5. reész
A NATO k6ézponti frontszakaszan a Vars
egységei nem érték el kitfizdtt céljukat, melynek gyors

es elsépré erejli lerohandsban kellett volna megnyilat-!

koznia. A hadicélok elérése és megszdllasa azonban csak

sag vezérkara egyre silyosabb feladatok elé nézett.

A NATO szdrazféldi paranesnokai a taktikai nukle-
aris fegyverek bevetését stirgették.

A NATO Legfelsébb Parancsnoka azonban tudta,

hogyan gondolkozik az Elnék az atomfegyverek — egye- |

lére taktikai jellegti, — bevetésérél. Az Egyesiilt Alla-

volna, mar esak azért is, hogy elkertilje az USA vdrosa-
ira ellentaimaddsként alkalmazandé nukledris tamadast.
Senki nem lathatott tisztan,
parbaj.

Ellentmondd vélemenyek

Az eurépai szévetségesek kéreiben a nukledris tak-]
tikai fegyverek bevetése kérdésében a vélemények meg- |
iba a szovjet hadiflotta sem tudta sakkban tarlani a
| nagyardnytl tengeri nehézfegyver-szallitast sem.

oszlottak.
Ertheté mdédon Nynugat-Németorszig ellenezie, mig
az Egyesiilt Kirdlysighan egy része mellette, egy resze

ellene volt. A belgak akartdk, a hollandek nem. A fran-|
ciak fenntartottak maguknak a déntés jogat barminemf |
dist hajtott végre, mely megtorpantotta nemet f6ldon a

nukledris fegyver bevetése iigyében.
Az egyesiilt eurépai haderék Legfelsébb Parancs-
noka elétt nyilvanvalova valt:

hogy mi térlénnék akkor, |
ha a harcmezékin végiilis megkezdédne a nuklearis thz-|
‘pes lenne mozgésitani a végsd célokra fenntartott nukle-
dris arzenaljat.

ha egy mdéd nyilik arra, :
hogy nukledris fegyverek bevetésének mellézésével elke-]

MAGYAR BEET

jranesnok, — ,hogy mi térténik az Atlanti-éceanon, —

oi Paktum |

és attél, hogy a légihidat tudjuk-e tartani”.

Kézben a fenti sorsdénté beszélgetést teljesen targy-
talannd tette az, hogy az oroszok elvesztették tirelmi-
ket. Az orszdg szdmos nemzetiségei lazongani kezdtek:

Lam tt ae . - '  |zavargdsok tirtek ki Lengyelorszighan, Magyarorszdgon |
id6 kérdése volt, mert az Eurépai Egyesillt Paranesnok- | . we aes ’tteeee att , te a Seopa

0 kerdese vo t a2 pal meyesus és az dzsiai perem-dllamokban. Nemcsak az elelmiszer-el-
ildtds akadozott, hanem a polgdri célokra szdnt legsziik-

ségesebb szolgaltatdsok is akadoztak.

A szovjet vezérkar Altal el6re megtervezett nagysza-

Ibdsti eurépai lerohands nem kévetkezett be.

A Kreml-ben a kélfrontos veszélytél aggéd6 taborno-—
[kok kara ragadta magdhoz a hatalmat.

mok elnéke a legmesszemenbbb tiirelmi hatarig elment|
‘pergett le, amiéta a vildg a III. vildghdboru kellés ké-

1985. augusztus 15 reggelére mar két tragikus het
zepén taldlta magdt. A Nyugat-Németorszdg ellen ira-

nyult szovjet villimtAmadas célja egyszerii volt: a NATO
szivetség katonai megsernmisitése, mielétl a Nyugat ke-

A szovjet szdmitdsok azonban nem valtak be.
Elészér is a szovjet tamadds képtelen volt megalll- |
tani a hatalmas amerikai esapatszdllité légihidat, tovab-

NATO ellentamadas

NATO felbdtorodva, augusztus 15-én ellenldma-

iovabbi szovjet elbrehaladast.

Bar a Varsdi Paktum haderejét nem verték meg al

riiljék a totdlis vereséget, akkor kételességeként az tint,|]

hogy ne gyakoroljon nyomast az amerikai elnékre a be-|

vetés mellett. Azt is tudta azonban, hogy ha siirgetne

a bevetést, akkor kérését az elndk feltétleniil teljesitene. |

Augusztus 12-én, réviddel éjfél elétt az lnék hang-
ja szélalt meg az erre fenntartott hulldmsavon. Az USA
hirkézlé tirbolygé-rendszert az oroszok jécskdn megtepaz-
tak, gy hogy az Elnék vizualis kepernyén valo meg-
jelenését technikai okok gatoltak.

—~ ,épes-e megtenni?”’
dése.

— ,,Az attél fiigg, — vdlaszolta a Legfelsébb Pa-

tetszés szerinti induldssal,2 héttél 45 napos ott - tartozkodassal,
ha 30 nappal elére megveszi jegyét
érond (140 1b.)

| Bae egy he

Csomagstly: 2 'b6

6.00

Ys

$5

FLORIDA, repiilé,
A hétre Can. 549.00

hotel, transfer, kitchenette tengerparton
6 hétre Can. $689.00

Csaknem 19 évvel ezelétt, egy. Fehér Hazbeli ban-
kett alkalmaval Allen Dulles, a Central Intelligence |
Agency akkori f6néke tréfasan Nikita Hrusesovhoz for- |
dult s megkerdezte:

— ,uIndk tr, ldtta-e a legfrissebb CIA jelentesein- |

i ket?”
— hangzotl az Elnék ker- ]
inim, hogy értesiiléseinket bizonydra ugyanazoktol az ligy-
[ndkdkt6l szerezziik be. Nem lenne-e kifizetédébb, ha dsz-

— ,Persze, — valaszolt Nikila — de hozza kell fitz |

megtorpandsa messzehaté lancreakciét idézett elé: a lég-
mentes cenztira ellenére, a Virds

nak hire futétizként terjedt a nyugtalan keleteurdépai

csallésdllamokban: a magyarok, lengyelek, esehek és ro- '
manok megtudtak, hogy a szovjet kolosszust a NATO (

csapatok megtorpandsra kényszeritették.
Ekkor deriilt ki, hogy az un. ,,eurékommunizmus”

jéval haldlosabbnak bizonyult a szovjet hatalom szdma- 4
‘ra, mint a kapitalizmus ,,rothaszt6” ereje. j
Az elnyomott kézép- és keleteurdpai orszdgok népei- |

nek egyre névekvd passziv rezisztencidja mellé a k6zép-

dzsiai nemzetiségek nyilt ldzaddsa is hozzdjdrult, ame- ,
lyet, — értheté médon — Kina szitott, ezért nem lat. j
szott biztonsagosnak dzsiai csapatok dtvezénylése az eu- \

répai frontra. Igy a szovjet hadvezetéség kénytelen volt

féleg orosz nemzetiségii, u.n. ,,megbizhaté’? csapatokat )

kiildeni az dzsiai zavargdsok leverésére.
A esatlésok szabotazsa

Iz a tény azt is jelentette, hogy bizonyos megszal-
16 eréket ki kellett vonni Lengyelorszighdél, Magyaror-
szagrél és Csehszlovakiabél, annak ellenére, hogy tudva-
ie a maradék helyi esapatok hiis¢géhez erds kétség
OP.

A kozép- és keleteurdpai csatlésorszagokban figyelem-

remeélté ellendll4s bontakozott ki, amely nem volt ha-

sonlithato a II. vildghdborti sordn észlelt rezisztencia-
hoz, mert jelen esetben f6leg a magyar és a lengyel

polgari hatoésdgok kezdték szabotdlni a fronton megalll- ~
fott szovjet Gélem parancsait, Ez legféképpen és elsé-

sorban a lengyelorszagi tavkézlési hdlézat megszakada-
saban nyilvdnult meg, ami nyomban megnehezitette a
szovjel és a keletnémet csapatok kézétli paranes- és
hirkdzlest,

— folytatjuk —

| szeraknank Oket és ket fizetés helyett csak egyet huz
| ndnak téliink?”

I, nyilt beismerés ellenére a moszkvai Izvesztija va-
| sdrnapi mellékletében hatalmas cikk jelent meg Vikentij
| Matvejev politikai kommentator tolla4bél, melyben a cikk-
|iré Glesen ostorozza a CIA legutébb nyilvanossdgra ho-
i zott szovjet kémlistajanak gyakorlati létezését, s burkol-
‘tan arra mer célozni, hogy a KGB (szovjet titkos rend-
|érség) esakis a béke és olvadas érdekében, a fegyver-
| versenges ¢s a fajiildézés ellen dolgozik.

Hogy ez mennyire nem igaz, az nyilvanvalé. A je-

lenleg megjelent jelen témakdrbe vdgé kényvek kéziil

Arthur Schlesinger munkdja érdemel figyelmet. Cime ,,Ro-

| bert Kennedy and His Times” (R.  K. és kora), melyben

"az iré aj fényt vet arra a sokat vitatott, nagyst{ld szov-

amelynek tagjai: Malajfold,
Thaiféld, Fiilép -  szigetek, |
Indonézia, Szingapur, — a|
politika minden eszkizével |
{famadta. Most a Kreml |
kurzust vdltoztatett: a Sz6- |
vetségnek bardtsdgi szerzé-
| dést kindl. Az ok: szeretné
f a Szévetséget Kina — ellen
| iranyitani, amely — szerin-
te — a térség folott hege-|
| monidra tir. — A Szével-|
8 ség azonban nem hajlandé
eddigi célkittizésébél
pedni, harcol mindenféle
kommunista eléretérés — el-
len.

Charterek: Jugoszlavia — - London ~— Parizs - _— ~ Ainszterdamba, | *

A HIVATALOS MAGYAR UTAZASI IRODA
420 Spadina Ave., Taranto, Ont. M5T 2G7

oy ka
: oat phe SNES Heres TERT SENS

nagyarnéték és taco

Nyitva: minden nap, kedd kivetelével

ree

deli 12-tol

RENDELIE MEG

Marina Gyula:

cima kényvét

Az emigraciéban az elsé és egyetlen Karpataljaval foglalkozé dokumentacio. }
Ara postakdliséggel egyiitt: $10.00 \ dra.

Megrendelheté a pénz eldzetes bekiildésével:
MAGYAR ELET KIADOHIVATALA

é Alcina Avenue

Toronto, Ontarlo M6G 2E8 —~ Canada

éqjel L-ig.

: A dél-afrikai kormany
H visszautasitotla az  IENSZ|
ellenérzés alatt tartandé|
valaszlasokat Délnyugal-
Afrikdban és november 20-

ra a sajat ellenérzése alatt

irt ki szavazast. A nyugati|
' fatalmak és a Swapo (Na-|
miblai Felszabaditasi
| Front) a valasztasokat nem |
| fogadtak el, illetve bojkot-|
| taljdk. A deél-afrikai — kor-|
many intézkedésenek oka:
| az ENSZ (és a nyugali ha-
talmak) Walfishbay-t, Na-|

| mibia egyetlen kikotéjét az |

| tj orszignak itélle oda, a-
-mely azonban nem tartozott |
| Namibidhoz.
| ¥
Bennfentesek szerint |
| Trudeau asztaldn mar ott?
| fekszik a rendelettervezet,
| amelynek értelmében a ka-
nadai dollar kidrarnldsat az

dalyozni, mert csak igy 4l-
lékesokkenese, A torveény-
zolL — az

hogy 600
kanadal

dollarnal
Allampolgar

szagbol,
k

Négy év eltt a cukor
y ira meg tonnankent 1267
4 dollar volt,
Tehat négy év_ alatt a0]
szazaléekkal esékkent az
— Az ok: nagy a ki-
& ndlat, kevés a kereslet. De
/ mi ennek az oka? A szak-|
® eriék szerint: a nyugali vie
& ldgon végigséport a dieti-|
f kus hulldm, amely a cukor)
we gt Kdrossdgdt hangoztatja.

| visszaemlékezik, hogy a ,,legtdbb jelentés

i szabadszajtiva valt.

fidmaddé raketafegyverckkel”,

| orszdgbdél drasztikus eszké- |
zikkel is meg akarja aka-|

Withaté meg a tragikus ér-|

Fasszecsukhaté nyeles
imiivegere, a lornyonra gon-

ma 204 dollar. |

| tan

| jet kemre, akiré] az akkori elnéki adminisztracié minden

heen | beavatott tagja tudta, hogy bdr cime ,,sajtéattasé”’,

Eddig Moszkva a Dél |
Kelet-Azsiai Szdvetséget, —|

ae
zonban beosztasa: a legfébb KGB személy, washingtoni
,telephellyel’’.

A mesterkém neve: Georgi] Bolsakov volt, aki csak-
[nem bardtinak mondhaté kapesolatokat epitett ki nem-
esak Robert Kennedyvel, — aki jél tudia, hogy kivel
dll szemben — hanem Pierre Salingerrel is, aki viszont
John Kennedy, néhai elndk bizalmasa volt.

Georgij sokat viecell, sajat rovdsdra is, és ugy tint,
hogy tobb liternyi vodka fogyasztasa sem fog ki rajta.

Kesébb, 1964-beli feljegyzéseiben Robert Kennedy
kérdésben
Moszkva és Washington kézétt ketten déntéttiink: Geor-
igij Bolsakov és jomagam."

Igy az 1961-beli ismert ,,béesi valsdg’ idején Geor-
| gij volt az, aki a Kreml felé tovdbbitotta Robert Kenne-
| dy iizenetét: az amerikaiak készek arra, hogy harcolja-
|nak. Ugyancsak ketten intézték el a laoszi krizist is,
amikor végiilis Hrusesov ledllittatta a kommunista offen-

| zival.
| A legemlékezetesebb ,.egyiittmikeédés” azonban a ku-
| bai 1962-beli_,rakétavdlsdg” idején tértént, amikor csak
a kéet Allam vezetéje tudta, hogy a vildg mennyire kézel
-keriilt egy nukledris haboru kitéréséhez,

Hogyan érintkezett pelddul Bolsakev az Elnék  ta-
nacsadéjaval, Salingerrel? Egyszertien felhivta egy {zben
s randevul adott neki egy kézeli barban, ahol, egy j-
sigpapirhalmazba burkolva Hrusesev 26 oldalas levelét
rejlette, melyet azutan dladott Salingernek, hogy azt to-
| vabbftsa a eimzett John F, Kennedynek,

Bolsakov vesztet az okozta,

1962. oktéber 20-an kijelentette a washingtoni tjsdg-
jirdk elétt, hogy ,,az oreszak nem rendelkeznek Kubdban
A felliind nyilatkozat ulan
| uat is megengedte Bolsakov,
ia megirandé cikkben. :

Napokkal kesébb kipattant a botrany, hisz a Szovjet--;
unid félhivatalosan — bdr burkoltan — beismerte az em-.
j lékezetes legifenykepek bizonyitékanak sulya alatt, hogy?

| kubdban igenis vannak tamadé jellegii szovjet nukledris} i >

rakétakil6vé helyek.
Georgijt a nagy baklévés utan nyomban hazarendel

iék. Lényegesen alacsonyabb beosztasba keriilt, mert!

esak egy esztendd multan bukkant ujra felszinre, mint!

ja Novosztyi hirszolgdlati iroda egyik munkatdrsa. :
Robert Kennedy véleménye szerint jé szolgdlatokat}
tehetett, annak ellenére, hogy rendkiviil képzett hirszer-|

26 volt, mert Robby egy 1963-ban kelt személyes leve
lében igy {rt Georgijnak:

— ,Két hénap telt el, amidta visszarendelték On

;— és még mindig béke uralkodik a f6ldén. Ezt sem hit
javaslatban — tébbek  ko-|
is benne van. |
tobbet |

nem |
vihet ki utazdsaikor az or |

tem volna... Mindnydjan hidnyoljuk jeleniétét .. .”

ART tA RE

Lornyon helyett fenykepezogép

dédanyaink
Sze.

teliesen befedi — és ezze
biztonsdgosan védi —
fénykéepezdgépet, igy nine:
hozzd sztikség killin bér
tokra,

Bizonydra

doliak a Kedak gydr mer-
ndkei, amikor olyan  fény-
| kepezigepet szerkesztettek,

Famely a hajdani szemiiveg-

iformat Kelli életre. Kis
Pnyelével az Ektra tipusu
minigép ‘konnyen  kézben
farthat6, majd haszndlat u-
a visszahajtott nyél

Hadsereg megillitasd. ¢

hogy a végén nagyon |

hogy hivatkozhassanak ra ao i

1978. Oktéber 28. ;

840 ST. CLAIR AVENUE WEST
TELEFON: 654-4926

Oktober 29-én, vasarnap du. 3 és 5.304kor,
este 8-kor,
movember l-én, szerdan este 7.30-kor

Off enbach nagyo perel jének f ilmvé ltozala,
Szerepldk: Hazy Erzsébet, Darvas Ivan,
Kiss Manyi, Feleki Kamill, Lazir Maria,
Gogon Gyula.
Kf{SERG MUSOR: az 1956-os forradalom
részletei.
KISERO FILM.
Hozzdjdruldsi dij: felnétteknek 2 dollar, dia-
koknak és nyugdijasoknak 1 dollar, gyerme-
keknek 10 éves korig dijtalan.

Islington —Chrysler — Plymouth
Auték képviselete
Ha UJ vagy HASZNALT kocsit akar venni

| Mr OTTO G. KING-et

az
| negy igaz embert”
: | magyarul i is beszéld

eladénkat

5476 Dundas St. West, Islington
Telefon: 239-3541

CSODALTOSAN S7FP
VIRAG- ES AJANDEKUZLETET?

} Cserepes ¢ és . vagott virégok, 1 naponta frissen érkeznek

a kertészetbdl, szobanévényck.

[ Kiiloniegesen szép ajandéktargyak nagy vdlasztékban. ‘

Esktivéi fényképezésre kiil6n terem.

FLOWERS & & GIFTS BOUTIQUE LTD.
887 YONGE ST., TORONTO, ONT. M4W 2H2
TELEFON: 921-2900 — 964-3921 — 921-5600

- KANADAI ES HAZAI UCYINTEZES»

| — FORDITASOK — VALGPEREK LEGGYORSAB.|
BAN — IKKA — PENZ- ES GYOGYSZERKULDES|

A VILAG MINDEN RESZEBE — UTLEVELEK,
VIZUMOK BESZERZESE.

Fogyasztott-c mdr a sajat tizemiinkben
késziilt csabal- gyulai kolbdszbdl,
szalamibol, felvagottbdl és
csemege druinkbdl?

BUDAPEST MEAT MARKET
517 BLOOR STREET WEST
TEL.: 531-5202

Nyitva vagyunk 6 napon atl

o

DEBRECEN MEAT MARKET _
ES DELICATESSEN
590 BLOOR STREET WEST
TEL.: 534-1353
Figyelmes kiszolgdlé személyzet
Jelszavunk: mindség — friss drul

Varga Gyula és felesége |°. had

nyomdavallalata.

6 Aleina Avenue - Telefon: 654-255]