~~

Xx AC . A :
SQ,
U

SZERKESZTOSEG
ES KIADOHIVATAL:
412 Bloor St. W.,

ty

oO"

XXVIL. évf. 46. szam
Vol 27 No. 46
1977. november 12 Toronto Ontario. Canada
_ Second Class Mail — 2. =
Registration number 13809 4 Je as :
AC Via ~

M5S 1X5 |
i 4 LEN Se SEN \ SAS oS
eae

We i bet ere Gy gece, & i oe < Tei. (416) 924-8353
Ld lad wel Nah od lle —_— 2 (823 exes eo tO (sey ast eeatne
WS SS SSS SASS SSSA SSS . WRENS SS WAS WAAR SAS WSS S : ne ey ES ks

SO MOS SAS — SE SS SO : Ara 30 cent

LEE EEE

LEE EI IEEEEEE

RIG

indras irja az ENSz székhelyérél: — | diakokba milyen méd-
- es ae . ..o.) szeresen oltottak be
| Szégyentél ég6 arecal jelentjiik, hogy az amerikai kiligymi- et gondolatot: azt, hogy |||
— niszter kéz6lte a torvényhozas tagjaival, nogy a Szent Koronat a kapitalizmus rossz és |)
ae - kiadjak a magyarorsz4gi népkoztarsasagnak — Szent Istvan hogy a szocializmus jo. |||
koronajat, mely nemzeti szuverénitasunknak, fiiggetlenségiink- | Vagyis, hogy az afri- ll .
nek nemcsak jelképe, hanem letéteményese, megtestesit6je is. ts ie aver t szeee: | i.
Vagyis az Egyesilt Allamok kormanya figy tesz, mintha a 3 nem dolgoznak, ha ||| hs ES SL mS J he
szovjet szuronyokkal fenntartott rezsimet a tortenelmi Magyar- nem mert a nyugati |[p a rt—S SS . $f / / ke
—orszag legitim jogutédjanak lehetne tekinteni. ss misszionériusok és iz: []> = _ : Lge? fof
- 1944 decembere, tehat azéta, hogy az oroszok a trianoni letemberek, szakembe- |
. magyar Allam vezetését keziikbe vették, Moszkva pesti hely- Tek ¢s mérnokok nem |
 tartéinak ez az elsé nagy kilpolitikai gyézelme. oe Pee Gl |
Budapesttel valo kacérkoddsa, erre a kérdésre legkézelebbi pusztitottak és rabol- |
ee oo lak ee
két fenyegei” s ez ad jo- bél nem tanulassal és ||
got az BNSz-nek arra, hogy munkaval kell kiemel- |[_
follépjen Délafrika el- kedni, hanem tgy, hogy |
-szocializmusnak neve- | —
_zett tunyasagra es rab-| |
—Szolgasagra rendezked- |

Frey £

REN
RACE

SLUM p ele Ma, Re

LCN COLES E TG RE MILE LS

_ szamunkban probdlunk majd valaszolni. |

 Képmutaté kérdésben kévetett dél-
 politikusok afrikai médszereket he-
cae lyeseljuk. De hogy a fe-
ketéket elkulonito apart-
heid helyett mit kellene
tenni s hogyan lehet a_
Moszkvaval szévetke- az af
~“zett néger terroristak nyok oe
ellen belpolitikailag ri jogokra va-
vedekezni, abban nem ]6 hivatkozds a legsze-
tudnank tanacsot adni. mérmetlenebb. Miért is
A legfeltiindbb a do- Jenne lazadas elékészi-
_logban mindenesetre az, tésével vadolt négerek
hogy a négerek ameri- bebérténzése és megélé- egyiittmikédve Délafri-
kai, angol és francia se nagyobb biin, mint kat sarokba akarja szo-

SRN
evelet’

megprobalni — olyan
- egyezmeényt. kidolgozni,
~amely megfelel ezeknek
az aggodalmaknak, és
-.. amely ugyanakkor ara- |
nyos és meltanyos, mind
Pe _ . ghee 8 a fegyverek jellegének
| Brzezinsky szerint a lista stratégiajaval. nak problémdirél, va- meghatarozdsa, mind
| vilag minden tajan egy- Reményet fejezte ki, lamint a szovjet—ame- szAmanak csdkkentése
| re inkabb az a kerdés hogy az oroszok egyre rikaitanacskozasokkéz- terén. A Szovjet és az
_keril a politika kézép- inkabb csatlakoznak ponti kérdéseirél be- amerikai fegyverrend-
/pontjaba, hogy miként a vilag tObbi részéhez, szélt. Szerinte dént6éfon- szerek jellegének ki-
Se i ee «Nas, bee i : lehet megtalalniazigaz- mindkevésbé imperia- tossagi tényezé, hogy lénbézésége miatt na-
istapoloi az oroszokmal- az ugandaiaknak fiz- ritani § === ‘| sagos és demokratikus lisztikus, rakényszerité mindkét fal renee gyon neher eeeeverent
mara hajtjak a vizet, ezerszamra valo lemé- = Dé lafrikat | egyensilyt a szabadsag médon, — egyre foko- hatarozza meg: melyek kétni, még akkor is,
‘Mert a neger szerveze- szarlasa — vagy (hogy _— Olajzarlattal sem | és az egyenléség kézétt? zottabb egyiittmikddési azok a fegyver-rend- ha mindkét fél a leg-
tek a délafrikai fehérek asokkommunistapélda =-——lehetne térdre | Gyakorlatilag ez annyit szellemben, és szerves szerek, amelyeket aleg- nagyobb joindulatrél és
megsemmisitesere tore- kozil csak kettot em- kényszeriteni | jelent: az Egyesiilt Alla- részét képezik majd a veszélyesebbnek tekint. engedékenységrél tesz
kednek és a délafrikai litstink) a magyarok tl-_ Sn moknak nem az anem- mindinkabb kialakulé Elészér ezeket a kérdé- tanusdgot, — mondot-
allamot a szovjet esat- dézése s az ellenitk fo- .) mire fog vezetni. ‘| zetkézi feladata, hogy globalis kézésségnek. seket kell tisztazni, és ta Carter elnék nemzet-
losava tennek. = ly. nepirtas a Felvidé- — migsz5r is Délafrikat | fenntartsa a jelenlegi Részben ez a nézet rej- csak ezekutdn lehet biztonsdgi tanacsadoja.
unistaxat KUrjak, az A deli felteken pedig ken és Erdélyben? =— még teljes kereskedelmi | Status Quot, vagy a ha- lik az emberi jogokkal | gum 0 : = !
_ nem tartozikAmerikara; — ezt nem lehet eléggé Es ki meri Allitani bojkottal, tengeri blo- | talmi egyenstlyt, ha- kapesolatos amerikai
_ nem az Egyesiilt Allamok hangstlyozni — ameri- (éger agitdtorokon és kaddal és olajzdrlattal | mem az, hogy pozitiv felfogas mégdtt. Brzez-
Gola, hogy oes _Kal—orosz haboru ese- kommunista propagan- sem Jehet térdre kény- | iranyba terelje a val- insky azzal érvelt, hogy | -
a 6k védjek meg alee ten a Nyugat Ausztralia distakon kivil, hogy az oayiteni. Elég széntele- | tozisi folyamatot, az ademokratikusabb érté- | ~
_ Gnrendelkezéset és az al- mellett egyedil Délafri- afrikai négerek élnitud- gatas, As tenhbunlAot. | igaredgos VeRSOly Mek MAlaeilaey ae Ge
lamok szuverénitasat. kara szamithatna. nak 9a sy eAgingnk. Po tokéje és technologi- ig eesaees o ebY nen tends capes 7 See ee | ae
ee ee > Mata Szamiiinaina = nak a Szabadsagjogok- ai tudasa van ahhoz, | megteremtése erdeké- beri életfeltételekbdol | |
- /, Ha tehat Carter valo- kal és hogy ha Délatri- hogy az olajat mas eré- | ben. Ennek fényében adédik. Még azon eset- |
ban hiszi, amit okto- kaban kezitkbe kapnak forrasokkal potolja, | Brzezinsky mérlegel- ben is, ha a gyakorlat-
ber aren a televizio- a hatalmat, akkor nem ya sodszor pedig azért | te, hogy mi torténnék ban egyes orszdgok nem |
ban mondott, hogy adeél- az lenne az elsé dolguk, jones ket megfélemli- | azeurékommunistaékha- tartjak be a kilénbézé |
afrikai négereknek poli- hogy a fehéreket kifosz- ,, ) talomrajutasa esetén? demokratikus alkotma-

ent era teni, mert a délafrikai- |
ik veniogtsagot le~ cedhk dc eau nagar diltta. oe } 7 He) Poe ee a | : : , | i.
likal eg enjogusagot le _ Szak és egy néger dikta- a: nem olyan miiveltek, | Kijelentette: az Egye- nyi paragrafusokat, — | |
het adni; hogy fegyve- tura szolgaiva tegyek . ,

peed ewe ton Mee oh E GE SOR mint a frariciak és az an- | silt Allamok ellenzi a ezeknek puszta létezé-| . || magyar babkormanynak.
rekalkatrészeitsemlesz §ket. | —golok. de nem is olvan | Kommunista partok ura- se is elismerése annak | i fi ee
Szabag. Delatrikaba Kik uszitjak — Eee Elee aaey, as | lomrajutasat Nyugat- az erének, amelyet az, ee tL
szallitani: és hogy Ame- — a négereket gyavak. Hlee Nagy Sy Euré ot = M . e Be berisée kbvet 7 De a Leg ee
rika ennél messzebb kik fenye g etik : modern hadieroik, feey | ate an. 4 Legs) ie Oe ‘ ae e Sa So Gerald Ford volt amerikal elnok Torontoban
-miead Sunnkelolera isha} "2" a BEKEL?. oe unas pcay coat UeurOpal, GAlasstOk 16. ae" ohOseck. bay. Vel (CAGE HIEaIn tats Gee
: lando : Délafrikaval 6 : a5 : : nak ahhoz, hogy nemzet- elron al Malaszto ¢ JO az oros20k UBY velik, | esoran kijelentette, hogy a Szovjetunioban anti-
‘szemben. akkor joggal AZ a vad, hogy Délaf- kozi haboriban a neéger | zan esszeruisegrol tesz- hogy az ember! jogok ;Szemitizmus van,
a a = ’ yikaéban a nemzetkézi hadseregekkel szemben | nek tanusagot, demok- tiszteletben tartasa-| @ Litvan polgarok ezrei anti-szovjet jelszavakat
béke veszélyben forog, megalljak a helyiiket. ratikus allamrendjik val kapesolatos ameri-| kiabaltak egy futball meérkozés alkalmaval, majd
igaz. De nem a fehérek De ha a front mégétt | mMegorzese érdekében. kai aggodalom kozvet-| felvonulasokban folytatddott Vilna, szovjet Litva-
gerillak a kereszteny |, J16 engedékenység-. részérol, _akik semmi-_ néger gerillak bénita- Mindazonaltal, az Euro- len beleszolas a Szovjet- | nia fovarosanak utcain. Autokat forgattak fel, tiz-
ee miliciak megsemmisite- oes lyen allamotnem fenye- nak meg a ,,hinterlan- | kommunista partok unio beliigyeibe,— Brze- | csévakat dobtak és ablakokat vertek be. A szov-
 sével, fegyveres eré- ~"° == ~=~=~—~—~—~—~——s getnek, hanem az oro- dot’’ és a kubaiak mesz- | Szorgalmazzak maga- zinsky szerint ha az al-| jet katonasag a jelentések szerint 15 ezer tiintetét
 szakkalakartakmaguk Kissinger szok részérél, akik az szehordé orosz rakétak- | nak a _kommunizmus- Jam vezetoit nyugtala-| vert szét, és a kovetkez6 reggelen Vilna utcait szov-
_. hozragadniakormany- —SE_ faltdmadasa @frikai néger allamok- kal avatkoznanak be a | nak valtozasat is. nitja az emberi jogok| jet katonai jardrdk tisztogattak meg. A botrany
-hatalmat Libanonban. = = ban bandakat fegyve- harcokba, tgy hogy Dél- | eszmeényének ereje, igy | akkor tort ki, amikor egy litvan elkidltotta magat
De ha ez az érv — A Kissinger-féle po- reznek fdl és a délafri- afrika azt hinné, hogy | maéaris elismerték ez esz- | ,,Oroszok menjetek haza!"’ ugyanigy, mint 56-ban
hogy Amerika nemavi- litika feltamadasara kai allam megdontésé- a léte kockan forog, ak- | me kenyszerito erejét.| Budapesten,
_- ag rendére — igaz volt vall6 jelek kilénben reuszitjakéket. = kor—eztkénnyiimegjé- | Ezt keénytelenek tudo- | © Spanyolorszagban, Barcelonaban a borténdkben |
_ Vietnamban és Libanon- nem esak afrikai vona- A harmadik érv a leg- solni — nem haboznék |

_ _Bizonyos fokii képmu-
_ tataés sajnos hozzatar-
-tozik az élethez és amig

- udvariassagb6l torté-

ndoni Times hasébjain hosszu interjut

- amikor erkélesi prédi- we
- katorr6él deril ki, hogy
kétféle mértékkel mér,

azt nehezebb elviselni.

_ Ezt lehet most elmon-
dani az amerikai kiil-
politika vezetéirél.
-Valamennyien emlék-
sziink még ra, hogy Viet-
namot elarultak, azzal
érveltek, hogy ,,Amerika
nem lehet a vilag ren-
d6re’’: s ha a kommunis-
tak megszalljak Dél-Viet-
namot s ott az antikom-
munistakat kirtjak, az

amikor a szovjettel és a
rendszerint hozza igazo-
dé harmadik vilaggal

'Kérdés azonban, hogy

Carter elndk és kitligyi tanaecs- |
déi éppen november 4-6, az ,
Zz 1956-08 magyar szabadsdaghare ||
Sq) vérbefojtasanak napjat tartot- (|
S=utak alkalmasnak arra, hog

_ Libanon,
Délafrika

WLLL

__ Igy adta el Nixon és
Kissinger Deél-Vietna-
mot a Moszkvabol segi-
tett észak-vietnamiak-
nak. Ezért néztek félre,
amikor Kambodzsa-
ban a kommunistak
Sztalin médszerein is
tultettek. Esigy hinytak |
 szemet afdlott, hogy a fo" oo ee
og eqn) a. poatzs  lehet azt mondani, hog:
Szovjetunidtél és Libla- 7 &.
at ge eae yy. 6(Carter még Kissingeren
{61 tamogatott mozlem [yD CUR Oe
yay le ge. AS tltesz az oroszok fe-
gerillak a keresztény oe

Liddle

- Vietnamban és Lib: em : At rv } -masul venni, de nem | felkelés tértént és a kézénséges biindz6k egyenlé
ban, akkor mi cimen lon siirasédnek. Rend- Artatlanabb. De a leg- ahhoz nydlni, amit la- | -azért, mert ezeket az | jogokat kéveteltek a politikai foglyokkal. A rend-
__avatkozik be most az szerint jgl tajékozott ostobabb is. Mert aki tinul ,,ultima ratio’’- | idealokata kilvilag han- | érség kénnyfakaszté bombakkal verte szét a laza-

_ amerikai kormany Dél- emberek Washington- azt hiszi, egyaltalansz6 nak, magyarul pedig | leményeket ‘goztatja, vagy fenyege- | dokat. _ lL
afrika beliigyeibe? = ban aztjavasoljak, hogy lehet belathaté idén be- atembombanak hivnak. | Sztalinizmusrél és a le- tésekkel kikenyszeriti, | @ New Yorkban az ENSz Biztonsdgi Tanacsa a dél-
_ Akilénbség perszeaz, Carter az atomfegyver- lilarrél,hogy a Nyugat Ez eszébe juttatja az | ninizmusrol. Igen hasz- hanem azért, mert ezen | afrikai helyzetr6l sz6l6 vitajaban az afrikai alla-
hogy amig Vietnamban — rén is helyt fog gytléletében fdlnevelt embernek azokata meg- | nos, ha nem tevesztjuk eszmek hirdetése belfol- | moknak azzal a kovetelésével foglalkozott, hogy
- @s Libanonban az ellen adni Amerika bizton: —néger vezetdkt6l kor- megijulé hireket, ame- | szem elol ezeket a kti- don is olyan erds vissz- | tiltsak meg a nyugati orszagoknak az apartheid
-kellett volna Amerika-_ -méanyzott afrikai Alla- lyek szerint Délafrikaés | lonbsegeket, mondotta hangot valt ki. A mai kor | rezsimmel val6 egyiittmikodését. Aszovjet képvi-
nak sz6t emelnie, amit or . Jzrael kézt atomfegyve- | Brzezinsky. Megerosi- torténelmi sziiksegsze- | seloje kijelentette: ,,a Szovjetunio mindentamoga- |
az oroszok partfogolt} Dél- rek gyartdsaban is | tette azt a véleményt, riisége nem holmi ut6- | tast megad a szabadsagukert kiizd6 afrikai alla~
ltek, a afrika elleni megtorlé | oO -egyiittmiikédés alakult | hogy a Szovjetunio im- pisztikus vilagforrada- | moknak az apartheid politika elleni kiizdelmiik-
Carter oroszelle- in leti, Amerika” irdnt, a Ki |) | perialista hatalom, de lom, hanem az ember}ben’?.. = = = =
ehérekkel szall — : drom vesz tudoma  g : _értesiilések | 42 Uyen tendenciak mindjobban erés6do k6-| @ Parizsban nagy figyelmet szenteltek Barre mi-
ta- kai alla gy he | iddszakonként megmu- vetelménye, sti san.

At

: ye, jogainak | niszterelndk budapesti latogatasanak. A Le Figa-

Igy példaul arrdl, raeliek egy napon | tatkoztak mas ors teletben tartasdra. | ré elsé oldalon szamolt be az eseményekrél saj-

4 eee pr a suuare | torténeté : s A késébbiekben Brzez- | nalatos médon azonban —irja a pestitudésitas--
sky a stratégiai fegy- | a lap nem mulasztotta el a masik oldalan felele- |

s korlatozasa-| = | Felytatas a2. oldalon