&

St RLING GYORGY :

Diktatorok ke jonnek,

Amikor ot évvel ezelitt eltemetiek Titot,
diktdtorat, a soknemzetiségi orszdg népei féllélegeztek.

Akaresak Sztalin haldla utan a Szovjetuniéban, min-

denki nagy és kedvyez6 valtozdsokat remélt, az embe-
rek szabadabban mertek beszélni és kezdtek bizni a J6-
voben,

A dolgok azonban masként alakulfak. Tito haldla
ota romlottak a kézdllapotok.-A soknyelvii és sokval-
lasi Jugoszlav Szocialista Szévelségi Kéztarsasagban
bizonytalan a politikai helyzet és a viszonyok minden
tekintetben egyre rosszabbodnak. Addig a Moszkva se-
gitségével hatalomra keriili (késdbb a kommunizmus
aruléjanak kikidltott) diktdtor kiméletleniil kemény kez-
zel fogta Ossze a mesterségesen létrehozott ..délszlav"

allamsz6vetségbe terelt kijlénb6zo kultdraja és térilénel-|
mii népeket. Es szemelyes tekintélyevel elérte azt, hogy |

éviizedekig latszdlag rendben mentek a dolgok az or-
szagban. Ez a rend azonban csak lJatszélagos volt. “A-
mint Tito, mint ésszetarté eré megsziint létezni, nem-
esak az deriilt ki, hogy a felszin alatt silyos feszilt-
segek lappangtak, hanem az is, hogy
uralma alatt is hibakat hibdra halmozott a politikai
és foleg a gazdasagi vezetés. Osak eppen senki sem

mert beszélni réluk, mert a hatalmi gepezet jol muko-;,. . rh
fn alam Zep J | barmikor bekovetkezhet a gazdasdgi cséd, de ugyanak-

fkor a politikai helyzet kidlezddése polgarhaborira is
| vezethet.
|kizarva az sem,
Iszeire bomlik.
a hat sz0- |

dott es mindenkibe belefojtotta a szdl.

Fokozédé belsd bajok
Tito halala utan egyszerre akadozni kezdett ez a
gépezet. Mivel megfelelé ulod nem akadt.
vetségi kéztarsasag vezeléi az ugynevezelt kollektiv el-

nékség rendszerében egyeztek meg és az allamszévetseg |
févarosaban, Belgradban évenként mas es mas kéztarsa- |

sag kiildétte all az elnékség élén, gyakorolvan az elnd-
ki jogokat. Ami csak névieges hatalmat jelent,

minden kérdésben az egész testiilet jogosult dontésre. |
egypart- |. omy te vs
— eat - oe ., {48, amikor Moszkva és Belgrad szakitasakor a nyugat |
rendszerti kommunisia diktatura — annak- minden hat- :

Igy felemas helyzet alakult ki Jugoszlaviaban:

ranyaval — vezetésre alkalmas diklalor nélkiil.

A bomlds elsé jeleiként a nemzeliségek kezdtek el
Tilo élial kiépitett -karhatalom szigo-|

nyugtalankodni.
rian ,,érkédétt” a belsé béke f6létt és a diktdtor ke-
gyetientil letért minden szeparatista mozgolodast.
haborti befejezése- utan Tite. véres ..tisztogaidst” ren-
dezett a nem szerb nemzetiségii vidékeken és a délvi-

déki magyar lakossagbdl tizearek estek aldozaiul a meg- |

torlé akciGknak. Amiért a haboru alatt hiitlenckkeé val-
tak a szévetségi kéztarsasaghoz...)

Elészér az alban kisebbség altal lakott Kosovo au |

fonom tartomanyban keriilt sor lazongasokra s ezen | pisdelem jarja Nyugaton

nemzetiségi vidéken évek ota nem tudnak bekét terem-

teni a hatésagok. De allandd nyugtalans

zekiek szitjak a ttizet.

mindig gyanakvassal és bizalmatlansaggal figyelt ezek- |

re a teriiletekre, zavargasoktol tartva, melyeknek elfoj-

tasdra — ha nyilt kenyértérésre keriilne sor — aligha|

lenne kellO ereje.
EVIAN LES BAINS:

A toparton

A lemeno nap faradt sugarai
Csak végigfutnak a topartjan,
Majd elttnnek a lrabok foloti...
Es utana. halvany

Oktober ezelio fujdagal.

Fent az égen Uzenet nagyog;

S az oszi fajra raborulnak

Az esli csillagok.

A esendben, én is elindulok:
Hazafelé. ‘a bulevardon at;

Hisz a varosnak egy kis utcdja
Erzem... szivebe azart.

Kortinézek a neonfényben

él kilene: watakire varok,

A szomszed parkban. még illatoznak
A tkerti viragok;

Szinuk fake, az oszi estben,

S a szirmok kori], rot levelok
Szillingoznak; merre tovatunnak
Sieto emberek.

Francia utazas? ... kéerdezné anvam.,
O, aki még a szivemben él;

Sa valaszt. halkan elsodorja

Az eviani szel.

Gabler Antal forditasa

1985. oktéber 1. — 100 éve sziiletett MIEDEK ANNA,
1908-61 a Magyar Kiralyi Operahaz vezeto szoprancne-
kesndje, - 1923-61 a M. Kir. Openahaz, majd a Magyar
Allami Operahdz trékis tagja.

1669. oktober 4.: REMBRANDT,
miivesz haldla.

A aaa aaa

holland festo-

1911. oktéber 5.: — KINABAN kitort a forradalom,

amely a csdszdrsag megbuktatasahoz vezetett.
1849. okiéber 6.: — AZ ARADI VERTANUK NAP-
JA. Ezen a napon végeztette ki Haynau, osztrak gene-

ralis a magyar szabadsaghare 12 bés tabornokat Ara-|

don, Pesten pedig gré{ Batthyany miniszterelnokot.
1813. oktéber 16.:
neszerz6 sziiletésnapja.

Jusziavia |

mar a diktator | a, wena .
gyenstlyban tartani az orszag

gyensily most megbomlott és minden tekintetben [6l-|

mert (222 magyar véreink helyzete miatt fontos.
— taat hittiik: a diktdtor halala javulast hoz majd ¢élettik-

Teévedtiink. Mint ahogy tévedtiink ebben akkor | kormanyozza az orszagol...

(A |

; gas — : agrol erkeznek figyekszik jd kapesolatokat apolni Nyugattal is.
hirek a katolikus lakossagu, nyugatl kulturaju Salove- | saieti alapon.
niabol és Horvatorszagbol is, ahol az értelmisegi ellen- |

A belgradi kézponti kormany jo"

|,,Autant en emporte le vent”
}res amerikai film szines valtozatat hirdetlék.
S egy hires padrizsi sadllodaban magyar és francia |
| vendegek:
| A masodik Ady emléktabla leleplezése és a soron-|
lkivetkezé tinnepségek, az eurdpai emigracié nagy ese-
| meénye
etal.
jarszagol sujid igazsagtalan trianoni
| tan:
|1955-ben a hazai kommunista kormany képviseléi nem)
/kaptak meghivast a rendezdségtdl.

| dette;

MAGYAR,

iktatorok mennek ...

Ehhez tudni kell,

#

talmat.

oka:
ség, az élelszinvonal pedig évrél-évre romlik;
‘sillyedt oda,

ahol a hatvanas évek kézepén jart. Az

nak:

bankoknak, de mivel megfelel6 koncepcié hijan az or-|
szag jelenlegi vezetoi nem képesek gazdasdgi reformok- |

kal fokozni a termelést, a hitelek f6rlesztésére nines

sok remény.

Ingatag diktatirdk
A jové kilatastalan és bizonytalan a jugoszlav il-
lamszévetség szamdra. A bajok gydékerei persze mar Ti-
to idejére nytilnak vissza, esak akkor mélyen hallgat-
tak a nehézségekrél s arrél, hogy esak a nyakid nél-
kul {6lvett nyugati kéleséndékkel tudjak utgy-ahogy e-
gazdasagi életét. Az e-

borulassal fenyeget: egyes nyugati megfigyelOk szerint

Ami egyenlé lenne a belsé szakadassal:

A délvidéki magyarok sorsa

szamunkra Jugoszlavia sorsa és az olfani kériilmeé-

wok ole oY AGE % AS ‘oan aboidals) VaRVA is ik xe | tog 2 # > : : . ; ; ‘ Fs
nyek alakulasa elsésorban a délvidéki magyar éslakos |hizhatja. A kor jelei mar latszanak rajta: erésen lefo-
wlan) ovott, faradinak tinik. Bukarestben mdr az a szobeszéd |

Tito

ben.

felé kacsingaté és olf kapesolatokat keresé jugoszlay po- | | _ eed ;
| g I JUS i | Nyugat is szegényebb lesz egy kommunista partfunkei-

a maga emberének hitt, de aki — s ez §

lycete wkvent hae Pere “tad. oy. | meggydézddésem! — ecsak a Moszkva altal raoszlott sze-
jlavia népei — a tébbi nemzetisegek is — biztak akkor | BBY °

Fabban,

vartunk fordulatot
Reményeink akkor sem valtak valor

Hukatel
nyaiban.

gall gazdasagi szalak erésddése egyreészrél

fellendilest okoz, masrészr6él enyhiilést hoz a belpoliti-|
|kaban. Egyik sem valt be: a nyugati hitelek ellenére is |
romiott az életszinvonal,
jtikai szoritdsa pedig mitsem lazullt.

a kommunista diktatura poli-

Kiilénds parhuzam: van Magyarorszagtol délre egy

Fole:

Ez az orszag Romania s a diktator

GABLE R AN T AL:

A masodik emléktabla...

(Adyra emlékezve)
Parizs, 1955...

az operaban Veri: La forza del destino cimi

ladtak eld.

A Garde le Lyon kijdratanal hatalmas plakatok, az

Ady tinnepélyre kesziilddtek.

évvel a magyar forradalom kitdrése
lizenkét évvel a Magyar-
 békeszerzédés"u-
a Hotel Europa falan helyeztek el.

volt, — egy é
Az elsé marvanytablat,

1932-ben,

Seanad

Ady koltészetét a kezdettGl fogva elismeré szemek-
kel mérlegelfék pdarizsi iredalmi kérékben. Dinamikus, a

-végit6l szinte teljesen eliérd stilusal, kolt6k és kritiku- |
sok egyarant nagyra értékelték. Budapesten meég folyt |
fa vita Ady kériil, —~ de a francia irastudék elitgarda- |

|daban tébben mdr a vilagirodalom nagyjai k6ézé sorol-| qginség elétt.

dak, alig tiz évvel haldla utdn.
Az

sajié kepviseldi is megjelentek.
Masnap tébb ujsag s egy képes magazin beszamolt

Ady 1904-ben jart eldszér Parizgsban.

: Sajnos az 1932-ben elhelyezett emléktablat a ma. |
fsodik vilaghaboru utan a szdlloda j tulajdonosa lesze-|
miutan renovaltak a megrongalt épiiletet. Igy ke-}
1955 észén a mdsodik Ady-emléktabla leleple- |
jzésére, a franciaorszagi magyar emigracid és a kormany-
|hatésagok kézremiikédésével. Ennek az tinnepélynek kii-|
llénés jelentésége volt.

A magyar kélté méltatasat az eurdpai irodalom e- |
eyik tiltanja: Jules Romains, a Nemzetkizi Irdszivetség |
}volt elndke és a Francia Akadémia tagja vallalta el. |
iFéloras beszédének fénypontja, 30 év_ tavlatabdl
ima is filiinkben cseng:
lmma Pdrizs tisztelet Ady emlékének és idézi kélteménye- |
| it”.
— GIUSEPPE VERDI, olasz ze- |

rali sor

»Aidy Endre szerette Parizst;

A magyar emigracié felejthetetlen élménye marad |

az 1955-ben rendezett parizsi emlékiinnepély.

hogy Jugoszlaviat stilyos gazda- | an
| getlenséeg’’
sagi bajok gyOtrik és gydéngitik a kézponti kormany ha- |

az orszighan nagy és egyre né a munkanélkiili- |
vissza- |

Pee’

nines |
hogy a mesterséges allamalakulat ré- |

Felmult hetekben.
|sdra Reagan elnoknek,

a kisebbségek életvisza-|  °) * .,
_ | ondriussal, akit
a. Jugosz- |

LA

| muvesz,
| véddnoksége alatt, idén ismeét

| nupokat.

2 Azon az 6szi vasarnap, a Monmarte |
Pkérnyéke, angol és holland turistaktal volt hangos és |
mivet |

| dlitottak ‘ki.

| ra-dsztondijas,
}énekesnéd és Szecsddi
| rene
i amint
| idején
| Sopronban és Budapasten fs
| bemutatkozott Max Bonnay |
adott |
hatszazfonyi
| dijat Timar Gyorgy verses. |
| kétete kapta meg ez évben,
mutatia
/be a vilag legnagyebb ke-
| leti |
| nyet egy amerikal migytij-
|a ritka eszeményrél. Az egyik napilap irodalmi rovata- |
fban Ady fénykepét is kdzdlték a koévetkezé felirattal:
»André Ady 18771919. Majd a kép alatl a révid ta-|
rnulmany cime: Un géant de son époque (Kordnak egyik |
idridsa)’’.

| els6 parizsi Ady-linnepségré] tudjuk, hogy a hi-|
|vatalos személyeken kivil a francia Irdészévetség és a}

| masodik felében. |
XX. szazad elsé éveiben ke- |
| elengedhetetieniil
| voltak mar,
| Mogvaltozott a Magyar Ke-|
reskedelmi Kamara jellege. |
Egy uj térvényereji rende-|
| let értelmeében allami szerv. |
a munka-|
tagvallalatok ér-|

meg |

| adék

aLeT

vagy ha tetszik .,conducator”’ }
furcsa mdédon — nyugati kapesolatok ide, nyugati kap- J

— Nicolae Ceausescu. §

esolatok oda — itt vannak ma a legnyomorusagosabb

gazdasagi viszonyok egész Kézépeurdpaban,

itt a leg-

alacsonyabb az életnivé — és a Moszkvatél vald ,flig-

durvabban,

Magyarokat, székelyeket,

orszag nyugatl adossagai csillagaszatli Osszegekre rig- A ebb népesoportokal.

22 milllard dollarral tarlozik Belgrad a nyugati|

ellenéte — a legortodoxalb sztalinista kom-

|munista médszerekkel kormanyozza a soknemzetsegii or-
A nem@etisegek elégedetienségének — nemzeti | srisol ee morenne ee ,
Ontudatraébredésiik mellett — ez is egyik igen nyomds|— Beet a Nyageon ania meee.

* | jaki még valamiben tultesz mindenkin:

legsovinisztabb
németeket,

megbecsiilt roman diktator,
6 nyomja el leg-
moédon a nemzetiségeket.

szaszokat és mas

Ceausescu halalos beteg

A Washington Post augusztus végén ismet hosszabb

.erdemeit”,
estilését.

iméltaté cikket kézélt Ceausescursl, a lap ismert kolum-
inistaja, Jack Anderson tollabdl.
* cimii iras — utalva arra a tényre,
| diktator husz éve, 1965. ota van hatalmon (népes esa-
| ladjaval és rokonsdgaval egyiitt) — elsorolja azokat az
melyekkel kivivta az amerikaiak
Ezek kdzt elsé helyen emliti Jack Anderson,

A ,Romania’s Defian-
hogy a roman

imeghe-

hogy Romania résztvett a Los Afigeles-i olimpian, 1968-

iban viszont nem vett részt csapatokkal Csehszlovakia

szovjet megszallasaban. Ceausescu helytelenitette az

eurdpai vezetd volt,

ivendégiil lata az Egyesiilt Allamok elndket,
A rakévetkezé évben pedig elldtogatott New

Nixont,

-Yorkba és kéthetes kérutat tett Amerikaban.
‘nulhatna téle, hogy lehet jo ,,publicity’-t szerezni...)

|Afganisztan elleni szovjet agressziét és az elsé  kelet-
aki a hdbora utan Bukarestben

Richard

(Kadar ta-

A cikkben ismertet Jack Anderson egy ,,top-secret”

| CIA-jelentést is, mely a Fehér Haz szamara kesziilt az
A titkosszolgalat azt hozza_ tudoma-
hogy

a 67 eszlendés roman dik-

tdtornak prostata rakja van és tavasznal tovabb nem

jarja — irja a CIA-jelentés —, hogy a felesége, Elena

egy diktalorral ismét kevesebb lesz a vilagon! fis

embef is Moszkva ‘ |repet jdtszotta a ftiggényok elott. A  szinfalak mogolt
hogy a szembefordulads Moszkvaval és a nyu-| | J smote a bg y c A sail g
; eazdasagi | pedig a Kreml urai rdngaitak a zsinérokat,
«vs. | keik kivantak. %s Nyugat elhitte a komédiat.

Egyben azonban nagyon reménykediink:

ahogy erde-

hogy Ro-

maniadban nem romlik majd a kisebbségek helyzete a

dikiator haldla ulan, mint

HAZAI

Franciaorszagban
magyar zongora-
Cziffra

vilaghird

megrendezték a magyar
Czilfra-alapitvany

sajtovissz-
az

szép
hangot kapott,

képes

miivesz,  grafikus
auditériumban —
versenyteremme

potikus templomesarnokban
— pedig két magyar Cziff-
Ivan diké

hegedunuivész,
a Tavaszi Fesztival

harmonikamuvesz
konecertet 9
Magy arorszagon

nyeregtakard-gyujteme-

Sarvaron,

rabjai Kinaban,
kesztanban, Tibetben,
zep-Azsiaban
lizbég foldén)

Iban és Sziridban késziiliek; |
szazad |
vagy @

tObbségiik ai NIA.

letkezett.

bal tarsadalmi.
Gs

élo |

Gyérgy |

A rendezvenyt a)
székhe- |
lyén Senlisben tartottak. Az |
-esemcny
Unnepi |
eseménysorozatrél a Le Pa-|
| risien is beszamolt, tobb ha-|
(EMGjta a szél) cimi hi- | 8420S: rtportjaban. |
| Az alapitvany kozpontjaban | eee ee |
tizenét fialal magyar kép2d- | dasagl, Ipart €s milszaki ve-

4 | gyes bizottsag.

képeit | o>
| fobtak,

A Liszt Ferenc |
a hang-|

| 40

Fe-|

| ahogy (értéent az Jugoszla-
lviaban. Dehat, akarmi (értenjék is, rosszabb mar nem

7 ; vt ty te llehet a magyarsag élete Romaniaban, csak jobb. ..
frmadsik kommunista orszag is, melynek diktdtordrol az a’ BY )

hogy Moszkvatol fiiggetlen|-—
kulpoliikat folytat (akaresak Tito tette), s ugyanakkor |

HIREK

dekvédelmi
valik. Ezt a iépést sziikse-
gesse tette az ILO — Nem-
zefkozi Munkatigyl Szerve-

zel azon eldirdsa, miszerint ,|
kormanyal- |

a tagorszagak
nak minden, a vallalati gaz-
dalkodast érinto minden ha-

| tarozat elétt kételes kikér-

ni a Kamara veéleményet.

pa ee ed

: . | Budapeste 7 tin e7 svi
riportjaban. | Budapesten tartotia ez é
| ulését a magyar—angol guz-

Megallapi-
hogy az aruforga-

}lom szamottevéen fejlddott,

4.1 ezen beliil:a Nagy-Britannia-
alakitott | ezen beliil.ia Nagy-Brit é

ba iranyulé magyar export
szazalékkal novekedett
az 1983. évhez viszonyitva.
Az elmilt iddszakban

lat alakult Magyarorszagon,

Magyarorszagon, | 8% ¢8yik az elektronikai ipar. 2
ees {| ban, a masik ‘az élelmiszer-

ipari gépgyartasban.

A francia Clande Sermet-

A dijtal évente azt a leg-
jobbnak mindsitett verses-

| kOtetet jutalmazzdk, melyet |
uKal | nem francia kolt6  ~, de |
(6. A rendkiviil ¢rdekes és |
| ertékes

| franeiaul irja.
magangyijtemenyt |
a Nadasdy Fe-|
| renc Mizeumban lett kial-|
| litva. A szizhuszonnégy da-
| rabbél allo anyag egyes da-
Kelet-Tur- |
Ko |
(tirkmén és]
Afganisztan- |
-németorszagi katolikusok és

Dooeteoet OMeende Geen Damme ENE

A budapesti Szent Istvan
Bazilika legsiirgésebb | reno-
valdsi munkalatait befejez-

ték az idén, miutan a sziik- |
séges koltségeket és a mun- |
clengedhetetlen |

kalatokhoz
vorésréziemezek nagyrészét

a kint él6 magyarsag ado-
manyal ezt lehetové tették.
A kupolafedési munkalatok
stirgdsek
miutan a fedo-
lemezek levaltak, tébbnyire
hianyoztak, igy a templom

Allandé bedzasokmak volt ki-

téve, amely annyira megvi-
selte a tarté szerkezeteket, |
hogy bedéléssel fenyegetett.

# (416) 593-0600

B 296 Queen St. W.
| Toronto, Ont.

a MSV 2Al

Toronto—Budape
és

UU cL

kdl &

ikézds magyar—angol valla- =
vala- | ikozods magyar-—angol v: :

u. ldat

BOTOND G. FEJES, LL. B

Barrister and Solicitor
iigyvéd és jog! tanacsadé.
660 EGLINTON AVE. E., SUITE 206,
TORONTO, ONTARIO MAG 2K2

Telefon: 481-7295, 481-7296
| Szivesen rendelkezésére allok kereskedelmi Jogi, |
| ingatlankezelési, végrendeleti, csaladjogi, bevandorlas! |
és biintetéjogi eljarasokban,
valamint részvénytarsasagok alakitasaban.
Beszélek magyarul.

| Kennedy Travel

Bureau Ltd,
_ (416) 921-8945 J
424 Bloor St. W.
Toronto, Ont.
M58 1X5 §

st—Toronto

| Budapest—Toronto—Budapest |
Iegész Gven at kedvezményes ara jJegyek,
A vilag barmely részébe
tervez utazast? Keressen fel benniinket!
Szakértéink készséggel Allnak rendelkezésére.
Barhol érdeklodhet

és utana meggyozodhet, hogy dreink a legelonyésebbek! :

IKKA foké oviselet.

Kiildjin ajandékot  OReP az IKKA-n keresztiil!

@ Miutan a dollar forint-dtvallasi értéke magas, mindenki
jol jar. Keresse fel irodankat, Ontario tartomany
legrégebbi IKKA foképviseletét,
felvilageaitic eéljabél. (Ajandékesomagek, muszakl
cikkek, auté, teherautd, stb. kildése.)

1 Tuzex, Comturist képviselet.

frodinke tobb mint 59 éve pontos, megbizhaté
és elozékeny tigyintézést nyijt barmilyen iigyben.

Division of Kennedy Travel Bureau Ltd.
424 Bloor St. W. Toronto, Ont. M5S LX5
(416) 923-1193
DOHANYVIDEK: (Tillsonburg és kérnyéke)
| Mrs. Kathy Toth P.O, Box 312. R.R.. Tillsonburg, Ont. &
Telefon: (519) 842-6277 |

szervezetéve |

Friss hisok, a legfinomabb mindségi hentesaruk,
felvagottak és csemegedruk nagy valasztékban.
Tulajdonos a Balega esalad.

PARKOLAS _ CANADA TERULETERE |
AZ UZLET MOGOTT C. 0. D, SZALLITUNK

ATO Bloor St. West - a wt hadi

eA nnn POSTURE Een Le GMa TUL US TRU

Szenvedés halal

ea cime annak a flizetnek, mely az emberi lét legnagyobb E
= problemajat tudésok, irék, szentek gondolatain at mu-&
tatja be, és ad arra megnyugtaté valaszt. =

Osinos kiallitas, finom papir, jl olvashaté bettk.
56 oldal.

Ara 50 cent. 100 és ezen felilli rendelésnél 10° dren-
gedmeény és porioémentes killdés.

Megrendelheté: Rev. Fr. Joseph Hitter S. J., 307 John
St. South, Hamilton, Ont. Oanada, LBN 2E1.

= att nau ga eee mu te RE

523 MOUNT PLEASANT ROAD
(Délre az Eglintontdl)
Kiting magyar ételek, hazi készités(i stitemények,
eszpresszé kaveé.

Minden délben valtozatos business lunch.
Mérsékelt arak, figyelmes kiszolgalas,
Kulf6ldi és kanadai sér6ék és borok.

60 személyig partykat vallalunk.

Nyitva: minden nap de. 11-t6l este 11g,
vasarnap du. 1-td] este 10-ig.

_Asttaltoglaliss 482-401 r

| r og we
Koltoztetést, | Ké It rtetés
20 FEET-es és minden mas
zart bitorszallité szallitast garancidval,
koesival — garanciaval legolesébban yvallal
szemételtakaritast a
legolesébban vallal ‘M OVER

Sipos Cartage
Tel.: 293- 0498