CLOEE TELS ETO LOL EELS L Ll fds Bs a we COLLEY 2 Lo Ly oh ee - Vol. 27. No. 13 1977. marcius 26 Second Class Mail = SS SS WOH S SS ~ Yo A détente-politika hideghaborur see eee AAR OAs yar ) Washington belvarosat rendér-kordonok ° szaki- tottak szét. Egy maroknyi félmuvelt fanatikus harom kozepiletet tartott meg- szallva, kozel két napon at tuszaikra szegezett fegy- vereikkel valosaggal meg- bénitottak a vilag legna- gyobb hatalmanak f6varo- sat. Az egyik korulzart épulet, a varoshaza a Fe- hér Hazt6] maeskaugrasra fekszik, alig harom utca- val odébb. A helikopterek amelyek a- kérilzart ost- romlott e@puleteket ftr- készték felilrél], a Fehér Haz koértil cirkaltak. Ge- peik robajaval alkalma- sint zavartak az ott foly6 targyalasokat. A Hanafi - muzulmanok tamadasa, a_ korabbi terrorocselekmé- nyeknél is vilagosabban bizonyitotta, hogy egy de- mokratikus allam milyen sebezhet6 célpontia az ilyen vagy olyan toérekvé- sektol vagy agyrémtol ti- zelt terroristaknak. | Washington ostroma Ugyanabban az idépont- ban amikor fegyverekt6l tométt gitartokjaikat h6- nuk alatt szorongat6 kis terror-csoportok belopa- kodtak a kiszemelt kozépi- letekbe és azokat hatal- mukba keritették, a Fehér Hazban Carter elnék saj- toértekezletet tartott. Ez- uttal egy olyan iddpontra tlizte ki a sajtékonferen- ciat amikor a legtébb amerikai munkaban volt. Szandékosan. Nem latva- nyossagrol volt szo — kan- dall6 mellél, kardiganban kénnyedén esevegsd elndk- rol, — avagy az els6 saj- t6 oroszlanok vermeébe mo- solyogva érkezo Davidrdl, —~ most a mondanivalék dominaltak. Amerikanak, -masfel milliard dollaros. - programmot — ezeknek munkabaallitasa- ra, amely nem csak fog- - lalkoztatottsagukat biz- tositana hanem a varosok —-ujjaépitésérél is gondos-— _kodna. Nem lett nyiltan ki-. az egyik égeté problémaja a munkanélkili fiatalsdg. A munkanélkillieknek t6bb mint fele 24 éven aluli, va- rosokban a kisebbségi cso- aranyszama néhol a 40 %- ot haladja meg. Az elndk javasolt mondva, de vilagos, hogy Jimmy Carter a ,,rombo- -— lokat” az épitdk soraba ki- vanja allitani. Azutan, egy — k, Rabinnak SXVITL. évt. 13. szam ok Rémaban és | Sd SALT kuldottség élére — A francia balold portok kéz6tt a munkanél- _kiili fatalok a 16-19 évesek iranyitotta, hogy apran- ként kell hozzaszoktatni a szélséségeseket. | ahogy a terv megvalosita-_ sa is évekbe telhet. — Ez a sajidértekezlet volt az ws 2 ~ ¥ .% eee RE RR OS AN _ Registration number 1309 — a Vilanoban #. lonb6z6 arab allamféknek fog mondani. A Carter-féle kozelkeleti terv a gordiusi csom6 meg- oldasa. A-szembenallo ket Se SSN “S Az amerikai szenatus 58:4. SS SAH a valt at?——Ujabba I Charter 77” egyik szervezéje varatianul meghalt A tabor eddig azzal toltotte oO idejét, hogy a targyalasok médjarél vitatkozott: va- jon lépésrél-lépésre 4 la Kissinger, kellene-e felsza- molni érdekelt felek jelenlété- ben egy mindent feldlelé értekezleten? A Carter féle megoldas-elszélas, fenn- hangon kimondta, minek @ kell képeznie a végs6é meg- oldast, Izraelnek fel kell | adnia az 6sszes, majdnem | az Osszes Altaluk elfoglalt | teriileteket, cserébe az | ‘araboknak teljes mértékt. békét kell teremtenie a zsi- dé allammal. Vagyis, tota- lis visszavonulds, eserébe | a totalis bekéért. Diploma- ciai elismerés, egymassal valo kereskedés, szabad utazas, kozdés programok, egyszoval totalis béke. Miutan ez egyik naprél a | masikra nem valdésithat6 meg, amig Izrael végs6 ha- tarai m6gé vonulna vissza, hatarain tal, ,,védhetd” ideiglenes vonalakr6l biz- tosithatna, hogy csak ak- a problémakat, avagy Genfben és az osszes kor ad mindent vissza, ha [= valéban meg kapja érte eserébe a teljes béekét. Amikor Carter elnék saj- t6értekezletén arrdél cseve- gett, ami ket nappal az- eldtt a Rabinnal folytatott targyalasain még hét- pecsétes titok volt, kockaé- zatot vallalt. Azt, hogy mindenki tiltakozni fog terve ellen. Az izraeliek mert fennhangon kimond- jaa majdnem teljes vissza- vonulas sztikségességét, — az arabok pedig mert a végleges izraeli hatar ki- sebb kiigazitasokkal len- ne megszabva. A legtébb arab még a minimalis ki- igazitastol is irtozik. Es eleg sok az olyan ara- bok szama is akik még min- dig azt szeretnék a legjob- ban, ha az izraeliek egyik naprél a masikra teljesen elttinnének, peldaul a ten- visszavonulas — totalis bé- szintileg az a meggondolas Mint elsé6 lépés. Es mintha na elég, Carter a Dél-Ko- ger mélyében. — A totalis ke ellen sok lesz a kiaba-— las. Korai felfedését vald-_ Az szumok sorat tenné, végil is elttintetnek az atomfegy- vereket a féld szinérél’. — Mult het kozepi sajtoérte- kezgletén Jimmy Carter fontos bejelentések sora- val szolgalt, talan a I. Vi- laghaboru dota egvyetlen el- nok sem tart fel ennyi fon- tos hirt egyetien sajtdérte- kezleten. Es mi tértént? A fovaros nagy napilapja- nak, a Washington Post- nak cimlapjaré] masnap mindez kiszorult. Az anya- got a belso oldalakon Kel- lett szétszorni. Az elsé he- lyet a terroristak foglal- tak el. : : - terrorizmus es a hirkozlo média problémajahoz. A terroristak -megtanultak a média keze- lésének médjat. Azt, hogy kiilénb6z6 hogyan lehet szinte masod- percek alatt vilagfigyel- met kapni, sokaig melld- “zt ,,iigyik’’, vagy meg- zavarodott mellézétt sze-_ omélyiik szamara. — Wa-- shingtonban, akaresak New York-ban, szintén van _ _kizarélag hireket ado ra- - didallomas. Ez 48 6ran ke-- - yresztil esak a terroristak- — _ kal traktalta hallgatéit. A 2 helyi lap, a reggeli Wa- isz- ni Washington Star az 0 eae _ Ezzelelérkeztiink a vilag és f6leg a demokraciak leg- — egetobb problémajahoz: a jak. AC WAN SSS i fenykeépeiket hozta, veliik telt meg a kornyék, Virgi- nia és Maryland tévé és ra- didallomasai veltik foglal- koztak. Es amikor a hiva- talos amerikai latogatasra éerkez6 Callaghan brit mi- niszterelnék tiszteletére 19 agytléves dérdilt el a f6varosban, a helyszini kézvetitést, ,,az ostrom- rol” alland6é. helyszini kéz- vetitést add TV és radi6- riporterek siettek meg- nyugtatni a Hanafi terro-_ ristakat, hogy ez nem elle- -bombat tud eldéallitani. nik iranyul, puszta cere- moénia az egész. Majdnem bocsanatot kértek azért, hogy a remek ,,ostrom- story-t’' ilyesmivel zavar- A terroristak egyik {6- célja a minél nagyobb pub- licitas. A média leghébb vagya pedig a szenzacid. tak a hirkézléknek. De -egyen sem tudtak olyan lelkesen rag6dni, mint az amerikai fovaros ,,ostro-— man’, Szenzacié szenza- ciét sziil. Hanyan tiszto- -gattak odahaza fegyverei- ket és késziiltek a kévet- -kezo ,,akei6ra’’? Valami- re, ami mindezt lepipalja nt Chilében feloszlattak O szavazataranyban Koélesénésen sziikségiik van egymasra. Azarab ge- | rillak mincheni olimpiai vérengzése Ota kilénboz0 terror-csoportok, j6 egyné- _ hany ropogés koneot dob- kil, ha oda beférkéznek, a Fehér Haz vagy a Kong- resszusi palota teljes sze- mélyzetével. Mindéssze mérgezett gazt kellene pumpalniok a fit6-hiite- szelléztet6 berendezések- be. Eddig semmi sern véd- SZERKESZTOSEG ES KIADOHIVATAL: WORLI WCW CEE Oa tiszemita hullam a Szovjetunioban -— Patocka lte ‘a fogac Kevéssé ismert tény, hogy a terroristak lesze- relesében jelent6s szere- pe volt az Egyesiilt Alla- mok elnékének. O engedé- lyezte, —amit a hatésagok korabban kereken elutasi- tottak, —- hogy a harom muzulman orszag, Iran, Pakisztan és Egviptom nagykévetei résztvehes- senek a targyalasokban. Az elutasitas indokolt == voit, ha a diplomatakat halaszat < se méretekben és eredeti- segben? | Hazilag eloallitott atombomba Nehéz elkepzeini? Az atom-fegyverek olyan ko- rat érjik, amikor azok, kis erdfeszitéssel, magansze- meélvek szamara is hozza- férhetévé valnak. Egy te- hetséges princetone-i di- ak, aki pizza arusitassal keresi zsebpénzét és mel- -lesleg matematikai zseni, mar 2,000 dollarért atom- (Eddig sikerult lebeszélni arrél, hogy ,,kilf6ldi ér- deklédéknek” eladja az ol- esé recept titkat.) Vannak olyan hordozhat6é apr6é ~atom-gyutacsok, egyetlen maganyos kato- ja loni. Talan fél Washing- _tont fel lehetne robbantani ele. Washington jelen _,,ostroma”’ alatt radébben- tink, hogy a terroristak kiilénés er6feszités nél- percek alatt végezhetnek -_rendezéseket. noksége soran, - egyszer vallalta a kocka- | zatot. Az eredmeny ot iga-_ polta | ‘y. © Kina ket millict hogy na, illetve partizan ki tud- valami baj éri a kévetkez- meények stlyosak lettek volna. Carter, mint j6 egy- néhanyszor két hénapos el- megint __ Moszkva defenzivaban Eddigi dontései kézott a legmerészebb elnéki lé- pés a szovjet dissziden- sekkel szembeni politika. Carter a valasztasi hadja- rat soran tobbsz6r igérte, hogy a szabadsag tgyet mindentitt tamogatni fog- ja. De az igéretet legtob- ben ,,valasztasi retorika- nak” tekintetteék @s nem vetteék komolyan. Beleért- ve az oroszokat is. Amikor Jimmy Carter megvala- szolta a szoviet disszi- — dens-vezér, Sakharov le- velet, igerve a szovjet atomtuddsnak, hogy k6éz- | benjar a_,,lelkiismeretiik parancsat kéveto és ezért bebérténzétt személyek szabadsagaert™’, a szoviet vezetoség dihenem ismert hatart. A Pravda, Izvesz- tija, Tass, kommentarok sorat ontottak amelyek a hideghaborts évek frazi- sait hasznaltak, fenyege- téseket tartalmaztak. Amerika nyugali szovet- s@gesei halkabban, de el- Toronto Ontario. Canada Tel: (416) 924-8358 -_ we CY W 7 Vv fe NY Nee os @ i : | ~ WN YZ Z MUU ME GEE SE ISS: G Ge Ly BER Ee ty SEL i te A ‘ We oes Sec x ites we MA LLPOVLTIPVIOE th ite aha CHEE 412 Bloor St. W., Ml ientanhinelane bettas MSS 1X5 EOL DEY MLE LLTSE LE ppp Ara 30 cent Sestith tert te eseh filozofus, a cal —~ Sulyos za- * # Warnke kinevezését a itelteék Carter dissziden- sekkel szembeni politika- * Se x jat. Valery Giscard d’Es- taing francia elnOk és Hel- mut Schmidt nyugatnéemet kancellar nem voltak haj- landok fogadni Amahlrik szovjet disszidens veze- tot. Washingtonban Car- ter igenis talalkozott Vla- dimir Bukovsky-valanem- reg szabadult szovjet fo- gollyal, aki diakkora é6ta 1] esztendot toltott kilonbdz6 bérténdékben, munkata- borokban és kérhazak zart- osztalyan. 33 esztendejé- nek egy harmadat toltot- te racsok mogott. A Sakharovhoz jutta- tott elnoki level és a Car- ter kormany egyéb disszi- densekkel kapesolatos nyi- latkozatai Amerikanak az oroszokkal szembenl me- roben tj ,,hideg-meleg” politikajat jelentik. De azt is jelzik, hogy a Kissinger féle , linkeage”’ politika, az elgondolas, hogy a ket szu- perhatalmat egymashoz fiz6 szalak, a kilénbdézd iigyek egymasra kihatas- sal vannak, — ha az egyik teren romlas all be ez ki- hatassal lesz a tébbire is, —- ezennel el van vetve. Kissinger kilugyminisz- tersege idejen Ford elnok nem fogadhatta a Wa- shington-t latogate Alek- sandr Szolzsenyicint, a mellozest kulonbozo nevet- séges magyarazatokkal kendozték. [gazi oka azon- han, a .,jaj meg ne bant- suk az oroszokat, nehogy elromoljanak velak val6 kapesolataink’. Vagyis a linkeage politika volt. Jimmy Carter mas uta- kat latszik kdovetni, — az wamilven az adijon Isten, olyan a fogad] [sten” meg- Kozelités fele hajlik. Brezs- nyev korabban nyiltan ki- folytatas a 2. oldalon) \ S \ YS Re SR, x << KA ‘ SEN : eS \ NN . SS oS Onna \4 , RY 3 A \ : gabonat * Ausztralia ezzel a vasdrral megelézte a két masik leg- nagyobb mezdégazdasagi orszagot Kanadat és Argenti- nat. E kettotol a kinaiak egy-egy millé tonna gabonat vasaroltak. © Az Europal Egvhazak konferenciaja a Linz melletti Gallneu-Kirchenben megkezdte konzultaci6jat a helsin- ki zardokmanyban foglaltak gyvakorlati megvalésulasa- rél. Az értekezieten az eurépai egyhazak 108 tagja vett reszt. ® Carter amerikai elndk majus 7-én és 8-an Londonban talalkozik a hat vezetO nvugati orszag: Kanada, Nyu- * gat-Németorszag, Anglia, Franciaorszag, Olaszorszag és Japan kormanyidivel. A Fehér Haz jelentése szerint lehetséges, hogy az elndk Londonban marad a NATO miniszteri tanacsanak majusban esedékes Ulésszakara. Carter eurdpai atjanak keretében — a tervek szerint — Svajcban taldlkozni fog Asszad sziriai 4llamfével is. A ményeken alapulé szovie si szerzodéseket. A 66 6 londoni sz6vivo szerint a talalkoz6 napirendjén gazdasa- gi problémak szerepelnek majd. — - © Az amerikal szenatus elfogadta Paul Warnke kine- vezését a SALT kildéttség élére. Warnke azonban csak 58:40 szavazataranyi bizalmat kapott, ami arra utal, hogy a torvényhozasban igen jelentés tabor tamogatja a katonai erdpolitikat és ellenzi a kélesén6s enged- t—amerikai fegyverkorlatoza- ves Warnke a Johnson kormany- (folytatas a 2. aldalen)