- jobb kor, mely utan adsdg epedez zezrek ajakan, Voroésmarty 4 Office Department, Ottawa, ‘ horized a as Second Class Mail, ay iawitiie 30, SZANt ex % rkesztéség és kiadéhivatal § Devercourt Road, Toronto EFON : LE. 6-08383 * A szaviet rendszer ujbol atszervez, ujbol ferradalmi uji- Ag éléeves tervek és ponektvian AS ota nen x zt fordifott forradalom, vagy “feliilrél elit n ait ot f ori ra vee ahogy Sztalin nevezte a falvak kollektivizalasat 1929— | my LEGNAGY ¢ Szerkeszti KENESEI F. LASZLO Néazitik a tery fobb pont jar. A Szovjetuniot nag tekre foewiak felosztani. inkabh vezetni, mint kormanyezni. melveket keriileti fanaesok foenak | A tandiesok lagjai part-|- emberek lesznek, kdzgavdaszok, praktikus emberek, f erfiaky | +} és nék. nem tisziviselok, A szakszervezctek képviseloi is helyet t Lenin honositott meg. cél ugvanaz, mint az otéves tervek és a kollektiv gaz- ai -snoviet Rardasiig emelkedése. a terveziket. Mert -kapnak e tandesokban, Az allami iisztiviselok s venni av dllanmi tisztviselok a politikal berendezkedés, hanem a rendszerben van a] _Permészetes, hogy: eat i HONZOV ee veretoall is ihe f elka- Krusesey, marcus San mondotta ela terv homalyos kér- | ess lait Miplgneeniers és jsszehasoniitotta az uj gazdasagi| k+ [a tandecsal, tervvel és anvaggal, melyet azok igényelnek, illet- terén éridsi eredmenyeket felm tata ve, melvre sziikségtik van. Az Allami ‘| esak hovsati idére, elére szold tervek alkotasi zamal arvonban nagymertekben le fogyak esékkenteni. Uey latszik, hogy ezvek a tandesok fog jak a # feladatail is, mint ery vo ben At. | vind dikat YS . lagijai, A Nemzeti Gazdasagi Tandes fog ja a kertileti tandcsok | munkdjat dsszehangolni, Eredetilee ez let( volna a feladata av Allami Gazdasigi Tanaesnak, Ezt azonban Krusesey meg! * lesz a kOzponti szerve a keriileti tand-| fog ja indnyitani Eoszerv islet egysegekel mindazzal . szlinteli, Az uj Tanacs rinak és ezt a szovjet kormany kételessége ellAtni a keriileti gazda z Tervhivatal, mely eddig iva, most nagvobbkorti feladatokat kap. Szerepe az uj rendszer- Mint emléksztink, Kruscsevnek kedvelt témiaja a szibe-| steppék mezigazdasi iwi termdfolddé vi 16 villoztatasa és r. “Mert nem ‘ay a fontos, hogy az ipar termeloképessc- okozrak, ez esak masodrendii kérdés, A fontos az, hogy bhan termeljenek, vagy szovjetnyelven a munka termelé- egel f okoazak. A's SZOY, jet munks asl aNd b xn 1 Rthasenaliat Miéta a szovjet torasziilétt megfogamzott, azola a bure-|- ragalva, a nehézkesseg, az éridsi selejt mennviseg fojto-| Allandéan ujraszerveztek, az utolsdo husz | MeNNVISe- | irdnyat, — mind hidba. Allandéan javitgattak, foltozgat-| lrégtonzeés, ay idegesség es belse fesziilltség minden id tak ipari létet. alatt allandéan valtoztattak a termelés céljait, Jellemzd eset velt az. el az minden lithate eredmény neélkil, egvik hadifogoly bardtunk meselt gvarrél, ahol dolgozott. : Bet kell termelnie. Ezt telj A termelt: mennyi- esitette is. ‘végen mindig jelentették, hogy ennyivel, iifermelick. Minden ee lett volna, ha : . felhaszndlasdrél tartent meg ley a evar hen még homalyos. Ugy lMitszik, hogy Kruscsev propaganda kirutjin egvik beszédét6l a masikig rakja dssze a részleteket és talal ki ujabb valioztatast, ami | A Kiézponti Kormany terve is merében uj, merész és for- radalmi, ami persze azt jelenti, hogy nem jo. niniszlerei lennének, a kormany a 15 allitélag fliggetlen szov- jet kéztarsasag minisztereInékéhdl fog allni, valamint olyan \Szponti intézmények vezet6ibdl, mint a honv édelem, Killiigy, centralizalni, Ez rendkiv iili ujitds es nondhaté ehhez hasonl lonak, mely szintén ‘tiilkereskedelem, pénziigy, és heltigy esakoa szov jet parlament ald “fiiggetlen” Wam képviseléibdl Allott, ‘milikddése e lkepzelheté volt. De ho- tvan for mikédnl egy olyan minisztereindkékbél Allé kor- exyik szovjet | A geydrnak megszablak, menny? | lati cikkek gydrlasa vagy annyivall Sz : [eey masik iranyrol, mely a gavdasigi rendszer lassd, a k6z- “alaki: gondoskodott |: | kiel bor Ez azonban| "yénre elhatarozta, hogy a tule 4 raktarakon tulad. Elékapartak megvesztegetessel egy | He és att a sinek mentén, minden évben kiszortak a szo- A’ kérdés meg volt oldva, soha senkinek nem jutott a hogy jelentsék a szigek elszillitasanak problemajat ha még megmeérgesednek. Jobb az rzy. | — A krusesevi elképzelés azonban nem foltozgatas, hanem jkeres vallogis. Nemesak az ipari tervezést és gazdasagi akarda decentralizalni, de railtoztatni. AGYASZTOTTAK | AZ "ALLAMKOLCS ONT we % % * ® s Be we Se cree Le Ns vex drat, a Tivetesu soo PaPPe | hany. melvnek tagjait szinfe athidalhatatlan tavolsagok va- ‘asazijak el egvmastol ? Tlyen szerv esak atruhdazott hataskor- ‘el mikidhet, ami megint a partot erésiti, spyediil marad a kézponti partvezetés alatt és igy szinteskor- ‘dtlan hatalommal fog rendelkezni, Krusesey, mint ennek a sartszerkezetnek a lendité kereke és kormanyriidja, hatalma- ‘abb lesz, mint Sztalin volt valaha. Rarmi is leryen a végeredménye az uj rendszer bevezeté- sének, meg kell allapitani, hogy az erveldre magan viseli a jelét, ‘ora part f6titkdra hangoztatja “elveit” és éva int azon ha- mis jelszavak el fogadasa ellen, hegy elsGsorban a kézhasana-|, ra kella sulyt helvegni, — mert gy mond.) e. igényelt nyversanvagot is, amit pontosan megkapott. Es lez messze elfAvelilana minke attol az atf6l, melvet a nagy! Satalin szamunkra kijelolt, — ¢l akarja tereini a figyelmet vagdusagi térvényveken alapuld, harmonikus fejlodésen, vinia felépitent a szovjet ipart és gauzdasarol, By fellarja a valédi okot a rendsazervaltozas moégott. Ket csoport harea, a felszin alatt. A jelen pillanatban tgy latszik Krusesey ragadta magahoz a kezdeméenyvezest, melyet ligvesen hasznal ki, hogy a part helyzetét még jobhan meg- erésitse, ny allam szerkezetét is|: _tinsisrkodott, gy Ye erdllen Vagy talan uj korszakhoz érkeatiink ela szavjet rendszer- ben ia végletekbe vitt kisérletezés korszakahoz. Hissziik és remajiik, heey ez a korszak most mar valoéban forditett for- ‘adalam lesz és a helyben topogd balvany, ahogs ul ssereomiani. en ee gga ape sy hese : q Ny s yy SALES TY, A HARMADIK , ATOM MROBEANTAS. uL yy 6ndlla és inellate gazdasagi terille-/ val voll megbiz-| . csimondottan szérakoztat ja. Ahelyett, hogy | ye amit, mégsem | lehet de-j. mely szervezel | ltechnikusok Ami-| IL AG Midta Jordin kirdlya, Hussx ein kutusitot. Avab Levio levendas Glubb-ot, Glubb P; sal, os olhatarogtn, lalenimal valo eny Q kindly neheven doedg. wily uralkoddasn is a hex ne my eve van a tro- nusan, de midta elfoeadta Nebulsi miniszter- edad kikéeneyszeritett Po ‘it, q gondols pms “ “alt lette k. Ne- meg : uted Luntete- SZenVerye | hy atalmat es tavabh » ensz Ramm ‘sta politvkajat. Achmed El-Sukeri, az Arab sHelentette, hoev ag arab al Hamok eevndeosen allanak avon tery mégott, homry felszabaditsik Aden-t, az Aribiai fel. sazigel deli esdesan fekvd kikatat. ag eal protekturatus alal | Saingapur Gnkormanyzatot kapott azz Feltétellel, heey az els parlamentben, forgate elemek nem kaphatnak helvet, Nawy- britannia szerint. bizonyeos feltétoleket kell szabni, hogy biztositsak a demokratikus fej- lodését. az uj dllamnak és meevéedjék a kom- munizmustel, oSzingapur os demokratikus sal, de a mindkét aldirt okmany elkésziilt, napi tdrgvalds ulan. A feltételeken: alapulo alkotmany: x Ha Sir Jolin paranesnokal, heev elvagria ay angel bine dasagi vérkeringés koldGkssindriat, sag élete meglehetosen lntszik az ifju ki Vere “hdveledik, Cs: ue : aly it au role “athas iSNa ty By i p 0 in nh an, rs ssnilattal elveknek jivelén vald korlatoza- fél poszéral tartazkodas mintegy cry ban fog detbelépni és ezzel a Malay déli estes: anal fekvé sziget, mely a lotta mererdsitett hiizisa volt, get nyert Az amerikai hadsereg masrasi Hist Katona gy velik, hogy az ismert fenveretsseket valtotta ki az oroszokbél, hogy az amerik al megoldottak az 1.500 mérfaldes iranyitott balliszlikai lovedék problémajat. A voros OkOL razasanak az a celja, hogy mer- akadalvazzak agt, hogy a nemeetck beallit- sak ezeket a lavedékeket vedelmi tervillebe, Arleigh Burke, amerikai admiralist mer-~ zavarla ata tény, howy a brittek nem helyvez- nek tape olvan sulyt | a Hotta ikra. AZ an- : OS SR RR OR - KERESKEDELMET AR VOROSOKEREL a Spooner, ausziral paxdasap: minisz- Pakaria vennl a kereskedelm! kapeso- “ke emmunista Kinaval A hadifen Los- warerk kek es NVEePSHpsneok agonl pan tl x x N lomhan fel-' . Rev hovy tasanak cnappal evel6tt ew latszott, lis la Vint Voie vette tudomadsul a. ho- gic a one hi irek hes : boston) New [en | PRICE 10 CENTS Anti-Communist Hungarian semi-weekly ARA : 10 CENT eee Toronto, 1957 dprilis 17., szerda Edited and Published at 8965 Dovercourt Road, Teronto AL E, 6-088 K ee seg ORUL volok vedelmulket ag iranvitott lovedekek az atom feryverekre alapozzi ik. Az adimiralis szevint a flottat kellene elOkeésziteni az atone haborura. seaudd ¢ even reszt tesaben. A lvoxzak ag US. : stp Japan bizottsae at etie volt vendég c Saad Kiralynak tanulmianyvoztak Japan x iivia ape nt, h OEY VOs ag wazdasiel fejlesz- Vit a7, h ogy ellensu- Armbia meg! n Sivataporss: vondolal mi un befalya a ES Va hi ig . Srehenet a Seiepl = iy shel jewy king veket, ligy valoszinii, ik meetudni, mi is tértéent. sdhasem foryt inban no szigeten tartott tarevals iso- tok nm valosi hon, Adenauer, nomet kaneellir uf esélyeb erosen javultak, Né ho- . hog nya n szocialis- tuk bizonves eldnyben vannak a kancellét ral szemben, ea az clénviiket most el fowjak veezteni, mert kidertilt, hogy néhany ‘ax oroszok javiinn | I ramepyva ln aye somke- deti ae Krusesey egy Ovoulatt ketszer lepte meg a vilagot, hivta fel a figvelmet a szoviet il. lnmira, Valosziniilee azért, hogy a zavarosl maga haliisszon, lobb, 1956 februdrjdban ledéntou lin balvanyt, most meg egy & ’ szovjel pazdasagi és “nolitikeat. rene szovjet rendszer szak ért6i a ké ) Krseyer vol mers iS re slits pinesstel Kruses tani, aes | | A decentralizalas eszméje nem jelent sen ki swamuiva nagvobb szabadsayel a szovjet rendsgerben, Ury latszilk a bols: aj munkaheds yel vr Sev foxia ininyi- evista ee pezet foral ti- redeznek, repedeznek, vala mit tenni kell és- pedig eversun és drasztikusan. Erre a fel- adatra Krusesevet. valasztottak, vagy pedig ami valosziniibb, 6 maga jeldlte ki maggat err e a feladatra, | SC tig Corte Set cog e sebesze > Riehard D, Cattel hajtott: gre a omiitel egy dra htisz perch | tartott, Eden konnyen vetetle : ila magat az operaciona ke A gland B aplist korhazban fek- s kegeld oe zcrint allapota kielé- AZ arvos pszerint beleeséege nem zi du ll i Q t 4. ; ee 003 ee gila, vol Pe see iy Frans __ PEARSON KULUGYMINISZTER ERELYES ATIRATA AAAI LARSEN MASA atin Stinnett: SUR Ann wenn N ANA NN NANNSSAAE ASAE SNS 180° IA AAT STAI £ 3 SASSER NSA LA ns titanate ont ge ORT A NNIARAN AAAAAARAS: EI s ENHOWER SAINALATAT FEJEZTE. KI NRLNRA- SOA SORA eee SONATAS, SRF ou bY 9 ut CS a :