for payment | Clagett oie Wass ttansal a ma har { vA vilde leetehetsés resebb di det pitia meg emlékirataiban Winston Churchill, fortunate) hogy minden tehetségiik ellenére lilemelkedniék a dilettantizmus szinvonalin, sem politikaban, sem | ezeket a sorokat olvastam, azota sokszor © Eleinte ldzongtam a kiméletien itelet ellen. - ni kétes ériék, még akkor is, ba a legtel ay Kszak-Vietnamban foglyul — esett anerikal repll6k sorsa mély aggodalmat sxozott Washingtonban, mert a hirek sserint 2 Hanol-i kormdany hdéborus bi- sigoknek tekint Gket, térvényszék elé iitja és az itélet haldlbiintetés is lehet. Dean Rusk kiiligyminiszter, Johnson anak felhatalmazdsa alapjan, Uzenetet intézett az észak-vietnami kormdényhoz, hogy az elfogott replldk torvényszék elé glitasat és megbiintetését Washington a lerstilyosabb kihivasnak tekintl Rusk nem hagyott kétséget hogy hadifogoly repilldinek megbiinteté- sé az 1949. évi genfi hadifogoly kon- vencié szandékos megsértésének tartja. Fszak-Vieinam = | 957-ben hozzaja- rult a konvencidhoz, de alkalmaza- sit a jelenlegi hadiizenet néikiill ha- boriban megtagadta, Visszautasitot- azirant, fina es a vietnami habord ser nyilatkozott. ‘Kindrdl. fogy az Egpyestilt -Allamok — mal és ‘nem-kommunista. szomszédai_ kt. att, De béke nem johet létre, mert Kina iellesen elzarja népét a ki ilvil agtdl. Harold Holt ausztraliai - miniszterel- f 2k Washingtonban volt, s Johnson el- b ndkkel kézis nyilatkozatot adtak ki, F mely szerint béketdargyaldsok Utjan a le-— B beta Jeggyorsabban szeretnének véget vetni a vietnami habortinak. Mig igy a megeg BYCZES halvany renré- nye meriilt fel, addig Johnson eindk ay- bol kd jeleniette a nemzet elhatarozasat, nogy kérlelhetetlentl folytatni fogja a niborit. a vietnami agressziéval szem- ten, Ag Amerikai Oregdidkok Egyesiile- ie elétt kifejtette, hogy tartés béke esakis a szabad keres- kedelom, a népek és eszmék szabad forgaima, a nemzetkdzi életben va- lamennyi nemzet teljesjogt részveé- tele, és az emberi halad4s és gazda- sagi fojlodés érdekéhen kifejtett ko. zis tevékenység alapjan hozhate détre. | Johnson elnOk szerint a békés Azsia kOzpontja a békeszereté Kina lehetne, de Amerika nem bizhat békés szandékaban. .Amerika a jelen szdzadban azt lapasz~_ tata ~~. mondta Johnson —, hogy sehol sem talalhat biztonsdégra sajat kontinen- vn kiviil, Kétszer elhibdztuk mar biz- tonsdgunkat. Ha most higgadtak | leszlink, nem ismételjlk ‘meg a moi ‘tévedéseit. Nem lépiink vissza Azsidban attOl a ki- telességiinktal, hogy a népek szabadsd- sat & biztonsdgat megvédelmezziik. " Az elndk elmondia, hogy javasolta. Rie nénak djsdgirék kicseréiését, de vissza- Wasitdsra taldlt, Felajanlotta azt is, hogy tyeioml hallgatokat, orvosi, kOzegész- sicigyl é mds szakembereket kiild Ki- haba, de chhez a eseréhez sem jarultak hod. S a Dean . Rusk illiigyminiszter most téri Vissza kéthetes Tayol-Keleti utjabd!. Saj- pene azt mondta, epyelire Semmi jelét sem 1 latja annak, hogy Kina tenyl egesen részt akar yenni a yietnami . ki ee 2 haberiiban, Meg | | nem ~ alakult =» Haipong bombizi ami abort alent “tiltakozésuiul ee iversenyt seb hatdrozta, hogy Japan 200 milli Lyndon} B. euieta eindk - ‘neko eld: 8 hozz4jdrulassal vesz részt az Azsial Fej- -Azt mondta, — a megértés _«bekepet keresi. Azsia- kommunista_ alla- ta azt az ajaniatot is, hogy a hadi- foplvokat a Voérdéskereszt atjan ki- eserdliék, | Washington attol tart, hogy az elfo- gott repllGk ellen nlrmbergi mintara ki- rakatpcreket folytatnak le s annak soran haldira vagy stilvos bdrténblintetésre itélik. | | ‘* Eisaku Sato japan miniszterelnGk be- jelentette a parlamentben, hogy ésszel mezogazdasagi konferencidra hivja ossze _ az azsiai allamokat, melynek targya &z azsiai @lelmiszer sziikséglet. biztositasa _ lesz, Rendkivill slireds ez a problema, hogy | a pyorsan névekvd dzsiai népességnek biztositsdk a sztikséges Glelmiszert. Sato miniszterelnOk azt javasolta a parlament- nek, hogy a mezégazdsdg fejlesztésében Japan ragadia mapgahoz a vezetést. Japan arra. térekszik, hogy _ habori eldtti befolyasat visszanyerje | Azsia nem- zetei kdzdtt, s a kormany ezen torekve- sét a nép is tamogatja. A parlament el- : lesztési Bank alaptékéjében, Ezt az Osz- - szeget. csak az Egyestilt Allamok hozza-— ak uldsa mulja felll. | Sato miniszterelndk “kozblte a parla- menttel, hogy a barati orszdgok erdtelje- | sebb kézremtikédést kivannak Japantel a nemzetkézi élet ‘eseményeiben. Jelen- tést tett Dean Rusk amerikai. kilgymi- niszterrel folytatott targyalasairol a viet~. ren haboru kiszélesitésének megakada- 6 dollar lyozasardl. fam oo mapa tartasat, yadolva = mok béketargyalasi ajanlatat. Japan kozgazdasdgi helyzete mdr tel- jesen kiheverte a hdborus pusztitasokat és a | késbbi eredménytelen kisérleteket, : Indonézia_ VIS sszater. Suha rto Indonézia ‘tabornok, tényleges -yeretdje, véglegesen Sukar- no eindk befolyasat az Allami életbe, camikor Gj kormanyrendszert vezetett be miniszt a elndkkel, négy helyet- = tes. minisztereIndkkel S megsziintet te és 24 miniszterrel Az elndkat megfosz- tottak minden -tényleges hatalomtél. Elméletileg Suharto ‘tabornok csa masodik ember ugyan az allami rang ran, de & valésigban_ mindenki Gt ist . _korlétlan eee Ss e Abaulbant: “helyettes miniszter- : elndkbk levaltésat, mert Sukarno fegy- vertarsai soak § exert megbizhatatla-. = “Tedenesie lezutlstt paras agi -_-viszo- nyait” japan tervek szerint igyekeznek rendezni, . NEES EEDA MA SAAN ARANETA OI SZERZODES SZOTARA A varsél szerzédés orszagal sikertelen pudapesti csticsértekezletiikré] két ter- jedelmes nyilatkozatot adtak ki, melyben a csatlés allamok fegyelmének lazuldsat durva szavakkal és kifejezésekkel igye- keztek efkend6zni. Az egyik nyilatkozat az Egyesiilt Allamokat itéli el a vietnami haborii miatt, a masik pedig Nyugat-Né- metorszagot nevezl ki biinbaknak + hid- nyos eurdépai biztonség miatt. Mar a koOzépkorban finomabb vO ita ‘diplomaciai nyely, mint ma a kommunis- také, Idézziink néhany részietet ezekbél a gorombasagokbol: _ ame AZ értekez tet felnaborodassal ftéli el az amerikaiak vietnam bintetteit, melyek az imperiallamus legcinikusabb megnyilvanuldsai, Rabiéhéborijukban mind kegyetlenebb eszkdzonhoz folya-_ modnak, nem riadnak vissza a napal- pombak é mérgezd anyagok al [kalmaza- “gdtél sem. Az amerikal gaztettek végre- - hajtéi ia hideri haborus biting isk nyomdo- kaban jarnak és nem keriithetik el ‘gaz- tetteikért a fel elosségre -vonést. | — FizetniOk kell a szétrombolt sokért és kért & iskolakért, a ‘tOnk cre tet utakért é& a bekss lakossdgpal szemben elkove- rett minden parbarsagért. 7 ehZ Egyestlt Allamok kormanyanak tudnia kell, hogy minél t6bb- bine tele kovetnek ela vietnami nép ele Jen, annal : nagyobb lesz a blinitk” sti tya é& anndl kérlelhetetlenebbil ; _kolnak meg érte. . maris , elisuldeék biztonség a lar 2 | enc fafeltéetele az eurépai all Zor Juanes 2 fenndlks oe e nyilatkozatok magyar” dar Janos elsd titkar, ‘Kallai Gyula mi- varo- falvakert, a felegetett kGrhaza- Tehat Magyarorszag _fegyveresen akaddlyozna meg minden olyan nyu- gati térekvést, hogy elrabolt terii- leteit, példaul Erdélyt visszacsatol- jak a Szent Istvani Magyarorszaghoz. Es ezt a nyilatkozatet a magyar kép- viselék fenntartés nélkiil aldirtak. A kommunizmus elvesz) az emberek eszét. Id lesz -megjegyezni, ‘hogy kik voltak alairak Ka- niszterelndk, Péter "Janos killiigyminisz- ter és Czinege Lajos honvédelmi minisz- ter. Oket kell felel Gsségre vonni ezért a nemzeti ongyilkossagért a magyar torté- nelem. ftélésztke € ltt. | i : est an v ENSZ, -U Thant ENSZ fé- itkar Genfben, & Nemzetek Palotaja- ! tartott beszé- _vilégosan hogy elvallalni a a fatit- tisztséget, armi- ' megbizatasa no- nibe -S-aval lejar. Erdsen kritizalia Eszak-Viet- Ha noit, e amiért visszautasitotta az Egyesiilt Alla- : - nehézségeel sikerrel — tud dapan Atweheti a vereti szerepet Azsii- | Kanada kive | dilam: elfogadta, ta a jeanyoxat -— sorra megilte a szomyl brakcat, s kos tavozdsa utdn merész! - térikusan kidltozva rohant le az utedra, sa tébbiermelés alla potdba lépett, Az export névekedése rendkivill biztaté és reményt nydjt a jévdre is, hogy minden -megktizdeni. han" ~~ mondta Sata minisztereindk japan parlamentben. SSRN ADS IRRADIATING NNN a nemzetkozi let Det Tokié meghivta az Egyesiilt Alla- mokat, Kanadit, Angliat, Franciaor- - szagot, Nyugat-Németorszagot, Olasz- orszagot, Hollandiat, Ausztraliat és ‘Uj -Zélandot, hogy alakiisanak ken-— zoreiumot I Indonézia- gazdasigi mee sepitésére. | | Tokiébél jelentik, hogy a javaslatot — Az Epyesiiit. Allamok is eed ¢ _ konzorciumban — ré& sztvenni, holott tartdéz-— _ kodé magatartast szemben 8. politikai viszonyok teljes | _tisztazdséig. | al, ‘hogy Sukarno. uralma alatt Amerika- ee kdvet Indonézidval “Amerika. nem feledte még bi 1d dollér, ae “legnaayobb részé- | vel a Szovie etuniénak tartoznak fegyver- | szallitasokért. A Szovjetunidt nem kértOk. 4 fel, hogy vegyen részt a konzorciumban, mert nem hisznck Gszinte segitiszandé- kaban. Indonézia ugyanis betiltotta terii- letén a kommunista part mitkddését. Indonézia visszatér ax ENSZ- be, a Vi- lag Bankhoz és mis nemzetkGzi intéz- ményekhez, amelyekbOl Sukarno eindk kiépett. Az Uj kormany mindent elk6vet, hogy mepallitsa az infldciét és kil4baljon a stilyos gazdasdgi helyzetbol. A japan tery nagy segitséget nyujt ehhez, benjar a hitelezd nemzetekn, karnatterhet enyhitsék fs a térl esztési részietekre en gedél yezzenek haladékot. Jin ANANDA AAA NB NTO MARR, SAN ANEMIA SE ‘Az évszazad hiinté leny C- Ch ieagoban — a hajnali _ Epy fiatal tert Ot mee Chi nyole € dnolénd-nbve endeleet cagé epyvik ndvér-otthondban. A py ikos nem sokkal éjfél utdn 2rgetett be az epil- jethe, ahol két-haromszabas lakdsokban epy korhde dpolénd) kaptak — otthont. “Amikor az egyik dmabdl feiriasztott n6- vér megkérdezte, mit keres, pinzt kért, hogy elutazhasson New Orleansba. AL lany KinyHotta az ajtot a farfi belépett, ; ee az Apoléndt, azian felment 3 lakds , abel ner mani jeany: ; siobéban' — dmiutan avegvenieent sthurcole | Gket. Volt. akit megfojtott. volt ait lesz | volt ak 3 : menekiik: meg: ah aey ald 3 esak ora k | : litotta az cist rend OCH, kapkodva, geeste danil evel — “mindegyite felkert mert k6z- hogy. a orakban atudt, | dimond a dramat, Sk vive al, Magy egyunk is ebben a esoportban, ane lény ekk ATESse foo Mag var. F havzaik onfe "Ss i oan ‘Sem a iia eya a magyar allan! orth ak, sem a magya tyvesze kot n lddi profes: mégis a diletta mniliz népei fel é, parhuzamba ¢ allit' lamfert fiainak, ke stondinak és mi el, ez nem az G hibajuk volt. it, elseerith 8 a ee munk | guk kitolessépé nemzetek tehets ségben a maguk a ; on nemze bata vee a aa err Bacpehaee s § al kénytelen voll a | mags a saj m aszkodni, - mapyar ‘fehels kenyerét, Koay SZa bad ee eje hanem i a ma by’ a r hn em ee : | : ben egy ajabbs ~ -yagyunk minden téren, a pan szervezés terén ee ate glinknek | _ Annil at Dr aD e Chu ‘archi Inek nin es igaza. oka a nemzet rejlik, | M linden | H il Byer fF VGA -marosan $2 slinknek ses les, toztatn) 2 , sohajo hakésekbol tankot mennydé vakita naplén ahogy eg ba 6rizz harams: Jean | “nis. ra Ok calkola im utc asi prests il be