emberek lelkét és telkét, amikor eddig odaadtak és jelenleg is elttirik, hogy tébb teriiletekkel egyiitt orosz zsarnoksdg alatt éini kényszeriil jin. Ezek utdn érdemes-e foglalkozni Home kiltigyminiszter igéretd- -kuldsdt, hogy az oroszok szavukat | adjak és szavukat tetiekkel feazoljdk. Az oro- szok készségesen szavukat fogjdk adni, -nehezebben képzelheté el. Az dzsial politika —tetiekre, — ha be akarja csapni nyugatot. OME KULUGY? MINISZTER nyilt Teve- | Iében azonban van egy sokkal meg- débbentébb- ‘Kijelentés— is mely a fentie- ket is megmagyardzza, Azt mondja ugyan- is, hogy az atomkorban mar ,,érielmet- len” a hdsiesség, az élet feldldozdsa. vagy csupdn Lord Home gondolja igy és szegény Anglia? | (Acheson _ volt amertkai hogy Londonnak ki kell gydgyulnia a v- lagbirodalmi fikcidbol... A kiméletien kozni og.) @ lélek szent felobhansadt, az elszdntsd- a0 No. 5 XIV. éfolyam 50. sri Kubabot Bates szovjet boinbéxé reptilégépet szallitottak el és az ame-| rikal saji6 tabbe- kevésbé. ,lefria” a kubai veszélyt. Igaz, hogy a kubai emig- |! -rdnsok elrejictt szovjet rakétikrél és gépekrél beszélnek, de az emigrans Bs bangok: nem megbizhatok, ezeket a sajid nem tekinti hiteles hirforrdsoknak... ; sabb A sajté elhallgatta (csak David Lawrence irta végiil meg a New York Herald | Tribune-b an) Russel szenator birdlatat is, mely szerint Washington az amerikai | felictelek tel] esitése eldtt feladta a kubai blokadot és a kommunistaknak adott garanciikkal valéjaban »bébiszittel” Castro mellett, Moszkva ér Sehe| VAGY BLOKAD? MecCone, Dillon, Acheson, Taylor és esetieg ER ay in S botrinyat kavarita fel Wa- | vi AziGt javasolt Kuba Ape . DEAR ADLAT... | WS shingtonban, A cikknek (In irja Alsop és Bartlett = Me- Alsop és Bartlett ¢ le lep- Pa Time af Crisis”) két szenza-| Namara, R. Kennedy, Lovett, Jezesei. bombakent robban- a cidja volt: egyrészt. pontrol-| Thompson blokadot. Rusk | tak Washingtonban és az[ oo. | pontra elmondta, hogy az, ktilligyminisater nem foglalt egész amerikai sajté Steven-| , USA vezelGi mit beszélick |4lldst. (Emiatt az U. S. News. son bukdsdrél kezdett beszéle | egymassal a bizalmas kubal | Rusk tavozasdnak lehetdsé ni. Salinger sajiGfGndk | ugyan oe Adlai Stevenson oktober in azzal a javasiattal ér- kezett New Yorkbol W ashing: | a kubal valsdgot tdrgyalds ‘dy cdfolia meg a patentee [na titjin kell megoldani és a_ Salinger viszont: bevallot- kubal bazisok fejében a ta, hogy 6 irta a cafolatot. vis ‘tordk, olasz és angel ta- Eyre Stevenson azt jelentet- |! _maszpontokkal — keresked- te ki, hogy az elndk megmu- | (Tel wat Stevensonnak — ez. 6 joggal hihette, hogy Az Ket : -eszébe, mint: Ss a McNamara | Moszkv: anak!) Adlai Miin- | Dillon chent akart” — idézia cikk: Robert | egy névielen washingtoni ve-| ennedy igazsdgiigyminisz- | ,oté meg allapitasat, de hoz- eszi a Stevenson-baratok ének azt a helyreigazita- latt féndk, Bundy elndki, sit js, hogy Adlai wesak” Gu titkdr és Sorensen szemé-| antanamo, a kubai bazis fel- adasara gondolt.. 7 . A tanics nve ‘ExComm (Exe: An ExComn clasok”’ is. helyeselték, hwy figy tértént... Kennedy el- nok ezutdn nem bizta a ku-| tudta kényszeriteni Kennedy | bai tigy ENSZ-képviseletét teljesen Stevensonra, hanem | uldbb Ottawaba utazott), Lo- a nagy ENSZ-beszédet Schle- | vett volt t hadtigyi illamtitkar singer professzor ie ashing- = got, az . eszményekért vivott harcban a leg- elsdpri Maot és t tarsait. Ezért | “semmi sziikség nincsen, — - mondja. hivé ~ természetesen Anglidt. Home a lelki lesze- Kina. gardasdgéban teljes. -relés hive, Sokan vannak llyenek Nyuga-_ kdosz uralkodik, Tucatjival ton, akik rideg materialista agyukkal azt it ik be : ar . Hszik, hogy az elkévetkezé és elkeriilhe- zarjak: be aa iperi lizemeket benniinket. Végeredményben amivel Home mtikédé hadiberendezések déntik el. {féldekre e. Kommunista Kina hogy a hazdért mir nem érdemes meg- disszidalt Csao Fu biztonsdgi | ldg feld hirdet pacifizmust, — mint ldtjuk, mint szdz milllényi Iélek, a hozzi tartozé Be ge aay, minden eszkizt megragad, hogy lelkesitse | atra, hogy a felkeléshez csi : és dldozatokra hangolja az orosz népet nek mdsodlk felével, mely viszont alhoz akarja kdini a szabad. vildg sorsinak ala- - Habortinak nevezi és orosz hésdk példa- Javal. diszitl iskolakényveit. Nem. bizonyos tehdt, hogy az atomegyenstly, melyre Ho. | amig lesz nyugati politikai balek, aki. el hiszi a szovjet adott szdt. Hogy tettekkel : As sulyt adnanak szavuknak? —~ ¢z mar tunkkal és “{orténelmt jeleniinkkel ellent-. -esak akkor haflandé Nyugatnak tetszé az élet feldldozdsdra is kész hdsiesség. Lon- | johet dé, amikor ~Ragyon ds. eml¢kezni - Vajon igaz lenne ez a megallapitds, térténelem is, melyben igazdn szép szam- nik meg a Magyar Elet ké-| tén kiiliigyminiszter a minap kurjantotta el, mal akadtak férfiak, akik vdllaltdk a ma_ vetkez6 szdma a szokott idé6- ak NM ef x‘ dekezéssel is késlekedett a szavak heves tiltakozdst vdltottak ki s le- het, hogy Home_ kiilligyminiszter ds tilta- Egy angol kiiliigyminiszter -megdllapitdsalt mégsem Iehet csak tigy le- fricskdzni s lepaldbb- el kell gondolkoznt felette, hogy vajon az atombomba ereje és _ a félelmetes gépi hatalom pétoini tudja Hogy ez a térténelmi nagysiig — mint, Largest. Independent | c Canadian Weekly in the Hungarian Lenguage _. oe frat Kanaddban - 10 ‘cent, més. orsadgokban: 18 cent , SO & = ote " So eee eee _ Adlaira- tovdbbra is. sztik- , a sége van. ee | Erre most mar elsésorban ' ta masik Alsop, Joseph hivja fel a figvelmet. a New York | : Herald Tribuneban és felve-.| | oar Kath | tédik a gondolat, hogy a saj- |] One - Tes ° oo ubénél... °** | tétamadasok pers eal | Be OL caipep trans . : ioe oe _ lesetleg neki is része volt. eae amadas “ Szeriaban ) ez a ta san Kot vial, boas valaszul azért, hogy Kennedy | _ e 1 bé , | 9 OCnh axar @ paloiticair kitiltotta lapjat, a New York | ON : > “aneevivyaniaq ? és eaverek agit Ste: puitiautas labia, @ New vere ed (ine 6 10 »be Transsylvania ? aki ki ~Hazbal. Joseph Alsop most | kdrdrémmel irja, hog gy a, ste- | -vensonianusok” aga Jassan | ‘Kiszorul a vezetO helyekrol. | - T eny éssziink hazinyulat ! t * MAT SZAMUNBOL: ASSASSIN NSS SASS SA SS NN SRE RENN SN TRESS iin een eit XN NTA IELICV TRAN GENIN AA WA SN RL af ii | | | < a ik h: atalmi egyens stily tana As Alsop-fivér ek pbosssija” ; | ars Vé ége a pest liber: alizmusnak | [iseivéroghat hir en a lave aren “bizonyos, és a legfelsébb vezetdésé Bartlett k6zeli _kapcso- | sem tudnak hivatali titko 7 ant all a Kennedyekkel, | tartani... dig mas w ashingtoni Er testil éseik ny bbe | | | A I epils ken u a mene a E imasodik {Amadas: Sa nilatos, hogy. ilyen tn. is tovabb— hullamait j B! | t trikasdiradatban vész el Rus-'| S res . | bec] gel szenator figyelmeztetése | Autéy C 40 lés - re geny olw Vase issal varrél, hogy a kubai problé | oy, ee dig McCloy volt nemetorszd: sont gy anusit jak, masok Bun- Moin a — fliggetleniil attdl, hogy | _ Hollywoodi f ilm paradé jd be fSbiztost (Washington ee (a New sweek védi Bun- stevensoniinusoké a szé Wa | SEP RT yERR : % oe * an. | ‘ — ne - Nec eae cits) rend eek | reds van aki magat Ken- eee vagy masoké — i Kara acson yi segély kialtés .. lst be ellé rendeltck | ita acatatachctaachattactachatate tach ois noommnmmnmnnnne meroldatlan maradt, Ez vanjp oo” ms ee ; FESR : we ee re Obes Os . ee : . : tevenson MCHC oe oe es ecagememcatmiseses most elsésorban Amerika | A Montreali Hungaria valsag , ga zaman — az Osszes Ken | ‘nedy és az Gsszes Alsop szami- ‘ldjan: is, o | Karacsonyl — tatarozas... Bécsl saftékdziések arrdl SS ARTA MRS Te RT eR I RAIA SNR in es ASAI NA AAAS dle : Veit hoe : : Sho : SNES Rng ERA MR I SAN ALAN NAAM RRS cifold nvilat Koval ot teit, er csak lov abb nével ie ad in- : oo ncege “London. Egész An ai Ara sii’ ban ujbol valsigos a helyzet. . | trikat. Nehru megsz rd don Fas nga detl, A on {ob gos tagja lemon- || szamolnak be, hogy a vase Stevenson Gevanis sit a oe aes es nely 1ébb napon at lebénitol- dott és_a hadseregen— heli! Meginy DO ee: MOZEO- te hiresztelni, hogy Kenne-_ a, hegy a k aes nu mee ee. a az orszag cletét és S SZAMOS elégedetlenség jelei Higyelhe odas figyelhet@ meg. Kato- jnistak _részint zz : a oS lalalesetet okozoth. — fas mcg. Az OVrszag teljes s nal teherauték vasalkatré« : Moszkva. A. S7OV jet kor mide anar chia. ree halad. Ay aram- szeket ds-sziigesdrét-tekerese nvon beliil estics-kabineter 8004 lokka hese ENS. At ket szillitanak a hatar kil- a jitollak fel, amelyben mi Tes cavik panhaey fejles2to ‘lénbézd —pontialra. Részint niszterelndkhelyct! tlesek kap-, kézpont} iat felgy uitottak. Ay | tak k helyet tA megl evek (Ror jan, stb.) metal elnbkhelveties | | tL OEE oat lat azonban eny vaputra folys. v ee ps : -tatta pert a szovegel § ebbe Parizs. De Gaulle elndk fee nasiivot frissitik fel, részint OUR oi WL rt Pompidout bizta meg. a fatornyokat cserélik kf ma- g g él Hi zert (1) j : ws 2 eens f6 ya |kormanyalakitass al. A. fran. gasabb acéltornyokra, Az uf tk : ake gnal ~ os pa ns a et ef} e se el oth S mini ist é -relnd OK, : . cla eae uny rnd ovat tornyokba nagyobb teljesit- | pera’ retdseg Be ‘a is Couve de Murville ma iménytt fényszdrdk kertilnek. ‘ad. A képviselhaz elndké A tréke satté Mine re ( de Gaulle bizalmasat, Cha- 4% osztrak saj megiitkizve , volt bordeauxi if a kardcsonyl ,.Jészomszé- 7 rdlasztottak. di? munkdlatokrl. i Hh tit ac TT ni nc wn cnedy sz0v CLC... cing Stevenson azonban végiil | ; Able et cs mé iényleg megkapta a cafola-, : tot: | “Kenedy — — elndk | egy | 0szlolt tak ale Dear Adlai” kezdetil. Jevel- AU kuliszak mi ben bivtositotla. bizalmardl | fontos egyerkedisch az ENSZ-megbizottat és ez. » levelet 1 ny iyilvanossip ra hoz | ce at wee es | Sh ee ae a ileae tovabbra’ Vis DAS t¢é har tani “ fmadést, de al: pos prestlizs-vesztesé dran.(, Az jsdecikk majdnem_ ra : cpa: | | . eselei “mégitt - egyre “inkabb | : cee — _. | ._ | elndkit, hogy menessze Ad- fel lehet fedezni a rettegést., Heyes ita man au édelmérst so: A alot cow whoy femecne lait, F ‘élelmiikben szeretnék lero-| be . S | oe = a Ag Alsop-Bartlett cikk ma- channj az egész vildgot de) ee kK : OE mainadesas . Szonban p ne- kis zben. bénitja ke helyzetiik.. Igy ose ‘ld. polilikusok ~ jnis, érthetetlen magatarta-| nek, cat a ® | suk. Kinaban. az e “Iégedet! en: teljesité fi galartdsa a_ |ség és nyomor olyan mére- 1 dlepdé, hogy. a haboz6. ottawal magatartds n oman meé ma fteket ¢ sltétt, hogy. barmikor : By , Be feces e is -szenvedélyes ¥v szhang halthats, ifelkelés. robbanhat | ki, mely | oe abe eee | S ‘tamadé eve ese’ Melt v ‘olna ka ‘Jemben." pe dieey Szives a mie + nadl: terieten: avulan az. niszter taiékovlaini a kana oy Shakodnsnak. Etre miutatott: ‘Kanada. mie USA atom-légvédelme is be- dai kézvéleményt a tekintete abate esztegzir elrendelésckor és nem meg. -kapesoladott volna az elha- ben, hogy helyes, vagy téves ritdsba, ae esak Montreal, ea kovetkez6 allitas.... | ee Toronto, Windsor légteré. ELNOK: Rendet! Maris a kéve i 5. | t5kéletes védelmi rendszer. ben... -kozolhetem a képviselé urral, nos. probléma | bral. O8C enge pontija lett. Cur tis Ha atomhibord tért volna: hogy a kérdeés teljesen sza- -sodott. Ain ha: Kanada. nem | szerint a kanadai Bomare-ra- | ki, akkor annak kiinnyen balyvtalan. Jgen helviclen a rendezkedik be. atomtdma- kétakat mielébb- atomtoltet- Kanada lett volna a had. /Korona miniszterétdl véle- das elharitasara (atomtilte- : th Bomarc—rakél akkal és) ‘odoo harcigép yeket atomlive- atomlivedéket - hordé- harci dékkel ellatni, Ezt hirtelen- repiilégépekkel), an Egyesiilt jében, | valsdgokat. —Rivarva. 'Alllamok- aakkor: sem. fogja nem lehet-elvégezni, — mint. -Mmegtenni- azt a szivességet, Jahogy. egyes” politikusok hi ‘hogy bevdrja jaz ilyen tama: | szik — chanem id6ben.el kell dast a sajat teriilete falé. ch magasziosabb dldozatot, a haza, a szabad- g hadsereg egyre- t8bb_ ked- | sag oltdran felajiniott letet? 6, erre mir | vezményben részesiil, a kato. inak esalddjai kiilon jutlata | sen Lord Home, aki h&si didozat nélkil t akarja megvédeni a fenyegetett vildgot és | sokat kapnak. | Es ez W ashingtonhoz is kg. Mely olyan kiadvanyvban. je- yelebb hozia volna a ve- dent meg, amelyik nem tar- _szélyt. Nem csuda, ha. ez a tozik a miniszter kozvetlen helyvet Kanada jonéhany ba- fennhatosiga ala. kuldik a munkasokat a) ietlen kiizdelmet majd a gombnyomasra tagonban. Es az sem ketse- Meg! ogalmazhatonre a_ ker: atarozni. (Te rmedszetesen egyetlen. auldgyarat is bezar- pes, hogy ay gy nem keri dést maskent? ‘tak, pedig a Szovjetunid mar | KIT iGY. KESZUL az orosz viléguratmt | tirekvések feltartéztatdsdra, az miir-| nds vet.) nem’ et she 8 is csatdt vesztett. Akl a hést esamények |e szallit teherautdkat. | on sing er me “mem Hes ne ‘a el Moszkva figvelmet. ELNOK: Rendet! Szolasra kultuszit eléviilinek tartja, mdris a bukas| Tgaz, hogy tizemanyag sin- B lehe Fel “let ep AR] AMENTI | jelentkezett Trinity kertilet litjdn tapogatézik s meg is érdemli a bu- | csen, Masfelél azonban a Hi-| atni nem Iehet a felcle an hee aie “képviseldie. (Paul Hellyet, li | yreen kdlGgyminisat ter azo KOZIATER arn kdst. Hatborzongaté dolog, hogy a szabad | vilig egyik vezetGjének dllitdsdt szovfet |... : ; * : oa a 23 re y re? oldalrél veit érvekkel kell megedfolni: ae & . heh rita ei ‘KE } oroszok is rendelkeznek —~ — sajnos ind van kesziiltek! atomfegyverckkel, de az orosz népet, az | A kinai kommunistak stock orosz ifjusagot senki sem tanitja arra, | holmi kévetségérél nemreg | a -beralis. Szerk.) McINTOSH: Elndk tr! | malajaban harcolé kinai had-| A védelmi vila ay ottawai ~ parlamentben is belvet keért,. ott: azonban tovabbra- iS ele + eli ‘déntés, —~ a most soron-— OvetkezG par izsi NATO. kone erencia alkalmabol semen. ‘ oe ay | TOBBEN: ©! o! “Hanyan tudj jak val jon Ka 8 , sicaeroast Kérdést sze- - nadaban ~- irja Curtis —,_ -retnék infézni a honvéedelm! ogy az atombombakat u minisztei hez és megkérdez- erkesatik, hogy | ni tGle, hogy a. régirendszerti ‘fegyverek meg tudjak-e sem- “misiteni azt, amit a. alot ember. pisztoly ylévésének” ne- veriink és ha nem tudja veédelmi minisztertél, hogy halnl. A kommunizmus csak a szabad vi- liszt. Szerinte a pekingi aoe - ‘many felkelésre szamit. igen szép_ sikerrel. Befclé az orosz vildg) jang Kai-sek formézai nee : rege is -esatlakozni_ og. ‘king vérdés urai md félnek a kinaiaktol - ~ ~ Allitja Fu. ad _Akinal helyzet zavart okoz |” me killigyminiszter tdmaszkodik elégsé- a komunista: vildgban és e és a szovjetizdlt segédnépeket, elsisorban az ifjusdgot. Haborujat a Nagy Honvédé ‘real di veze-|- ee K t ' Star december. hi vere: nem robbannak fel, ha a 16 cikk Coe nell i. Tabor repiildgépet reel . || rendszerd Tévedék talilja| el, hanem leesnek és a fél- ges lesz a szabad vildg. megvédésdre, Mi a ‘szabad vildgnak haszno. | moe ‘atom en ada: : din robbannak fel uidlag,. cakkor Kanadat mi fogja on deni attol, hogy teriilete [e- ‘lett vagy teriiletén. atomrob- ban nas tértén jek? | : ELNOK: Rendet! Az a vé- leményem, hogy a kepviselé Kanada védelmi- minisztere | : : . magyarok egyébként egész térténelmi mul- — mondotta- Rusk amerika ana elhat rozAs ee “mint a yhalott cowboy mondunk ennek a veszedelmes elmélet- |kiiliigyminiszter november | *? al plsztolylévése” 7 | nek, mely csak arra j6, hogy a vérés ter- 4 28-An Ba CBS televizidban. s I" } CURTIS. LEGIMARSALL : tomlévedék — viszont mea! jeszkedés akadalytalanul szivdrogjon _ to- -MEGSZOLAL ‘tudja semmisiteni a tamad6, Douglas Harkness, rabb, Budapest azt tott: jildgnak : : A 135 ‘ian heey Sepuatetonrra: tie & caer K ARACSO! NY L F A me védelem e aire a kételéket ag bom 3 - 2 < ao cs ¢ ma e itt. ss : we KUI ITY A- -OLD DAL | | yos pro em meésze st RY noksdg ellen csak egyetlen fegyver van: ajat ter |tesen nem a kubai vals sig ve-j " -KANAD. A, MINT. LKertilik az érdemi targyaldst. sve feliételez6 természetil és A parlamenti naplé novem- ‘igy napirendiinkén nincs he- donban ugy Hitszik errél elfeledkeztek, de bizonvos fajta. kérdéseket le- het feltenni és én talan ujra felhivom a keépviselS urak Elndk ur! Kérdést szeretnek _figy elmét arra a tajékoztato- intézni a honvédelmi minisz- 7, camelvet egy korabbi al. fogual re } x S vasnivaléval apa - ennél. a felismerdsnel tarta-| JACK McINTOSH (Swift. : a, de még a konvencional Current, Sask. konzervativ): mar ,értelmetien” hdslességet és életal-| ib Me , " en. A_ lapot még. a kard- la kubai valsag idején és fesziilt : ke z anul na- dozatukkal vilagbirodalmat alapoziak meg. | ‘esonyl i innepek el tt k ézhe Als fly elyzetet teremtett az Egye- terhez... A Wings in Space” -kalommal kézGsen tanulr ee ee _nyoztunk. Talan helves lenne Acheson allitja - ost ledldozdban van, | Kapjak az -olvasék. A gye ret a * problémara ‘és: Curt tilt Allamok és Kanada ko- cimit folydirat decemberi «55° ey : USt 7 | aa ujbol megtenniink ezt. az bizonydra nem az atomkorszak kévet-|mekeknek —— kis ds_ nagy | \égimarsall cikkére, ZOtt, Ha Kanada at tamadas szamaban verércikk tal alha- | } 8 kezménye. Az tu) felemelkedés korszaka Pe: | syermekeknek egyardnt | = Curtis § szerint Kanada m ~ ere, : oh na, sakkor: a Voodoo | t6 M. J. See! evyidl és egy 1 ma eee ” dig majd akkor kivetkezik el, ha Russel | viggm | /»kutyaoldallal” ked-_ | i. sik cikk W. A. Curtis: légi- | Kanada biztonsdga ator sinks senna mint holtan” és ome veskedik a Magyar. ¥let ka, a -édelmében. hézagot je. kekkelt tamadiak volna a be. _marsalltél. Mindkét cikk tar. ban —— tigy latszik —, nem | ave szima. . | lent,. Kanada ey io isnben, |tolakedokra és a lelott ‘a [ gya: /Atomlovedék — siirgés maradhat ennyiben! pelea SEE ESE rhb Ug Sng tt Ita févaros egyes or ~veleiben | a% elrozsddsodott drétakadd-, gvertyay al viligitanak, lyokat eserélik ki és az ake el kell felszerelni es a Vou szintere! ményt kerni ddsdgseikkrdl, ~ ratjat. elidegenilette a Pen. MecINTOSH: Ink art. Meg kivanom kerdeznia hon : “féves-e zt kovetkevd ieny? So ur kérdésenek kétharmad ré- = _ ATOM- HADSZINTER? ‘ber 294 szAmaban a kivet- lve. Természetes, hogy csak-