1902. _Hovember 20.

Rakéer- és Kossuth-emlékhaz Tordkorsz4gban

Igymas nyomaban érkezett a két hir, az egyik Sze nyelvil bejegyzesek pedig azt bizonyitjak, hogy az Egye-
tember 19-i, a masik szeptember 22-1 eseményrél tudd-| siilt Allamokba és Kanadaba kivandorolt magyarok gye-
sitott: a térékorszagi Kiitahyaban felavattak a Kossuth| rekei, séi, dédunokai is szivesen betérnek ide.
Lajos-muzeumot. Rodostéban (Gérékiil: Tekirdag) pedig. a. |

az egykor itt bujdosd J]. Rakoéezi Ferenc hajdani haza- KUTAHYA

ban, az éptilet felijitasa és alalakitasa utan uJ ) Riallitast — Hogyan sziiletett a Kossuth-haz feldllitasanak étle-
nyitottak. A térténiekrél az linnepségekre
ulazott delegacid ep yik tagiaval. a Magyar Nemzeti Mu-
zeum {Gigazgatojaval, Fiilep Ferencce! beszélgettiink.

RODOSTO

— Mit tudunk a Rakoéezi-haz torténetérél?
— Midén 1716-ban T6érékorszag haboriba szallt IU.

A térék kormany néhany évvel ezelétt vallalta,
hogy helyreallitja azt az eptiletel, amelyben masfél esz-
tendeig élt Kossuth Lajos. A legmodernebb mitemlékvé-
delmi szempontok szerint restauraltak ezt a XVIII sza-
zadi kereskedéhazat, mely az O6varos kellés kézepén egy
ulcasarkon al], rajla a tabla: Magyar ulea. A tornac és
Karollyal, a francia fldén élé Il. RAkoczi Ferenc Térdk-| 4 Mennyezet hianyzo fareészeit, a ténkrement ablakkerete- |
orszagon at magyarhonba sietett. hogy fegyverbe ¢zdlitsa| Kel oly modon potoltak. hogy a megmaradt darabokrol
az elégedetlenkedékel. Tarsaiva: 1717. szeptember 15- én! masolatot késziletlek, de ugyanakkor kénnyedén megal-
Gallipolinal svallt partra. am killin keresztény sereg élé-| lapithato, melyek a régi és az uj elemek. Meg a siirit fa-
re nem allbatott. Az 1718-ag passzarovici békekdtésné| Tacsot is meghagytak az erkélyen, melynek rejtekébél
a csdc7ari biztosok ‘egelébb Rakéezinak és tarsainak a ki-; 44 asszonynep leselkedett az uteara. |
adasal kéveteliék, de a svultan kijelentette: inkabb el- - — Mit regél a kiitahyai haz Kossuth térékorszagi éle-|
vesziti fovatosst. semmint a vendegszeretet megsertésé. | rol?

nek eyalazata’ elkévesse. Konstantindpolyba. majd 1720- — Egy szines keramiatérkéep Kossuth Tortkorszagba,
ban Redostoba telepitette a bujdosékat. A haz. melyben onnan pedig Angliaba, Amerikaba vezet@ utjat vazolja
Rakoezi tizenét déven at. hatala’e lakott, muzeumként/ fel. A vilagosi fegyverletételt kévetéen az emigracidés kor-
1935-hen neil meg. ansagal 1962 bar rendeztiik at, Tizen-| many, miutan Orsovaban last 2 koronat, a Dunat at-

Tordkorszagba ie?

fe elsal rakoz! tate kiallitas. Hben (ma Bulgaria) telepedt tek le, “majd Sumenbe Kol tBz-|
mind a ross7 allapotba kertilt épiile, feldjiiasra szorull. Azitek (e szintén bulgariai varosban is van Kossuth-emlék-
Orszagos Milemléki Felligyelésée szavad e'eji pampaja- |haz), kéesébb a szullan az Isztambulté) 350 kilométerre
ban allitotta helyre ag éplilefel. A mi murkatarsaink| fekvé Kiilahyat jelélte ki az emigransok tartézkodasi he-|
ekdzben Osszegyfijtoitek a bemutalasra szant anyagot. ‘lyéiil, ahova 1850 februarjaban, ékrés, bivalyos szekerek |

— Kik fategatjak a RAkéezi hazal? kisereteben meg is érkezett a magyar karavan. |

— A vendegkonyvek tannsaga szerint a hazai turis-, — Mivel mindket kiallitas forgatokiényvének a Ma-)
tak zime fOlkeresi, és a vilag minden réeszén éld magyae| gyar Nemzeli Muzeum a szellemi atyja, t6liink és mas
rok, amennyiben Isvtambulban jarnak, meglatogatjak a! magyar gyitjteménye kbOl kertiltek ki a {argyak, melye-
mar-mar zarandokhelynek szamito épliletet. Ag angol | ket részben itthon, részben kiilféldén vasaroltunk. A té-1|

keredet!. “inate eS fotomasolat okat

varosfalak, a kérbastya és kérnyéke, majd az északi fal-
szores. A varfalak helyreallitasa ulan a dém mégatt, az
észak-kelet! részen egy kutatéarkot astak, hogy megvizs- |
aljak: milyen a falak statikai allapota, és mi a fliggé-|

ye ae i Rie De a Ne Ne i Ni ee Me a a i ee ae ee he A ey Ne ee ne Me he ee reps |
t
‘

Megtala [tak a Pécs Egyeteme!! :
1867-ben alapitolta Nagy Lajos kiraly az elsé magyar...

: ees: } ; : : : : yy Vet Be &

egyelemet Peeselt. Vilmes plispék és kancellar jay asla-_ kert szerepe a falak tamogatasabn.

tara, és fOllchetGen a kézep-europal gordandghtaraedaimt

fejlddés és szellemi aramlatok batasara. Az idd. tigy lat-

A FELTARAS
szik, kedvezett a Toiskolak étesitésének, hiszen a psi 1978-ban Astak az elsé arkot, amely a varfal végétal
egyelem alapilasat megerasito bulla Kladasaval szinte’ i. gig merélegesen a székesegyhaz fel. Kutatéi intiicid
egy idében ismerte el V. Orban papa a béesi, KraRKOL és | vagy véletlen sezrencse? Ki tudja? Tény azonban, He
pragal egyelemet a A pecst Sludium generale” diakjat| ‘mar ebben az elsdé arokban megileltek a kulatok egy ko-|
a het szabad miivészetet” és a jogludomanyt sajatithat-| 'z2épkor} épiilet maradvanyait. A lelet oly biztaté ‘volt,
lak el. nae Loe gs hogy dr, Cserhati Jézsef megyéspiispék engedélyezte al
1400 tajan a pécsi sludium generale viszonylag révid.

_tovabbi kulatast, ami bizony asast jelentett. A gydényéri
élete véget ért. Egy oklevélbdél tudjuk, hogy Matyas ki- y asast i BYORS

ral ralkoa ga ideje (1458 a haza nkba es! et gviiméleskerthél igy esinalt dr. Sandor Maiia régész —
? — y
@ y . iska] : : a " “ . an mar y at plispokét idazve ee romikertet. A jeri ii letet azota a varos |

sk , soi iskolak, E , ; ti 3 a. i‘ megvasarolla, de ez mit sem valfoztat a tényen, hogy a
valacanuh a: wey le Sey 7) gyney | SONG |

sze esay i : oe. . say He nes event os aa péesi plispdk aldozatkészsége segitetle hozza a kutatékat, |
i ; _ &

maiorban” folyl a tanitas a ? szazadban Pecse | hogy megleljek az elveszett kdzépkori egyetemet. Mert
is.

7 keriilt el§ a kutatoarokbol, holott dr. Sandor Maria és!
TOROK TANU i¢ dr, Gerd Gyézé kutaté nem ezt keresle. Gk esak térték a.
ee Es fejitket: miért szakad meg oly hirtelen és oly indokolat-|
1660-ban jart eldszér Evlija Cselebi térék ulazd a lanul (éppen a dom szentélyéhez kézel) a varfal?
térokdk megezaliia Magyarorszagon. Evlija Cselebi jelzi.| —1979-ben, a kutatéarkokkal tértént tajékozédas utan, |
hogy e7 az egykori iskola a belsé var. az tgynevezett piis-. megkezdték a teriilet teljes fOltarasdt, amelynek soran,
pokvar teriiletén allt, a sz@kesegyhaz mellett. Ey tehat! ikiszabaditottak a fold alél egy 19.56 meter hosszu és hat,
az egyetien forras, amely az els) magyar egyetem épiile- méter széles nagytermet, majd néhany ehhez csatlakozé,
tének helyérél informacioval szolgal. | ugyanesak nagymeéretli, s a maradvanyokbdl
. megitélhet6en emeletes helyiséget. Ami bizonyosnak lat-
FRANCIA TANU | szott: ez a hatalmas épiiletegylittes feltetleniil kézésségi
‘eélokat szolgalt.
1980-ban — tovabbi leletek eldékeriilése ulan — jutot-

Lepnraeés

:

he A daha iimcmengine —n  PTe pts atin Batis a tie espe Pani ase

felszabaditia Pécset |

‘rancia hadmernok
hate larképe azota | tak a kutatok arra a meguydzédésre, hogy kijelentsek:

1686-ban Badeni Lajos és serege
a térék uralom aldl, és a veltitk Jott

|
feladia, hogy fellérképezze a varost.
is a régészek irdnytiije, hiiséges segitéje, i térképen jd)’ ‘az elékeriilt miformak kora, az épiilet formaja és beosz-|
kivetheté a plispdkvarat évez6 varosfal, s jol lathaté az '45a. Evlija Cselebi egykori vtalasai, a k6ézepkori egye-

is, hogy ez a fal egy helven megszakad. Itt a térkép fe- | temet egykor fenntarto piispoki szekesegyhazhoz valo KO-

hér foltot jelez, ami természetes is, mert Hafly a felszint |“ elsége €s még szamos jel mind-mind arra utal, hogy
térképezte fel, s nem lalta, mi van a mélyben. Ezen az, 4 Nagy Lajos alapilotia ,studium generale’ romjai ke. |

.lires feriileten” Iétesitett Klimké piispék szemet-lelket riiliek eld a fold alol.

|
gyodnyirkddteté fliggékeriet. [gy kertilt virag az elsé ma- | 1882-ben és a kovetkezd esztendéxben — hogy meds
gyar egyetem sirhantjara aal ma még senki sem latja eldre — a kutatas tovabb

1968-ban az atfogé varosrendezesi program a alapjan, | folyik.
az egykori vararokban Jevé és a varfalhoz tapado épille- | |
iek lebontasa ulan, megkezddéddlt a pecsi var falainak 2 , em
fellardsa. Tiz évbe tolt. amig kiszabadultak a kézépkori

(.,.Népszava’’) |

Habsburg Otto celeadasa

SZEMLER FERENC: New York-ban

Udvarhelyen

Greg Budvara, vén Csicser!

Két régi, régi hii baratem!
Szememiben lelkem kénnye rezeg,
Mikor e tajat Gjra latem.
Eljottem fagyban, teli haban,
Gondok, keservek esiif rajabol
Jalastot szGni ven szivemre
Jomlékek szines fatyolabdl.
Latjatok, sorsom messze vill el,
Megiépdesctt a esalfa élet:
Almok, remények 6sszetértek

S a sziv esak bus valéra ébred:
Oréme nincs a zord jelenben,
Jévije — éjfél vak homalye

S az elmadlas kedelyre, fore
Hamvat, fagyat mar raszitalja...
Oh hogyne nézne hat a lelkem
Vagydn az itt leelt napokre

Hisz ten gyuli ki langba nékem
A boldog élet esipkebokra,

A férfi-munka szent addjat
Bizvan Oronmimel itt fizettem

S testembdl testet: ket viragol
Bis fajdalommal itt temettem...
‘Te vén Csicser! Greg Budvara

Ha mondom, néekem elhiggyjétek:
Nem Jehetek én soha mase,
Orékre mind esak a tictek!

Mas szebb videk ez élet autjal

Tan t6bb virdggal koszoruzza.

De szivemet, amig esak élek,

A temetétgkh visszahizza...

A Magyar
sasag  meghivasara
‘Habsburg Otte, az Europa
-Parlament képviseléje oktd-|lasztott tag]
ber 30.-an este eldadast tar-;deben mondotta:
‘tott a New York-l Magyar en magyarul beszélé tag-
‘Haz nagylermében. A ,.Mi-|ja. A Magvar Haz nagyter-
ben reménykedhetiink?”’ ci “Thnében ezalkalonvbd] dssze-
emi rendkivill érdekes, tanul- ne igen nagyszamu
minynak is beillé fejlege-| zinség

|

Dr. | az Europa-parlament, mely-
nek Habsburg Otto is va-
a, mint besze-

;{és az dtvenhatos magyar! linneplésben
forradalom i6rténelemfor-| Habsburg Ottdt. — Az eld.
malé halasabal kiindulva, a/ adast soltkebbkérit fogadas
jelenlegi vilaghelyzetet va-
zolta, majd a kibontakozas
lehetdségeit velle sorra. A
nemzetkoézi eréviszonyok fe-
0! killinden tajékozott s2d-
nok nem festette remenyte-|
‘lennek az emberiség jévé-|matus Templom diszterme-
aiben vaesora volt az tinne-

pelt tisazteletere.

hetvenedik sziiletésnapja al-
kahmabol jokivansagaikat |
fejeaték ki Dr. Habsburg |
Otftonak. Késébb a Magyar:
Hazzal szomszédos Refor-

jet, de ehhez eldfeltétel

‘Szabad vilag  dsszelogasa.

Helyreigazitas

bi] — nyomdahiba miatt —
kimaradt a Szabad Magyar
Ujsagirék Szévetsége neve,
melyet a Vilagtalalkezén a
betegsége miatt tavolmaradt
Florian Tibor elndk helyett.

November 6.-]. szamunk
els6 oaldalan kézdltfik a to-
rontdl Vilagkongresszus Za-
ronvilatkozatal s ammak be-

I vezetéseként a Vildgkong-,|
resszuson részivetl orszagos |
‘magyar egyesiletek felsoro-/
/[dsat. Saindlatos méden eb-| viselt. Torontoban.

‘katona vall

az epyel-|

koe
a beszéd utan meleg)
részesitette |

kévette, ahol a megijelentek |

Stirling Gyérgy [GUlkar keép-|

” MAGYAR ELET ,

rék kérnyezet Klalakitdsdban az otlani szakemberek vol-
tak a segitségiinkre.

~~ Ezek szerint a RAkdezi- és a Kossuth-luiz a Ma-
gyar Nemzeti Maizeum ,fidkmizeuminak” tekinthelé.

— A rodostai mar 1968 éta az. A Kossuth-haz szintéen
kKihelyezett tagozatunk’, hiszen mi rendeztiik a kialli-
last. Az épliletben azonban, mely a térék kormany tulaj-
dona és a kiitahyai mitzeumigazgatosdg fennhatésaga ala
lartozik, ecsak vendégek vagyunk. A rodostéi haz viszont
a fenntartas minden kéliségével, gondjaval és 6rémeével
egylill a magyar allamé.

—~ Az voll a célunk, hogy emléket 4llitsunk azoknak
a tragédiakkal terhes szazadoknak. melyekben elbukoitt

szabadsaghareaink wan nagyjaink Térékorszagban leltek
menedéket, Bizom benne, hogy aki csak beteszi a dabat

e lordékorszagi mutzeumokba. azt meglegyinti a korabeli
magyar vilag, valosag, a magyar lélek szele.

MATRAHAZI ZSUZSA

(,,. Magyar Nemyzet"’)

Lakatos Géza konyve:

rAhogyan én lattam”

A konyv bevezelije igy ir: A tabornek-miniszterel-
nok. most kiadott visszaemlékezései nemesak 1944 késé
nyaranak fordulatekban gazdag eseményeirél szamolnak
be. A kényv elmondja Lakatos katonal palyafutdsanak
fObb allomasait az elsé vilaghabortitel a masodikig,
amelyben a vezérezredes felelds poszion, hadseregparancs-

Inokként is tevékenykedett. — Részletes képet kap az ol-
vaso Magyarorszag szamara oly

tragikusan vegzdd6tt
1944, oktéber 15—16. eseményeirél. — Kiilén érdekességei
a visszaemlékezéseknek azok a részek. amelyekben La-
katos Géza 1945 ulani sorsat, a népidemokratikus Magvar-
orszagon valé meghureoltatasanak, majd 1956 utani rész-
beni rehabilitacidjanak térténetéré! ad szamot, egeszen
addig, amig a hatvanas évek derekan sikertilt gyerekei-
hez, Ausztraliaba kivandoroinia. Ide, e tavoll foldreszre,
hozta magaval még Budapesten megkezdett feljegyzéseit.’

Az ,,lészoban"” a szerz6 hangoztatia: ..Tinddi
tos Sel yestyen szavaival: ..Legjobb lelkiismeretem szerint
az igazal irtam! Egyetlen célam a szintiszta igazsdenak
iieténet ni papirravetése voll, hogy azi a magyar torte-
nelem szempontjabol régzitsem."' — Iz a célkittizés veé-
gigvonul az egesz kényvin: egy talpig becsiiletes magyar
életerél, feladatairdl, — amikel — gy ér-
zi-—— a Gondviselés és a Haza sorsa mért ki ra. Lehetnek
a kényvben tevedesek, vitathaté nézetek, de egy biz-
los: Lakatos Géza minden kortilmeények kéizatt lelkiisme-
rele szerint cselekedett, amelyet keresziény-magyar  vi-
lagnezete sugalll. Ez az egy tény felmenti minden
yedes"” ald] és helyétl — a magyar térténelem hései ké-
25tt jeloli ki.

(A kényv kaphato az alabbi cimen: Szent-Ivany J6-
zsefne. 39 Addison Ave., Athelstone. S.A. 5076. Ausztralia)

Kullgyl Tare) i mnek egyik fontos eszkéze

Lan- §

9. aldal

EGYETLEN HIVATALOS MAGYAR UTAZASI
IRODA OSHAWA-BAN

li Simeoe St i. Suite )
Oshawa, Ont. LIG 4$4

Torontété! keletre lakék figyelmébe
ajanijuk, hogy utazdsi problémdikkal
bizalommal forduljanak hozzank.

Csoporios utazdst szervezink.

ff Specialitasunk: kivansdgdra dsszeallitiuk

vakdcid-programjat.
Kérjen felvildgositdst!
Gondtalan lesz utazdsa,
Ha Parkwood néz utana,
Legyen az faldi, légi, heti vagy évi

Ohazaba vagy az Ujvildgba,
Megelégedettség garantalva.

A MAGYAR ELET AZERT KUZD
HOGY MAGYARORSZAGON ISME&£T
MAGYAR ELET LEGYEN!

Barrister and Solicitor
Ugyvéd és Kézjegyzdi iroda.
ALTALANOS JOGI UGYEK.
Az elsé tandeskozds dijtalan.
Beszélek magyarul!

TEL.: 663-9973, este: 783-5265

1000 FINCH AVE. WEST, SUITE 700
DOWNSVIEW, ONT., Mad 2V5

" -

I ee ee og PEt
2g “oS E

hats Rhea ¥

a igen

Ez mindig j6 dtletnek bizonyult.
Jelenieg ez a térvény.

Az 1982. november 1. utdn sziletett

}

¥

| | _  _ kisdedeket egy megfeleld, hat-tamlappal
rendelkezé hordozéban kell elhelyezni,
ha gépkocsiban utaznak.

| Ezeket a kisdedeket, amikora 9 és 18

kilogramm (20 és 40 font) sulyd idréka-kort

elérik, megfelel6 médon, egy a célt szolgdld

gyermek-ilésben kell biztonségosan elhelyezni.
Minden 18 és 23 kilogramm (40 és 50 font)
| sulyU Ovodds-kord gyermeket az dvet dtfogo

2

szijjal kell lerégziteni.

:
| A 23 kilo ogramm (50 font) feletti sulyd
! gyermekeknek a teljes biztonsagi dvet kell

viselnitk.

Ministry of Transportation
and Communi calions

|

|
i

® Ontario

James Snow, Minister
Viliam Davis, Premier