Nem sokasdg,
hanem Lélek

3 szabad nép tesz
¢suda dolgokat...

BERZSENYI

Vol. 38. 10. XXXVI. évfolyam, 10. szam.

»Csernyenkoe alland6

zelét Genfhen”,

*

Feyiptomi_jordniat PLO

1985. marcius 9. szombat.

A brit szénsztrajk vége

“betegsége meggatolhatja a marcius 5 12-6n kezdodo Ie-
szerelési targyalasokat’ — mondotta Paul Nitze, USA-szaktanacsadé. Reagan

viszont arra intette a Kongresszust, hogy az MX-raketa tovabbi kisérlete] kalt-
ségeinek meg nem szavazdsa .lényegesen gyengitene az USA targyalasi hely-

Az elnék szerint a 10 rebbanéfejjel ellatott MX nukledris raké-

ta a kimutatett szovjet rakétafolény ellensdlyozasat szolgalja, és emiatt a to-

vabbi masfél billié

dollaras tétel megszavazdsa ,lényegbevagdéan siirgos'’ —

Chile foydrosabol, Santiagébél felentik, hogy a Richter-skala szerint 7,4-cs, bor-
zalmas ereji foldrengés tébb szaz aldozatot kovetelt; eddig 25 ezer haz sériilt
meg, ami 150 ezer embert telt hajiéktalanna — Ernst Zundelt, aki a Holocaust
6 milllé aldozatanak szamat egy kladmanyaban kitalalasnak és tiizasnak mino-
sitetie, igaztalan informacié artalmas kézlése miatt elifélték. ,Zundel felleb-

bezése sorsanak kivarasdig Ichetetlen ot deportalni”

— hangzott John Crosbie

kanadai igazsagiigyminiszter véeleményve — Marcos fiilop-szigeti allamfo uati-
laput kotott killigyminisztere sarkara, és megrétta munkaiigyi miniszterét, mert
a kormanyt merte biralni —~ A libanoni Maarakeh helységben egy pokolgép [2
svemélyt megilt, koztiik két siila moziim vezeto saemélyiseget. A sebesiilick
szama 40-re teheto, mert a bomba zart, valldsgyakorlasra szant kozponthan
robbant. Egy libanoni katonai szakérto az izracli eroket vadolta a 13 kilés (30
font silyi) bomba felrobhantasaval.

EGYIPTOM A PLO-T

EGYENRANGU
TARGYALOFELKENT
AKARJA BEALLITANT?

Hloszni Mubarak e heti
sajlokonferenciajan
tékosan kijelentctte
foldi tudésitok eldtt:

yA Palesztin
baditasi Szervezetnek

a kiil-

(PLO) egyenls targyaldfd |

rangot kell adni az elks-

ketargyalasok sordn” —
mondotla
lamfo, majd a tobbi arab al-
lamokat felhivta arra, hogy
tamogassak a Jorddnia és a
PLO kézdtt nemrég alairi

egyeaményt, amelyel eziital |

warany, soha vissza nem té-
ré alkalomkéent™ emiegctett.
abbél a szempontbdl,
Mubarak szerint
Husszein kiraly és Jasszer
Arafat altal alairt
meény ezultal tartalmazza a

ere

megkétendd kozel-keleti be- |

keszerzodés clofeltételeit.

RAD ZOLTAN:

Az amerikai—szovjet konfrontacié

nyoma- |

targyalofelekkel
meg a tervezett békeszerz6- |,
idés elézetes munkakereteit.
miért kellene | Walesa
Inyegelésének sulya alatt al
itervezett
léesek bevezetését

Felsza- |

vetkezendé kizel-keleti hé- | Shinglonba

imészetesen orommel tdvéz-

az egyiptomi al-|

egyez: |

a jordan, palesztin és
egyiptomi felekbol allé dele-
gacié elészdr az amerikai

4 U pyan
nekik Izrael
utazniok?

helyett Wa-
Ter:

liom az amerikai fél reszve-

telét. azonban az USA nem|

veheti at Izrael targyaldi
szerepéel’’ — mondotta a mi-
niszierelnok,

Mubarak elnok és

kozos egyetértésben meg-

fargyalja a februdr l1-¢n|
jordan-——PLO-cgvez-
melyek |
az egyiptomi—jor- |
kézis kiil-|

alairt
mény javaslatait,
kézott
dan—palesztin

dotiség altal tervbe veit,

katonapolitikai elemzése

A szov]

versengesben”

Szovjetunié ma mar nemesak a meozdgazda
is messze mogolic maradt az Egvesiit Allamoknak. § ez a lemaradasa

et hatatom hanyaUlasarel szamol be az amerikat ti kosszcl-
galat, a CIA bizalmas jeleh’ése. ameclyet oktéber folvaman adotl ki igaz-
galéja, Willam Casey. Hrusesov hetvenkedo jéslata. hogy gazdasagi Ie-
ren nemesak utolertk, hanem tul is szarnyaljak Amerikalt —
: ~~ hisz évvel késobb hit’ abrandnak bizonyult.

sagban. hanem ipari téren

a jelek szerint egvre gyorsulo iitemben esak fokozodhat.
Kz a diagnézis persze magan viseli béelyegét az amerikal (és nyu-

eati) merkantil. anvagias szeliemiségnek. De ha Monteeuccoll osztrak
hadvezéer és német birodalmi hereeg harom evazazaddal ezeloiti, szal-
loigéve vall mondasara gondolunk. hogy a haborthoz harom dolog

Simon Peresz kormany- |
ifo ezel kapesolatban tobb iz-|
iben jelezie, hogy kormalhya
inem eért egyet azzal,
| egy.

hogy |

beszélie |

Husz-|
seein kiraly ennek ellenére |
ikifejezte abbeli chajat. hogy |
hogy |
— al

elozetes washingtoni tapo-|-
lrult,
érhetovée tegye a szélesebb
|néprétegck szimara, |
bevasarls |
inagykdzonség megkéerdezése |
az Associated Press|
tuddésitdjanak tébbek kijelen-|
wAz ardragitas k6-|
vetkezmeényel igen sulyosnak |
igérkeznek,
| tobbséeg

gatézo ut is szerepel.

A LENGYEL
ELELMISZERARAK
EL MELESENEK
VISSZHANGJIA

Bar a lengyel kormany
torvényen kiviil helyezett
Szolidaritas vezére, Lech
orszagos sztrajkfe-

élelmiszerar-eme-
tossa”’ valtoztatta. ez nem

nyujloit killonosebb vigasat

A varsoi rezsim évatos

ural azonban megtanultak |
azt, hogy a legutébbi tizen- |
‘falahanyszor |

dt ev soran,
élelmiszerar-emeléssel
probalkoztak,
ja rendkivill, orszagos jel
legu
vargasokban
MCE,
EEmiatt val

fhat meg most?
fakoza. |

ikonyvelo pedig

we | kodott:
az egyre tobbet panaszkods |

jlengyel fogvasztok szamara.

anep harag: |

liintetésckhen ¢s za-|
nyilvanull|

asztottak a foko- | szénbanydsz

zatossag elvét, hogy az oko-
zott megrazkédtatast Ietom-
piisak.

Mivel a hivatalos lap
idejekoran kozolte az elke-

vetkezo négy honap alatt fo-|

kozatosan bevezetendo, 11
és 75 szazalék ‘kozotti élelmi-
szerar-emeléseket, a [o-
gyasztokat a kozlés bar le-
verte, de nem lepte meg tul-
sagosan.
Kezek szerint a kenyér.
a tej, a tea es a cukor ara
ll és a  .méregdraga’ 75
szazalék kozetti ardnyban
emelkedik majd,

mert —- a varsodl kormany |

szovivoje szerint az un.
alapveio Gelmiszerek — ara-
hoz mindeddig az allam je-
lentos mértéekben
azert, hogy ezecket el-

Senabanod

A Varsdban
soran

merl a nagy
annak elotte sem
tudott kijonni
os
egy épilomunkas.
igy panasz-

{a

bY eed

19-rel 27 ecentnyl zlotyra
emelkedett .

A BRIT

SZENBANY ASZ-
SZAKSZERVEZET
PEAS
GERILLAHABOROT
UZENT!

Arthur Seargill, az angol
szakszervezet

tdrozata

prendelkezo
hozzaja- ,

a fizetésbol, |
—- mondat- |

ERY | bad.

famelyel — a

lrint — tovabbiak fognak ko- |
WA kenyér, a mindennapos | inj |
hetevo falat: egy cipdé ara]

rael kozolli

— Polytatas a2. oldalon —| ee .
iszama egyre zsugorodik, és meg a legsert-

iparagakban |

marxista vezére — miutan!
'az 51 hete tart6 sztrajkot fel- |

adtak és a munkasok nagy

része visszatért a tarnakba |
— keserti kifakadasa soran'
hogy a)

azzal fenyegeteti,
National Coal Board (Or-

szagos Széentermelesi Tes-|
tiilet) ellen meghirdeti a) :
| duljon, mert marciusban a Magyar Szocia- |
lista Munkaspart

gerillahaborat.
(Mint ismeretes, a Na-

‘tional Coal Board abbeli ha-|
robbantotta ki a)
tarts |

esaknem egy eévig
szirajkot, hogy a nem hasz-
nol hajié. kb. husz angliial
szenbanyat  lezaratta.
Szerk. )

Seargill satilofoldjén, a
legnagyobb = szénbanyakkal

wae

sagban az tjra munkaba

ivisszatéré banyaszok a ko-
vetkezo feliratu
| viseltek:

szakszervezetemet.
zellem bet”

SZABAD,
VAMMENTES
ARUFORGALOM

AZ USA

ES IZRAEL KOZOTT?

Az Egyesiilt Allamok at
-héten parafalta az els sza-|

vammentes szerzodést,

Ag opvezmeény

}érlelmeben

az elkovetkezo tiz év so-
ran minden be-
tali vamot, vagy mas aru
fergalmi akadalyt
tetnek az USA—~izracli
druesereforgalom atjabol.

(198d-ben az USA és [z-

seBe ala‘t visszaeshet a Carter-kerszak tehcteticnségebe. az claaveike-

zondé négy esztendére tak Skat valtozta‘ott: a kikéenyszorfielt kozeledes | le ap 19Sfeas vaied) néni forradalmat
politikajaval Moszkva a targyaléasztalok szenifényveszteséhez és idd- | mely az 1956-05 valodi nepi forradaimal
nveréséhez kivan vissza’éerni. Ehhez a Nvugat-fMurepaban —- ktilondscn
az amerikasiioncs

dali polilikusok kozoll is — jo  szovelse¢gesekre’

bekés
Mert a

mar azzal meéri,
orosz targyaldaszialhos . .

. a Szavje

x

f{ altal infillrall

t sajtéban. de meg a balol-
* talali. akik a secm

benallé ket vilag problémainak megoldasdt orosz—amerixai targyala- |
sokban latjak. Ma a nyugat-curdpai polilikusok sulyat a kozvelemeny |
milyen eretcliesen tuszkoljak Reagan Amerikajat az

A »esiilaghabord”

Itt a vilagurben telepitendd atomfegyver-clharito rendszcr ki¢pite
sérol van s76. amelyet Reagan elnék 1983 marciusaban emiitett closzor.
Iz akkor még esak kédés terv volt. de amidta clso kis¢rlete sikerult. a|

Yorkshire gréf-| |
|piacon elért sikerek és a munkasok terme- |

jelvéenyekel |

.Tamogattam a]
Nem re-]

jelzésck sze-|
betuinek |
és kihoza- |

nemzetkozi ke: |

lis egyvre terjed |
lami nemesak atalakitotta az allag magyar

|polgar fogalmait
iszinvonalal illetoen.

kell; penz. penz és pénz™, akkor el kell ismerniink, hogy a gazdasagi
tényezok dénto szerepet jatszhatnak korunk iparilag fejiett cllenfelei-
nek konfrontaciéjaban.

Ehhez jarul a technologiai fojlettség kérdése is. amely nemesak a
Razdasay tenvezok fejladésében jatszik egvre nagvoebb szcrepet. hanem

a haderGk minoségi fejlesziesében is. fat nem kisebb ember ismerte fel.
int Ogarkev. a szoviet hadero veverkaranak valt fenoke. amikor a
 Vords Csillag” katonai ujsagnak adott interjujaban kiemelte. hogy fel
kell ismerni az oj realifasekal", hogy a cnagy javont technolagiak
mellett. amelyekben Amerika .belatha’atan idokre’ folényvre tett szert,
ellerpiil a pancélosok és atomraketak (szovjel) lameggvarlasanax je-
lentosége™.

Csernyenko, a mindenhaté Part vezere és allamfo azonban — szak-
tanacsadeira hallgatva, akik hezil fobhen a fiatalabb nemacdekhirz
tariognak és ideelagiai elvakultsag nelkil prébaljak megite'ni a roalite-
sokal — fisztdn lathatja. hogy av amerikatak altal kiprovekalt kerszeru
fegyverkezési versenyhez a sviksegos gazdasagi cravel és lechno'd-
giai bazissal nem rendeikezik. Ujabb anyagi megterheles az orszagot
teljes gazdasagi csodbe ker aetne, amely a tomegek lazadasat valthat-
na ki.

Mivel Reagan amerikai elnok ujravalasziasa attol az iMuzietel t5
mecfosztotta a szovjet legfelso vezctest, hogy Amerika Mondale clno.-

terv nagy port vert fel, mivel a vilagurbe fellott ballisztikus (kiserleti) |

raketat az elhariia raké‘a pontos taldlaial. atomfegyver alkaimazasa

nelkiil semmisitette meg. Ez az amerikal technologiai folény latvanyos |
Miulan azonban a feiepitendo rendszernvk ez csak|

bivzonviteka volt.

kezda allomasa, a kutatasekra Amerika 26 milliard dollart tranyzot

szoviel inferkontinentalis rakctakal.

Reagan azzal indoko'ta ezt a tervel. hogy az atomfegyver fenyege |
véede |

fase eHen eddie csak alomfegvverck clretten‘esevel igvekezion
kezni Vagyis,-ahogy az elnék kifejezte: la te hasznalod a fiedet. m’
hasznalni fogjuk a mienket és igy majd felrebbanijuk ceyvmast .
Majd igy folyvtatta: En ugy gondotiam. hogy ta’ alnunk kell egy olyar
vadelmi fegyvert. amely nem fenvegetné eletveszellvel az o napuker.
ha megpradainak clpuseiiant a mienket. a sikerdine hifejlesstondn
egy iiven fegyvert, egvszer s mindenkerra megszabadulhainank ¢
a‘omfegsverekiol.” Chorabban az un. neulrunfegvver a hezatala okozou!
hasonlo konstelaciét. amely egvszeriben megsziintette volna a szovjet
pancetos felony fonyegelesct,
eavl_ a fokozolt sugarzasa fegvvert .emberiolennek”
rendszerre] agonban zavarban vannak .. .)
(Folytatas a 4. oldalon)

minesiiettek. Az ul

rmorjay Otta,
pmérnok szavait:

enyt,
a P| lott lakasem ele
lapamtal orékoliem.
Hleka voll,
s cay fegyvernem sirdséja leit volna. De |

Ara: 50 cent.

a he Ae Me ee

_ Marcius 25-én sorsdontének igérkezd partkongresszus

kezdédik Budapesten

A GLOBE & MAIL cimti kanadai napi-
lap nemrég . Manager rial Class Gaining Po-
wer in New Hungary” cimmel, John Fraser

tollabél Budapestrél keltezett cikket kéz6lt,

melybol a szamunkra érdekesebb targyk6-
roket az alabbiakban ismertetitik:

Mint a cimbol kitinik (ahogy ma az
O6hazdban ,.angolosan” mondjak), a ,.me-.
nedzserck” osztalya eloretor az uj Magyar--
orszagon. Fezt a témakort Mr. Fraser térté-

)nelmi visszapulantassal kezdi:

_Pizenot éve tarto, agyonfoltozgatolt re-

formok és kisérletek utan ez a kommunista |
-kormany elszanta magat, hogy a marxista_
t - $ ‘ 5 *

7, hogy amikor az allam alvette a lakasok

receptek [clesleges ballasztjatel megszaba-

oly tervet fog ismertetni,
amely uj perspektivakat és 2) hatalmat
nyujt majd a teri nyerdé és életképes vezetd
rélegnek,

Marcius 25-¢n kezdedik a partkongdesz-

sazus, amikoris azt varjak. hogy Kadar Ja- |
inos nemesak helybenhagyja a kozponti al-
lami

cllenorzés
gankezdemenyezést. hanem rateszi pecsét-
jet egy olyan uj. menedzseri i rendszerre is,
mely kozvellen osszefliggést teremt az aru-

lékenyséze kozatt.

A legérdekesebb
csatidsorszag. . .””

 Nyugali szemmel nézve — irja Mr. |
| Fraser — Magyarorszag a szovjet csatlo-
i; sok kozolt a legfigvelemreméltébb orszagga |
[notte ki magat Kelet-Eurépaban. A szovijet |
kiilpolitika és biztonsagi érdekek habozas- |
mentes kiszolgalasa aran az orszag megle- |
Ipden laza szabadsdgnak orvend azon a te-|
ahol sajat gazdasagi célkituzéseit |

riileten,
és tarsadalmi elhivatottsagat
hatia.

ne gi ormal-

1A tipikus sorallds
telies hidnya...”

Aki elso izben szemleéeli az itt clert cred-

|ményeket, az valéban meglepddhet a latot-

takon — irja Mr. Fraser. majd igy folytat-
ja: — A piacok arubdésége és a Kelet-Euro-

paban oly tipikus sorbanallas ilteni teljes |
hogy szabad idejiikben — a

hianya az uj gazdasagpolitika legszembetu-

nobb megnyilvanulasa. Magyarorszag me-

yogazdasagi refermja az allam legjelento-
sebb sikerének szamit.

Az allami kézben levo kisebb

hetellenebbnek tartett allami
a magankezdemenyeozes,

egy clfogadhatébb |
hanem egyben meg-
Altoztaita annak a rezsimnek az arculatat
kovetkezme-

brutalis cravel és tragikus

invekkel nyomta el.

»Negyedszazad muitan . . .”

Ma — tobb mint negyedszazaddal ke-

isébben — Magyarorszag beliigvileg Kelet-
|Furépa legszildrdabb Allama. — inja Mr.
lI raser. — Es bar a nép meg
|uralmat.
| valddi fiiggetlenséget helyezi elénybe. azon-
ban ezek az érzések jelenicg
laisztencia vilagaba keriiltck.

rvell a szovjet
és a tébbpartrendszeren alapuld

Az igazgsag az, hogy a magyarok bele-
torédtek egy olyan fajita megalkuvasba.
amely jelentés szamu fliggetien akciot és
kifejezési format engedélyez, aimindaddig.

\mig ezck komoly mértékben nem veszelyez- |
elo. amelvnek seran 2000 tajan a wagurben meg tudjax scmmisiteni af tetik a status quot (az adott, fennallo rend-
Pszert),

Egy nyugdijas megszolaitatdasa
A tovabbiak soran Mr. Fraser idézi So-
79 eves,

vA multhban mindig clitéllem = azt a
hegy ay allam egyszernen megfiosz-

samely esa adon ha}-
harom monericin keresziil’
Mr. Somorjay felesége,

nezo lakasban el, mely

| szeritenének,

fegyelmébél szabadulé ma- | kas tulajdonjogat, akkor

gyar polgar egy fizetésbol képtelen

vallalatok | |
Fmes vezetloit tenne az aj menedzseri osztaly

élet- |

TRUS

nyugdijas clekfro- |

ely lakast |. leas Se okulterall
mely laka tl ie Iegromanfikusabh varosa. és kulturalis

hajadan lednya |
és anvdsa (7) uovanesak chben a Dunara |,
a szazad mindcn vi- |
Iharos eseménvenck szemtandja volt. |

Amikor (Somorjay)  sziiletett, akkor
még az Osztrak—Magyar Monarchia polga-
 ranak szamitoltt, majd a demokracia és a
fasizmus utan bekévetkezett a kommuniz-

mus. Eurépa mindkét felébél ldtott hadse-
,rogeket be- és kivonulni Budapestrdél, Buda-
-pestre. Elso felesége a Ul. vilaghabord légi-

bombazasai idején korasziilésben haldlozoit
el, de a lakas az 1956-08 utcai harecok golyé-
szaggatta emlékeit is érzi.

Ki fizetett ra.a lakdastulajdonra?

»Kezdetben nem realizaltam — mon-
dotta Mr. Somorjay tokéletes angolsaggal

tulajdonjogat, akkor egyben a fenntartasi
és javitasi koltségeket is vallalta. Ha ha-
rom évtizedre visszatekintek, akkor azt
kell mondanom: én jartam jobban! fs ha
valaki az Orszagos Tervhivatalban kisza-

/mitotta volna, hogy az éreg Somorjay laka-

sara eddig mennyit koltottek, és arra ‘kény-
hogy vallaliam ujra at a la-
ennck a nyomas-

nak ellenallnék,”’ — hangzott a killénds nyi-

i latkozat.

terrors.

A tovabbiak soran Mr. Somorjayrél

|megjegyzi a cikkiré, hogy havi 9000 forint

(7) nyugdijabél meglehetésen jé] él, de lea-

nya esa 4000 forintet keres, és ebbél kép-
| telen onall6an megélni, még akkor sem, ha

szerezne egy sajat lakast. amit anyagilag
nem tud megengedni maganak.

A masodalids és a fusizas —
mint a munka feketepiacdnal
piilérei...

Kozismert fény, hogy a legiébb ma-
megel-
ni. A legtobbjének emiatt masod-, sét, néha
harmadallasa is van. hogy az egyre eme'l-

‘kedd megélhetési kdltségekkel és a dragu’é

lakberekkel megbirkozhassanak. Az allam
évek ota iparkodott torvéenvesiteni a munka-
ido utani tevéekenységet, hogy egvben mex-
adoztathassa azt. de cz nem sikeriilt, azon-
ban 3 eve erdekes kisérletbe fogtak. mely
sikeresnek bizonyull: az allami alkalme-
zasban levo munkasoknak megengedték,
vallatat felsze-
relésével és szerszamaival -- kiils6 meg-
rendelesek leszallitasat vallaljak, néha ma-
ganak az allamgepezetnek. Az emlitett ki-
serlet stkere ezen .masod-vallalatok’ élel-

elvonalaba.

Rémtorténet:
fényes nappal ellopjak
az ugyfeleket?!
Az egyik ,.tul sikeres’’ kiserletet még
ma is emlegetik. Az tortént, hogy a munka-

ido letelte utan dolgozé munkasok — ma-
iszek e@szjarassal — megszereziék az anva-

vallalat dsszes kunesaftjanak névsorat, és
félaron felajanlottak nekik  ..sutyiban”
ugyvanazt. amiért addig teljes arat fizettek!
Nvilvanvalé volt. hogy igy az anyvavallalnt

-kisvartatva rendelések és tigvfelek néThiil

maradt! A tulbuego masodallasu .fekete

)gardanak” azonban vissza kellett fizetni a
jogtalanul szerzeti hasznot, de egyben ¢sz-

@ Ppass2lv Pe | szertibb bérmegoldast talaltak erre a szati-

raval vetekedo tipikus jelenségre.

»Magyarorszag
ria nem rozsalugas...

Senki sem allitja. hogy Magvyarorsza-
gon fenékig tejfel az élet, mert a nagvara-
nyu valasi statisztikak, a terjedo alkoholiz-
és az ongyilkossagi hullam omeélyen
és szenvede-

3?

gyokerezo ellentmondasokra
sckre utal, — irja Mr. Fraser.

Az orszag fovarosan athaladé nyugail
tirista kenvelmes szallodakban lakhat és

dus kirakatokat lathat. A fovaras 2 millio

Jakosanak 10 szazaleka gepkocsival rendel-
kezik. A varos ma is a vilag egvik legszebh

eleie igen cazdag. A ketely es felelem azon-
han feliiictte fejet. annak cllenére. hogy az
erzekeny political temakat meglehotos sza-
yadsdgeal kezelik.

— Folytatas a 3. oldalon —