os A SPAN NYOL VALSAG BEKOVETKEZETT és ezt a valsagot pontosan elore lehetett latni Franco hala- la utan. A nagyvarosokban sztrajkok kezddédtek és a sztrajkok terroreselek- ményekkel parosultak s ami végképpen erdételjes lépésre késztette a kiralyt, az a postasok sztrajkja volt. A postasokat nyom- ban a spanyol hadsereg behivott katondinak nyil- vanitottak és masnap mar, Hafez al-Assad, Sziria elndke, személyes sikerének tekinti, hogy a Palesztin Felszabaditasi Szervezet részvételét a UN Biztonsagi Tanacsaban a " kézelkeleti vila alkalmaval ki tudta erészakolni katonai fegyelmi szaba- lyok terhe alatt, munka- ba alltak. A kiraly egyeb- ként olyan. torvéenyt akar elfogadtatni a térvényho- zokkal, amely a kézalkal- mazottak sztrajkjat meg- tiltia. Annak ellenére, hogy a baloldal aj fa- sizmussal vadolja Juan Carlost, a kiraly intézke- dése és a kézalkalmazot- tak sztrajxjat megtilto ko- vetelése nem kisebb és nem kevéshé demokrati- kus orszag hagyomanya- | in és torvényein clapszik, mint Amerikaén, az Egye- sult Allamokban ugyanis mar hosszti ideje federalis tarvény tiltia meg a k6zal- kalmazottak sztrajkjat. Ami problematikus, az a rendérség fellépése és magatartasa volt az egyéb sztrajkolokkal szemben. A szdbeli és a televizids hiraddsok egybehangzéan arrél szamolnak be, hogy a rend6érség a sztrajkolékkal szemben erdszakos, nem ritkan kegyetlen magatar- tast tantsitott, nék, Annak ellenére, hogy ‘a renddri brutalitasnak nem egy példaiat lathattuk a demokratikus orszagok- ban is, Amerikaban pél- daul az emlékezetes chi- cagoi demokrata konven- cid alkalmaval, ez a maga-_ tartas nem rokonszenves, nem demokratikus és a nyugati demokraciaékban mindenitt értheto felhabo- ) Amerika- | ban ezt a magatartast ren- dori brutalitasnak nevez- — - Aldo Moro (haloldalt), ‘Keres ténydemokrata lage minisztereIndk Z “wes i mokraciat illet6en? A spa- nyol helyzet nem azonos az amerikaival, a kana- daival, vagy az angol 4al- lapotokkal. A jelek arra mutatnak, hogy Spanyol- orszagban a szélsébalol- dal és a szélséjobboldal egyarant komoly zavaro- kat okozhat és az orszag gazdasagi és politikai kon- szolidalasanak Wtjat 4ll- hatja. A kiraly —- minden jel erre mutat — véglege- sen le szeretne szamolni a Franco-féle diktatura- val, tudomasul kell azon- ban vennie azt, hogy Spa- nyolorszag a jelen pillanat- ban és a jelen kérilmények k6zdtt nem keépes ,,elvisel- i’ egy nyugati mintaju demokraciat. Juan Carlos, és a Fehér Haz viszonya egyre rosszabb. Brezs- nyev, aki a kiszivargott hirek szerint a partkong- resszus utan nyugalomba akar vonulni, ezzel az ér- tekezlettel szeretné a ko- ronat feltenni mtikkodésére és egytittal biztositani sze- retné, hogy ut6da a part- vezetéség hozzajarulasa- val ugyanezt az utat fogia folytatni. Ha azonban tar- gyilagosan szemugyre vessziik a kérdést, azt kell latnunk, hogy a SALT- megheszélések jelenték- _telenek. Elsosorban, mind- a sztrajkok letérésére, nem egy esetben tagadha- tatlanul az ugynevezett Franco-féle mészerekhez folyamodott, erésen kér- déses azonban, hogy volt-e mas valasztasa. A spanyol valsag lényege az; hogy a Franco-fasizmus tovabbi fenntartasa karos az or- szag fejlédése és nyugati kapcsolatai szempontja- bol, egy nyugati mintaja demokracia viszont — leg- alabbis, most még — tel- jesen lehetetlenné tenné Spanyolorszag minden- féle (és sziikséges) keres- kedelmi és gazdasagi kap- esolatat a Nyugattal. A Franco-fasizmus nem ro- konszenves es nem kiva- natos, egy nyugati minta- ja demokracia kivanatos, de egyelére keresztiilvi- hetetlen. A SALT TARGYA- LASOK iijra kezdédtek Amerika és a Szovjetuni6 kézétt. (Ezeknek a megbe- széléseknek a hivatalos va és Washington egyarant | igyekszik: elhitetni, hogy ezek a targyalasok lénye- gesek és a vilagbéke és biztonsag szempontjabél komoly eredményt hozhat- nak. Az amerikai federa- lis kormany igyekszik ezt az amerikai szavazokkal elhitetni, Brezsnyevnek ennél kénnyebb helyzete van, mivel csak a partve- —zetéket - kell meggydznie effelol és azokat, aki -majd az elkévetkezé part- -kongresszuson kildéttek © lesznek. Kissinger, ame- rikai kuliigyminiszter, aki- nek politikai jovéje erésen kétséges, igyekszik hang- silyozni, hogy a SALT- megbeszélések fijra kezdé- se és esetleges eredménye az 6 személyes érdeme. Ford elnék kénytelen eh-. koaliciés kormany: aban valsagot okozott, hogy De Martie, szocialista _vezeto, megvonta tamogatasat. : , bodast. keltett, -valahany-— szor eléfordult. A kérdés_ ~azonban > az, hogy ugyan-_ az alkalmazhato- -e Spa-- -nyolorszagra, amely nem — -demokratikus | orszag és_ sem érzelmi, sem intellek- 26 tualis, sem politikai oe By om any ai ininesenek: a iden me lasztasi_ lakozni, verek gyartasat. ) “Moszk- két orszag novell fegyver- kezése titemét, habar Amerika kisebb merték- ben, mint a Szovjetunis. A hangulat a ket orszag kéz6tt (teljesen érthetéen) a bizalmatlansag hangula- ta. Barmilyen egyezmeény is létestil a stratégial nuk- ledris fegyverek gyartas- esOkkentésére vonatko- zoan, mindenekelott azért lesz jelentéktelen, mert el- lenérzése egyik fel részé- rol sem lehetséges. SALT-targyalasok tehat — és agy tiimik, hogy ez a kendézetlen és a kegyetlen igazsag — Amerikaban és a Szovjetunidban egyarant esupan porhintés az ameri- kai polgarok, mébe. | EGY NO MINDIG MAS, MINT AMILYENNEK LATSZIK — Allapitotta meg Voltaire fanyarul és. bélesen, annak ellenére, hogy nem ismerte Isabel Perént, Argentina elnékét. tébb izben ,,eltemették’’ a politikai hirmagyarazok, most azonban kiderilt hogy Mrs. Peron, a tobb- szori idegésszeroppanas ellenére sem tehetetlen és hatarozatlan. Az tértént ugyanis, hogy Isabel le- mondasra kényszeritette kormanyanak 4 miniszte- rét. A miniszterek, a kény- szernek engedve, ,,benytj- tottak lemondasukat"’, ~amelyet az elnék ,,sajnal- -kozva elfogadott.”” Ezek —hez az 4llasponthoz sate : »mivel elnékva- kampanyaban_ kevés vigaszt tud adni az _ amerikai’ polgaroknak ad- aCe vonatko-- dé Mrs. -voltak azok a miniszterek, akik Isabel Perén gazda- sagpolitikajaval nem ér- tettek egyet, illetéleg ugy voltak, hogy valamiféle eéltudatos gazdasagi és pénzigyi politikat mégis esak meg kell valésitani Argentinaban. 1 . Isabelita azonban — varatlanul és meglepden — erdsebbnek bizonyult naéluk és hataro-— zott lépése dltalanos meg-_ —lepetést keltett. Majdnem bizonyos az, hogy a val- sagos pillanatban a had- -sereg mégsem volt hajlan- Per6én erészakos | el eltavolitasara, valészint-. leg azért nem, mert a ka- tonatisztek tigy vélték (és egyaltalaban nem in- dokolatlanul), hegy az el- nok eltavolitasa semmit sem oldana meg. Egyes hyugati hirmagyaraz6k ugy gondoljak, hogy a 4 régi miniszter eltavolita- saval és az jak kinevezé- sével, az argentin kor- many jobbfelé tolédott. Ez azonban nem tiinik egyéb- nek. tires frazisnal — Ar- - gentindban lehetetlenség megallapitani, hogy mia _ vbaloldal és a a njobbol-, t ‘gilis agy dontott, | nines bizonyiték a pszichi- A illetéleg a szoviet partkildéttek s Sze- A csinos Isabelitat mar Nizer és F. Lee Bailey, dal’ jellemzdje. A nyugati hirmagyarazok nyugati szemlélettel elemzik az ar- gentin helyzetet, ez azon- ban indokolatlan. Isabel Peron nem nyugati allam- f6 — nem jelenti ez a meg- allapitas azt, hogy toébb, vagy kevesebb, egyszert- en csak annyit jelent, hogy — MAS. 20 PATTY | HEARST iigy- védje, F. Lee Bailey, a ,. Modern Perry Mason’, azt allitotta a birésagi meghallgatas alkalmaval, hogy az a pszichidater, aki védencét a borténben meg- vizsgalta, erdszakos és “nem ritkan durva volt és ezdltal megfélemlitette Pattyt. Mr. Bailey kereszt- kérdéseknek vetette ala a pszichiatert és a rendel- kezésiinkre all6 jegyzo- kényvi kivonatok szerint, ezt fantasztikusan tigyesen tette, hatalmas gyakorlat- tal és rendkivilli intelligen- ciaval. A biré azonban vé- hogy ater ellen elhangzott va- dakra és a pszichiaternek joga van Miss Hearst vizs- galatat folytatni és ha Patty ellenall, a birésag egyszertien nem fogja fi- gyelembe venni a véde- lemnek azt az allitasat, hogy amikor Miss Hearst a terrorista banda tagja volt, nem volt teljes birto- kAban szellemi RE pesse, geinek. A dolog kiilénleges érdekessége az, hogy Ame- rika két leghiresebb és leg- tehetségesebb binteto tar- gyalasi tigyvédje Louis a palesztin menekiilt-kérdésré! honorariumuk, az eset- tol fiiggéen, 20,000 és 500.000 dollar kézott valta- kozik. Patty Hearst édes- apjanak van pénze ahhoz, hogy lanya szamara a leg- jobb és a legdragabb védé-. iigyvédet biztositsa. A Pattyvel egyiitt letartéz- tattak igyét vagy sokkal kevésbé tehetséges iigy- véd, vagy pedig a kézvé- dé fogja képviselni. Esé- lyik tehat kevesebb a ked- vezO birdsagi déntésre, mint Pattye. Ohatatlanul is arra gondolunk most, hogy talan nem érdekte- len emlékezniink arra a megallapitasra, amelyet Patty Hearst hangleme- zen kirto it vilagg4, ami- kor még a terrorista ban- da tagja volt: A modern tarsadalom velejéig kor- rupt, akinek pénze van, az mindenre képes. Gyakran tgy tinik (habar minden erénkkel szeret- nok az ellenkezéjét hinni), hogy a terrorista Patty Hearst nem is jart nagyon messze az igazsagt6] — persze, kilénlegesen érde- kes az, hogy Patty most elfogadja ennek a korrupt tarsadalomnak > a védel- mét. Nem egészen érthet6, hogy ez vajon ,,forradal-_ mi” okok miatt torténik-e? | AZ OLASZ POLITIKAI | VALSAG soha rosszabb idépontban nem kévetkez- hetett be, mint most. olasz kommunistak egyre- erésebbek és erejiiket még — aza kérilmény i is fokozza, _ hogy — —rendkivilévatosan — mérsékeltek. A politikai. valsag egyuttal teljes mér- -Mmegbénithatja | Az tekben Olaszorszag gazdasagi és pénziigyi életét. A legutob- bi valsagért kétségtele- nil a szocialistak felel6- sek, akik hirtelenil meg- vontak tamogatasukat a koaliciés kormanytél. A szocialistak kifogasa azonban a kormany ellen nem indokolatlan: kifoga- suk mindenekelott az volt, hogy a keresztenydemok- ratak nem targyaltak meg ez azonban ma mar a mul- té: a kommunistak jelen- tds eldretérése ahelyi va- lasztasokon, meggyengi- tette a keresztenydemok- ratak helyzetet. A kommu- nistak — éppen ezért — egyre gyakrabban és hata- rozottabban hangoztatjak jelszavukat: térténelmi kompromisszum — amely- nek lényege a kommunis- tak részvétele egy koalici- mar korantsem tiinik ko- molytalannak és nevetsé- gesnek. Anglia, dilemma- ja az, hogy nem tud az ir polgarhaboriba nem beavatkozni, az odavezé- nyelt angol kormany nem akar vérfiird6t rendezni. Az lrorszagban lévé angol katonaék azonban sziikség- képpen kihivjak az irek el- lenszenvét. Anglia nem engedheti- meg magan hak Tipikus, szinte fantasztikus nyomorban élé indiai csalad: Indira andhi helyzetiik javuldsat igéri. veliik a felmerilt gazda- sagi és pénziigyi proble- makat. Az olasz valsag leg- nyugtalanitébb jellemzé tulajdensaga az, hogy a szocialistak, szamara- nyuknal fogva, abban a helyzetben vannak, hogy barmikor tGjabb politikai valsagot robbanthatnak ki. Egyik kévetelésik az, hogy a kommunistak kap- Kissinger, amerikai és Yigal Allon, izraeli i kiliagy miniszte ter, 2 napos megheszélést folytatott Washingtonban | janak _jelentésebb és po- zitivabb’’ szerepet a kor- manyprogramokban. En- nek a kévetelésnek két buktatéja van: azegyik az, hogy a megfogalmazas tilsagosan homalyos, sen- ki sem érti, hogy valdja- ban mit rejt magaban ez a kulonos kévetelés. A masik buktatd pedig az : hogy a kommunistak és a szocialistak szévetkezése eddig mindenhol a modern tortenelemben a kommu- nistak teljes dominalasa-. val és a szocialistak tel- jes felszamolasaval végz0- dott. A Nyugat értheté. nyugtalansaggal figyeli a legijiabb olasz politikai. valsagot, amely a jelek szerint mélyrehat6ébb és_ veszélyesebb, mint a meg- eléz6 valsagok. A helyzet az, hogy a Keresztényde- mokrata Partnak valami- kor biztos tébbsége volt, a os kormanyban. A helyze- tet még silyosbitija az a kériilmény, hogy a ,,New York Times’’ és a ,,Wa- shington Post’’ jelentet- te: a Central Intelligence Agency pénziigyi tamoga- tast nyaijt a kommunista- ellenes olasz politikai par- toknak. A hirt nyomban cafolta az amerikai’ kil- iigyminisztérium é8 az olasz Kereszténydemok- rata Part, szamos bizonyi-- © ték mertlt fel azonban arravonatkozéan, hogy a- hir megfelel a valosagnak. az, hogy a CIA ilyesfajta beavatkozasa_ teljesen hi- bas, antidemokratikus és politikai stratégia szem- pontjabol i is helytelen volt, a probléma masik oldala pedig az, hogy a két nagy amerikai napilap leleple- zése mindenképpen karos volt: nem a CIA szempont- jabél, hanem Olaszorszag és a Nyugat kapesolata | szempontjabol. A hir min- denképpen csak az olasz kommunistakat segitette, a két Gjsag mar nem Art- hatott a CIA-nek, de artott az olasz demokracianak,. amely amigyis valsagban : van. Valamiképpen, ugy — ttinik, hogy az amerikai kilpolitika legszerencsét-_ lenebb kombinaciéja a Central Intelligence Agen- delme a kongresszussal és a nagy amerikal ujsagok- kal. & ANGLIA VIETNAMJA : LESZ IRORSZAG? Ami-. kor. ezt. a kérdést az angol — Economist” két évvel ezelott felvetette, londoni politikai. hirmagyaraz6k | ,,komolytalannak’’ min6- | + A probléma egyik része. sitették a feltételezést. Az utobbi idében azonban mind tébben és kilénb6z6 A kaliforniai biztosité tarsasdgok kétszeresére emelték az orvosi _ muhiba és Bfondatlansag elleni biztositas évi dijat. A kalifornial orvosfeleségek Brown kormanyzé irodajaban alvé-sztrajkkal | titakoztak az p emneles ellen. Mielétt Brown hazament aludni, koz6 ie | -svelik: Aetamit. sem tehet oN _oldalrél vetik fel ugyanezt — lehetoséget, amely ma rikaban gyij -fegyvereket és robbano- : anyagot vasarél. Mr. Or-. me hangsilyozta: az IRA ds : kompromisszimmal. ez nem térténik meg révi- -desen, ‘groteszk és iréni-— kus. médon, lrorszdg kony-. nyen Anglia Vietnamja le- _ het. Amerika majdnem el-. vérzett Vietnamon, majd-. nem bizonyos, hogy Anglia. _elvérezne frorszag-V Viet- _ namon. politikailag, lélektanilag és gazdasagilag, a teljes be nem avatkozas politika- jat, viszont az is egyre bi- zonyosabb: Eszak-Iror- szagban mindaddig nem lesz béke, amig az ottani polgarok hatarozottan vissza nem utasitjak a ter- rorizmust és énmaguk nem ragaszkodnak vala- miféle politikai megoldas- hoz. Az utobbi idében kide- rilt, hogy az Irish Repub- liean Army nevii terror- szervezet megbizottai pénzt gyiijtenek Amerika- ban az ir szarmazasii ame- rikaiak és az irszimpati- zans amerikaiak kézott. Stanley Orme, Anglia meg- bizott allamminisztere Eszak-Irorszagban, a k6-— zelmiltban Amerikaban jart és arra hivta fel az amerikai polgarok figyel- mét: az IRA megbizottal kiilénb6z6 ir szervezetek -nevében gylijtenek az ame- rikaiak kézétt, az igazsag -azonban az, hogy ezek csu- pan fed6nevek, a pénz va- l6jaban az Irish Republi- can Army terrorszervezet- hez keril, analy az Ame- tott pénzen megbizottai kihasznaljak az amerikaiak jéhiszemt- ségét. Az irprobléma azon-_ ban enné] messzebbmené és a terrorista cselekmeé- nyekben egyenlé modon binédsdk a protestansok és a katolikusok. Egy éjsza- kn 5 katolikust gyilkeltak meg és a kévetkez6 napon 10 protestanst gyilkoltak meg South Armanghban. Teljesen lényegtelen ma mar annak a kutatasa, hogy a terrorcselekmé-. nyek melyik oldalrél in- -dultak el és lehetetlenség is volna_ megallapitani. AD -protestansok azt kévetelik, uo hogy Anglia hatarozottan - - szamolja fel az IRA-t, ez _ - azonban nem lehetséges, | barmennyi angol katonat kiildenek Eszak-lror-. szagba. A protestansok- nak és a katolikusoknak | | tudomasul kell vennitik azt, hogy a békés politi- kai megoldas egyetlen utja és lehetésége: a hata- lom. megosztasa, mindkét oldal részéré] bizonyos Ha.