ee szlus UL. 99 ~ Méray Tibor int cikket az Trodalmi Ujsagban a fenti -cim alatt. Ebbél idéziink most részleteket: ; Miért hajlott a sztdlini mérleg — valédi vagy latszé- lagos ingadozasok utan — 1946-han végiil is Romania felé? Reészben azert, mert az oroszok Romaniatol elvet- iék Besszardbidt, — iEszak-rdély karpétias volt a. fris- sen iitétt sebert. De f6keéent azért, — és ezt jd el nem felejteniink, — mert Romania fontosabb a Szovjetunio- nak, mint Magyarorszag. Fontosabb, lévén ma mar tobb| mint 20 milli6és orszag, szemben a 10 milliés Magyaror- szaggal: a tertilete két és félszer akkora mint Magyar- orszage, (europai birodalmukban Lengyelorszag utan masodik). Stratégiailag pedig Romania jelenti nekik az egyetlen szdrazfoldi kapesolatot Bulgaridval és a Bal-| kannal. Szembe kell nézniink ezekkel a lényekkel, mivel ma- ig is ervénvesek. S mert arra nem is gondolhatunk —, hogy a Nyugat egyhamar (avagy valaha is) beledugja a kezét a keleteurépai dardzsfészekbe, Idtnunk kell, a Szovjetuniété] — a status quo-nak, az eurépai hata- rok megvaltozhatatlansdganak bajnokat6l, eurdpai teriile- ‘tek és népek bekebelezdjété] semmifélé “taimogatast neni, iNyugaton ,,rossz sajtoja"’ legyen. De tekintve, hogy az emigraciénak van a legkénnyebb dolga, — demokratikus | ! k nyoman feltamadtak olyan remények, |orszdgokban él és ditaldban jél él, — ttilsdgosan biisz- | Magyar kiilpolitika tagitson a szovjet jaroszalagon es a_ | ike sem lehet. A legegyszeriibb aldozatot kellene hoznia: fanyagit. S mégis, amikor a legtevekenyebb és legered- kaphatunk, ha teriileti igényekkel allnank eld, Azért kell ezt kil6n is aldhuznunk, roman ellentete hogy hatha. . A rakoncatlan Romaniat biintetendd, ta- lan Erdély, vagy fél- Erdély lesz a kezesbarany Magyar- ] jmenyesebb erdelyi orszag jutalma. ..Abrandozas az élet megrontoja’’. . Feltéve, hogy az oroszoknak — erdszakkal vagy intrika- | D val — sikeriil a mai roman vezelést megbuktatniok es | sajat megbizottjukat tiltetnidk Ceausescu helyeébe, — an- | nal kisebb lenne a remény barmilyen terileli rendezés- re. Bolondok volndnak majd az uj helytarto népszertit- lensegét azzal névelni, hogy a magyaroknak meényeket tegyenek! | A mai eurdpaji és vildghelyzetben semmiféle tertile- li valtoztatasra nines kildtas. Keserves es igazsagtalan i- gazsag ez, — de eélokat megfogalmazni. Mert minél reménytelenebb a teriileli megoldds, annal hajlithatallanabbaknak kell len- | niink a romaniai magyarok egyéni és kollektiv jogait il- | kiviil Romania hatérain bellil, és forumon kévetelni kell: letéen. Nines alka: minden nemzetk6zi egyensogusagat a roman anyanyelviiekkel., 2, Minden nyill vagy burkolt magyarellenes intézkedés, férveny, rendelet, part- és allami ulasitas azonnali meg- szlintetését. A magyarok széttelepitésére, a romanok be- | lelepitésere vonatkozd manipulaciék felszamolasat. 3. A magyar anvanyelvii oktatas minden szinten valo _ biztositasat mindeniitt, ahol erre a lakossag igényt tart. 4. A magyarnyelvti ujsdgok, kényvek, kiadvanyok papir- kulttira levékenységenek biztositasdal, magyar radio és televiziot, a romanokeval egyenjogian. | i. A magyar tébbségti és az erés magyar kisebbségti te- | riileteken a kétnyelvt feliratokal, a magyar nyelv egyen- |, az | jogtt hasznalatat a kOzigazgatasban, a hivatalokban, ivazsagszolgallatasban, a munkahelyen — mindeniitt. §. Szabad magyarnyelvii vallasgyakorlalot minden egyhaz | szamara, | | 7. Személyek, tjsdgok. kinyvek, filmek szabad és minden korldtozdst6l menies forgalmat Magyarorszag és Romania k6zott. §. Minden sérid, ellorzito, oklatasbol és a hivatalos propagandabdl, magyarellenes, a magyar térlénelmi vagy meghamisité resz térleset a kéz- amelynek az ellentétek szitdsa helyett a két nép jobb megismerését és megeértését kell szolgalnia. errocmmooays *y: . gap es We ON wee ¥. rs oe Lo ee a “ y : UTAZAS' VALASSZA MEG ON AZ UTAZAS NAPJAT ES OLCSON UTAZHAT, HA 30 NAPPAL ELOBB VASAROLJA MEG REPULOJEGYET $65.00. Stilyhatay 140 Ib. "BU DAPEST—TORONTO—BU DAPEST 1180 napos lartézkoddsra tetszés szerinti indulassal... ged te Nagyon elényés aron. KERJEN RESZLETES FELVILAGOSITAST! tf AMSTERD: AM, PARIS, FRANKFURT, LONDON, ZAGRAB, ‘BELGRAD — Kedvezményes. ulazdsok — UTLEVEL—V 1ZUM—HOTEL—AUTOBE sRLES—EURAILPASS — IKKA—TUZEX—COMTURIST—IBUSZ—CEDOK {i dkepviselet BE we 2 ae KOZJEGYZOSEG: forditasok, végrendeletek, A LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZAS| IRODA AGENCY TRAVEL SERVICE _ _ DIVISION OF INTRAGSERV LID. - 519 BLOOR ST. w., TORONTO, ONTARIO MSS ed) CANADA - hod 8 fo n | hogy | mert a szovjet-| |Vilag Los Angeles, 1978 dprilis 28.), akkor a enged- |és megbecsiilés éerzése mellett, szomortsdg fog el. jilyen ,,kisipari’’ modszereken mar a szdazadeleji Lenin- | és Massey iste omierict is tul volt. A harecot két esak ezt tudomasul véve lehet a realis | szag tébb helyén felkeldk jallnak hareban a kormany 1. A magyar anyanyelvii romaniai allampolgarok teljes | csapatalval. tte | jlentéségii az a kériilmény, [hogy az afgan kormanyesa- |patok mellett szovjet kato- nakat is bevetettek a jkelék ellen. Az oroszok, a-| |kik Altaldban mindeniitt ku- |bai, kelet-német és vietna- Imi ,.idegenlégidkat” inek be, elséizben keriilick nyomdai és terjesztési leheléségeinek, a magyar szinhdz- | | J angolaiak, ethiopiaiak, | szovjet. katonakat, | i kat--és—tizéreket—~s-azok—ko- ‘multat iziil mintegy szdz elesett. K KOZPONTI IRODAIA Sept. 1. utan $547.00 Sept. 1. utan 9. A magyar kisebbségnek, mint olyannak, a magyar tébbségii teriileteken; a nemzetiségek tj sta- tutumanak kidolgozasat az ENSZ alapokmanyokra és | Helsinki Szerzddésre tamaszkodva:- a Magyar Doligozok Nemzeti_ “Tandésdnak témegszervezetté valé fejlesztéset. | képvi- | 10. A magyar kisebbség szamaranydnak megfelelé seletet a bukaresti parlamentben és minden hatalmi szervben. Ennek a képviseletnek a magyarok valédi meg- ket a roman vezetés nevez ki. Ezutan az erdélyi magyarok tevékenysegevel foglal- | kozik az iré, mint~ legfontosabbak: Kiraly Karoly levele-| i, erdélyi frok stb. Azutan gét, korldtolt lehetGségeit, ezek ki nem hasznalasat,rész- letezi és indokolja. Majd a harmadik csoport, az emig- jracié munkajara tér: Az emigraciOnak tulsA4gosan nem kell szegyenkez-| en . ae , 7 ;musra, elnyomasra, jogfosztasra ninesen mentség inincsen megértés. De jelzés abban az iranyban, a gyan az erdélyi magyarsagnak a leginkabb lehetne se- } nie: abban, hogy a Nyugat felfigyelt Erdélyre, nem kis szerepe van, és a Nyugal tajékoztatasa, visszhangja, til- | takozasa, roppant fontossdgu: a romdniaj rendszer manap- sag’talahn” semmitél sen’ tart annyira, mint attol, hogy szervezetérol, a new yorki ,,Com- mittee for Human Rights in Rumania’’-rél azt. olvasom, hogy olyan fiatalemberekbél all, akik ,,sajdt karrierjii- ket félbeszakitva, fizetés nélkil, éjt nappalld téve dol- goznak a romaniai magyar kisebbség érdekében” (Uj tisztelet Az jogot arra, hogy a sajat ligyeit maga intézze, Nagyfoku autondmiat | i szer 26tt, | | |—- hogy Budapest Moszkva oldalan, tehat vele szemben a magyarorszagiak tétlensé- | fog allni, . |romaniai magyarsdg iranydban, [hogy a szive Budapesthez hiz. és félmillié magyar védelmében Eurdépa egyik legkemé- Inyebb diktatirdja ellen — s6t: nem is egyetlen dikta- Irira ellen — vivjuk. Ha ena »harmadik hadtest”’ CSUzZ- Ili helyett, legalabb egy. parittydval rendelkeznék!. , Sin A cikkiré ktilén ismerteti Kadar és Ceausescu ma- | Batartdsal és politikajat. azzal, alkalommal, szekerét toljak, Magyarorszag érdekeinek is, a ue pirendrél, ceandekoral eltelten, —- nem egy har madik orszag ellen, Artanak M r za i zak fiigeetlene-| ° agya orszdgnak,mert akadélyo2 oz2ak ggetl -hanem a sajat orszdgaink érdekében, — végre sz6t ért- magyarsagnak is artanak. désiinket és artanak az erdélyi magyaroknak, mert néve- oa | , lik Ceausescu sovinizmusat, bizalmatlansagat, magyarel- | bizottaibdl ‘kell allnia- és nem fejbdlinté janosokbdl, aki- | a re care Oa es oa | | m fejbolinto janosoxbal, jlenességét. Ha a roman diktator arra gondol, hogy egy-| nyilt térésre keriilhet a sor kizte és Moszkva k6-| s ha tudja, — mert minden eddigi jel arra val, ez aligha fokozza amtigyis kétes jdérzéseit a amelyr6l feltételezi, wa sOoVINIz es Mindez nem mentség Ceausescu szdmara: giteni. Ez az irdny nem mds, mint Magyarorszdg és Ro- mania kézeledése. S ehhez az elsé lépés az, hogy a szovjet-roman ellentét olyan pontjaiban, mint példaul a Kinahoz val6 viszony, jon allast. Ha Romania azt ldtna, hogy olyan kérdések- ben, amelyekben neki van igaza, Magyarorszdg nem az 3 ellenségeinek partjan van,hanem az Ovén, akkor ennek ¢ a hatdsa nem maradhatna el az erdélyi magyarok. sor- sara. Nem maradna el egyébként a roman gazdasdagpoli- tikdra, a bels6é liberalizdlddasra sem. lépés mind a két orszagban — a demokracia iranydban. | Szaz ev ota, amidta csak Romania létezik, magya- | rok és romanok mindig szemben Aalltak egymassal, —— ak- , ~Nyiltor orosz, sbevathons Afganisztan harmadik leg- nagyobb varosat, Heratot par napra elfoglaltak a lazaddk és mindeniitt ha- lalra keresték a szovjel — ,,tandesadokat”. A ,,.New York Times’’ tuddsitoja je- ‘lentette Kabulbdél, hogy egy nyugateurdopai techni- kus, aki zolt, azt mondta: ,.Majd- nem megéltek, mert az hit- ték a ldzadok, vagyok.” | Taraki kommunista dik- tator csillaga egy év alatt annyira megfakult, hogy — Moszkva most hattérbe szo- ritja: az tj miniszterelnék Hafizullah Amin, az eddi- gi ktilligyminiszter, aki a Afganisztanban az or- Rendkiviili je- fel- vet- haboriba a ,,harmadik vi- lag’? tertiletén.. A kubaiak, ‘ye: meniek manéverei mogétt a szovjet. hadvezetiség. all, — a parizsi ,,.Le Figaro’ je- lentette mar, hogy 10-12 szovjet tabornok irdnyitja a nemzetkézi harcosokat”’ és csak most t6rtént eld-. szér, hogy harcba dobtak at, piléta- ta. Olyanforma érségvaltas- rol van sz6, mint Magyar- - forszagon az 50-es években, amikor Geré lépett Rakosi helyére. j.TMVITERTEAEURUTRERBUUEUTLUAB I ERERGU EEE iu LEAT ADSM ATCT LR Olvassa a MAGYAR ELET-et! ‘miniszterelnék jelentést Heratban dolgo- | - hogy orosz | a menekiilés tovabb —|kiiliigyi taredt is megtartot- | ja V6rds-tengerbél iszapol senmisit6 taborokban. ” Kinal helyzet; Tae kinai h.|munkanélkiiliek szdma_ el- a- MI | Kossag a- Ce ee cee ee szitksegleti Li Hsien-nien, dott be a legutobbi nisztertanacsi iilésre, melyben hangoztatta: 1.100] — millié kinai éhezik. 2. Az|!° illamaddéssag meghaladja a 13 milliard dollart. 3. A cikkekkel ellaitdsa katasztréfalis, Va- lesztését erdszakoljak. A vietnami kinaiak menekiilése Tébb szdzezerre rig a Vietnambol menekiilé kinai- ak szama, akiket mar nem -akarnak befogadni a kérnyezé orszagok. Pedig tart, | mert Vietnam szdmara ez kettés elényt jelent: epy- réeszt megszabadul a __ bel- s6 ellenségté6l, masrészt ha- namban 1,5 millié kinai élt, |500 ezer menekiilt el. 1 oF ud | ; P Fry Szinesfémek a tengerfenékrol A ,Sedeo 445” nevii{Az iszapot nyugainéemet kotréhajo, -—]koncentraljak. szaud-arabiai felkérésre, sek szerint a Voris-tenger iszapjaban 2,5 millid ton- na cink, 1 rez és 10 ezer ziist van, er }.,banyasz”’. A cél: a ten- gerfenek iszapjabol rezet, Jcinket es eziistot nyerni. tonna »Két malomk6 kozott” — (Folytatas az elsé oldalrél) — Igy hat elképzelheté, hogy kéziiliik szdzezer Eszak-rdélyi lehetett. Akik ezért az emberirtdsért feleltek, megkap- tik mélté biintetésiiket. De kérdezziik: szabad-e a Il. vilaghaboru t6r- ténetét tigy értelmezni, mintha egyik nep makulatlan demokrata, a masik viszont fasiszta lett volna? | | | $531.00 bertelenségeket? Vajon nem fajelméletre emlékezteté kalegorizalas ez?! Ki kell ezt. mondanunk, séget mas alternativara. Kérdezziik Téletek: vajon nem. lenne helye- Sebb,ha a térténészek megvallanak, hogy Romanidban épp ugy volt fasizmus, mint. mas dllamokban? Vagy a Vasgardat is demokratikus tomegpartnak kell tekintentink?! Nem volna-e helyesebb azt mondani: igaz, hogy Romaniaban nem deportaltak el senkit a németek, de a hazai és nemzetkézi statisztikak, a kiilénbézé tanulmdnyok tanusaga szerint nem kevesebb, mint 465 ezer zsidét gyilkoltak meg utcan,te- reken, parkokban mar a habort clsé hapjaiban, de mar joval korab- ban is,! Nem volna’e helyesebb megemliteni a bukaresti, jasi, ‘ploi- esti, galati és a Dnyeszteren tuli megszallt terilleteken elkovetett em- mert az események nem adnak lehet& Nem lenne-e becsiiletesebb dolog Sszintén bevallani, hogy az élet- ben maradott romaniai zsidédkat mar 1942-ben kiilénbiézé falvakban, kényszer-lakhelyeken gytijtéttek dssze és hozzatenni, hogy a magyar- orszagi zsiddkat csak az orszig német megszdllasa utan, 1944. juni- usdban deportdlték, tehat csak azutan, hogy Magyarorszag megsziint hitelesitések, stb. szuverén allam lenni. Nem ez lenne a tisztességes?! Epp csak kerdezziik Téletek, a a jézan ész nevében, annélkiil, hogy mentséget keresnénk, akar a magyar, akar a roman fasisztak biinei- re. Allithato-e jo lelkiismereitel, hogy a anagyar nep fasiszta volt, | a roman viszont demokrata?! | Ha esak naivitasrol lenne 520, bizony 1 nem enndk szOVa az ane do ragalomhadjaratot, amelynek az a célja, hogy lejdrassa a ‘Vilag — kizvéleménye elétt az egész magyarsagot. De amikor egy népesoport _ jivéjér6] van sz6, akkor kételessége, kétel ességiink tiltakozni. tovabb hallgatnank, — amit eddig tettiink, biint kévetnénk el egész . népiink ellen. A hallgatasunkat nem bocsdtandk meg az utanunk . Ha- — jivék. Mi dszintén remeéljtik, hogy megértitek, semmi mas nem aka- , - runk esak védekezni, ha Ichet hozzajarulni népiink beesiileténck, a lisztességének, megvédéséhez, semmi mast nem akarunk, ‘mint. fel- hyitni a Ti -szemeteket, hogy megértsétek helyzetiinket, Kiviilrél sen-— ‘ki nem védhet meg benniinket, magunkra maradtunk, akaratlanul —". -két malomké kizé keriiltiink, eee ha u nem alltok mellénk, esr t kidlltunk Hozzatok - — ~ reménykedve. | a | ahol lassan, de bizonyosan felérlédiink, oe siink egymassal, sét_ majdnem. biztos, hogy tettem, nyomdafestéket! Mert igy és csakis igy nyilik némi re- hmény - arta, hogy. eur opanak | ez a sz0glete ne legyen az dolgainkat. jni és ‘virulni az erdelyi aho-" a romdnokhoz hasonloan foglal- — ; érte a 20 milliot. 4. A la- J élelmiszer és kiéz- } mert csak a nehézipar fej- | talmas: kinai vagyonok ma- | radnak az allamra. — Viet- | — — ebbdl eddig tobb mint | | a fedélzeten | — A beesie-— millié tonna { e- kor is, amikor ldlszdlag szbvetségesek voltak. Ne dugjuk a fejiinket a homokba: ebbdél. a seembenallashol mindig mi huztuk a rivide bbet.. A- vesztes: habortik vegen ' as Tor manok - mindig a -gydalesek ‘oldal dn tal atak magukat, -— ‘mi, sirig ; ‘tarte - ‘hiségiinkkel, sir széleig. sodrédtunk. kar mk: a ‘kiilpoliti eat il ter iskolab ar hat ink IK Za »Ami szorosan Erdély ligyéhez kapesolodik: ‘Kadarék jak. 2 Pe . oe — 7 ‘AX ae | 10 hogy a szovjet-roman ellentétekben minden egyes |’ kévetkezetesen és feltétel nélkiil az oroszok | . ezelesen es fel : es {Lyi magyarsig sérelmeit egy pillanatra sem véve le a Na- -mindannyiszor ‘valéban ° a on Gondolhatunk « ‘roluk,, amit” cl Nem ér rkezelt-¢ el az , ideje, hos By Bszi inten, az ‘erdé. legkevéshé sem kritikatlanul, de becsiiletes Lehet, hogy szonoki a kerdés és lehet, mind az, amit itt papirra ve- falrahdnyt borsd. De legaldbb egyszer lasson ez id6k végtelenségeig a kis orszagokat egymas ellen ki- jatszd, Onzé és kegyetlen nagyhatalmak konnyii jatek- szere. Igy és csakis igy lathatunk egyszer neki, hogy hanem mi magunk rendezziik végre kézts Igy és csakis igy fog embernez meélton él- magyarsag is.” ne masok, ~SZEN DROVITS LASZLO magyar gyégyszerész a | Weinstein vonyaetian 326 College St. Toronto, Ont. telefon: 922-4145 Mindenfajta receptet elkészitiink. Gyégyszerkiildés barhova. iz volna az elsé ) pinecone LATTA MAR “ANDY” | CSODALTOSAN S7¥” VIRAG- ES AJANDEKUZLETET? Ha nem, j6jjén el, mert ezt latni kelll , }Cserepes és vagott virdgok, naponta frissen érkeznek | | | a. kertészetbdl, szobandévények. i [ Kiilénlegesen szép ajandéktar gyak nagy valasztékban. | fényképezésre kiil6n terem. | set _ Eskiivoi FLOWERS & GIFTS BOUTIQUE LTD. 887 YONGE ST., TORONTO, ONT. M4W 2H2 TELEFON: 921-2900 — 9643921 — 921-5608 S ANDRA Elsdosztalyti munkat adok garanciaval | @® Nagy valasztek angol szovetekbdl — @ Hozott anyagb6l_ is vallalok = @ €Férfi és néi ruha Atalakitasok - _ RERFL ES NOI SZABO — VOLT BUDAPESTI SZABOMESTER - ‘410 BLOOR STREET WEST, I. EM, TEL.: 921- rare erie Meat Market folott) KANADAI ES HAZAI UGYINTEZES |— FORDITASOK — VALOPEREK LEGGYORSAB- Pe eee ge es ! BAN — “IKKA — PENZ- ES GYOGYSZERKULDES | | A VILAG MINDEN RESZEBE — UTLEVELEK, | SEENON BESZERZESE. —ODr. £ a Baranyai i Zoltan , ideas 1 BALLIOL ST. SUITE 14 : ‘TORONTO, ONT. M48 1C6 _ TELEFON: 48. 617 Oicsé egyéni és csoportos utazdsok | Rokonok kihozatala | Utlevelek, vizumok, autébériés, hotelfoglalas Repiild- és hajdjegyek részletre is. , IKKA—_ TUZEX, GYOGYSZER ES VIRAGKULDES Felvilagositasért hivja: _ SZEGVARY MAGDAT | HERMES. un AGENCY 398 BLOOR STREET W., TORONTO 4, ONT.” TELEFON: een Dr. Telekes L Lajos. kizjegyz| { __ Biztositds - Alapitva 1955-ben | 3101 Bathurst St., Suite 201, Toronto, Ontario. (a Lawrence Plazaval szemben) 3 TELEFON: 787-0306 _ KEDVEZMENYES APEX UTAZASOK | M60 napra | — - indulas barmely nap _ Toronto—Budapest—Toronto + Oszi Gr: $547.00 oe 30 napos eld svétel sziikséges KKA — - TUZEX — COMTURIST | Pen és GyOgyszerkildés