Nem sokasdg, hanem Lilek 8 seabad ndp lesz etuda dolgokat... 2 @ fi oa ¢ Cus 7 Largest, Independent Canadian Weekly BERZSENYI fathe Hungarian Language Vol. 37. 10. XXXVI. évfolyam, 10. szam. 1984. marcits 10. szombat. Ara: 50 cent. fre Trudeau kanadai kormanyfo lemondasa Kissinger ,olvadast” eloidezo terve lemondott lisztségérdl, Osszesen ‘él esaladiag. mely lemondds akkor lép! politikai menedékjogot hatalyba, amikor part keért a pragai nyugatnémet megvilasztotta ij vezérét.| NAakykovetsegen, az ke- A kormanyfo a lena Cam- relmezve, hogy szallitsak pagnolo partelndknek irott éket at nyugatnémet terii- levelében jelentette be le-| letre. mondasal. A varséi St. Stanislaw templomban Popieluszke lelkiatya, — a betill ott Szolidaritas ismert timogatéja, — Gleshangi szentheszédet mandott, melyben a kommunista kormany azon végnélkiili eréfesziléseit ostorozta, melyek fo- Ivaman az istentelenség monopdliumat probalja ak uralkedéva tenni” — Lech Walesa, az 1983. évi Béke Nobel-dij kitiintelettje éppen a Szolidarilas v. tilkara: Andrzej Celinski fidnak keresztelijén vett részt, amikor a nyugati tudositék elétt kijelentette: ,,Bar a Szolidaritas foldalatti csoportja egyelore lemondott a sztrajkszervezésrél, azonban csak a ..megfelelé pillanatra’ var ...— Immar hat dllam: Nyugat-Németarszig, Ausztria, Italia, Hollandia, Svédorszig és Dania teherauté-soférjei torlaszeljak cl a Brenner-hagét, Eurépa legforgalma- sabb atkeléhelyét, mindaddig, amig az olasz vamkezclést gyvorsabba nem te- szik — I. Janes Pal pdpa Gszentsége szeptemberi kanadai kértitja emlékeze- tessé tétele céljahdl a midlandi (Qntario) kegyhely térségében emlékmiivet al- litanak fel, amely a Szenthiromsdgot fogja adhrazolni — Az USA Marines kivo- nuldsa Gemayelt ,.ostromallapoti" helyzetye hozta — A francia hekefenntarto kilénitmény, — mely .még allja a sarat'' — allandé tiiz alatt nem képes Ge- mavel ,.vesztett fejszéjének” nvelét védelmezni — Gemayel clit csapategysege, az USA-ban kiképzett 8 Brigad feladata maradt az elnéki palota védelme — Gary Hart demokrata elnikjclélt New Hampshire-ben 40%o-kal jelentés gyézel- met aratott a 28%-ot felmutaté Mondale felett. Mondale a tovAbbiak sordn a déli allamok t4mogalasdban bizik — A madridi egynapos féldatatti sztrajk nap egymillié embert kényszeritett mas kézlekedési eszkiz0k igénybe vételéce — Nakasone japin miniszterelnék megemelt hadiigyi kiltségy etésének megsza- vazasat kdrosan befolydsolta az, hogy a héten egy amokfu’é kézkatona néewy duld jelétiek kédz6tt kieme- embert lelétt, tovabba egy hidroplan is lezuhant, 13 fés legénységével egyiill— =| lendé John Turner tigyvid, A brit szakszervezeti vezeték 5 milllé alkalmazolt félnapos sztrajkjal siirgel- [| v. kabinetminiszter, Jean iék — 21 millié dolldros drékség a kutyaknak? Igen, mer¢ Helen Brach — aki — Chrétien energiaiigyi mi- nem szeretie a fajkutyakat — minden vagyonat kéborkutyakat istapolé alapit- niszter, John Roberts mun- vanyra hagyla — Heli ezer (1) guyanai prébal Kanadaba vandorolni, azt allit- kaiigyi, Donald Johnston ‘a, miszerint hazAjukban politikai- és faji iidéztetésnck vannak kitéve! gazdasagfejlesztési és Gerry nines § RESIN, Nemzelkoz] kKereske- — ; ; | ay ee delemiigyi miniszter. | Addig, ria—Libanon—Izrael egyez-|axi hajszal hijan bombame- ményt akarja felmondani,|rénylet ioral fa lett, — ) egyreészt azért, mert ugyanesak a libanoni had-|9 hénapos progressziv kon- szintérre srkenelt hogy t6b-jzervativ kormany — ideje a kézélt a 6-ik Flotta ..vé-lalatt is megmaradt a part | Hans-Dietrich Genscher, nyugainémet kildgyminisz- tere nyamban hirzarlatot rendolt el, hogy a xényes 6s kinos ligy szelléztetose — ne- hogy imegakadalyozza a ké- zelmuliban igeretes moddon megkezdbdélt, engedeélye- gett keletndmel kivandorlasi haulamot. Iona Campagnolo felada- ta jelenleg az. hogy a libe-| ralis parivezér megva'aszta- “sat e:l26 konvencid désszehi- vasanak eléxeszilleteil meg- tegys, melyekre kh. d—4 ho- napot szannak. A partvezéri konvencid . oy ¥ wexh ret, pry stares | _ legvalosziniibb szinhelyenes — Nem kell a helyze- a torontdl, kb. 16 ezer [6 be- | tot —_ Maul jobban elyyirgesiieni, agdas-r kepes Je): oe . _— fogadas. Fa kepes Maple omigyis stlyos a probléma, Leal Gardens igsrkezik. ‘hisz hasonld eseick haldlos méregként hatnak a kelet— [nyugalnamet viszony alaku- lasaban”’ mondoita a nyugatnéemet killigyminisz- ter. Trudeau érékébe Tspni dhajyid, legtébh eseéllyel in- eee, Masnap valoban meg- téctént az. amit megjosol-| jtak: a ‘keletnemet iletckes | hatosagok kozoltek: 7 ® Muterand egyre sokrétubb gondal _— al al kid 1 a Feo | | el m sh er Q 77 francia nagylavolsagu A kdztisziviseléi kar duzzasztdsa! witimatummal fenye- | Kozteher! geticék Olaszorszagot, felszolitvan az ile. | — fekes hatosdgokat: aniennyiben nem gyor- sijak meg az olasz vamhatosagok aruel- lendrzési és a hataren val6 atbocsajiasi . Konsztantvin Csernyen- | icejet. mindaddig az Hallaba vezeld f6bb: oko. a Kézponti Bizoitsag fj. titvonalakon hatékony wlorlaszokkal fug- szerint Jak a deéli szomszedos orszag gazdasagi. | amig Wii Stoph. rokonai nem hagyjak ‘el : 7 pragal nagykévetség épii- letét, mindaddig sziinetel- tetik a Kelet-Németorszig- hdl (irténd kivandorlast! GEMAYEL LIBANONT ELNOK DAMASZKUSZBAN KERESI A MEGOLDAST Amin Gemayel, libanoni allamfé a heten Hafez Asz-| szad szirial e'néxkel folyta-| tott targyalasokat, melyek célja az voll, hogy megkise- reljék a Hbanoni veérontast megsziinieinl A kanadai kormanyfé a Sziria seha nem hajtetta végre ay egvik kikdtest iniszerint az izracli had-| erével esyidejtileg idézi- felt esapathivonisokat | hajtson végte Libanonbol. Lapzartaker a szarnyai’’ ala ‘hizodott; vezérenek, ugyhogy dsszesen teherauldk sofdrjei fongerexevalogos ktl6nit-116 évig volt a libera'is part ményt meglatogassa. Egyéb-| élén. kent az USA Marines kills. nilmeény kivondsat finoman i*redeplayment’-ként, azaz| 'mondjuk helyvaitoztaiasként emlegetix Washingtonban. CSERNYE: UIABB HATALMI wSKALPIA” VKO isd dolga tehat munkakér-leremtés a It, azonban Mitterand a maganiparnak kedvezd befolyasolasa helyett a kézliszt- iviseléi karban teremfett munkale hetdsére- ket. Minden kezdé kdézgazdasz tudja azt, hogy a kézhivatalnokek gardajanak duz- “zasztasa nem munkaks fejleszia, se nem ‘defhicios intézkedés, hanem annak éppen Trudeau lemondadsanak hejelentése még legszii- kebb munkalirsaiy is meg- lepte: svamosan chédide-. fiik miaft ~ éppen ,,hdzon | ititkara benfentesek 7 | kivil tarlozkodtak, megszerecte a -masodix Cetet beniten. estiesall! sat", mert a Szov-| Wz a ..Csak KiINOS BOTRANY jet Hadsereg Napian rende- Ren kon keresztiit’ | | é A helyzel meg’ehetésen.: kila‘astalan allapolara jel-, : lemz6 az.) =shogy Donald , Gemayell Damaszkusz-| Rumsfeld, a kézel-keleti kt- |. ban a protokoll eldi vasal lon eges fémegbizol, nem-| szerint allamfékent fogad-, sokara tak, figyelmen kivil hagyval benyijijia lemondasat, fo- azi, hogy a Hibanoni cinék) leg axért, mert firadoaza-| hiveinek és hadseregéenek| sait, — hogy a térséghen létszdma egyre apadédban) az USA érdekeinek megle: yan. | Jelé megoldast talaljfon, — nem kisérle siker. PIERRE TRUDEAU i6eY UTAN BDIENYOPTOTEA LEMONDASAT Ralph Coleman sajtdail. roa @4-es szdkééav utalsd haplan bejeleniette, ness | Pierre Eliott Trudeau: nisztere’ndk, egyben a ~ | ralis part vezare testiinkon es teherkocsin- magutartas annak koészén- : az ellenkezdje. KELET-NEMETORSZAG | zett linneps- ges soran Ogar- we'd hogy et whase . va ailisatviselok, ~ — adadasul Mitterand az alldmi kéltség- »PARTHO" kov marsall ugy emlegette s2am os ber a szocialis jultatas — KONE ast is esilagdszati magaslatokba emel- BERKEIBEN |Csernyenkot, mint a Honve- tales Sirgetescnek hyomate BkaSat ; te . ‘te, mire — log’ kus modon — amiker a ‘debni Tanacs eindkat, am Ieboum. miuokamenet-lelossitassal putattar , Willi Stoph, kelet egvben mogfelel a hadsereg- veuyt aclaupecant szomeszedos allamok inflacios ratala esdk- é verre. and viszonto a Franclaorszdgbol 4, seAhhs fave dmanartiall )minszterelndk ilea pepalavete kenoben volt, olesobba teve importjaik + MENS ELEP eNOS fgparanesnok posztjanak. -¢@ keed.-esetiog rormlande nyersanyvageal, Ingrid Berg, a : Se aT eee NEY behowatalit, csaknem megbénitottak a pavaey oa hataridave szanito f&yermeke es frameia s6<0- ‘francia arucikkek versenykepesseget. : a dich teclae er . ie : , t ayrue : , | Folytatas a 2. cldalon — i réket isen kéliséyes — kéayszer pihondre | os ™ Az Alpek hagoinal konnviszerrel fel- alltol nehany ulforlasz nem az evyetion evoudia az amugyis redeéedtt honmloku Jt Plerandnak. mort oerszagaban a hajok csds- fal szakadnak a kormany nyakaba: A bamvaszok: par felvonulasa, vagy | fa foldmiiveto reteg alando pvotestalasa. | halo — aloppilloreive valtak. Véleménviik nines, megszoktak, a szelsdjobboldal helyettik az allam gondelkozik., A bajok okat ugyan megérik, de azok | Nind-anind migrenokozo fejlajasnak sza- | 1989 gydkeréig nem mernex elmenni. Ez nem kényelmes, nem praklikus. | UE az Hlysées-elnéxi_palotaban. “mok indultak a franeia frank allasai_ el- atk avezelo — de nines jis meg az analizishez szlikséges képzett | A 200 Uttorlasz 8 orszagot érintett a mire = Jacques Del on penzi gymi- andesara egy ujabb devalvalas és uiabb addemelés kévetkezett, megtoldva azzal a drakoi intézkedéssel, hogy a fran- cia allampolgarok évi, kiilfoldon téltendé elneme! unokahtga: ferje, k.t anyosa, tehat tud- fa- Caspar Washingtonban tgy jak, hogy Gemayel a valy majus 17-én kotolt Weinberger, lj i" hadigyminiszter, Ag ere rakdévetkezelt nik soran esak az a megoldas Mifterand szamara, hogy i81. ‘ben devalvatia a frankot. Itz ag éctekesokkentés azonban nem bizonyult clegségesnek, ugyhogy 1982 nya- ran ujabhb frank-devalvacio kévetkezett, — fluszerezve egy négyhonapos ar @s beérfa- alanda erdsodése | uvaszlassal. pa- maradt akioberc- gazdasagi | yg | , izoyren Orsza EGY OTHTON ELOG ERTELATSEGL LEVEL-BESZAMOLGIA (részletek) asi Baratom, kozepiskolal oszialytarsam, gali turistautian meglatogatni, ofthonrdl, dott, hogy mi is ‘oppen aksor utazunk szabadsagra. amikor 6 JOU a lanyaval. Nem talalkezhattunk hat. de a szomszédnal itthagytuk a kul- esot szamukra, hogy legalabb szsllasuk legyen nalunk. Baratom viszont beszélni szeretett vo'na velem, elmondani. ami — otthon élé nvagyar ‘értelmiségikent — a Jelkét nyvomja. Nem vol ra lehetdsege, de a mondanivalo nem hagyta nyugodni, le kellelt iinie legépelni szamomra. Ezek a kértilmfonyek, és ez a kényszer olyan iras- mernéxkolegam akart Masyarorszggré’. Ugy ado- HV Es hay ry : Vagy lavaszin azenban djabb raha. A teherautosoforok a ,»{madason kivil belfOldi offenvzivaval is fenyegetnek, mert a Diesel-olaj omagas addjat akarjak mindenaren eskkentetni al A esas ovodaskorban kezdédik, és vegightzddik a tanulo Cveken. A gverexeket ma is, mint a Rakosi-korszakban. beo!tjak nagy Szdlamox, a fellengzés hazugsagok ,.tiszteletare’’, de 6k — a gye- kiligvi” tae miivel ‘késziltettek vele, amelyet jonak latok — kommentar nelkil a nyilvanossag ele hoes. aban. SZARAZAITAL SANDOR »Vashiggony' tov abora is Vasfliggény. amely nem .Keletetl” lasatja el .Nyugattol’, hanem a szabadsagban ¢éléket, az emelt t fete jarni tudokat a meg calazottaktol. sunyiktol. hazugsagban, kompromisz- szuumokban GlOktél, A hatar a szovjet és kommunista neokolonializmus, annak minden lalszdlagos liberalizalédasaval, ‘konszolidaltsagaval egyiitt. Lassan egy hele olvasgatom az tjsagokat, szamomra, s azokbé! azt veszem ki. hogy Ti itt mindenrdl tajesozodva vagytok. Valamit mégis irzek, amit Ti nem tudhattek, mert nem clitek az olthoni mindennapi életef. ami nemesak tanyekbd! all, hanem az embere’s mentalitasaboél. tudataboél, Wetve tidatzavarabdél is. OUhen teljes szellemi ziirzavar van. Az embereknek a tudata hasadt meg, skizofrén orszag skizofrén embereivé vallak. Nol vannak az 56-os idx, amikor szegények voltunk, de tudtuk, mit akarunk?! Nagyon messze vagyunk a lengyeleklil, akik ugyan ¢cheznck, de kemeény, tudaios to- rekvscik vannak. Nalunk 56-ot mar nem Ichetne kirobhantani. nalunk a ,szabadsdg” szonak nines tartalma, az ulea atlagembere nem {ud mit kezdeni vele. Meggydézidésem, hogy az tn. erielmiség’’ sem! Snnek esak jgen kis hanvada képes Snalla gondolkodasra, Felndti os Ennek csak igen kis hanvada key Ha gondolkodasra, elndti ¢ funkeional az a része, amelvet annakidején egyetemekre erdljaiek. most ezek vannak Lébbségben, és a rendszer egylk — nem elhanyage: » x amelyeket itthagytal’ rekek — valahol eszreveszik, megérzik. hogy ezek mobgdit a frazisok mdgdtt egyre kevesebb tartalam van. ven frazisokka vAlnak — saj- nos — az erkdlestelen, mostanra .mar gydkerében cinikussa valt rendazor szinten kisajatit maganak — ecsaktgy, mint harmine éve. Kettéssig ben, kettOés tudattal, ket(Gs fogalmakkal. ‘hol itt. hol ot; hazugsgokka! nevelxednek, s felndit korukban is ezt a tudathasadast cipelik tovabb. nraguakal, Az egosz orszag skizofréen, meggydzddésem szerint a legfelsdb: | vezeldsegtél kezdve a legalsdbb képzettsegi fokig mindenki. Gondolja tok meg peldaul: a legfelsébb vezelds_g tudja, hogy a szovjiet hadse reg jutlatta ot uralamra, és tevabbi uralmuknak is ez a biztosileka Megis — és ez jelenti most bizonyos meértekig a ..pozitiv’ poliikkust — probalnak gazdasag lag fiiggetienedni, amennyire Ichet, a Szovjetunis- tol. zt esina'ja Kadar is, s az 6t tamogatox csoportja. Gazdasagilag | hagytak is elég messze menni, de kulyabol szalonna, kommunista gaz- dasagbol életkipes gazdasag nem lesz. A gazdasag) fellendilésnek ve- sagi rendszeriink stagnilasa” Ja nyugall gazdasagi hanyatlas begvil- riizése miatti nehézségek rankzidulasa”, amit most mar nyiltan han- goztainak. Kilatasba sem helyezik a varlvatd javulas idejét. Hivatalo-| san is esak rosszabbal szamolhatunk. | Oo minel certilt lsitania a fresaknem kikertilhetetlen folvamatat. | ked Hott waaay, | termelési index — az eldrevetifesck ge. A .vilagos jeleniink, ragyogé jovénk" jelszot felvaltotta a ..gazda-|termelesi index — az elorevetitesc lrint — zerol mutal az ev veren. -kormannyal. szamukra a normalis gondolkozo és a nép java szemében szent | fogalmak is mint pl. hazaszeretet, szabadsag, moral stb. ~ amiket ez| Harom frank——devalvalds Szamos jel mutat arra, weaie eevre meélyebbre keri verseny futasban, ami ag inflacia hinarja- 46 és a munkanelkiil iseg katvujabol va-! evorsabb kikertilésert folvik ag ‘surdpai Kéazds Plae orszagaiban. Amikoer 198t-ben Milterand ‘gz arszde gvep'diet. a keadeti ideben. si infevkedesekkel ielus- frank devaivalasanak ractapass francha szazalékos esak emel- az orszagos SZe- Raadasul a jelenieg 9.8 munkanelkiiliség statisztikaja het, ha ebben az évben Ne feledjiik el, hogy Milterand azzal u jelszoval verte meg Valery Giseard D Estaing akkeri elnékot, hogy megsziinteti | la Giseard-kormany guadasagi fejiédés-kor ~~ Folytatas a 3. oldalon — ‘latezd intezkedeseit. Ee N 3 hogy Franeta- , abban ai szabadsagara esak 2 ezer. frank kivitelet enveddlyezick. Valsagos mélypont? Ikevekutan néemi javulas allott be. — azonban ez ujra nem bizonyull tartosnek, »mert az orszag olyanfajta gazdasagi mely- aivette | epontra keriilt, amelybe a Thafcher-kor- many akkar kertil, mielé{t bevezette val- jaa jelenlegi nadragszij-meghtizasi ,.sze- ‘eanysegt” programot. Mitterand taberat jelenies fabh ‘aidan parthi tag hagyja el, azzal vadel- va az elndkit, hogy .eldrulta azokat az elveket, amelyek alapjan annak idején ot pmegvalasaztottak™ ... eave George Marchais. a francia kommunis- In part vezére nyillan 180-fokos hatraare- cal vadolja Millerandot, azenban exye!d- re a franeia kommmunista part még nen vonta ki a kormanvbol a jelenlegi, 4. mi- niszterbél allo kealiciés tamogatasat, ha (Folylatas a nmidsedik oldalon)