Nem sokasdg,
hanem Lélek

s seabed nédp tesz—
esuda dolgokat...

BERZSENYI

a 7, XXX.

7. szam.

Levesque miniszterelnok halalos vdzolasa!

Vasdrnap hajnali 4 é6rakor René Levesque, Quebec szakaddr miniszterel- |
nike gépkocsija eliitétt egy férfit, aki meghalt. Késébbi jelentések szerint az |
illeté mar elézGleg halott volt. Az ellentétes hireket tetézi az, hogy a baleset |
aldozatandl allitolag semmiféle igazold okmanyt nem talaltak. —- Kétszaz se- |
bestilt és tucatnyi halott maradt a helyszinen, amikor egy chicagdi magasvas- |
liti szerelvény két kocsija kisiklott és lezuhant a belvdrosi csicsforgalom kel-
lds kézepébe. Az ok: egy 8-kocsis szerelvény hatulrdl belefutott. A vizsgalatot |
meginditottak. — A Hudson folyén, New York kézelében egy olajtartalyhaje |
léket kapott és egyel6re csak a kemény fagy akaddlyozza a 25 millid gallon |

nyersolaj szennyezo

6 araddasat. — A keletnémet hadsereget harci készenlétbe

helyezték, mozgositottak a 35 éven aluli korosztdlyokat, irja a DIE WELT. A |
hivatalos magyardzat: hadgyakorlat. ~ I. Erzsébet angol kiralyné, egyben |

Kanada névleges feje 25. uralkoddsi ,,eziist jubileumat” ii

iinnepelte, — A fran: |

cia Bretagne-ban a baszk és a quebeci szakadar mozgalomhoz hasonl6 szepa- |
ratista jelenségeket észleInek. —- A sors kilOnds jatékai kozé tartozik, hogy a}

nyugalomba vonult elndk (Ford) és a

nixoni korszak diestelen kérii

riilményck

koz6tt levaltoitt alelndke (Agnew) ugyanabban az uteaban vett hazat a kalifor- |
niai Palm Springs iidiildhelyen. — Alexander Ginsberg, ismert szovjet szellemt |
ellenzéki személyiség azzal vddolja a KGB-t, hogy a titkos renddrség tagjai
lakdsan kiilf6ldi valutat helyeztek el, hogy ezzel iiriigyet gydrtsanak letartdz- |
tatasdhoz. — Kurt Waldheim, az Egyesiilt Nemzetek f6titkdra megbeszélést
tartott Yaszer Arafat-tal, a Palestine Liberation Organization gerillavezérével.
~~ Az USA munkanélkiiliségi statisztikija fél szdzalékkal javult: jelenleg | kb.
hét millid a nemdolgoz6k szama. ©

8 EGYIPTOM -

ALLAMSZOVETSEGRE |

LEP SZIRIAVAL

gyiptomban

véres utcal zavargdsok le-
verdése utan a merleg nyolc-|
sebe esiiltet, 6s. nyolevan |

SZAZ :
: halottat mutatott

- Anwar Szadat_ ‘elndk a |tok, a sztrajkok és- -egyéb|

| ,mépgazdasagellenes”
tetések teljes betiltasat veti

wOBE YT Fel,
az egész|

_zavargdsok — kézvetlen
- eléidézéjeként a ‘Szov-
jetunidt nevezie meg,

amikor kétéras,
orszagban ‘kdzvetitett tele-

vizids beszéde soran f

k adt ki:

f
Sob

,Moszkva
Egyiptom  libe cralizdlédast

célz6 politikajat! |

nek: ott vannak a ZIM-ek,
meg a -Moszkvicsok!
akarjak gye sngitenj.
tom tar gyalasi ‘Pozicis jat a

livom

Of Kel ct —Nyugat kézbtti enyhilés hive ei ‘tildradé- drominel jelen- oe o
os legszabadabb orszéig” a kommunista. blokk —

- : tik k hogy Magyarorszag.

igy fa:
ellenzi|

-Miért|
gvujtottdk fel a kommmunis- |
tak az egyiptomi maganko-
csikat? Talan Moszkvaban |
nincsenek privat tulajdon-|
ban ‘kocsik? Dehogy rincse-|

Igy|
Egyip-|

kézel-keleti bdketargyaldso-

| kon?”

Szadat elndk rendkiviil
szigoru intézkedésekkel

2 j anudri shalt gatat vetni az esetle-
| (ges jévébeni. hasonlé jelle-
gti zavargdsok elé: neveze-
tesen a héten népszavazdst |
[tartat, amikoris a kérdés.a

| titkos. felfegyverzett esopor- joie

+

_tiin-

Ha az 2 egyiptomi. nép meg-

i szavazza a betiltast, akkor
a tilalom |

azonnal . dletbe

A hét kézel-keleti kro-—
nikdjahoz tartozik az a_
felttind hir is, hogy
Egyiptom és Sziria kor-
manya bejelentette: ké-
z0S8 -politikai vezetdsé-
get dllitanak fel, ami
késé Gbb egy ‘dllamsz-
vetség formajdban Je-
| lentkezne.

‘Az egyiptomi ‘kzis bi-

yire szabad § a legszabadabb? ;

A pesti oaks Bak ad pears

a, Mi tin

| zottsAg tagjai: Szadat elndk,
|Mobarak alelnék, Szalem|
miniszterelndk, Fahmi kut-
ligyminiszter és
| hadiigy miniszter.

-Gamassy

. A FEHER HAZ
| us SEPRUJE

fitay Cartes

elsé. kormanymegbeszélések

soran a teremben a hémeér-|

sékletet sz zabalyoz6 automa-
ta- tarcsdkat 65 Fahrenheit
fokra allitottak; a ‘terem-

légkGrének friss htivésségé- |
| ENSZ-fédelegatusa
|nidban taldlkozik az afrikai|
| vezet6kkel, mig Cyrus Van-
ice kiiliigyminiszter kézel-
keleti —_,bé ,
futan esetleg Brezsnyev el-
'| sé titkart ‘keresi fel Moszk- |
vaban, tébbek kézétt bizo- |
inydra a tervezett, Carter—

vel szaporabb mozgasra |

Usztbkélte a ‘kabinet tagjait,
—{ takarékos © energiagaz-

ddlkodds és j6 ‘példamuta-

$ jegyében eas .

| A fény tizésellenes elndki
_|direktivak jabb ,,aldozata’
‘jaz allami gépkocsihasznalat
| tovabbi inegnyirbalasa volt:
‘maga Brzezinski kiiliigyi| Brezsnyev cstics idei esé-
lyéinek kipuhatoldsa célja-|

_mert | bol.

szaktandcsad6 is ‘kénytelen|
Volt :

taxit : fogadni,

yilatkozata

. “tatja:.

977, februdr ‘12,

megtagadtak tdle a limuzin- j

hasznalatot (parkolasi prob-
lemak miatt félérat késett).
Jelenlez a 485 Fehér
Hazbeli alkalmazott,
rendelkezésére csak 36
gépkocsi ‘maradt;

repulégép jorésze és a
SEQUOIA — elndki yacht
ugyancsak hasonld leepiies-
re var.

Végiil —

, Memento Watergate!”
— megtiltottdk a Fehér
Hazban dolgoz6é titkdr-
éknek, hogy titokban
hangszalagra vegyék a
telefonbeszélgetéseket.

Kelet—nyugati viszonylat-

ban Carter egyik végsdé cél-|

kent a nukledris fegyverek
teljes “betintasat
ami kissé

hat. : _
ellentétben az u]

At cimzett ezuttal, .
emberi é
kedések hirei miatt.. (Szaké

*

Diplomdciai vonalon Mon- |
‘dale alelnék nyugat-eurs-|
pai kérdtjat a tavol-keleti
az USA
Tanza- |

Andrew Young,

»békekdveti”

. se Nagyonis che: es” ‘yagyok - ee -mondia Ja
“mem éte Ire. Gyonni akarok, der ne em békepapnak « eas ma jd igy folyy ;

tlizte ki, |
utdpisztikusan |

2) ami egyben- abban is nireg-

jogokat sérté intéz- |,

nak = felfliggesztése
‘ujabb borzalmas e

utja

a

szombat.

N. Y. allam ,,hoviharkarosult”

& NEW YORK ALLAM
 ESZAKNYUGATI
RESZE , HOVIHAR-
KAROSULT”
-immiar t6bb, mint hat he-

fe tart a szokatlanul szigo- |

fra tél, amelyre szaz év ota
a 29 Fehér Hazhoz tartozé|

nem volt példa: az USA tér-

ténetében elsé izben nyil-|

vinitottak egy varost
megkatasztrofa szinhelye-

tnek:

1976. oktober 1 ota 166
hiively (kb. 4 méter)
ho hullott Buffaléra és
kérnyékére, ami teljes
mértékben megbénitot-
ta a vdros életét.

| Az okozott karokat ket-|
szaz millié dolldrra_ becsii- |
lik.

Jimmy Carter elndk sze-|

mélyes  telefonbeszélgetés

keretében biztosftotta Stan- |

ley Makowskit, Buffalo pol-

garmesterét arrdél, hogy
A Kissinger-korszakkal | |
admi-|
|nisztracid mdris két izben| .
jnyilvanos birdlatban része-|_
| sitett ket kommunista kor: |
muinyt: Praga és Moszkva |
volt a

New York dllam észak-
nyugati részén a soro-
_zatos héviharok okozta
_. tomegkatasztréfak kolt-
_ ségeit a federdlis kor-
many fogja fedezni,

nyilvanul, hogy a ‘kéroso-

|tast ért vallalatok alacseny|

: | harov. és. a »CHARTER 77” I

a »populis: | elézbleg jelentett esetei.)

elndk: intézkedésére az|

|kamatu kélcséndket vehet-|
] nek majd igénybe a helyre]
jallitési munkdk céljaira.. |

A kétnapos buffaldi gép-
kocsiforgalmi tilalmat an-

ereju, hd-
fivasok miatt ismételten
be kellett vezetni.

A koérnyék
szima lapzdrtakor 21; a ha-

ilalos balesetek fele a tébb/
iméter magas hdéakadalyok-
iban megrekedt, sirl mozdu-

latlansagra itélt gépkocsi-

utasok fagyhaldlanak 6+}

vetk zmenye volt.

*

*

Carter clnok egyben vizs-
| (Folytatas | a 2-ik oldalon) :

a _nyuaidijas hélgy, ne . del

ae = At én ‘Koromban igazan | nines alkalmam ¥ nagy y biindk fe

utan}.

halottainak]

Largest, Independent
Canadian Weekly

"‘Hittel kétezer év diaszpérajabol
- félépithetiink ‘egy nemzetet,
‘hit nélkiil egy nagy nemzetet is

| -diaszpéraba’ hull
Mar hetek Gta kisért gondolataim: aljan Sisa Istvan se egclykialt Asat
wozcilemi abortusz magyar Amerikaban”. Cikkére — sa jnos-— nem. mond-
hatjuk azt, hogy pesszimista ldtomas, mert statiszlikak pontos adataival
tarja szemiink clé a débbenetes tényt, hogy az Edyesii { Allamokban és Ka-
nadaban kiadott lapjaink dsszpeé éldainyszama. 1965-16] 1975-j -ig (a legtckinté-
lyesebb amerikaj i katalégus, az Ayer’s Directory of Newspapers and Perio-
dicals utolsé kiadvanya szerint) 107 ezerrel csékkent, és ma mar csupan
75 -ezer. Ehhez még hozza kell adnunk azt a szcmort tényt is, hogy 1965-
ben még napilapunk is volt és most mar,az sincs. Sisa Istvan nagyon szenr
Idltetéen szembeallitia ezeket az adatokat az észak-amerikai kontinensen
dl csehek, szlovakok, szerbek, horvatok, szlovének adataival, melyek a mi
Japjaink példanyszamat 100 ezerrel is s tulhaladjak. Arra is ramutat, hogy a
mindéssze 300 ezer lelket szdmlalé litvanoknak eg gy 20 ezres példa anyszamu

napilapja is van, smelly el egyuitt a litvan kiadvanyok OSS szpe éldanyszdma 95
ezer.

F “Sltehetjiik a kérdést, hogy miért kdvetkez ett be ez a folttind csokke-
nés 1956 utan? Kéztudomast, hogy 1956-ban és az ulana ‘kévetkezd 60-as
években legalabb 100 ezerrel névekedett az amerikai és ‘kanadai magyarok
Ickekszima. Hogyan Iehetséges, hogy meégis csikken az olvasék szima?
Csckély vigasztalasként megemlithetem, hogy az Uj menektiltek ‘koziil takin
néhany szdz a Miinchenben megjelené Nemzetért és nchany tucat pedig a
_ bécsi Magyar Hiradot olvassa és ezek a japok, mint kontinensiinkén kivii-
lick nem szerepelnek az amerikai kataldgus stalisztikajaban, Termeészetes
ez a néhdny szaéz el6fizeté is a két eurdpai ‘lapon kiviil még egy mdsodik
-lapot is olvashatna. Ha nem teszik, ezért részben itteni lapjaink egy része
_ felelos, mert. helyi problémakro} irnak és nem-az egyetemes, 5 vilagrészen
_szétszért-magyarsa agnak. sO

bha

Lae ad

« De ne beszé ‘jiink errdl a néhany szaz curdpai lapot olvasorol, hanem

a fennmaradsé 99 « ezerrél, aki az utolsd két évtizedben jétt iki. Sisa Istvan
“segély kidltasa utan az éjszakak soran vergédtem ‘almatianul és kerestem a
_kérdésre a feleletet. A 99° ezerbol néhany ezerrel személyesen is taldlkoz-
“tam é s ‘beszélgetiem a a Camp Kilmerben, stiova féléven at minden hétkdz-
“nap kijartam a Szabad Europa Radid. megbizasabdl. Tudom, hogy mind-
. vik imi-—-olvasn tude ma gyar volt, sot. t-sokan koziilitk magasabb ke

2 hh hogy am nagyar r nyelv ézisségebdl ¢
ar betii it? Nem taka

| ka H
aki a 1k magyarul-
ance & és barhova