oS montreali ‘Magyar Haz fakcidt, pyar. otthon, Ugyanis a Sty

| S oldast, |

| vids Magyar Haza, szintén

KANADAI M

Ge ebben 2 a ‘rovathan “Aebaait cikkek 3 nem - feltéttendil eeyemek meg s ; serkesns- .

HOS KE

| - ségiink allspontjaval sa cikkekért szerz0jiik felelés.) — :

“Redves, Foszerkesaté Uram! | mii Tap -varosi “rendészeti rem | a “hozzfivalé § ive és mas |

*

: -“Mintegy ot évvel ezelatt, Eee ae adta
“Kanadai Magyarsag. —hasdb-| a rugol, amely tery sze-
jain,  folytatélagos

_kozle
~ ményben ‘ismertetiem ridalat lebontjak, amely ol-

a lon. fekszik a hérom ma-|
mely  szévetkezeti tarsulds |?
~ alak kjaban nyert volna_ mete |
akér a montreali |
‘Szlovak-haz, mely  egymillid_
dollaros kiltséggel — éptilt |

meg, tovébba a Delhi dohany- |

Laurent-ot oly, kézépen elva-|
‘lasztott kétiranyt- kozleke- |

a Jean Taillon Blyd-on- tal.

| Most ez a - y4rosrendezési |

saivetkezeti tarsulds alapjan. terv ismét foglalkoztatja az,
Ez a montreali Magyar Yaz | ‘illetékes yarosi hivatalt, nem

jmar bérbeadhaté- :
int a St, Laurent Blvd. azon lyiségeket és a negyediken |
szAlloda szobakat, hol egy-

-

¥

ben a bérlé, illetve gondnok
lakdsa is elférne. :
a magyar épitémester mond-

elyiségekkel, A -harmadikon
jroda. he- ‘

eee

“Mindezt, |

ja el, de nem az otthoni, bar 4

_désre akarjak atépiteni, mint /b6é szakmai tapasztalatai alap- :
|ez mar meg is van évek ofa, | jan, hanem a szdvetkezeti tar-|

sulas vitjan létrejétt. Szlovak-
thdz, illetve Dethi-i haz. elren-
dezésének ismeretében, -

Mint fészempont veendé fi- |

-akcié abbél indult ki, hogy. lesupin az 1967-es vilagkiali- gyelembe, ha nem szdvetke-

Montrealban majd
_ nagyobbszémil tarsemigracié- | Tabbani —
nak sajat otthona van, ahol | mek tervei nyoman is.
élheti és apolhatja
kulturdlis életét, ahol feleke-| lebontjak: a St.
zetre yalé tekintet nélktil 42t az oldalAt, melyen
Ssszejohet nagyobb- szimban | szik a hérom magyar otthon, |
Montreal magyarsiga |
nines titkolnivalé azon, “hogy | cs
a jéval is
yaksdg i
épiteni. A tAvolabbi indita ok |
az volt, hogy fiatalsagunkat
elvonjuk az utcardl, melynek
—vége gyakori esetben a bér-|
| ra hogy
tOn, vagy abbél, amit a vildg- | *4

yaros éjjeli ‘életében
elmeriilés jelent sa leziillés “lésitsa. Ennek megvaldsita-

felé. sa viszont, csak tgy lehet
oe Nem kétséges, a . fenti fia. | eredményes, ha mind q ha-
talsigmentést Ghajtotta elér- | TOM Magyar egyesiilet dssze-
ni tigy a montreali magyar fog, egybe témérlil és bent
Reformatus- Egyhdz, amikor | 2 hézban, kiilén  kistermek-

megépitette uj templomat az | ben tartja. meg elébbi 6ndl-
alatta levS kultirteremmel, | lésgat, iletve éli azt a kultu-|
ad. . ‘montreal Rom, Ka-| | rAlis életet, amit most kulon- |

: tolikus Egyhaz azzal, hogy tj | Alléan él

nagy obbméretii,

s tudott sajat hazat) hasonl6 éplilet megépitése?

a vilagkiallitas és talan ez az
esyetien utolsé lehetéség ar-

|
Ee

y ezt a Magyar Hazat ké
valé | “Montreal magyarsaga megva- iv

|
|

minden | ts miatt, hanem mar a ko-| ‘zeti tarsulas alapjan jonne

uthdlézat bdvitésé-_ ‘létre a Magyar Haz, ugy nem
Mas- Iehet iranyadé Montreal « ma-
nemzeti | _széval ismét felmeriil az, ha gyarsaganak varosi elhelyez-)
Laurent-nek | kedése, Ekkor jranyaddé az, |
fek- hogy olyan helyen épiiljén |
‘meg, ahol a bérbeadott tizle-|
De aktudlissd valik-e egy igazi ‘teknek _

életlehetésége

Ezen utdbbit

szerencsés
helyen yan,

Mielétt ratérnénk annak a
ényes kérdésnek érintesére,
ik inditsAk el ezt a nagysza-
bist akci6t, knyszerulok ama
sajndlatos eseményre- ramu-
ta aml mar. szinte szallé-
igévé valt, hogy Montrealban
sminden magyar ligy megfe-
neklik, kivéve azt, ami feleke- |
ze alapon j6n létre. Amint |
‘tehat vilagoss& valik. ‘az, hogy |
a St. Laurent Blvd.
oldala lebontdsra megérett,

fan, |
tegyiik mert ezek adj&k a felvett|_
ebb létszimd szlo- | fel, a Szlovak-haz méreteihez bankkélesén  részlettérleszté- |
|sének: alapjait.

A feltett kérdésre magé-. figyelembe véve, a Szlovak-
t6l adédik meg a felelet. Itt haz nem valami

—emiitett

. -temploma — alatt 1500 sze) E sorok frdja. ‘at ‘évvel ez tigy a montreali
 mélyt . befogadé— kulturter- | eldtt, a Kanadai Mag gyarsig
_ Fe pect eee nee elmondta mar egy-|nak kellene az etnelionet
a -|szer, milyen a helybeli Szlo- lenni, Ezt — -megelézdleg

ce ik Haz Szévetkezet és mi-|Nagybizottsdg — verelOségének

‘Tarsadalmi
Egyesiiletek N agy bizottsgd-

ee helyiségével’ és
1 Klub, 250 — személyes
a | csakis az a szempont -vezet- |

nilyen. a Delhi-i ‘Magyar — Haz | térekednic

| szdvetkezet, _Amennyiben hogy megfelelj jen cimében. vie |

yt Montreal — magyarséga_ nem

| pea
‘Hungaria

ével, de ebbél. kettd: a

: ‘Székely és. Hungaria bérlék
 -kezében, s ott sak fizeté|
ce vendégként kaphatnak helyet

az oda betérék, ami bérlet
 esetében természetes,
- szemben a Szent Istvan te-
rem rendelkezésre all ugyan

“magyar dsszejivetelek cél-

jara, de kis befogadé képes-

: ségénél fogva, alig alkalmas
— ilyen célokra, |
‘Mint az ot évvel kordbbani |

: Magyar Haz akeié megindita-

| - siban, a montreali STAR cf |

| a | szévetkezeti elgondola
-Gldhely H

Ezzel |

—ha-
nem. tisztan | lizleti ‘nézeteket
tekintve épitené meg

montreali Magyar Hazat, tigy.

heti, hogy i iizleti forgalom-
ban fekiidjék, a homie
két utedra nyilé iizlettel,

'basementben kugliz6 terem-
mel, a foldszinten egy olyan
étteremmel, ahovd Kanada
vezet6 kéreit is le Iehet i- |}

het a magyar anélkiil,
az éttermet érintené,
De- menjiink tovabb, A

mAsodik. emeleten volna el-

helyezhet6 a nagy szinhdzte-

lirnO- &S SZAMOLOGEPEK —

| ELADASA, BERBEADASA,

JAVITASA, TRODAI BUTO- _

—|RoK &s_

‘FELSZERELE SI :

| CIKKEK N AGY S oS Ze

HA PONTOS, FIGYELMES ts GYORS |

| BISZOLE. ALAST AKAR,

B

AKKOR CSAK "HIVIA

USINESS

- MACHINES - ‘LTD.

|

etni, s ugyanitt egy nagy|
tarsalkoddval, ahové  belép- |]
hogy |

kellene”
selt tisztsé gének, | -

mai otthon a Nagybizottsdg
agjai- kézt | szerepeljen, ne
csak cimében, hanem a valé-
sfgban. is, a

"49 1a legéregebb fit tudott a dol
=| } larokrél. —- Ezt kell megérnie
‘jiaz embernek oreg napjaira —

tf gondolta magdban és attdl

“figyvéd ¢ 5 Kinjegyad

[roda 100 Adelaide st, Ww
| Suite 606

"Toronto, Ontario:
‘Telefon: EM 4-1920

| Famegmunkalé gyar kores

arma, mi baj érmé

aZaz oda- |
hatni, hogy mind a hérom |

Id, Marko Ferene

ALB éves Maria Lenezuk Csehszlovakiabél litogatasi vic
Csikagéba, ahol sziilei élnek. A. latogatasi

Bees

zummal kijett
| Kaport

_tették az udvarra, amikor fel.
(éplilt az vj haz. Uj yj hazba, Wj)
buitor yald, a ladanak joé lesz.
kint is, Azonban Franjo Zics
esak ugy kiv Anesisigbol még.
eg gyszer tlizetesen Atvizsgalta |
la korhadozé, pantjaiban rOzs-
Sasede alkalmatossdgot. Es _
| imet Az egyik felkunkorods |
; pléhdarab alatt ott lapult a
négyszaz — dollar, az a sokat|

emlegetett, szidott,
tett. négysziz dollar,

ry

Ivan Zics New York-i kiko.
tomunkas 1920- ban ligy dén- |
tétt, hogy h lazamegy falujaba, |
Garaciba, amely a jugoszlaviai |
Krk-szigeten fekszik, Legidé-|
sebb fiat hiaba- invitalta, aL
nem akart vele— tartani,

That tudatta vele, hogy vagyon-,

kajat a laddba rejtl; ha vala- |
tkézben, irja
meg a fia a hazaiaknak, hogy
pénzt is vitt magaval.
Ivan. ‘Zics. -szerencsésen
megér rkezett. falujaba, felny :

totta a lidat és. sk eresn kezd-

dbbszir is, ‘anutan nagyon ke.
serti lett a szdjaize. A pénz |
sehol sem volt, Rajta kivill _
ott a dokkok mentén — - esal

kezdve nem is. valaszolt az

|}Amerikabdl érkezd levelekre.
| évek | ¢
‘|| multén megbocsétott fidnak, |g,
|| mert a gyereket halélos aute- cy ae

jbaleset erte, oe e

Jéval késObb, © hosszu_

nag, -gyakorlattal. Thornhillben

| gépi_ munkdsokat — “
_ (STICKERS, SHAPERS) és “szereléket famunkakra,,

| Brdeklédék shiva 285: 6243 telefonszdmon
Mr, /RANDMAAA,

Tl || Leatjabb kOwU

divatij donsdgok |

- mérték tani rendelésre _

vizum jlinius 30-in lejar, de a
leivel. maradni, Levelet kapott azonban esehszlov akial |
- nagynénjét6l, aki eddig nevelte dt, hogy térjen haza, | mit zsir-elOfordulast
mert 6t a eseh hatésigok mreptorlassal fenyegetik. A sze-
gény Jeany kérvényt nytijtott hea washingtoni esehszlo-
ak kovets séghez, de mindezideig egyetlen gory ‘Alaszt sem

Axi reg. vaspantos jadat ki- |

-kineve-

i | hauser amerikai |

| betonhézak szabi Alytalan-

e
i
Vy

Pi

z

a vildg tegnagyobb- kalilég

|| Gane Jeléhelye
4 katchewanban _ -fekszik
(450550 ‘mérféld -teriileti
| ‘fOldalatti tomegben. Ez va

. “anyag elég. volna arra, hogy: al

i “keresztiil “miltragyéval “lass
| el Féltucat. vallalat | _yers

| nyez aie ennek a f

nyes Kristélynak a kiaknaz .
“sért: ‘Ot éve folyik ez q kil

delem, 150 millié- dollart kd
totlek mir ra, hogy a
leany szeretne végleg szii-
légiai alakulatat, ect
i

nal yak.

: Csupan: 1962, ‘szeplemberé &
ben _sikerilt ae International |

A MECKESETT y

Ivan Zies 1953-ban meg
halt, az itthoni Grdkésik a
it Any — sztoztak 3 Be eae |
‘ket fid, ket : ; hataros banyameérnoki  telje-
a hatramaradt jngésdgokon.|). . ya. Say os
isitmény allt a yallalat mé-
A vildgot jart vaspantos le | a
| gott, |
dat Franjo Zics kapta. Franjo/” Felmérhetet! haté
Zics jékat nevetett, amik cor | ei en a e na lasa
gg eqn Lif arp : x
Htestvérei ugrattak a BABY | ah a felfedezésnek a mal
: - . op:
brokséage gel”, _miondvan: neki, dass a ae ef calcaeh
. xy r a" y

|s26t sen sem, " yekeed neeyeude dol- jolyan Rerletetetien ae
larval tébb jutott,” Titokban ben zsugorodnak  allanddan

azért néhanyszor atvizsgdlla a Az emberj termékenység és

jladat —- dupla oldalt vagy a talaj termékenysége kézdtli

| feneket keresve — de med- “4 iintelen versenyben az em-
déek maradtak kisérletei. iber csak akkor gyézhet, ha a
‘holdankénti termes merteket
-Tortént egy s2ép napon, | ‘képes fokozni,
‘most majus elején, hogy Uj) Hambuzsir az allaldnos ‘meg:
bitorok kerlltek az Uj hazba ‘jelé élése- {obbféle oldhaté b as
‘és a tisztes kort megért. lada- anyagnak, | . amelyek

va dnyi-
nak csak az udvaron jutott mind KAliumot tartalmaznak.

mikor ezt a tényt lelkendez-,
re jelentette be, a csodayal

af
|

szél egy darabig, amig Fr ranjo te éta. ismeretes, mégis mo-|
|Ziesben ismét felébredt a kb jdern - Miutén- ez
vanesisag. ‘Pr ébat tett az legyetlen g gazdasigos forrdasa,
legyik | rozsdas _ -pichlemezzel, | laz anyag életbevagéan fontos

4 felfeszitette — esipdfogév: al és) (a elektromos elemek, a. sZap-
‘ime: ott lapult a negy darab | ‘pan, a a televiziés esbvek, ¢ a yi

| szzdollaros azottan, de még)
‘{irhetd- Allapotban .,. (Nyu-

| godjék békében a feledékeny

éreg Zics és legiddsebb fia is
| Amerikdban.) 7

kk. | -azt mond || as -

Franjo Zic ond. |]
mzeti- ce

ak a rijékai
asian aie,

Jak a az “Reyesilt “All lamokba. |
eae hogy |

o L 1 Tojds alaki: @piilelek, Pas.

cal Hoursen és Sanford Hoch-
mérnékék
| tojas- alakt ‘6piileteket ter-
‘yeztek. AL dltaluk tervezett
ala-|
a oszlopokon — “nyugszanak.
ket. fiatal épitész, szerint a :
is alakt hazak ‘sailardab-
ak a a ‘henger- v vagy mas 5 ala :
kit hézaknél, | |

Mi yesz zi n nk

és eladunk |

fan és hasznalt butorokat, :
konyha- és elektromos tel- |
szereléseket, zongorat, TV, | |
HET ‘késziile sket_ niité- és |
po _ moségépeket, ot

[ni : a legiobh. drat. fizetjiik |

| Onnek | és nalunk a il
i _oleséhban yasdrolhat, |

-P & Ss FURNITURE ©

609 Queen Street, ‘West,
: _ Toronto, Ontario
ES ‘TELEFON: 368-9268

-amintablettak,
~Sas-

' (élet, A Saskachewanban —
80 sedvaléka
foldkerekség leot vest geo. kertilni a ~
hae |

‘hase :

vatiitményt piaera ‘a y hozhassa: | |

'sziilékek | ‘eldallitasthoz,

i.

egy) pmég az tirhajésok lelegziké-

sziilékéhez is,

i De ez a sok” felhaszndlasi |
sem ér She

mod egy littvév e-

tragya -anyag. télt. be. “Hamie |
sir. nédlkiil a névények elszd-
adnanak; a Mag Gsszezsugo-
crodnék, s révid—
-megsziinne a féldén-

ony Aszott anyag
vissza fog tehat
féldbe, Nem  esoda tehat,
hogy a Hamilizsir-réteg  felfe-
| dezésérdl sz616 hir izgalomba |
“hozta a vildg agrondémusait é
kormanyszerveit, :
Egy évtizede tudunk mar a |
'spukeitche wani hamitzsir-lelé-,
ey le e7eser ae csakhogy

vizzel Atitatolt agyag- és mész-
kGrétegek helyezkedtek el

idén. ‘peliil
minden | c

| tdzoltoké- | Hegeken Iehet: Atfarni. A
sat. vnika. egy része egy. fliggSle

ges tirma. leftirasébél
‘amelynek a falait yas

ee gydriikkel bel }

e
&
‘

Het ras
dollar ba keriit,.

Azonban a Haniel and I [

aaeaak A németek x oie
Wee cooperiet ‘Roldtek :

were, Ot ‘peserves. es en é
cutan az IMC elkésziilt. a tam
"in aval, amely levezet a ham
a zsir-réteghez, Igy lett sikeres
nia legnehezebb északamerikal
| banyavallalkozas, 2

|
N
\

(Ennél keményebb didt pa f

| nvamérnék nem kaphat.). Mi.

ikor azonban 50° probafiiras |
‘| egyenkint 50.000 dollarkalt-
|| séggel) a vartnaél gazdagabb
eldfordulasré). ee tantisdgot,

_amikor a mezogaz- |

Chemical Corn gangatdsiga |

i
(amerikai vallalat) ligy érez-,

te, hogy kitartassal, merész-
séggel és kelld (Gkebefekte- |
oe er edményt lehet elvar-

i, Kilenc. hénapon at probal- |
a a banyaszok megtalalni az |

mint egysvertien egy -

forrasa a lyn anyag
kintetében, amely 2 az, feva vl

mat hen fokeeant ké
pes. A hamizsir az emberi
\életszinvonal, megélhetés 6
ibiztonsag felemeléséért | foly
‘kiizdelem | egyik: Jegtontorsy
fegyvere, oe

| (Canadian See

utat lefelé a groutingnak ne- |

‘| vezett eljarassal, amelynek

_|lényege, hogy a talajvizet fo-|

hely. Verte az esd, tépazta a Az anyag a tirténelem kezde-

a. kalium |

ao Kédlimpés kutydk, A | Sz
‘kozatosan nyomjak  vissza | ‘Augusalin rend szerzetese
ligy, hogy minden repedést &s jakiknek kolostora_ az Alpok

porust cementtel téltenek fel. ‘ban yan, kédl ampakk
Mikor ez a teennika ae relték fel kulydikat, ta cay

Itelen maradt, Alex Scott,

firds vezetdje, Noacicnseg.
ba utazolt, hogy | ott tandes-
kozzék az ottani mérndkbk- nek aa a a helyet, ahol s s
kel egy wjfajla eljérdsrdl, esétleniil jart turistat

amellyel vizeel elboritott re. jtak

tases mentok ezekkel

uk 0 i jon é és nézze meg gmélyen leszallitott frainkat

-‘Opon Evenings Til 9: 00 Bim a.

SMRMLE, ONT. |
et Dundas Stroat_

ars lela a