1974. szeptember 21, _ _ M A ( ai A Ro e L E q 9. oldal ILCSONHATASOK AZ AMERIKAI wee, (NET aA saw T ee aml —— ~ | A 20. szazadban meg teljesebbé walt Parizs dominald RIETREN ‘ , ‘ | : Pde a i'd be | | reg ff _ Naess x ; = ES MAGYAR MUVESZETREN q yy > A! | | 3 | aw ZA | q sferepe, Amerika: festok, Parizsbol hazajukba visszater- tud Rélunk. Sok a po- “oe “oo ° - ~~ mei Ve, az TS lQes evek cleien The Eight” neéveel egvesiiletet befugada orsvag tanulma- Uidatra ebredo nepetol, Magvarorszag azonban szorosan A SZOBRASZAT ALAKULASA alapitottak es harcosaiva lettek a Parizsbol hozott uj nvovasn, trten clmenek Istnerete, mikor mi mutatunk.@ Habsburg-Biredalmon beliil volt s az elnvomé hata- | | GYIMESY. Es mi a helvret a coobeieoathan? muveszetnek. Avy go nvomukon haladva, Parizsbol haza- erikainak fogalma tom minden szabadsagmozgalmat elfojrott, Ezért ma- | a - 7 me relyzet a szobraszatban: itert magvar festuink is uj egvesiileter alapitottak, és az jradt cl Magvarorszag a fejlodésben Amerika mégétt. | BIRO: A képzomtiveszetnek ez az Ava mindker, amerikai we couieanes Meg a nevet is atveve, . Nvolcak” nemzetben lassabban alakult ki, ami érhetd is, mert az nevvel kezdték el szereplésithet. A két muveészegvesiilet epiteészet alapvetoen gvakorlati igenveket elegitert ki, nehany ravia comkaee is Ismerte cevmast, sot it- a szobraszat pedig devszdlvan semi kapesolatban nem ott baratsag is alakult kdztiik. | volta kurai idk igénveivel. Az indidnokkal harcols pio- : mirok vagv az iff kOztarsasdge kemeny eletu polearai : KTALAKULASBAN A MAL MUVESZET n tolonivato. Masvar adalisug, a ra Ossvel ue aanival pl ay am SINCS. Evutta! DR. BIRO BELA professzur bees] kOnvvtdr-| szobdisban nevzuk svamtalan ercdmenvet sokoldald 'MAGY AR TANULMANY A ,,.FFEHER HAZ’-ROL MURR aNsag aah Usted macAvein aquare:ljein Riv GYIMESY: A parhuzamot talan Jegnehezebb az. i BOPSaaT P ovink) GEsag wuseszettorteneh | Spiréeszethen kimutatni. Erdekes megemliteni, hogy mi | mvelven HIPLOUL or Theodor Rousevelt Budapesten jart, O hasznalta elo: nem tartoiak igénvt szobraszati muvekre. Templomi. eer 8 a .FEHER HAZ” elnevezest (White House) szine | cyobrs aszat sem letezheteit a puritan prutestans templo-: “ alapian, (Sokan — kKulléldon Gssztéveszuk a CAPITO- Imokban. A fafarago szobrasz legfeliebb haiourrokat, LILM nalatajaval, mely szintén feheér) vagy boltcégeriil szolgalo indian varestiket faragutt. : BIRO: Errol Ichetetlen atlugo kepet adni. A. mai muvesest megtagadia a multat. elveti a tradiciokat, At- GYIMESY: Tudnal valamit mondani a mai helvzet- ral is3 | be | | | | Rony os er atikal . kiallitasunk alkalmaval figyvel- | Magvarorszagon még vigasztalanabb volt a helyzet. 07 ay | (lnk fel DR. ACSAY LASZLO epitesz egvik idevonatko- |. avumaszté politikai és gazdasdgi helvzetben esak a 19. ertekel a exetetika fogalmat, nem ismert el a komoly isza azad huszas éveitol kezdve indult meg, lassan és bao SOS" tanulmanyok seukseres voltat, Nines celia, itortalanul, a szobraszati elet. De mar az elsd magvar _ | | aux kozeleben) [8tl-ben épriett kasellval azonos. szobrasz, Ferenezy Istvan kijutott Romaba es ott Thor. DePiainkban mar clyutett a muveszet tees tagadasaig. haplainy wscteles Thom: as Jellersun elmok, — aki az epitészet szerelmese dhe ; (Ennek a muveszetellenes iranvzatnak, sainos. Amerika Biro Bola herigpétle tunkatahan — képben erie | ART az epiteszet szercimese waldsennél képezte magal miivésszé, a klasszicizmus ie” EE eee u K | a guepontia, Hogy hova vezet., avt eppen tev nem lat | col Maga bs ert 6 ~ pemi valte tats aee k Sed neces Loe ct . ; - a 8y soubor ee opty tear ky Oe. sos i 5 ? 7 wh ex Pateey af) profesz- ry {, oa in { IS mey a k, Pe \ alt ort ytast eszkozolt resZ gy ehen. U gy anti tanult a kor ket legnagvabb 7 merikyal : ; ' ' ; = a EE IEE EEE: irs ‘ : mutatye Yay oay evronmal hatasok |oonkeos... : "ay VWRoos Mem tidrak, mint ahoevan ay eucsy vilaghelyveet Syornpk tanit wivesvetet a vilachan. bivonvos waowak (oe eben. A opelda azt mutatia, hogy az europal hatasok szobrasza, Horatio Greenough és Hiram Powers is. s. Thint ahoevan ay eeess vildghelveet | ta | | "ae Egvestilt Allamokban is érvenvesiltek és Magvaror- Se eg ce tee Pe _ pe Vatudasunak jovele es kileilese is rejtive van clotttink, A Bips Bots jar oy chor. a y a a Bur nines adat arra, hogy Greenough es Ferenezs oe bo et Balibvanh; pine Deb chen saul opiteszetiinkre is kibatottak. Lehet-e szd azonos | a is bean re pesszimazmusra, sainos, minden okunk megvan. Polvtatig egvedtil oo | | Ss talalkozott Romaban, kesobbi eletsur- . _ | . Loge Bs mceis avt vallonp meciv mesevozodesse!, hoey oa & BIRG: A yvonal azunos. A 18. szazad masodik felé- tree, . is kévetd} e colt a klasszicizmusnak. Eevikiik muveszet nem halt és nem hal meg. annak cHenére sem, *s Francia keésobarokk enitesvete hatott di ie. fl. va bo beet hoev nemregen SON TOMZe LRU: radrigten ay eevik kiglh. ne angul es trancia késabarokk epitészete hatott itt is, | sem tudott annak kitditségéetol szabadulni, akkor sem, | nk By Denibegen Ces nenveetkiri vlan a eek Kialh to a maga akombakonvmuve fole WA muvesezt halott!’ A franca LAROUSSE ENCYCLOPEDIA Afudern: | bveaek eee nce Mecee che Begone _ wee eg te 40 lunulmanvara, melvnek osszehasonlito rajizgat is ké- Hines vezerlo eszmeiv, nines hite Gnmuagaban, s ezzel Art everoldalas Jhusvtralt khotetehben cucsy surat talaliuk- . ; - a p20N . Megallapithata, hogy a Fehér Haz Rastagnac-ban magver murvesyvck ismerteteseben, ideat semmi nvam.. (Bo r de } ure ol _ ; 6 i fediodkesi vonalrol> gs | eer Kotelessdget Ged Mind a ket szbrasz fel- Ay ord ct v3] wy 7 woe cohoosiiles Jelekent | : megemilchovupk a4 difievr alhatokrald js, parhuzamban 7 [ pot is. AZ USA deli dlamaiban sorra epultek a francia }jamikor mar uj dramlatok lettek urraé a szobraszatban. | |? | ; fo ri palotakat mintaul vev diszes kastélyok, a keleti |ypiveczeriik kiglte magat, a kézerdeklodés elfordult t6- fohrast bette. Hiszem, hogy mind az amerikal, mind a ‘part varosaiban ugvanakkor kialakult egy érdekes és Hiik s mind a ketten elkeseredve, meghasanlott Iélekkel magyar muveszet clobb-utobb ratalal a maga tisztult svonzo pulgari épiteszet, mint azt Williamsburg remekill | erick buesdt a szobraszattol. oes emelkedett utara, KOZOS UTAK: AMIROL EDDIG NEM BESZELTENK [OWUTHIE varoskepe mutatja. | A 19. sadinad vegén es a 20. széizad clején Amerika _KAPUZARAS ELOTT ‘ban s Magvarorszagban szinte egviddben Jéptek fel a. GYIMESY: Szokatlan kérdés. Lehete. cgvaltalaban |A MAGYAR EPITESZET INDULASA “ poan Sainte cevicoben lepies me a oe rokonszellemu nagy szobraszok. Augutus St ~-Gaudens, | Buecsuvunk, lekiser a kapuie. Remeélem taldlkozunk irl a1, ke i kaal 1 I : parhuzamrol, kozos utral vagy kalesonhatasral beszecl- ; ea pe - oe | . eye os | » oe : _ oo ee | Hazankban Amerikatol fiiggetleniil, ugvanigv fejlé-|Danicl Chester French az USA monumentalis szobrasza-; Kaliforniaban, ha sor kertil a Vildgszdvetseg tervezectt niagz amerikai és a tole oly niessze leva magvar mitive. | nak yen} ik Wis kesviliink Fowir fd4etuk a lenecdt orTe . , ‘dott a kor épitészete. Magndsaink palotaszerti barokk |tamak nagymesterei. Magyar kortarsaik: Liptoujvari | kiallitasara, Mi is kesziliink. Egviitt jartuk a lepesoket svet varnlan? Alb crre a walaseud ? . . r ep ae | Sg yoy ' kastelvokat épitenek, stilusukban édestestvéreit a loui-| Strobl Alajos, Zala GyGrgyv ¢s Fadrusz Janos hazdnkban ia aiskolan. ott felelé, ite lefele lépegetlink, valahol a BIRO: Ez a muveszettortened) problema eddig meg , oslanai kastélvoknak. A polgdri épitészet azonban nem |alkottak marvanybel és bronzbol monumentalis szu-) chetvendt tele 2. Mee szerenese, hogy a miiveszetben nem merult fel, bar a multbel: polittkai, tarsadalmi es , ‘termelhetett ki ndlunk sajdtos maegvar stilust, mert va.) bormuveket. Ao kGlesénhatast kimutatni mai midar lehes nem bir tolfes ervennvel a vnvugdiikerhatar’, Csak az kulturdlis adotisagak av eavmastel aly messve fekvo 'rosi polgdrsdgunk nagvobbrésze vegves nemzetiségti | tetlen, de az bizunves, hugy ismerték egymds alkotdsait. Glelés melegebb ilyenkor. Meg — kis meghatodiassal — kat Alamban a svenibetuno hasanlasdeak, set azonosss- | volt. , . Megszolal: a: — 7 atiak Sm manaiteatbeasyii «a eo ed. ae ese eee gepeiy sine Menthe fous wg tee ehh ey. ee : “ Sia . ra we ° _ ey - ace Poeeee 2 base a wok hossyu soratimutatiak., Ey pedis megmutatkozik a Amerika es Magvarorszag epiteszetenck hasonlosaga jy 8 : we : legutolsa leveled — miben latugatasad Jelezited — ket memet miuvesveott fetodeschen is, sokkal szembettindbb a 19, szazad elsé felében. A ,Young}) © 9 |. a. See tobbszor el clolvastam. Egvre fokozddd lehangoltsag- A kogzds sors maria TS. sadvadban meogmutatkozik. Republic” idoszaka cgybeesik a mi klasszicizald epite- | oo dé be sO gal... Al dose a Kudoldi Magvar Muveszek Egvestilete. Amerikaban angol. aadhink meg aszirak elpvomds nehe- szettink iddszakaval. Thomas Jefferson és Benjamin H. | «cee y % Rea ot SS pvel, a Te cevszer belefaradsz a haldtlan munkaba? yvedelt a gvarmaip sordun simviado orsvagra. Ennek ko- Latrobe tervrajzai bigonyara eljutottak Beéesbe is, ahol]». ie , ae: Ki fugia az érdekeiket képviselni? geet bover rrveers acs eb easy . peed boweygg 3 odes og ay diaeoterh be bay yd Fatih Wihalhlwarnk Be : r 2 RPK Oe E + peereat a ani. ; “ bye, - ar : ; wes e. ny eos. soa . * oe vetkezmenvekent “ Sfcdbopn Gletet, rev a muvesvetet is, a mi I oak Mihdlyunk és Hild Joézsefiink véegezte épi ae oe Bs, Palan a fiatalok kozoit meégis foesz tudni talalni Aran op bees byet ey selpar ye oy be peng i Re lanl enaodae bry i eps da os syd xan Hy ey} spre oy mg Ake ry bo eTatace: are . 3 a -_ coer oe eS . ; . . _ Amertkaban London, palunk pe (Bees iranvitotta, A | leszeti tanulmanyait. Latrobe hatasa vilagosan megmu | oe ., Ye | valakit, akinek atadhatud a tépett zaszlot. . MuUveszel oktatas iifsmenver mundket erszagban isme- tatkuzik Hild fomuven: az egri fészékeseizyhaz klasszi- |, - % be A lochorsee & kanuithar _— oa gs —_ we fe Ee Patent a i... bets Pea nso A Tuchgasse 3 kapulaban elhalkulunk cev dlelésben, retlenck voltak. A fetlodni kina fiotal miuivesy magdara- cizdiéd formain és tagolasan. ee | anni ~ Ue ee vee? tA see ote cet a . oo ee OT NESSIE : - | ” a Poi sevcconeesne nr way. Valamiben — mi almoduzo muagvarok — tirhetetlentil ags atisaeaban Thalia us ismieretionserben, ha nem | Meg inkabb fokovodott Amerika hatasa a szaracd AO os . 4 “Sonat ya ‘ 3 — - hisztink! GYIMESY KASAS ERNG volt penze a craga bafoutra, vitorhisum New Yorkbol vege felé, az eklekticizmus kordanak épitészetében. Csak : ; ” . Be Londonba, pare 5209 RaoOrsos DRM yetdlu Nos takOcsipa \agvar- gy Oothetszeru példa: 4 phidadelphiai City Hall meo-re- arsvaghbol Boosbe. a oiiveszetl akuacleridet, naissance formal a budapesti Operaval, Ybl Miklés re- A koloniatis Amerika konnvebben tehette meg at mekmivevel mutatnak szembettnd hasenlosagot. Mat- fata ssabadsae fel, mintoa kis Magvararsvag. Anghat, mar vildgszerte clmosodtak a hatarok, az épitészet nem- az ,anvaorszag cat egy aecan vidasrytotia of Amerika aon- zetkdvive valt. multunkkab — polorniekb« } Jouxsevzuk Woks Reot beetre EGP EK afar Pokat, aviik- . Ismiereteket rgy futunk ay cleo kerdesta: OREM EP IDE AD EEE EE eh ee ee SELES CREE SINE CNRS GON! a TCR RINSHO EGE BB ET EEE ike UJ TUZFESZEK A KOZEP-KELETEN? 7 | —_ p GB 1452. szepiember 21: — GIROLAMO SAVONA ROLA, Az utobbi iddkben egyre |i 3% RE REION, y tgte MoNRANUS sterazctes sziiletesnapia, @ 1815. szeptember 26: — A SZENTSZOVETSEG mee- kotesenck napia. B 1046. szeptember 25: — SZENT GELLERT PUSPOK yvertand Ralalanak napia. | t | | = | : . iy t | g tobb jelentés érkezik Pal) kisztdan egvik hatartartoma-|, nvabol, Beludzsisztan-bol. |: Sagse-8 10 Pe Ae 4 | Ezt a tartoumanst a patha- | ee. a? : ee we ot | “Sexy | aa |S 1869. szeptember 25: — 1D. JOHANN ST RAUSS, pe ‘awn i ‘