SOOKE

Az
vezcte (OAS)
megtartott kézgylilésén végre. |
valahdra megszavaztg a Cast. .
ro-féle kubai kommiunista re-

ysim teljes kikdzisitését, Az.
OAS tagdllama kézlit 15 sza-

vazolt igennel, négy ——- éspe-
dig Mexiké, Bolivia, Chile és
Uruguay —— szavag azott nem-
mel, mig

jaulius

Amerikai Allamok Szer- { szdllitmanyok,
2O-an | -emberbariati segitség kérébe nem valami palfordulds ered-

valamint -

az esuszdmasz6

_ békeaj anlata

-tariozd élelmis zer-, ruha- és ménye, hanem gzon alapszik,

VOCODCL LOL LEDOL CEM ENESEPEP LPL EDA} bbb bob tbbbtbOneTE ET,

Venezuela, melynek |

panaszirg tértént a hatdrozat, |
az alapszabalyok értelmében |

nem szavazhatott,
Venezucla  panasza
hangzotl, hogy

Kuba — Castro imételt
igérete] ellenére — foly-
fatja erészakos felforga-
t6 tevékenyséect és a de-
mokratikus rend  meg-
dontésére yal. kisérle-
teit Venezuclaban,

 Szimos kézzelfoghats
zonyitékot  produkalt

hoey a petroleumkutak
bantasa, a Caracas-i. ]4zonga

arrTa,

a

sok és mas hasonldé ne
gyné-
KOK. kGzbenjottével és “Rubai

C: siekmények kubai-
pénzen lettek vé grehajtva, s
egész  Venezuelaban kubai
lazité kézpontok miikédnek,

amelyeknek célja Venezuela

kommunizildsa, Hasonlé  pa-

naszokat tett Peru és Brazi- |

rob.

* y
Peery
uss

chasonlé- kiildemények,

ben

a hatarozat végrehajtisa-
hez kétharmad tobbség-
re van szlikség, amely a
jelen esethen megvolt,
Ezért a javaslatet ellen-
zi Uruguay, Chile és Bo-
livia is yégre fogjak ha}-
tani az OAS inlézkedé-
seit,

ibdr a végrehajtas idépontja-_
‘ra nézve intézkedés még nem.

tortént,

Mexik6 kormanya |

a jelek szerint nem fogja res-

_pektalni a
részben a. Mexiko reszer ri} il-

anddan hangstily razott ,,kor-

| lAtlan szabadsag” elye miatt,
=
bie

részben, azért, mert Mexiké-

ban még mindig elég komoly

|
|
g

H

I a

Ha is, ahol elsGsorban a. ba. -
nyavidékeken igen erds.q ku |

bai kommunista lzitas,

Kuba
kikozosttése

Az OAS
Lobbszor figyelmeztette

mar korabban |
Rue.

lamok kéztil és

a

FOL

politikusok ta imogatjak
& akiben nem

poraIERAS, mint ink Abb

Spat

An erika ta
vis ee it
Castro —

békeaj janlatat

Az OAS hatirozata, i illet ve.
megszavazds  iddpontja |

ja

*

azért felttind, mert alig van |

|

onégy hete annak,

hogy rész-
‘ben Castro sajdlmaga, rész-
eben dcese, Raoul sajtokomi- |

nike uljan
bat, hogy ha nem hagy fel 1 |
zité aknamunkdjival, ki fog: |
ja kézésiteni az amerikai 4b.

szankeidkal |

fog vele szemben megszavaz: |
ni. A Venezuela kezdeménye-

zésere most om

szankeidk 9 kovetkezdk: Az

egszayazott |

amerikai orszigok megszakt- |

tanak — minden
kapesolatot, 5s

diplomaciai
mindentfajta |

kereskedelmi kapesolatot Ku-.
baval, —- megsziintetnek min-.

denfajla szallitast Rubdahba,

nem fogadnak Kubabol érke- |

zi hajdkat és ep oret Ki-
vételt képeznek a gydeyszer-

woékeajaniatokat” — tet-
tek Amerikanak, amely-
ben q rendes, régi kap-
esolatok feldjitasat java-
soljak. heleérive a guan-—
{anaméi pazis amerikai
bérletére vonatkozé szer-
zGdés meghosszabbitasat
is, s eserében esupdn azt
kérik, hogy az USA sziin-
fesse meg az ellenérzd
repiiléseket Kuba felett
és ne timogassa a castro-
ellenes ellenforradalmd-
_rokat,

Nyilvanvals, ‘hogy. Castro |

scetectgonneeonmnniouaunnneeeenney SAN SASSANID

wnokaja_ men: ’ sszonyay al,

| venak AZ oe

Catherine DEdangerrel | ta :
ik Tondoni. anyakonyvi

rolt miniszterelndk

|

hogy az oroszok meg  akar-

Az alapszabalyok értelmé- ; jak sglntetni Kuba hidbava-

16 anyagi

*

tamogatasét, ami a |

iszovjet dllamkasszanak napi
masfé] millid dollarjaba ke-
/riil, Miut4n a szovjet — a ki

imal xXormannyal —

i
:
;
‘
Ns
|
i
:
a
i

:

: oglaiosy a

omar

Pe be ite RRR, netbd bd ee
ALPCLOOO TOPE LES EOS. Mporevertecnnnedbedentebeertedtd tiie ed:

valé végle-
ges szakitas kévetkeztében —
'ma nincsen abban a helyzet-
ben, hogy kubai tamaszpont-
rél kiindulva kommunizmust
exportalhasson az amerikal
kontinensre, ezért Castro ma
elhasznalt, kidobhaté
rongydarab a kommmizmus
szempontj4bél, Egy jellemes
diktator Castro helyzetében

hatarozatot, ~- | csupan az éngyilkossdgot va-

laszthatnd, de Castro tigylit-
szik meg akarja yarni a hd-
hér kélelét, Ezért prébalia

meg, hogy az USA felé ké-

ann yira |

Ah: os #6 stil aécenta 1
™* sey naciona-
lizmus politikai és gazdasagi
/megnyilvanuldsaival, ami Ro-
imanidt bizonyos fokig fig. |

_getlenitette a szovjet befolyas

falol, de arrdl nagyon kevés |

nalizmus sovinisztfkes
nyilvanuldsai mennyit

crc

tak az erdélyi magyarsdgnak.
Most a New York Times mun-

-katdrsa, David Binder Maros-
'ydsarhelyrél keltezett

:
Ny

Sa
&

éarde- |

kes és bator cikkében megal-
\lapitja, hogy a romdniaji kom-

eaaee

LORCA ALY RRDDDIII Ni 8 RERERELOIT EOC HRA NNE RAGAODSST URL TLL SED MOOG PEACE LL ODLEE Led Ebadi he dy

mdsodsorban beszélik.

munista rendszer  nemezeti
fiiggetleniilési erdfeszitésel
yolyan rejtett kéerdéseket is
felkavartak, mint a nemzeli-
ségek, kozdttuk a legnagyobb
a masfélmilliényi magyarsdg
sorsa.”

Ag amerikai Ujsdgiré — sze-
‘rint a magyar autondm tar:
‘tomanyban (az egvkori Szé-
ikelyfold) és Kolozsvarott a
‘roman nacionalizmus  allan-
‘désult kemény nyomassa] ne
‘hezedik a magyarsagra. Aho]
jeddig magyar volt a hivata-
‘los myely, mint a kolozsvari
egyetemen, vagy a marosyé-
sarhelyi orvoskaron, ma csak
A ko
lozsvari Bélyai Farkas Egye-

jtemet 1959-ben bezartak, ar-

ipott, mindet romanoktdl:

ra a kérdésre, hogy miért, |
haromféle magyarazatot ka- |
1 |

,Diakok és tandrok egyfor-

Peat tate TELCO POOERLLELEE OP UOLCEEOPETEEEE LICE LOb OT IOEtRE

min tintettek a4 magyarsa-
Ea és a magyar Ugy mel-

ised esik, hogy a roman nacio-

nyérgd kérelmet intézzen,
Nem csodalkozunk . azon,

ihogy a

le elarulta . hazaja ‘fiiggetlensé.

5

ét, eldrulta a kubai népet, s|_
eldruljja kommunista |

most
 bardtait” is, minden eszkéz-
zel meg akarja hosszabbitani
élelét, amely’ amtigyis  csak
rettegesbol All. De
esoddlkozunk — azon,
akad a nyugati sajiéban |

att,

ja, yamerikal kolonializmus’
nak minésiti és

vhogy a washingtoni kormany |

t

fogadja el Castro ,,békejobb- |

jai", allitsg helyre a norma-
lis kapesolatokat Kubdval és
tlirje nyugodtan hogy Kubé-_
ban kommunista — rendszer
maradjon érvényben, ame
dig esak akar,

szerencsere -

\
|

at mellézik Alldsok: betdlte.
-sénél eldléptetéseknél,
aminek — nyilvanvalé — célja, |
‘(ext nem az amerikaj Ujsag:|
ir6 mondja), hogy elvandor-|
ldsra kényszeritsék Oket, So-
‘kan mennek ki a Regatba, |;
ahol roman kdrnyezetben ha- |
-marosan felszivodnak, vagy |
-eltompulnak.

A magyarsdg nemzeti allo-
| many anak megdrzése egyre
nehezebb feladat, mert kul
‘tui is intézményeit egymas
fulan szgamoljak fel, mint a
‘kolozsvari, marosvasdrhelyi,
gyulafehérvar] és székelyud- | ¢
varhelyi egyetemi és kollé-|
igiumi konyvtdrakat, bizonyta-
an az Erdélyi Mizeum Egye- |
| siilet gazdag anyaganak is a
sorsa és sokan aggddnak a/|
magangylijtemények  elkalld-
dasa miatt is, Ot éve az ame-|
irikal Ujsagirénak még yolt al-
alma egy magasrangu part.
funke: lonaériussa] beszélgetni |
a magyarsag sorsardél, most
egy sajtékonferencidt rendez.
‘tek szimara, amelyen a helyi
jUjsigirék — azt_ hajtogattak,
| a ,nemgeliségi kérdés

& yy
wil

‘
N
3
3
:
N
N
N
N

Egy 170.000 lakosé |

nem bir el ké&t eeyete-
; 3. ,Maguk a magyarok

kérték, hogy sziintessék meg |
a magyar egyetemet, mert |

minél teljesebben be akarnak
tagolodni Romaniaba .. ,

Az autondédm | tartomany
‘| kézigazgatdsj atszabasaval a
magyarok nyolevan  szdzalé-
kos aranyat hatvan szdzalékra
szoritottak le, ami a politikai
és kulturdlis szerkezetben
| scdmukra hatranyos valtozd-

sokhoz ve ezetett, A ma gyaro-

&

A grerkesstiségi és oa
|nyomdai személyzet nyari
szabadsigolisa miatt  Ja-
Be? nyole oldalon jelenik

SPOS EPOLEDPOL OEE ECELEL KEEEELLEBDEOELET 1CELEPLELSELELECCECARCAALOPLTL EL ECEPOOPESSPOODOLEELEL ALLEL SLEEP PERAEBECPYSASCOCDSRELPCOT OPER SERSEFE POTS ACAEALCESEPELE® DOR PRS ARTE ESPCOORLDPOTPEEEPELL! POOR:

yorki Kennedy

| szakdllas bandita, aki ,

nagyon

hogy |
olyan hang, amely az OAS
mostani hatdrozatét kritizdl- |

SAARI AALELL LL EEE PEPPERELL EAELSLELELE PEE EPERE ERE:

s azt kivé Anja, | |
ielndkvalasztas

q Golwater-f[Gle polittka
egyik fo céljaul tlizte ki
a kubal kommunizmus
-felszimolisat; s ha nem
is yalészinfi, hogy Gold-
water az elndki székhe
_keriil, de az 6 és mogit-
ie Alls milli6k akaratat
Johnson elndk, illetve
demokrata part nem mel-
jozheti,

a

Politikai szempontbal nem
képzelheté el, hogy  barme-
iyik elnékjeldle. szobadllhatna
Castroval most,
e@ldtt,
kérdés békés
igenis sor kerlilhet és

LOL OLLE, AREOLA Rp PREY RARARARADEPIORPO PELE OT OOPTLELIL ELLE LEED E ELLE LL AARP ADEE DODO

az amerikai |
A kubai-
rendezésere |
sor is.

fog keriilni révidesen, — de.

-esak Castro pusztulasa ulan.
‘A ecastroizmus
jaz OAS mostani
° lina teljes erdvel
indulni.

tePesen meg yon oldva.”

Magyarorszag és Romania |
k6zott fesziilt a viszony
pen az erdélyl
fegyre yomlé helyzete miaitt.

ae ie 0

,contemporanul” — egyik

ép-
magy yarsag |

rae Binder idézi a bukares- |

eikkat amelyben Daicoviciu |

akadémikus,
| résztvett a Budapesten

ki nemrégiben |
ren-

/dezett térténész konferencian |
'a Habsburg monarchia fel.
| bomlasarél, azt irja, hogy az
erdélyi romanok annakidején |
kettGs jarom alatt nyég slek:

c elnyomta Oket a magyar {6l-
'

destir, meg a Monarchia nem-_

kézigazgata-
akadémikus

zetiségellenes
sa”, A roman
szerint et a plényt”
igyar térténészek
isitottak, Molnar Erik pedig
éppenséggel kijelentette, hogy
iyannak —_, t6rténeimi”

a ma
visszauta- |

3

© 3
és-
<

| nem-tirténelmi” népek ...|
Bukaresli kdruk a ,Contem- |

t

‘tetve azt hiszik,
idélyi magyarsag sorsa
fontos kérdés a mags

nyok yviszonyaban,

: Nemzetkizi Rep ilotére
a ke éves } apie és a. 13 é

poranul” cikkébél  kévetkez-
hogy az er-.
I igen
ar 68 a)
beige kommunisla korma-.

ilen

iets” ACEIRE SELECT CD bet OEE DED ne Es

‘rekszenek -- mondta
(¢s0v ~~ hogy a

'gyengitsck meg,
dasd agi kapesolata.

ténd kihasendlds

|

A havannai kikdtében kubai rakedé munkdsok zuhogé |
esében rakjak partra az Anglidbo] szallitott elsd auts-
buszt, Az autébuszt a keletndmet Heinrich Heine nevti
teherhajé szallitotta Angliib6l Kubaba, mintan a gyar
nem talalt olyan nyugati szabad orsaigot, mely a szdl-
litasra yallalkozett volna, Kuba 950 autébuszt rendelt
az angol eegtl,

felszimoldsa
hatdrozata |
meg fog.

| Pontosan ez

AAARERERLOPOLODODOOL EOL EEDDLODEE OLED OEE EP EPR AP ELEDEP ADDED DOEDE DE,

_ SZERKESZTOSE
RIA DOH IV. AT AL:
353 Spadina Avenue —
‘Toronto 2B, Ont.
Telefon: EM 4-372).

wad dae

as ond class”
st ee

Aut thorized
mail by the Pp

‘Kinai és orosz

kommunista ifjak

‘Osszecsapasa
Bud en |

Iminden 2 neny wetkiai
nista taldlkezdn, ahol |
és kina kikuildottek
_jelennek, USSECCSADL
Pprila sor oa ket

if

| .Demoki ratikus

rE igszovelseg”

lalk coz0jan is, A kina al ki dott '
psée tagial a zeal vadk
‘Szovjetunidt, hogy meg 1OS%e
ftottla’ al vik ommunista
smozgalmat, mire a szovjet.
killdéttsée vezetije fe ae a
a helvérél, s felszélilotta a
ikinal if jisigi yezet it oe
nal egyezzenek bele egy vie
lagkommunista  konferencia _
'asszchivasdba’, ahol a vilds
ikérdéseket meryitathat jak. AL
‘nagy kiabdlésban nem lehe- |
‘tett érteni, hogy a kinaiak |
m it valaszoliak, de a kérdés |
-felvetése fisztira elméleti _
iyolt, mert éppen akkor hata
‘rota el a szovjet partvezetd-
ség, hogy nem erolteli a vie
J gkommunista _kengresszus _

kommn-

meg-

Li kn

r os
a3.

POORER EE EL ELA ER EE EE EEE DEED EDEL

Cold Ww ater

cA Fehér. Hazbol jelentik,
‘hogy Johnson elndk fog radla
Goldwater: Supe a nae

rae filésén az6ta, hogy
a San Francisco-i kongresszu
elndkjeléliié vdlasztotta. A

honatyak nagy tapssal Udvo-

A newyorki Harlemben a ‘rendérik megfékezik .

ték Gjszakai lazadasat, melynek soran | By 15 éves ne
ger fiat a vad tiizharcban ag
mibotokkal teszik irtalmatlanna a ‘amaddt,
villogtatva prébalt maganak utat torn,

aki Kost

/HRUSCSOV-

aZ amerikaiak taktik

ear

djaro

|

Jorszagok garantélnak és ene

nél nagyabb biztositékot ne- |
‘Atink senki sem adhat,”

My
MAUtcnetenAs tedsneHeedhinementinenmncenoen ten siiiabie ite

Dsszeul
az uy ola
kormany

Huszonhét napos targy
“utd in megalakult az Qj.
kormany,
tereIndk uj ,.kGzépbal”

we LEN A pgp,

“

NIKITA “Swagaesgowsttt™
KHRUSHCHEV

PRRIREREREDEE ED CORDATE.

Hruscsov a lengye] fligget- manya személyi
ségi tinnepre Varsdba uta- {ekintve — {eljesen
zott s olf nyilvanos népevtilé ugyan az elsGhéz,
sen a ,,hdborus kalandorok- vezetésében a ,,k6zép”
hoz” figyelmeztetést intézett, gyobb hangstilyt kap benne,

Az imperialistak  arra t6-
Hrus-
szocialista or- Seenj kéztarsas
eszkozdokkel 2Oobe.

mint ana-  Rémai jelentések .
gaz augusztus 10-e kériil
iknak a po- sor a bizalmi szavazdsra.
litikai célok érdexében — tor- képviselGhdzban - G8
asa, EB politika. tusban, ahol Moro eye
jukkal megprébaljak, hogy viatosra yehetG. A Ke
egves szocialista — -orsadgoka ; > Demokra ata Part ugyan-
Sze mbedllitsanak a tébbiek- A aandben relativ {abb-
kel. Mindez  arra dey

hasonlé
de vonal-

agi elnok ke-
szagokat olyan oe
szerint
keri]
3

cionalizmns feldlesztése,

roe] rendelkezik s

; ee a
26 ,

janak :

és kiilén- kiilén Jeseamol
vellink, | Ezt idtnunk
Kell vonnunk ebhdl

ell ;

x -y
égiile

sad) ja ai 3 aj kormény nev

arlamenti hareait, nee

alas
olasz.
Aldo Moro minisz |
kor- :

>
rs s
Tide =

mint a ,,bal’. Az tj olasz kor-
many tagjai lelették az eskut.

golték.

A taps ulin azonban a Sze
indtus leszavazta Goldwat er
Most keriilt ugyanis a sends
a tus ae az a i Johnson el ind ca

-csony jévedelm 4
kepzéscre és segélyezc
962 és félmillid
programot biztosit.
: favaslat

Goldwae
ter a térvény) ellen
-sgavazolt s azt kilén nyilat-
kozatban »ériéktelennek”
neverte. A szenalus azonhan
62 133 ardnyban meg Sza Vad
ta a lorvenyt, mely most a
képviseléhaz elé-kertil
Goldwater ¢ ne
‘tarsasi agi vezérek
1ét, amelynek ¢é ae
“egységénck _helyreallitise
‘Szamos  ismert seas
ckap meghivast, kOzOttlik- Bi
“senhower vole nem ere
‘ton pennsylvanial és |
f aller New Yori kormany26,
Nixon volt aleInok. és Mill
a Kozlarsasagi Part alelndy
Johnsen el
nisztérium,

24 fd
fa

dsszetctelét |

stilt Allamok nat
ra Oj felderitd—
Rae Ks amely:
halado gyorsasag
majd, 27 km. 3
A -prébarepllé
kerul sor.
A Pravda’ tajiek:
a E Sole wate

‘*

| dal lasi prov oki Acid

A Pravda szerint

ei Part a7 hivatatos :

ar

; a koali-
és partnerekkel: a a szocialis- |
seocidldemokratak- |

nséael |