int a ekvaddori Out Ho ie nyelve szel All. a magvarhoz, Az Gr- es a dologhan az, hogy ez egy é sit mond- Dela ner! nia ote Pals wey See as . az Os! lakossag nvelyészek, akike felismerni sk oh ‘an franpans azsial vona- indio nvelvekben, hogy nem tudemanyosan” bizonvi- ak. miszeri int az indlo nvelvek ¥v alam relvik dgsial — tébbek kdzétt “szemi fa o— nyelytérgsbGl szirmaz- nak, Taldn ,tudomdnyos’ médon — értve a mai nyelvtudomany és nvelyelemzés elfogadott médszere- it igen nagy appardtusra volna gztikeé ée, hoey ezt a tecriat elfo- —& adhatoan bebixonvitsuk, mégis nem véletlen, hogy ez a | tebbszbr hey Imer' alt Var ate as ia, mint a an ieL tue tartozik, de azért_ bizon yos tudoma- Moegyarul ,,mepgla- 5: nevezndn neiee), armi- ldikezve” AZ emi ernek F hislen epy bizonyos gondolat-tarsuldsa ta- mad: nini, evvel mar itt, vagy ott taldlkoztam! Aztan jénnek a rész- _ let-tanulmény ok, amik ezerfelé el- dgaznak és az emberrel elfeledte- (tk az erec ati, annyira vildgos és -annyira kézenfekvé -gondolatot, hogy” késébb- mar nem is mer erre ‘rni, Holott — talén a régi- s prima cogitatio: optima”, -vagyis : (magyarul az els6 eszem- —bejuté- eszme a legjobb” alapjan: pont az a meglitds volna a legjobb — fonds pont : ithe az z eaes7 Be 5 geanek elmonddut mint eve elmefuttatdshoz, : tébbek kézdtt én is Atestem Sét mi | tet a — kbvetkez6— egy. ‘ilyen_ tapasztalaton. _tébb: olvasmanyaim sorén lattam, | “hogy jé par embernek vol itak has —sonld pillanatai, Itt. azonban még egy elébocsatasra” van sziikség. iE _ sorok frdja_ vigy io : tz évig volt / : s aashok qdomanyaval = - . ami Seo Pal szerint a Szentlélek egyik ajandéka —~ bir, azonkivill eelean volt a sok eredeti in- — . Sa eee Hel hallgatni ‘is, akbar ” Mindés: oe egy par szerény kis " szandéke az, ami a jelen— ‘sorokat tollba. mondja. Az égyik az, hogy : -az alilirott keresztiil ment egy —ilyen | »meglate” tapasztalaton. A _masik, hogy aluWrott igyekezett tAnanézni a modern” nyelvtudo- wk is, kivanesi 1é- -yén, vajon mit mondanak mdsok. ~Harmadszor, alulirott nem merve hinni sajat mag edrdl azt, hogy ezt a Kerdé: parallyen tetszet6s médon e politikal, faji, valldsos médon —~ ardekessé tudnd tenni a nagyra- — beestilt publikum elétt, mépis sze- retné felhivni azon irigylésremélté -kutat6éknak a figy elmét sok olyvan, nekik kedvezé ténvekre, ami az il- ‘Hat szdval, elGszbr is egy kis tér- ténelmi visszapillantds. Az elso ,tudomanyos” emberek, akik ev- vel a ke rdéssel foglal ikoztak, azok a spanvol misszionariusok voltak, | akik, mint tudjuk, a ,conquistado- _ res”, arany- és dicsiségéhes, de ugvanakkor igen keresztény kato- ndkkal egylitt hatoltak be az eurd- nat népek szamdra_ ,wij” vildgba. Itt embercket taldltak, akik em- beri médon, hanegal, tagoltan és hanglejtéssel igyekeztek magukat megértetni. A missziondriusok fel- figyeltek erre a tényre, — és nem lévén annyira elfoglalva az arany- és dicsiségkereséssel — id6t vet- tek maguknak a megtalalt emberi lények gondolat-kézlési mddjat el- e nulni és vellik érintkezéshe lép- i. Nagy meglepetéstikre tigy taldl- ia. hogy azok az olajbarna kétla- bu lénvek — a misszionariusok szerint emberek, noha mdr akkor voltak kllénbéz6 vélemények — igen elvont fogalmakat ardnylag elég tékélctesen ki tudtak fejezni, nyelvi szempoantbol. Nemcsak ter- mészetieirast, hanem komplikalt teolégiai s6ét filoz6fiai fogalmakat is. Mi tébb, nagyon kifejlett torté- nelmi érzékiik is volt, aminél fog- va igen jdratosak voltak az id6 fo- galmaban is, amit asztronémiai tue disuk bizonyitott, Egész természetesen, ezek a j6 keresatény | missziondriusok régton jutottak, x Spe arra a kOvetkeztetésre hogy ,6k is Adam és Eva fiai”, akik tudvalevéleg mind egy hely-— rél lovee vagyis a Paradicsom- kertbol A kévetkezi problémajuk természetesen az volt, hogy mi- lyen titon jutottak ide? Nyelviiket tanulmanyozva arra az eredmény- re jutottak, hogy néhany eléggé ci- vilizalt indio térzs nyelve az 6sz- szes ismert nyelvek kbzétt a —~_ zsidéra_ hasonlit legjobban... Ne_ felejtstik el, hogy nem sokkal ké- - s6bbi korban, talén egy évszézad- dal késObb, par magyar nyelvész | szintén a héberrel rokonositotta a magyar nyelvet, igen erés nyelvta- : ni és szébeli hasonlatossagok alap- jan Ol. »én? héberben »ani”, ,,te ae »atotah”, ‘stb. de- ugyantigy a a bir- | tokosragok is hasonldak a magyar | -ragokra_ stb.). Ugyantigy Garcilaso de ja Inca (1540-1616) perui indio majd késibb spanyol {ré, keresgél- te sajat anyanyelvének (araucano) | a rokonsdgat. Eurépaban, még per dig sejditvén, hogy. Mezopotamia kérnyékéré Sl jétt eurdpaiak beszél- nek hasonlé nyelveken, de 6 mar kizarta a sémi nyelveket, mert va- léban_ az, araucano egy erdsen age-— nyelv, 6s semmiképpen nem egyezik a héber ige-leszar- | maztatdssal, | lutindns -Sajnos, itt nem tudok kk Snyveket 6S. szerzdket - jdézni, hacsak nem ,ex has” de biztosan emiékszem, hogy tébb Délamerikat jart utazd- nak jott él »meglatas”, miszerint va- lami van a magyar és a délameri- kai nyelvek kizbtt. Ha jal emlék- szom, vyalamikor a- miilt sz4zadban egy Loezy nevii magyar ember jar-_ ta be az Amazonas. mellékfolygit, tébbek kézétt a Xingu folydt egész hosszaban, érintkezésbe jutva a su- yA és manitsaud tdrzsekkel, ame- lyek mind a tupi-guaranf, vagyis a »pampida” fajokhoz tartoztak — és akiknek az eredetén térje a fe- jét, aki akarja, szintén egy miszté- rium, De Léezy jegyzi meg valahol az Utlelrdsdban, hogy egyszer egy olyan nyelvet hallott, ami élénken emlékeztette Ot a magyarra; és méltain, mert valamikor késébb ol- vastam mas tanulmdanyokat, ha job emlékszem, az argentinal Ameghi- no-csaldd régészei emiftettek egy nagy kivandorlast, amely az ande- si indidkat lezuditotta a pampak- LEG OL CSOBB NY AR ALA s is! _VEGYEN ct, 90 Y ende es $ 338 Os szesen 6 felnétt eg : alhat henne. NSA sone gang ge mearneennmewiin OR | 8% wba ba Carry Bonus onUPORS | me _négy yzet “lab és set kényelmesen 3.38 8 ar helyett. emlftvén ezt a —roknak; kem egy félkufferra valot, bardtom ~~ bocsdnat, ez a név most jutott eszembe — egy egész ra, még pedig AZ Amazon. és mel- ~ lékfoly6i hosszaban. Mar pedig. az. andesi indidk azok, akik a legvalé- szintibben Azsiai eredetfiek. _ : Alexander Humboldt, a nagy né- : met utaz6, szintén emlit valami ilyesmit az litilefrdsaiban. A leghatarozottabb kifejezése- ket azonban egy Amerikaban szll- letett, de cseh szdrmazasu régész kOnyveiben olvastam, aki ugy lat- szott, hogy masodik vagy harma- dik generdciés létére sem feledke- gett meg ,hazaja”’, Ausztria nyel- veirél, A neve Ales Hrdlicka. Igen nagy tekintély volt a maga idejé- ben (1869-1943) régészet és etno- légia terén. Hirnévtelenségét val6- szintileg annak kiészGnheti, hogy erdsen Darwin-ellenes volt, antro- poldgia terén, és ezért kigolyézta- tott az akkortél mdig tébbségben lév6 kaszindtagok dltal...Az Egye- silt Allamokban lév6 indio-kutaték bizonyéra megtalalja4k a k6nyveit valamelyik régebbi egyetem kOnyv- téraban, vagy a washingtoni Cong- ress Library-ban. Széval Hrdlicka. szintén Ssszehezott egy csomé észak-, kdzép- és délamerikai nyel- vet a magyarral, természetesen a maga modjan, mint ,,megldtast” 1 szamara kissé mel- léktényt. Hogy ne legyiink igazsdgtalanok a kortarsak, de kiiléndésen a ma- pyar kortarsak és uttdrékkel szem- ben, meg kell emlitenem valakit, akinek a nevét ugyan nem fogom megoldani tébbféle okokbdl. Az el- sé és legstilyosabb ok az, hogy el- felejtettem a nevét. Bizonydra t6b- ben is ismerték 6t: egy bizonyos_ iddben az otthoni Keleti Intézet- nek volt az igazgatdja, sa haszndra volt az ottani magya- tégla-agyagot degesztett, majd_ ki- vandorolt Argentindba és ott meg- halt, igen nyomorult kértilmények kézdtt. Sajnos, amit a térténelmi igazsdgszolgéltat4s nevében tehe- tek, az csak anny, hogy idénként mindkét 6kl6mmel verem ezt a bu amiért — annakidején _ nem loptam el téle par ladéra me- -né nyelvtudomany? jegyzeteit, amit fiatal kordban. esindlt. Mexik6ban, . Yucatan félszigetén. Az 6 elmélete szerint a maya (quiché-maya-ndhu- ta fejemet, atl) nyely kézvetlen rokonsdgban van a magyar nyelvvel. Ezt nekem nagy hévvel magyarazta annakide- jén_ egy nyomorfi innsbrucki Gast- hausban, majd érzékelvén kétkedé- semet, hazavitt a még nyomortsé- | gosabb lakasdra, amit gyer tyafény- —onyel vildgitott és melegitett és érv- ként felajanlott par pohdr schnaps- ot és fiatalkori utazdsdnak a jegy- zeteit. Erdekesek voltak ezek a jegyzetek, amiket akkor a schnaps hatésa alatt csak ligy udvariasan hallgattam és néztem, majd arra kértem ot, hogy kdlesbnézne_ne- : amit utazis kGzben elolvashatnék és utdna visszakilldeném neki, megir- van az én kiértékelésemet is. Ha tartott volna a schnaps-bdl, talén ide is adta volna, de megemlékez- vén, hogy én csak olyan jétt-ment utazéd vagyok, nem hagyta Ot cser- be a DP ovatossdg és mindezt mis- napra fgérte. Persze az a mdsnap madig sem kévetkezett be, csak ép- pen én emlékeztem egy-két szdfej- tésére és évek miultan, Délameri- kaban, olvastam a maya ,, Viejo Im- perio” és ,Nuevo Imperio” térté- netét, 6s a ,,Popol Vuh" érdekes mitologiajat: akkor sajgott fel ben- nem, hogy nini, errGl az én Félix PRESCRIPTIONS COSMETICS —~ PARFUMES — COLOGNES — AJANDERTARGYAK — CSOKOLADER ES CU- KORKAK — FENYKEPESZETI CIKKEK — DO- HANYZASI CIKKEK — GYERMEK MERLEGEK ES JATEKOK, EZENKIVUL MEG MAS 100. ES 100 HAZTARTASI CIKKEK NAGY VALASZ- TEKBAN | KAPHATOK A LAG MOLG SOBB A ARON. ENGY ENES H AZHOZSZALLITAS, 45-ben — Ausztridba menekiilt és nyelvt uda- rok Olaszorszdgban egyideig — felgytirt gatyaban valami specidlis : szerint a megeyiz6 értekezést rt, helybeli - lefrasokkal és piktograf magyara- zatokkal, Ha valaki olvassa ezeket as orokat ott Argentindban és méd- jaban lenne Félix bardtom irasait aemnentont: -bizonydra nagy szol- gdlatot tenne az utékomak ma- gyar vonaion. Ezenkivt iD még szeretnék Dél- amerika magyar. nyelvkutatoi szamara néhdny mas, feltétleniil hasznos, s6t nélkiilézhetetlen for- rast megjelélni, Kiil6nb626 misz- sziondriusok, kezdett6l fogva ta- nultak és megtanultaék legtiébb dél- amerikai indio nyelvet. Tudoméa- som szerint sok ilyen nyelvtan nyomtatdsban is megjelent, né- hany pozitiv forrast meg is tudok jel6ini, példdul Herder kiadasokat, a domonkos, franciskanus, agosto- ri, stb. misszkis kizpontok nyelv- tan kiaddsait. Ha valaki Bolivid- ban lakik, vagy koGnnyen oda tud utazni, a suecrel (Chuquisaca) ka- tedralis kényvtdrdban is talal bé- séges anyagot, pont a quitoi és a boliviak nyelvjdrdsokra, quichua, aymara, latacunga, stb, nyelvi ta- nulmanyokra. Chile-ben (Valdivia) a ,mapuche” nyelvrél lehet érté- kes adatokat kapni a kapucinus missziondriusoktél. Ugyanott, vagy Antofagaste-ben a szalézidnusok- tél kaphaték még értékesebb felvi- lagositasok az immdr kihaléban 1é- v6 ona és alaculuf —- amelyek sze- rintem igen meglepd szdédsszeha- sonlitadsoknak adhatnak alkalmat — nyelvekrél, amik Délamerika- nak egyrészt ,,legprimitivebb”, de egvittal leginkabb dzsiai nyelvei. De ha valaki végképpen egy aranybanyat akar felfedezni a dél- amerikai ~~ magyar nyelvhez ha- sonld — nyelvek terilletén, menjen el Sibundoy (Colombia, Putumayo tartomdny) etnolégiai kézpontha, ahol annyi adatot kap, amennyibol élete hosszdig tdplalhat érdeke- sebbnél érdekesebb sajtoterméke- ket. Aki pedig szeret elbéngészni_ egy életreszél6 munka- anyagban, | ami fe 6képp csak gytijtésbél, de nem feldogozasbél dllott, az menjen el Bogotiba — a cimet is megadom: Calle 10 carrera 8, Iglesia de los Capuchinos — és ott kérje Padre Castellvi frdsainak az Atnézéseét. -Valami dtven év. nyelvi 6s etnogra-- -fiai feljlegyzései varja az illet6t, de régészeti és antropologiai anyagot i - js talal b6ségesen. Még egy emilitées kbtelezs, Bogo- ‘tdéban — ha még él — van egy ku- ridzum, aki szintén adhat felvilago- sitast esetleges tudomdny-szomja- _ zoknak a magyar és indo rokonsag - tertiletén. Az illeté neve Prof. Ma-_ nuel Casas Manrique. Vigydzat, a_ _ Casas Manrique haz igen szapora, — -azt a Manuel Casas Manriquet kell» keresni, aki Uppsala-ban (Svédor- szdgban) volt tiz évig egyetemi ta- née és svéd hélgy a felesége. Sz0- yal Manuel bardtunk valami hisz nyelvet beszél, kéz6tte tiz vagy ti- -zenkét indio nyelvet. A magyart csak uigy magdnszorgalombdl ta- nulta meg azért, mer t a harmincas években Budapesten részt vett egy nyelvészkongresszuson, ahol hal- lotta a magyar nyelvet €s tigy taldl- ta, hogy egyes indio nyelvekkel hasonléképpen zendll... De a tu- _domanyszomjaz6 ligy menjen oda, hogy vigyen magaval egy kérd6- ivet és ragaszkodjék a valaszok- hoz, mert mdskill6nben annyi ér- dekes histériat fog hallani, hogy a haja az égnek All és k6zben elfe- lejt jegyezni... ‘Szdval mindezek utan be kell vallanom: én is hiszek abban a bi zonyos ,,indio-magyar’ rokonsdg- ban, amit valamelyik magyar. tij- sag Moricz Janos ekvadori kutato- nak tulajdonit. Tanos. nem fog megharagudni, ha azt mondort, hogy kételkedem, mi- Gayapas indidnok még ma is ért theti magyarsdggal beszél- nek. En ugyan nem jdrtam a ha- sonlé nevii folyé k6rnyékén, de azt _hiszem, eleget jartam Venezuela, Colombia és Ecuador kézétt — egy kis becsapdssal az Amazonas bra- ziliai részében Manaos-ig — hall-. gattam elég indio nyelveket és ta- nulmdanyozgattam nyelvtanokat és torténelmi lefrdsokat, de valahogy | sohasem volt az az érzésem, hogy — az dltalam ismert és hallgatott in- dio-k még ma is értheté magyar- - s4ggal beszéltek volna. Igaz ugyan, hogy rengeteg folyé van azon a Vi- déken, sét nekem ugy tetszik, hogy -Gayapas folyé van vagy hdrom —_ Colombia legutobbi katonai térké- pe szerint — egyik éppen Ecuador» hataran Smlik be valahol a Gayta- A folydba. Az ott lak6 indio-k al. taldban ismerik a spanvolt, fajilag | a quillacinga, ‘pasto. és cholo indi- — | okhoz tartoznak ~- mind a hdérom > | _ andino” fajta — -nyelvileg valami _ : kilonbsés van. ‘koe 2tiik, de mind ér- fgy aztan Méricz - ~pasztaltan —, pedig a paprika most — -2ldséges. — Viaminban — Megjelent as emigracié varva-vart nmagy kony ve! Egész vaszon kétésben, luxus kiallitasban, szines, miivi -_ szi boritélappal. Ara $5.40 (szdllitasi kéltséggel egyiits}, Rendelje meg még ma, téltse ki az alabbi szelvényt é kuldje el kiadGhivatalunk cimére, | KANADAI MAGYARSAG 358 Spadina tis Toronto a8, Ontario, Cana 2 aeetalietiad eee at piiaahae adnate tatiana tial tenia bab ahaeeneb neaeaiae aia vet, - $5.40 ertékti money / ordert vagy y esekket meliskelek. : [ $EESARES URAIA VEE ae pe = ; : Néy: BRR Qoeerac ob tbat Sree BERR CT BURR RRR SRR MR eh AR REE PAE ALI RT INI x TS CTS LE FREY GEEY OREN EEE TS OVER E HE Varos: . cea wuwe Be : a a : A i ins RR at 2 & 4 ‘ Taromény, ¥.. orszig: Scene Yee kanaa e mare eines eke eee eeewe eaee weed $8 0 Soar eet soak ae 8 RR aa Sa ve A vilég minden yészébe szallituni! ‘De azért- mégis irigylem azokat, akik még mindig ott vannak, a ke land-dis Délamerikaban: annyi kL nem nyomozott, fel nem fedezeit szenzaciéva nem tett dolog vai ott, hogy érdemes volna ott ey kissé tudomdnyos alapon élni, & kdlédni —~ nem a felebaral, — he nem a domb oldala felé, hogy sz’ te magatol j6n a kérdés: miért nen dolgozunk ott? Miért nem kerestink ott is érdekes és értékes adatokal aZ emberiség ‘térténelmérél? zonyos mdédon olyan ,,tolvajnyelv”~ képen hasznaljak. Egyébként pont a quichua (kheshua) nyelvrél érde- _ kes volna egy hosszabb tanul- manyt irni, mert errél yan legtdbb frott emlék és — szerintem — en- nek a nyelvtana lehet egy kules az dzsiai agglutinans fyelvek Gssze- . hasonlitasara. oo Még egy valloméssal tartozom: J6 pdr éve eljéttem Délamerikabdl, azzal, hogy életem kevés hatrale- v6 részét egy bizonyos nyugalom- ban és kényelemben szeretném le- élni itt, Eszakamerika virdnyain. Idoszerti Ma’ reggel fellazadtam. Elég volt a zéldborsébél, amit leves és fOzelék alakjaban naponta helyez- tek az asztalomra gyingéd kezek. /(Folytatasa kévetkezik) Real Van, de minek! ans vald, hogy >, Igy gondo- Az evdeszkdz étkezni lehessen ve hattik ezt dseink is, ezert diszité kedviiket esak a kanalak, kések villa4k nyelén prébaltak. Arra mit dig gondosan tigyeltes, hogy al evGeszkézbknek az a réesze, am lyet a szdjukba vesznek, célscert en sima legyen. Nem keliett hat * riilést6l félniink, zavartaions vezhették a konyhamiivesz¢ mekeit. Aztan jotta XX. szazad és 4 fot matervezés. A nehéz, diszes exis evdkészleteket kiszoritotta @ rons damentes acél és az alumina ‘Csinos, modern vonalti evesthe zok készitésére- palyazatokat : hirdetttink. Eveken keresztil set gettiil, whidnycikk” volt a boltos ~~ Hust a magyarnak! —- mond- tam zordonan s kézéltem a csa- lad étkezési_ feleldsével, - hogy ebédre pirkdlt kivantatik, paradi- csommal, zdidpaprikaval, amugy magyaros médra, A pérkolt ilye- tén elkész{tésében —- dicsekvés Belt _allithatom on _tekintélyes laltam ‘tehat az i snvdabbseerias feladatat is. Megvettem a hist, meg a rozsaszin tjburgonydt, s. mondom a zdldségboltosnak, mér- | jen ide a sztitySbe negyedkild pa- S most. mindennek fittyethan* radicsomot s némi paprikdt, vegye- va, ‘megjelent — egy up kiskand sen. Vagyis hdrom sdargdt s_ ket készlet. Tervezijét talan a fak es zOldet, a esipSsebbikbél. velei ihlették, A kanalak - : —M én é& én, uram — ae karja —ugyanis szépen kicirk: almazta, + szaggatta”, hasznaloja ‘keserv a fejét a derék ember — de papri- Mert. az erezett, sok éles heey Sane ” ae 7 szingt a lattam. | végz6d6 6 kanal megleheté delmes joszdg. Be is araty© hogy még szebb legven. § a meg _ gazdag ~ indaval ia -mintha... Mintha a kanal nem" ‘kezésre szolgdina. A fantazia °" szornysziiléttie. potom ay fore - ért Kaphaté a Nyugall § pal ral szemben levé Ore iizletben. | Reel tik. nem 1 sokai — Ejnye —~ mondom neki ta- kezd igazdn id@szerii lenni, abbol meriti vitaminszil unseeletet a dee 4 8020. oo (—Vitamin?.., —-csillan fel. a semmi _ hidny uram... Tessék venni Dae oe “nant, most érkezett.., Se De ha az iletekesek Knidy Gyula” egyszer_ azon to. van eS néddtt, milyen lehet négy deci bor? En azon_ rim a ems ae lehet 2 lilt ba- a kése eevenele eis. vele ‘ wichua “By elvet, sot bi. : fanmail?”