Stir hing « Gyiiter: _ Ottheni ird iszinte yéleménye rohink, politika emigransokrdl Jo ket évvel' ezel6tt, 1978. eikksorozat jelent meg a legnépszertibb hazai képes heti- lapban, a Nék Lapja-ban New York-i Haplo” eimmel,. éimeényheszamold iréja Véegh Antal.volt,az a Vegh An tal, akinek ..Miért beleg a magyar futball?” vind kiny-| veeskejet par éve ugy elkapkodtak az emign dcioban, mint | A konyy otthon is sikert arafott — mert a ma- hogy ezeknek a a cukrot, evar futballnemzet és minden érdekli, ami kedvence ja-| tékarol, a fouirdl szol —, de a szabad viligban elsdsorban | nem sporlvonatkozasai miatt olvastak azt. Tlanem azert,| mert az a hir terjedt el az emigraciéban, hogy Véegh An- tal csak tirligyiil valasztotta kinyve (émajaul a magyar futballber kekben tdrténd yisszdssAgokat a rendszert akur- jn biraln. | _ A Végh Antal-rajongok népes taborat aztan hideg zu- hanykent ¢rte a Nék Lapja cikksorozata, mert abban a fik-Szolzsenyicinkent tisztelt. Aju ird olyan dolyokat lar. folt érdemesnek papirra vetni amerikai élményeibél, me. lyek nemesak megbotrankoztatok és izléstelenek, de valdt- | lanok is voltak, amellet( pedig a kammunista part propa- | si ‘4 . “Sel ; ee f ey pandoosztalyanak szdjaize szerint | festettek ‘képet av ame. foku elisme est Jelenti Végh : : 2 Hamza Andras ezt is kiérdemelte tOle, ahhoz esak ,,gra-/ rikal magyarsagrol, A kizben ellelt két ev alatt feledésbe is meriilt az! ivy @s Verh Antal {616M napirendre tért az emigracid — elyépre lehangi cikk dllitasaival foglalkozni —, mig most megin elénkbukkan ez a név, Megpedig ismet egy kOnyy cimlap- jan, ami ezittal nem a futballrél szol, hanem egy kai kirdnduldsrél. Arrdl, helyszini riportjait’ nyomdaba adta. New York-bdl, il letve Chicago-bdl -keltezve. Ezekben a riportokban még) nem drulta el, hogy élményeirdl kényyel késziil irni, de most régi ismerdskéent készinnek vissza eek a cikkek, a kényy egyes fejezeteiként. A ,,Nyugati utakon"” cimii kinyv 1980-ban jelent meg a Gondolat kiadéndl és meg kell dllapitani: két és [élszaz oldalon ennyi ocsmanysagot dsszehordani kijlénleges te- hetségriél darulkodik! Az izelitéként régebben kézblt resz- letek — melyekrél az Ssszehasonlitas uldn egvebként ki- derillt, hogy a NOk Lapja kihagyta belollik ¢ meg az olvasékat — elhalvanyulnak % »mondanivaldja” és foleg a stilus -mbgétt. Elképesztd az bo oS stilus, amit Végh Antal haszanal és amivel kifejti véle meéenyel ay amerikai. magyarokrol és mindenrél, ami a magyarok Akial jartdAban-kelté) yen ugaha ker ‘lt, amit la- tott és amirél itt-ott Nallott. De ne hizzuk hossztira.a bevezetést. Széljon dénma- gdert a. sziveg: idézziik Végh: Antal sajat szavait, kife. jezéseit, hadd valjék vilagossd mindannyiunk eldtt: hoe, gyan-miképp lat benniinket a rendszer egyik befutott VO> | | Halas” iroja, akinek. véleménye nyilvan fedi a hivatalos | J illaspontot is. Azt, amit oly tapintatos-szemermesen elkb- disit a Magyar Hirek, de ami némelyek — Ronai Mihaly Andrasok,. Végh. Antalok és mdsok — idlsAgosan is észin- te irdsail 201. Adénként sminkelés - nelkt i muytatkozik meg | | eléttiink.. “ Kendjitk talan ‘eldsaér emlékeznek.ra, Végh akkor egy ottani radiéssal és tar- suival. végzett tanulmanydtrol szamol be a New York-i é)j- szakaban és kiadés ivaszat utan — a. hitelesség kedyeéért ~~ lefényképezteti magat neger: utealannyal, Kézben me-| sé. ‘EHecsegi, hogy a radiéssal — aki egyébként evil | ben’ hagmester és ‘Végh szerint igen derék magyar’ —| 0k mindenrél elbeszélgetett, lébbek kbzt Mindszenty Jés zsetrél, is. és eldicsekszik azzal, hogy az illetét sikertilt kiabranditania Mindszentybél. ,,1 ‘By kalomista pap, Ham- aa Bandi ‘segédletével, " De ez még csak a kezdet!- Mindszenty herceg primas nagy szalka - Végh | elvlars’ szemében (kinyvében sttriin elytarsozik, egyarant. vonatkoztatva magara, és masokra ezt a cimet),. amin nem esodalkozunk, Amit azonban meg- enged maganak, wz mar visszataszité, Az amerikai ma-| gyar- sajtorél élceléd. #8, a- kivetkezdket Inja:. A ley: tibb téma még ma is: ‘Mindszenty, ‘Mikor, hol, mit mon- dott, -kikert hogyan. imadkozott? Mindegyik | lap elsé ol dalan: Mindszenty biboro s! Akar a volt esendérék lapja, akar masoké -az ‘tijsdg .. iv , Actan a kdvetkezé aldalon: | ,,Bizony, itt egy- -két embernek - — mar akivel lehetett és} ' dase a nemet kivetelések. megtagadasanak varhato kb. szabad sz6ba -allni — megmostam | az agyat Mindszenty- rél. Bova a ven, gonosz, buta, reakeids katolikus pap még | holtaban | is. szinte. ‘a mellényzsebében tartja. a magyar | emigracidé. ‘egy részét ~ ma is! Tgaz. —_ mentségére- les | gyen mondva —, a legelfogultabb, a legkorlatoltabb, a Jeg, hasznavehetetlenehb. rész az byé — mes ezekhil is," 4 “erezzii ik, hogy. ennek a hézagpotld tanulmanynak,, hosszui évtizedek Ota, ott kellett volna lennie, hitvesének napja. ——- 1388. majus: 6.1 ZSEBET, I. Endre lednydnak napja.- pilosrendi szer zetes napja. AR majus Bar na szigetén, NAPOLEON esfszdr. _ . majus 5.: — Quartdéban hajéra szaillt, Garibatd dn vecetésével | @ ,marsalai ezer”.. 2 — A NEMET HARMADIK BIRODA. LOM pct nélktil letette a fegyvert. 8 mains de -_ ‘Hagaban_ Laas mijus 6.2 — - NYUGATINEMETORSEAG a NATO) : : ere | i Toronto, Ontario, MOE ava : cael tagia. lett. december ében haromrészes | Ag) ! ‘fenebb, tOk? rendszer: kinyvéeben jonehanyat emit eazek kGziil és nem mert ad idjon x fontosabb dolgunk is akad, mint néhany nyey a ameri- | mely utan 1978-ban Vegh ess gial, szegeny jo i legzaftosabb | kifejezéseket, amiktdl a kényy kiadéja mar nem fosztotta | konyy egészének | | New York-kal, azaz folytassuk | ott, ahol a két év elétti cikksorozat abbahayyta. Ha még] | Lelkesedés és habor ibalépés,’ szellem, — Meghalt sudmiizetéséhen, Szent Ne | 7 ~jamely a _Legyéni cell at { -BUROPAI k ae | Rakoczi Foundation — delzii kéziti — melyek tréjukra iitnek vissza — ne-| ikem leginkabb a legutolsé tetszett: a leghasznavehetet- | | ’ olyan) sfirtin autovezelék kést hordanak magukkal védolegyver ti: S ha ‘sikeriil elkapniok egy kigyét, menten levagjAk a farkat, iz elszolasnak is beillik! Mert kik a hasznavehe- Akik hajlundék alkalmaskodnl, akikre szdmithat a a dieséré jelzGkkel, tObbszir is hangsalyozva, derek magyaroknak nehéz sorsuk van Amerikaban, mert azok a bizenyos elfogull, karlatolt ‘emigransok soha nem hagyjak- nyugton éket. Elséként emilfti Haanze Andrast, aki — inja — ,rendszeresen haza- jar Magyarorszdgra, dllandéd részivevéje az Anyanyvelv! Konferencidknak. lemigtt sokan neheztelnek ra, niinek lartaum, hogy a magas jovedelmt New York pi- rokidjat is ezzel Osszelliggé okok miatt vesztelte el.” Agtin megdieséri Hamat, mert nem volt haflandd sze- fukarkadik repelni énekkardval egy ,.szélsOséges jobboldaliak’ altall szervezett kulttinmiisorban, ,,Vagy talan, nem is szélsb- 'séves jobboldaliaknak kellene mondanom azokat, hanem ‘alamiféle vakok gytilekezetének. Igazan remek ember ez au pap: Még partlitkarnak is megjarna!” Ez a legfels- : Antal szétar Abus. Howy tulalni” lehet. .,Tisazia szivbol”’. Még tébben, masok is kiérdemelték Véghtél az elis- merést. Navy Usztelettel beszél példaul Nagy Karolyrol, ,|@ New Brunswick-i pedagogusrol, akit esak ,,prolesszor | x ur’-ként emlit. Ot igy diecséri: ,Valamiker Nylregyha- Zin egy Urpak tanyabokor iskolajaban kezdte a pedago- | fact Mihalyunkkal. Leveleziek is évek- megmutatta nekem a Mihaly leveleit. Altdsokbol udtt ki ; ig, a professzor Valéjaban ezekbot a levélyv: déka magyarral t | amerikai “umagy rar kultura ébren tartdsdnak a. szolgalata. Csakh logy egyesek ezt nem nézik jé szemmel. Persze, nem az amerikaiok,- honfitars.” HEAR nn rnrdin ibibo ioiiniiniiiiitiiint toes wAz ezer éves magyar katonaeszmény” A ,.Rakéesi Alaup” kizli: lyet egyben szerény ttravaloként b | kévetkezO magyar szdrmazasu nemzedékeknek, jéthy Tihamér professzor, elkésziilt a kézirattal, mely a forditassal és lektoralassal kapcsolatos vegso simitasok ulan, révidesen nyomdakesz allapotban lesz.” _, A kényy fébb fejeotei: 1.) A ,Honfoglalas’ stratégidja és az Augsburgi esa-| tavesztéshez vezel6 okok. A magyar allamalkoté képes-| seg, mely megakadalyozta, hogy az avarok sorsara jus-| : : | ja mondas! Egyet meg kell adni: amiket mond és a sti- llus, ahogy azokal. mondja, tékéletes ésszhangban vannak -egymassal. Egy hét milva ijabb szemelvényekkel szolpa. sunk. ) Muhi — az ismeretlen és nam dértékelt, elsé szol- sslatunk Burépanak, | 3.) HUNYADY JANOS gy6zelmeinek titka: a vallasi, nemzetiségi és osutalyki jlinbségek hatterébe szoritasa. 4.) A magyar jelleg Hunyady Matyas hadseregé} 26n, | ir admis scien ae 6.) RAKROCZI[-szabadsaghare: . 6.) Az 1848—1849-es szabadsdghare: kezmenyel, 7.) A magyar katona az I. vilaghabordban, B) A nemzell szeliem gydzeline es az Entente téve-) |-téhiéz tdrsult a XVI. szazad- | han a 2éld. Zaszlonk szinei- | nek mai elrendezése csak a desei, 9.) ‘Trianon és a bilinesbe vert hadsereg, 10.) -A TL vilaghabort: felszerelés — Gyorshadtest SZe- repe. hey AL politikeai és katona vezetés feleli isségéuek kér- vetkezményei, az els kiugrdsi kisérletek, are . 3.) Magyar katonak, his kal sth hadseregh en, A legkiléal bézdbb hadvezéri memoarok idején, ugy minden magyar asztalon, minden vilagnyelv egyetemi-_ és kizk