Nem sokasdg,
hanem Lélek
$ i2abad nép lesz

¢iuda doleckal...

BERZSENY!

. MALY . evioh

ge yn
LY ? = Stal id

k eltokeélt szandeka megeatolni a

* *# ¥

eviptom—Libia—Sziria allamszovetseg

ow

Oke

LS AA ARRAS OR AA in

A szovjet népszimilalas adatai szerint a 241,700.000 Osszletszambol 18 mil-
lig novel tObb van, mint ferfi. — The ev alate 500.000 szovjet zsido allampol-
gar ,tiint el", ugvanakkor ennck a letszamnak csak 3°s-a vandoralt kil —
Osszeeskuvest leple vztek Je, miszerint Che Guevara-tipusu széisdbalaldali
elemek elve, vagy halva kevre akartak keriteni a cevloni miniszterelnokat:
Mrs. Bandaranaike-t ~~ Tey tiztagu szoviet tudéscsoport az Exvestilt Alla-
mok ban vegiglatog ratia aw bekes celokat szolgalo atamerdmiiveket és kutatea-
intezeteket! — Az cuvesitett USA vezerkar lisztjel ellenzik a havi 16.000 Tet-
szamil USA csapatvisszavondsokat, (A jelenlegi uj tervezet szerint 1971. de-
cember [én mir csak 184.000 [6 maradna Vietnamban; jelenleg 300.000 tar-
tozkodik Indokinaban, Osszevetve a két ev el6tti helyzettel, amikor az USA
csapalletszam mechaladta az 340,000 Pt.) — U jabb 1000 ARVN és USA ka-
fondt sadliitottak el helikopterek alégihid] an” a ,,FIREBASE—6" nevi kor:
beszoritelt tamaszpontroal, melvet éngvilkos Viet Cong brigadok megufulo
hullamokban tamadnaek. — Haiti elnéket nemrég széliités érte s mivel 64.
svliletésnapjan nem mutatkozott nvilvanosan, feltehetG, hogy Duvalier, alias
»Papa Dac” betegscee sulvos, — A berlini kérdést largyalo szivetseges nary
koévetek elvetettek a legujabb szovjet javaslatot, melyet t , clfogadhatatlannak”
tartottak, egy teljes évi sikertelen (argyalisok utdn. — Egviptom kiilligymi-
nisatere, Mahmud Riad Moszkvaba utazott, hogy a kodzel-keleti kérdésben
Ssszehangolja kormianya akcidit Moszkva tovdbbi elképzeléseivel. ‘ (Ismere-
tes, hogy Szadat egyiptoml elnék az dprills havat ,dGniG jelentGscégtinek”
itélte s hdbortis veszélyt emlegetett, ha a béketirevaldsok frontjan nem tir-
ténik  komoly elémenetel’.) — Ag ontaridi King :stonban 500 fellazadt rab 3
tuszt cjiett, A katonasdag koértilvette a fegvhazat.

RE ,ORDOGI KOR"

BERLINBEN

nvugatiak

ry
a

i Evvel szemben
syahbad utazast ohal tanak.|
mindkeét iransban, szabad

Jet
va reskovi forgalmat és a

H NIXON EGYORAS |
BESZEDE |

Ag USA elndke a

heten)  Marcius vegen a SZON js ut
a lapszerkesztdk aul

SZOV etsds unia berlint kepviseloje
genek plenuma clot nagy nmvajlott egy 12 oldalas ter-
jelentGsecgt pyilatkozatot, vevetet, melyet a nyugatl
Tet: na evkovetek a heten egv
az USA Iégi | Panguan ation |
clei ~ tervezet [obb pontj Eure oe
arelbce ideig csak a ZYCZIE WAR-
addig SZAVY lengvel lap nyujtott
némi  tijékoztalast. Esze
Print el6re leneesdtelt, zart|
Fesomagokban  tGrténne az
Allam- és varoskGzi darufo Pe}
ealom, hogy felevorsitsak al
jelenlegi lassti Gevkezelést,.
H

szovjet elismeréset a varos
nvugatnemetorszagi  hiva-

talos kapesolatat iletden.

Szaraz-
mind-
hajlands

és
csapatalt
nem

jutottak —~ s ezzel

a Brandt-i ,keleti nyl-
tany” akkordjai is le-
gvengtiliek, hisz a nd-
met—szovfet mepnenr
tdmaddsi szerzidés ra-
fikdldsdt atlol tette
fiiggdve Bonn, hogy
Berlin kérdés¢ben je
lentdés eldrelépeés  lr-
téenik,

kivonni Deélkelet-Azsia-
bdél, amig Deél-Vietnam
mee

akaddlyoaznl a kommu-

ezymaga  képes

nista hatalomatvételt

cs minden

amig

ovdbba Bonn konzul lérisl
ay or »
t

amerikal hadifogoly

jogail is elismernck
SZ0K a nvugatberlinick
szamara, sot, a mvugat-ber-
[Hiniek utavasi Glalmiadl is! ay
Ggeeszienck — Kelet-Ber- zc
ic, Ugwanak kor

vissya nem s7a. _—

nyeri
amionem valosull meg
oraszak makacs, iddha-

politikaja miatt.

badsigal.

Nixon “i ra megist metelte
abbeli  celkiniveset,

pielpes Vv ieszavonulisra” tie :
rekszik Vietnamban, de ca
folla, miszerint hataridot,
szabott volna, mely esyke 7
az 1972 j.jravalaszta-,
idGszakkal. |

NIXON KINABA

a szovjel javaslal me- STAZIK?

reven ellenzi ai bonni

korminy mindenfajta

nyugat-berlini  hivata-
los t¢énykedései,

Nisan

esne az Edgad J. Hoover,

3
\
:
;
j
i
:
i
jl

igazgata elleni

Ro

ket
si

THEATER

28

rs
Bart. q = =
“oe gee BB

rették, bogs nem oosGbh nagvon rafizet. Jol tudjuk, meny-

Genlben, vagy onvire megndvelte a zsarnoksag hatab
fOvarasaban omat a technika. A falban is hallgatu ke-
rartottak ag exész nenmizetet kepviscld szidek van, a renddrscg villamgvorsan
evtilést, aminck a fontossdyat mie a mozoghat, besttgdi mindent ldtnak és
jOvG mutatja meg. Az orosz zsidék sore hallanak, tehat mindenki ugy eral, ae
sa ay bsszes népek iigve legyen, eztakar oo iven rendszerlt mMegaol nigni nem lehet US
jak elérni. A hatdrozat cev kere megis a szabadsag fog gvani, Satalin
lem a sfoviel kormanvhor: “adia meg a sulvos hibat kovetett ch amikeor a habo-
zsidoknak is a Kisehbsegi jogokat es ae ru ular europal népek bal esindalt oriasi

evarmatot, holatt a gvarmati rendszer
ideje veglegesen lejart a tortenelemben,
Azonkival a mi korunk igliem7d tlinete
és torvénve a fajok kiizdelme es AZSia-
ban nem tirik a fehér fay uralmat. To-
vabba nem fehet peldaul! Amerikar hodi-
tassal Vv adolni Jal annak, aki eppen ebben
a btinben leledvik.

Jol tudduk. av orosz arra hivatkovik
mast: neki szabad uralmat tovabb ter-
jesziem, mivel a proletarek megvaltasa
fortenelmi foladat. Ez azonban  csak
man dvacsinalt Ure S_jelszo marad mind-
addig, amg a munkasek lazadnak soreo-
gatosan ay uUeyvneverett svocialista kar-
anveatok ellen, Ali donines elég kenyer
s has, ahel az allam maga emeli ag ara-
at. ahela fermeci¢s TOT 1S ege es mE
han.  Hosede egvarant clegtelen, ot t nvilvanva-
4 feild (Oa gavdasag? csGd. Az sem ketseges, mi

i tala n avert SNL A SZAVaZAS e erect mc] nve, ha a csatlos
vsrtent © mulasztias, el allitdlag a Nepek szaha adon Th vant ithatnak veleme:
ssid juste. same sem trddik a vathis- viiket. Mas szovala partnak nema neép
13 4 fail pevsce nem clés. @ Pontos, esak a hatalom minden aron
AR ee eae Se = ay g pdbenjara ka.
Dohryvnin kovet vaskos hihdar kOvetert telessege ort a borzal mas ob als vanet le
od! ay nt en eh Pecceenneatee m6 GNTErH. A gsigosag ir is ettal

a MIkOr rival erael awl hevallotta ved ¢s €2 sek
orosznak a REP tudja legjobban,

wan Fel mi
a ay Cart Vee Ts

THESE TEE EEE

Mar aaiors Ueveser
videki Relven, pele Jaul

miasull, ellienben [europa

evdje Gket Kivance protni, ha akarnak,
luen kapora jott nekik Briisszelben
Kahane rabbi follepese, aki az erOsak
jopat is hurdett. Emit kivartak a evi
Jéshdl és ay egvebkent szabadelva ‘pelea
rendorses sietve kidobta AZ arsyagbol,
A kitingen szervezett gvules fulte lentil
nagy siker a szabadSagot keresd nepek
kiizdelmeében, esak valani nagyon jelen-
ids tényezG kimaradt beléle. Izraelnck
safdlos vondsa a nenizet és a rallas SZ0-
ros egysege cs ez nem nyilvanult meg
semmiféle szivegben. Hivatkoziak a
nemeyetkhdzi jogra, a szovjet alkotmany
ra, agonhan ag istenl jogra nem cs ce
Greg hiba volt, mert hiaumyzott az igazt
szinvallas, Ha ugvanis az UgSUR szenk,
akkor a leciGbb ervak csak . lahve
rata lehet. Ha ay orass fele cz nem
woftatjak, imegertyuk, de vildg
mondani kellett volna. Vagv

age we,

si dads

" BEV

VES
=

Ana

g
t
A

end

el
Z

a>
NM

»

eee ey Vi
MPR
Ne
-s

ro
TER
a

> _% x ao
S avert egesz otiberiscg

silat ed Lalapia 2

Seen.

aggas? iQ Sd
ok mozgaima. A Szovjet eddig Lrracl
orrel lizte a kétszinti politikat: mis ane
orszagokban minden lazadast tamogat,
de otthon nem ftir semmiufele ellenzeket,
S jdték ma mar inlsagosan atlitere Jett.
hiszen a berlint folkelést kovelle a pos-
nani, a ovarsel, a a pragal,
spafd a mult decemberhs legutabh

¢ soe o t so 2 cite Ay 3
rong iat - lors rongas. Most A

wer * hi x8 Foxy wee
RAN me han
YORE

ere

TRE
RRS

EY SO wR EN wey
+z :.
a sike ert
Pisce wee

z ~ - : /
o1. E nepre “ugvan

.
REELS
Bay thi ees

¢ HN

|

|

|

i

ry

g

ley az egy eve folya tar-!
gvalasok ujabb zsakutcaba|

:
i
3
4
t
;
i
i

vissvautasitotia
FRI]
ultralibers- |

ATU ELE EEE ULUEEUEL LCR LeeLee ULE ECT Ee CULE LLeUULeCOLePL HERE ELELLCGLULLLEeLE EES J | ) Hr |
pugvanakkor erds indial mozgositas jelel mutatkuznak a
J terscaben,

Pforednak
| cudta,
| hogy
pugvantey, n

| oviracsad)
psec
[3
is

a

A ldaat. .ping- “pong (di

vadaskadasokat TR.

& WELTER
ion ROY

szereiné Kindat mega
togatni, -—- de szerinic
erre valoszintileg csak
akkoar keriilne sor, ha
mar nem a) az elndki
szekben,
PAmilsen gvorsan és Tront-
jotta
taban
erre is hamarabb sort keri
fenek ax allamfok, hisven
Csu En-laj az amerikal ase
talfieniszfatéhoskonalk
Hivette tubbszor, hogy szan-
iekaban all az amerikai |.
kontinens megldtugatdsa,. 4.
ahol .G meg sohasem volt)
oly

aftoressyerucn
kinap alvadas,

aly

—~- 8S amelyre kivane |

| BREZSNYEV
— AZ UJ SZTALIN?

Sokan rendkiviil jelen-
tdsnek tartjak, hogy az
ij Gtéves terv alatt
(1971—75) csSupan
egyetlen aldirds van —
sez a Brezsnyeve! 1952
ota még soha nem tér-
tent meg, hogy egyet- |

PPO RIT,
(aSs dere ner valusuih meg.

misze-

= : ey PRET Heal
omelékenvséget,
oa helvzet,

Pale

By

asin gepesetel.

Gregedett:
(63 eves cy
gvors
: Ba

| gardasayl

Keadeti hatranykent fe

gusok  korkerdesdére

32

et, szombat.

: kommunista hatalomatvetelt

plomac a

len szemely irta volna
»pjatiletkar’ (ot
eves tery) — s ex utol-
jdra Saztalin volt.
Bregsnvey

ala a

PP
mar vol

Tene

cev
ay hogy

Silom,
ay tdore ay oro
tulsvarnvaljak 0 a2.
kGzgazdasag ter:
Jelenteg az
hoey LT}
amertkal

Gssaterme les.
riflioval fogia
eghaladni a dassan .kul-|

esikorgo szovjet gaz
A jelenleg

bolett

meegvalasztott vezetGség Ki

N

iting eletkoruk)
a mal dinamikus,

danteseket slirgeto

SUVs
lent.)

|
jKeaik, :

elethen

a GYARAPSZIK

A NYILT ELLENZER
TABORA
Nemrég szovict £70010"
2200}

(Polytatis a ik olclalon))

Spee eee ey Seer eet yey ER EAS
RS ELENTER TN
SETAE

—Kinai sexitséu P Pakisot&nn ak?

A Reuter

jelentése sverint Kina
Nyugat-Pakisztdannak arra az esetre,

segitsdéget

ha a kelet-paki

ise vine

ni szakadar mozgalmat Inaia fegvveres orikke! seal
tend, |

Av igéret oa

| hirtievnokses
PniszterelnokiGl szarmayvik és

En-laj me
kdevetitertck

syerint

Csu
lvenetkent

Yahva Khanhoz, Nvugat-Pakisziin (és a kézponti kor-

many) fejéhez. Csu szerint
belligy,

sek kihatnak Pakisztan

wa pakisziani poulearhaboru

de ha az indial terileti terjeszkeddési tGrekye-
iranvaba
i svilardan kitart amellett. hogy meevedie az dlam (Pa-
atan) teruleti serthetetlenséect és

‘ , :
is, gvesetben Kina]
:

Fe lscejorait "

Ievebkent indiai és pakisztani csapatok Gsszettize: |

sekent ket indial, hatarate

tek a pakisztaniak — av UPE jeleniése szerint.

takovik oy al
 SZokasos”

dia hevesen til

hagy esak a

A pakisztani poled

Soa depdjabb fejlemeny.
mind India,
amb

mind

Bae
xt
%

mint avt

Pras virerben haldseni leh
putolog

ralasvan

J. BURKUS — BRANTFORD — Veut

Piuk, hogy hazai telekdteas! proble; maiban kepretenek

A
Landes i leds
mozuatia, akkor

VAaHVUNK segitens,

ust cela kuldatet,

rt ajande KOZGS] QPP Os ®

bvutil nevere Irjak at a ieiset,

hell i Hectes} esek KRJCITIOS “résalet

An mi ®a {

AOLLLONSRED LEV ESIDRSELEPEPIESEREEIID IEE Mp Mais dt DEE! UBEO AOE REE DOR OESEISEOLED COOCELEEELES:

F. GYULAT — A G. Weston bran tor
pjesen Kimeritd, pontos 69
iy

‘Grdel
KOPrEese aay
hel

eens * a
Reresett, melynek ba
tan pay” dicen esetben 4:

boy a] kévhes

re SER e¥r
ox PE SER DR rg oper ee ey §
RFR SRS ? ‘ Felis

hatardrjaratral
rhabord immar
hogy Koszigin

valaszindles
Seovjetunio Kogvet

HO
ag [866-l
Fidején tette. Valahanyszor a nemzetkézi politika zava-
| . Moszkva nvomban vallalko-
religyelokent hatrinvait |
gvekszik a maga politikai clényeire

poe SS

epd ezredcel mMegsemmisitet |
Bar In-

HoOeZtesz,
volt

litasok ellen. s
sya ~

SZOVICL
Pakisztan nagvkoveteit fo-
w arra kGvetkevtethettink,
syerepre vallalkozolt,
oan kitort Kasmiri valsag

mert a ziirmavar
forditan.

elendl

ndészeti CSF ER alva 8

Herd me
pMeg Yoss¢ tapasztalatan. Hatha ku
how ae

ei tanacsnak
nek egy
On jogos és

veye
idle

yy ogvardpa bene biases
OP be mene nh

adi vallalat tel

“St

aad " . “fel

— os * +
have oe foes
Fe pe i Ry x. Ps 3%

eegep ds Ey
SUSSEC OE:

ian semi

yk tober

sg ag:
Peek

vk

12 0

*
Yeok Imi

a jovede
ROMY sagr

. - oar
pe Ls gbd
N

ere qote ot
hey h orznadlak

sbadsgpénet raw

” sei :

igert|

vey honapja tart]
minsy |

sajnal-|

A wks -ensenit ak. Sao ES ; a ROE EE ; XD a
A JOVOG MAGASUTIAL — A kep egveldre
valésdggd valhat, ha igy haladunk a fojltogaté kozlekedési ne-
héezségek felé. A Ford-gydr szerint cz lenne a jova me

de nemsokara

Largest. Independent
Canadian Weekly
in the Hungarian Language

Ara: 20 cent

tA

cinnnainasen & FS : t ; bs
srk asrtalan fokszik,

ai

2 SEARS RES Ne os:
a tervezdme

goldasa, hogy a vasutak

és militak kdzepe felett tehermentesitd magusutakat épitsenek.

AHN

Makkai /

Adam:

azzal  szeret-
AAP Sag

kristaly-
a

Abeldevelemben
mgk foglalkognis micrt
mundenks aszirologiaban,
gomd tenverjosiasban,
remnkarr — ha nem is a val-
lig erg hajban. o de meg jollesult ceve-
temista .urigverekek” legalibbis a
hak szazadi  .bakompart’-ban, s ugvan-
akkor miért firesek a templomok?

Apdink generacioja mindebben kom-
munista Gssveeskiivest, az erkdlesok al-
taldnos hanvatlisdl, a bedpitett muszk-
vai fellorgatck kevet, Lenin kotelé.”
latia. Mindez kintrGl igazgattatik azzala
ecllal, hogy az észak-amerikal kontinens,
a ies ulolsé  fellegvara’’ meg-
déljon. Ha jozan éssvel meggondoljuk,
SZzinte “kizart hogy ebben a pesszimisia
itelkevésben ne volna valami igazsdg,

Jol rudjuk, hogy a Kreml sohasem ad-
ta fel ala pvetd ideologiajat, melvnek
eclja a nyugati demukraciak valamilyen
formiaban Ha tchar
nvugati demokracia maga-magidt as-
si ala: Ok azt csak tenverUket dorzsol
ve nevhetik. Ugvanakker van ay erenr
nek egy mastk oldala is: Ha elhissziik
ay iddsebb hous minden
kivdralag kulsG manipuldcio ercdmenye,
rem. tesszith-e fel Moszkvarol, hoev
majdnent mindenhato? Pedig alkalma-
sint nem av: igenis, térdre lehet kény
szeriten] emberi mayatartasokkal. Ezt
lattuk  Kelet-Berlinben,  Budlapesten,
Pognanban cs Prag Ag alapvetd
meeghitas, amiigl — uey velem — a Tho
taluk egy lépdssel kozelebb allnak az
igaysdghoz ez: A mordlis-Vallisi vallo-
gast, amiben dllink, nem annvira a vi-
ldgpolitikal mozgatja, mint forditva: A
vila ‘epolitika meg fog valtozni az erkol-
esi-vallusi Tors pradaiom kévetkezteében, Ax
bartent, he a tudomany ket flegna-
evobb diadala yak, az enmber Holdra valo
leszallasanak, és ay eleven sziv-atultetes-

karaban, az emberiség kezd kiab-
randulni a materialista-tudomanyos  Vi-
lagszemiclet bdl.

Hao oay uj
merie vaolna n
hogy : © Saal testében

hogy neki aj szive lesz,

we igetsac ye
magivan,

hisy
ay a
mrveshen, a4

?oban es,

valo megdontese.

Cay
ten

goneractanak,
t

shan,

had

valaki avi
Rabun Janosnak,

hur malian
Jandani

y : gy y e ae ¢ my
reo fag svalini a

ENS cley CRT a
— Hevallatt
Mihallya

i Fotere Cr a
_ '

felirattal,

orok src-

lo akinek ma
sngeszielesul
Boszor-
vulna agit, aki
a szivatulictest
Mak lattak Arm-
ibbicket. relevivion és dr,

is, amint clhagvia a korhazat
Jaradoxoan, ee

ane enere — Syoervel

svodra all Gen
mans ak

3 t t= ves SR te i es
MCR i He yeahs tal VER iia. Bs my

Bes Awe bh eras
AUST DOP.

Pas ei 7: Ra ab LAMPS |, 4 POPs
he - g _* .
“AL, 2S a ki i
coe eee WE sf Fea git yee = we Re
tar sada) ae SACRE REELS EY Medians
wes *e
sem
eit
; Amer ryka-

Qe asv1ol,
Ve
x ve ae a

yArak SGAUL

ayerte

Cp eed bw ge ees
Use bp larsae
& ; bn

Ros Ss ee ee

NEVES
asztrola.

Yah a Halak

< -
3 ert:
et ee SS

i mame ai

ba ts

er] tudat mini g tay

£

Fae Tae areas = CS, BHA
RAUNAVA) AZ BIND be

THEE EELEEEEELEEEUEEELLLLHER EEE EEE LULL cL eeeLELEeELLULL EER eeL EE Eee Sea LL SiSaLE

‘RIKABAI

egyet, de ezt a tudattigulast fujdalmas
vedlésiditmeneti tiinetek kisérik, s  eld-
zik meg. Arrol feher tehat s7zo, hogy az
emberises teljes egesvcben, politika ta
borakra valo tagultsaga dacara, must
tudatlejlodest atmenectben van,

Miben dlink eddig? A technocentri-
kus korban; a gépimadat koraban. Leg-
nagvobb teljesitmenveinknek oa nas
nak tarka sereget tekintjuk: a evors au.
tomobilt, a mousegatogepel, ay  atom-
meghajlasos tengeralattidrot, a holdra-
kéetat ¢s millid bonvolult farulékat. De
upvanakkor a hatalmas technikai hala-
das és a virdgzd szabadkereskedelem
honaban koszusak a varosok, nemddo-
hanyzoknak is tiidGrakot oszt napenta
a nagyvarosi szennvezett levered, és mex:
esik a legnagvohbh paradexon: ott, ahol
torveny szerint demokracia van,
talmi csoportok uraliak rsadaimat
és kinosabb nvomist ae
cuvenre, nuint eeves felvildgosult abszeo-
lut monarchiak.

A legstabb  ilven
srelsObaloldali, de
Nem

Fekete P
basiszia

hogy
nkheppen,

kis ha-
att
evakoroinak

retlogieta-testilet
jubbaldali is van
qooskan,
Chicago-l
wvagy
ludam,

minde:

judem cldonteni,
arducok
keretler sorvek
vadak

hoev a
halxevista,
2 Csak at
GN vilneatlanok

*

Mindenkiben ¢) ees tudataladi
po odrant. Tobben

avi remeljuk, hogy az af lictad
lom, mely ketsé@ kivtil erjeddben van
koruléttiink, dtvisz a technocentrikus
korbol a blocentrikus korba. Ey sokkal
eyvszerubb, mint ahogv hanyvik:

Legyen olyan benzin, amit6] nem ka
punk tlddrdkot, Lehessen ftirGdni és
haliszni a tavakban és tenverekben
unokaim unokdinak Is. Ne kelljen
maszkkal mennio az utcdn.
Pakisztanban, Indidban, és mds elma-
radt orszigokban ne halfanak éhen mil-
Hoszdmra a sz6kGdridl, s nekem, aki fi-
tott lakdsbol és autobdl szemlélem a vi-
ligot tell hassal, okozzon valodi erkélesi
kinszenvedést, ha meghallom, hogy
laki éhezik, Mee kell tanu
wal es interkontinentalis
gondolkozni,

Magvarorszag
neazniink,
Mataysiat,

icny
akik
rada-

vahimni

for

Hy
guy
Biafraban,

Vibe
uc dtele! K hen

belul kell
Coviont,
Rambocdysat
de 1967-ben voltam Er-
fold
syarast, KRovdsznan,

SOPrsal G7en
En megidrtam Indiat,
Indoneéziat,
Hong Rongot, —
deleben is,
r,
sGsorban hazam ére
igazsagtalansdgok

x

cS

>
HY 7}
Mint

dekel. S

OseimM . Brassoban,

magvart, eb
Bh ©
RikGsvardilése,

nerikal allampolgdrnak és nu

lds ertelmiscginek, mey kel!

cae bed
iy

vat f

gS
BREE

ran
ux

nom, hogy soha mifelénk az om beri n
mornak olvan foka nem vo:

fexy, mint t
sada”

Bc sm bay

avi a der

Mad GPees

exzem
Oo - e. be e
padiabans,

eS at

Nar te: PEC 9

ay utcan cs a
yele
ve rete) .
yy 4 rapadn, Tho CH aay

ay AlbSidGn,

Farm ae USF Ne
arokban

Munkdlkodjunk a magunk sersdn tel-
jes igyekezettel, de ne sajndliuk
Buna jobban a kell letendl,
aeL § AU, aki) magan
jours :

Wiis

Ropeey é
BESS * 3
* t 2 ™ s *
Oy a oN NS HOE ew ad Poy a
-s SS nN x §3 BH wees oy % preys
2 FS he FS

is kell segiteniink. Ette i] meg
magunk vilagesélyvel is,