VL

YI Hh

hey
Lid

YT Hy YY d iy Yi Wy

iy

Mudummuumiioa

LLL ELE ULLLO

‘Szovjetuniéban.
iparieés. kutato munkat le- =
ami atomfegy- |
verek eléallitasat szolgal- |
hatna, Es ha volna ameri-
kai, aki ezt el is hinné.

megiog-_

/ mértékben,
nal szakértok vélemeé-

. dése, ‘hanem a folottesel
—hez valé ipa todas fogja ve-
— zetni.

NYE LE ptéhen- milven détente-. :
_ parti szelek fiiinak, arra ab-—
bol is lehet kévetkeztet- _
ni, hogy a kiiligyi hivatal —
. kultaralis iigyeinek Allam-
— titkarava olyan embert ne- |

Gabor Aron:

_ilyen értelemben nines
tanszék a Harvardon, ku-
lonben Osrégi tapasztalat.
A jelenségtan arrél szél,

hogy az emberi, népi ter-

mészeti jelzéseket kés6n,
vagy késén sem veszi ész-
re az irott torténelem. A
jelenségtan csodabogar-
tudomany: sutba dobja a
kozvéleménykutaté intéze-
tek velemeényét, a katedral
kinvilatkoztatasokat, de a
szoszeki igékbol is esak
annyit salir ki, amennyit
nem k6étnek béklyéba az
emberl gyengeségek és
nem befolyasolnak a napi
esemenyek. Ennek a ¢so-

_dabogar-tudomanynak az

a lenyege, hogy nem az

SS AAA URNS NNN Ss

 Erre ugyanis ecsak két
mod lenne.

Az egyik a kdlesdnods el-
lendrzés bevezetése és ga-

“antalasa. Vagyis az, hogy
az Egyesult Allamok és a
szovjetunio barmely pont-
jan minden uzemben 6s la-
boratériumba, minden
foldalatti lyukba es hegyi
barlangba is szabad beja-
rasa legyen a masik hata-
lom embereinek.
Es ki hiszi, hogy ezt a
kommunista — vagy akar
nem kKommunista — oro-
szok belathaté, elképzel-
heto id6n beliil meg fogjak
az amerikaiaknak enged-
ni?

| A tabornok elképpedt,

de ki sem nyitotta

a szajat

A A, teljes: es vépleges”
atomleszerelés
Bre: reaver a hec sileisza-
vdt., adna,

allitottak,

‘Teljességgel
hatatlan tehat,
mer Carter

hogyan

az amerikai kilpolitika

a f6 céljaként feltalalIni.
Carter kilpolitikai szan-

dékait illetOen az is no-

‘veliazavart,amirol Evans
es Novak igy szamolt be:

_Kiilpolitikai és kato-
nal tanacsadéinak Car-

ter kijelentette, hogy.

-Europaban csékkenteni
akarja az Egyesiilt Al-
lamok

get. Meéegpedig olyan

hogy kato-

mye szerint az vészes ké-

_ vetkezményekkel jarna
- Nyugat-Europa figget-

ri fonékék

 totta a sz ajdt. A tobbiek
-szintén hallgattak. Brze-

~ ginski is, az elnék kil-

masik—
médja_ pedig az lenne, ha

hogy az. eges2

minden zat szerezni.

ilyen ertel-.
; metlenséget mondani s ezt

tudja megmondani,

atemkesziltsé-.

legfontosabb

esemény ek. hahen a jelen-
ségek iranyitjak a vilag
sorat. A valsagokat, ame-
lveket az események okoz-
nak az a népi és tarsadal-

mi szemlélet éli tul leg-

kénnvyebben, amely nem
komputerrel, hanem em-
ber! es népi tapasztalattal
értékel.

Csak a jelenség ertelme
hianyzik a jelenségtan-
bol? Méghozza vegzetesen,
merthatudnank mit jelent
mar nem is létezne. Ke-
ziinkben tartanank a min-
dentudas kulesat és val-
sagos események nélkul
rendezhetnénk be az éle-
banker, pokolba kildhet-

SSSRESENS SSS SSSR SORE SSS

Raya y Andras re | az ENS: s2ékhelyérél

iFolytatas az elsdé oldalré) *

Igy példaul a féldalatti.

atomrobbantasi kisérletek
tovabbi folytatasat szaba-
lyozo amerikai-orosz
egyezmeényeket és a ket

amerikal tOrvényjavasla-

tot Carter a valasztasi
hadjarat soran ,,teljesen
elégtelennek” @s ,,veszeé-
mindsitette. Meg
most, malt szombaton és
nétfon is minden atomrob-
bantasi kisérlet ,,azonnali
és teljes’  petiltasat kove-
telte.

Szer dan azonban mar ki-
jelentette, hogy mégis ta-

mogatni fogja mind a két

torvenyjavaslatnak a meg-
szavazasat.

Arrélnem is szélva, hogy

Amerikanak és szévetsé-

geseinek a fegyverkivitelét
Carter le akarja épiteni.
Erkolesileg nagyon szep
tole. Csak azt-nem veszi
szamba, hogy akkor a
Szovjetunié fog tébb fegy-
vert eladni és tébb devi-

t6, eladhaté- iparcikket
fudnals exportalni, egyedill
a legyvergyartashoz erte-
mae
-Ugy, hogy ha az egy-
masnak ellentmondé cse-
lekedetekbdl és nyilatko-
zatokbél mérlegfélét akar
esinalni az ember, nem
hogy
Carter kulpolitikajaban
mi az erosebb: a bolseviz-
mustol valé idegenkedés-e,
ami a détente-tal valé szél-

hamoskodas fékezésére
_vezethetne,
Carter-éek

vagy
is utanozzak
majd Nixont és Kissingert
abban, hogy az orosz ve-

szélyt takargatjak az ame-

rikai nép elétt. Es hogy <
détente-politika folyta-
tasaval Ok is el6 fogjak

mozditani a szovjet poli-
_ tikai és gazdasagi érdeke-
ite

lenségére nézve. E sza- _
~ wak hallatara a vezérka- —
| tanacsanak -
_elnéke, Brown tabornok
—_elképpedt, de ki sent anyi-

Arra ami szemiinkben
—kérdésre,
hogy a két — oroszbarat
=s oroszellenes — irany-

zat kozul melyiknek a meg-
~erdésédése latszik valdészi-
—niinek a Carter-korszak
- alatt,

legkézelebbi sza-

 §zeruien:

| Az oroszok:
- ugyanis kevés hasznalha::.

pedig.

_karhatalom —

Egyesiilt Allamok adéfize-
tdi is megtakarithatnak az
elnok fizetesét, — ha len-
ne még ado és elndk. Egy-
a jelenség és a
jelensegtan olyan innepi
lijsagténia, mint a kara-
csonyl remény, az tjesz-
tendei szuper-remény: ak-

kor is alapvet6, ha kopo-

nya-komputertink nem ért
belédle semmit. Mert a je-
lenseget csak tgy kézveti-
tik a jelzések, mint a gyer-
tva fénve a karacsonyi
remenyt.

Az ujesztendd kezdeteén
kUlondosen j6, ha multeér-
tekelestinkbe és jovonézeé-
stnkbe a jelenséget is be-
illesszuk. Kulonben? A ma-
gyar vonatkozdsu esemé-
nyek ertékelese is deéliba-
bos alomvilagba, vagy —
sokkal rosszabb — ravatal-
fekete feladasba yezet.

Sa

ae

él:

fenvegetédzés csak arra
valo, hogy eltukarja a
stinfalak mégoétti halleate-
lavos meeyeeverést,

el'az izraeli hatarsavig,

hogy az ott letelepedett pa-

lesztin gerillaktol elkoboz-
zak az Ugynevezett nehéz
fegyvereket
rakétakat).
Ez Izraelnek erdekében
all, mert ha ez sikeriilne,
akkor a palesztin gerillak
nem tudnanak behatolni iz-
raeli tertiletre. S ez elése-

_githetné egy a mostaninél

nyugalmasabb  helyzet
megteremtését a Kozepke-
leten,

Rodéziaban a
fegyvereké a sz6

Rodéziaban viszont a ki-

‘latasok erésen leromlot-

tak. Ez részben annak ké-

szonheto, hogy az angolok
ahelyett, hogy kézvetitet-_
tek volna a négerek és fe- .
: her ek ‘eorott a Tegerbsza- «

: nak fogtak a parti. ‘Ezek

orosz tamogatasban része-

—stinek és a kubai sorkato-

nasagnak angolai mintara
valo fegyveres beavatko-

zasra szamitanak. Ezért.

nem hajlandék lemondani
arrol a kévetelésikrdl,

hogy a kormanynak a né-
gerekre valé atruhazasa_
alatt, vagyis mar az atme-
neti id6 elején mindjart az
6 keztikbe keriiljon a katonai

és rendort hatalom.,

Smith, Rodézia fehér mi-
niszterelnédke tudvalévéen |
_-azért fogadta el a Kissin-
ger-tervet, mert eszerint a_
az atmeneti_
periddusban a fehérek ke-

zén rmaradt volna. A dél-

afrikai kormany is ennek >
remenyében gyakorolt.

nyomast Smith-re a Kissin-
ger-terv elfogadisa’ érde-
kében. ae

ges — a négerek igértek-e
olyasmit Kissingernek,
amit azutan nem tartottak

be — vagy pedig Kissinger
-magyarazott bele a kelle-

nénk Kissingert és az

Esze-_
-Yint a sziriak azért mennek

(Agyukat,

Legutébb kitiiné fronk,.
publicistank, régi tisztelt

baratom, idészakonkéntés | —™

temankeént elvtarsam, Kék

Ujsagunk ezen oldalan ar-
ra az eredményre jutott,
hogy az eseménvyek erde-
Ivi Ugviink idészeriiséget,
lehetoségét csupan meg-

nyirbaltak. Ha a beéstelen

és becstelenebb politiku-
sok — ne mentsiik éket tu-
datlansaggal, naivitassal
—- megnyilatkozasait és a
velik szalad6. esemeénye-
ket vessziik. Imrének toéke-
letesen igaza van: Az er-
délyi magyarsag népi és
emberi jogait a rhodeziai
és dél-afrikai feketék mo-
gé helyezte a politika,. az
uzlet és az eseményeket

kivalt6é tobbi erd. Ese-

meny-szinten megbuktunk
Washingtonban, Moszkva-
ban, de eladtak benniinket
Szent Péter trénusan is.
Az esemeények szerint er-
délyi igazunkat messze
megelozi a zulu, a kéza, a
busmian, a roman érdek és
a politikusok becstelensé-
ge. De most jon a csoda-
bogar-tudomany, a jelen-
ségtan: a pillanatnyi ese-
ményeket, pillanat-embe-
rek, pillanat-érdekek ira-
nyitiak. Tegnap voltak,

holnap nincsenek. A jelzé-.

sek azonban arra figyel-
meztetnek, hogy erdélyi
magy arsagunk ugyve an-
nak a jelenségnek kicsiny,
talan nem is kiesiny resze,

amely a népi rendeltete-

sek ujjaertékeleset tuzte

zaszidjara. Hiaba beszél-

nek mellé a politikusok, hi-

dba tesznek megtévesztd

lépéseket a diplomatak és
az lizletemberek, a népi
ertékek és értéktelenségek

atrostalasa tovatiind év-

ezrediink sajatos jelensé-
ge. Eegyben reménység:

végre megérti a vilag,
hogy a manipulalt embert
és a komputerizalt tarsa- |

dalmat, mint idegen ele-
met, kiveti a térténelem.
Nem az, amelyet a fordok,
earterek, brezsnyevek
iigyeskednek

tetést: emberek és népek

szabad akarata Grok Utra-
valé és csak idérendiség,

sorrendiség kérdése, hogy

maradéktalanul érvénye-_

siljon.
Nem valtoztat a lénye-
gen, hogy ebben a sorren-

politikusok, a filozéfusok,

- esetleg a tévedhetetlen pa-

pak, mert erdélyi magyar-
sagunkat a jelenség védi.
Addig — az tj jelzések azt

-mutatjak, hogy a Karpat-

medence  termeszetes

rendjét a politikusok tjra.

désszetévesaztik a hadaszati
értékével —  erdélyi

2 — ugy iinkben mi is tartsunk
Nem tudni semmi bizo-
-nyosat arrol, hogy félreér-
‘tés tértént-e, vagy szésze- |
- ellenérvek Allnakés azokat |
—ebben a pereben nem ja-

sorrendet. Vegyiik végre
tudomasul, hogy legiga-
zabb érveinkkel szemben

vunkra vetitik ki a politi-
kai események. Amikor

most egyik naprél a ma-

-merte a kialakult helyzetet,
| quo megdontese habort nélkiiinem men-
‘ne, noha a hatérok békés megvaltoz-
| tatasat lehetévé teszi: ugyanakkor pon-
| tosan és félreérthetetlentil megszabta
| azokat az emberi szabadsagjogokat, a
| szolas, gondolkodas, tarsulas, érintke-
2és és a hit szabadsaga, melyeket min-
i den alairé orszagnak, rendszereikre va-

| gok kilén kinyilatkoztatasa,

| éssze, ha-
nem amely eta kardesonyi |
: Kisjézus | mar akkor is-
mert, amikor mas kereszt- |
Jevéllel, de rok mondani-
-val6val jarta az évmilliok
_mélyét. Az atyai rendel-

biztositja,

| kulfoldi Gjsagir6ék a szovjet dissziden-
| sek minden megmozdulasarol, akcidja-
| rél tudésitottak a szabad vilagot, ami-
| vel védelmet kaptak az iildézés, a tér-
vénytelen eljarasok ellen. A dissziden-
| seket nem lehetett elhallgattatni; elszi-
| gételtségiik megsziint!

| lezni,

| ba és nem

et

A kemény tél kellé6s k6ézepén kivirul-

| tak a szabadsag hoviragai a szovjet ta-
| borban. Az elnvomott nepek bator sz0-
| sz6ldi alapvet6é emberi jogaik elismeré-
|sét kovetelik, melyeket a kommunista
_rendszerek kenetesen a torvéenyeik koze
|iktattak, de a betartasukra nem gondol-

nak. A keleteurdpai orszagokban és ma-
gaban a Szovjetuniéban is jogved6 cso-

a.

/portok alakultak, hogy a Helsinki Nyilat-
_kozatnak érvényt szerezzenek; dramai
| kiallasukkal tetemre hivjak a Nyugatot
‘is, nemesak elnyomd rendszer eiket 7
/hogy ne hagsjak magukra 6ket.
|mert szovjetszabadsagharcos,

| Szacharov atomfizikus az elnyomottak
inevében levelet irt Carter
| hogy tudtara adja a ,.kemeny, szinte
-elviselhetetien allapotot”’
inek. Amerika elnéke a nyilt hivasra
| nyiltan valaszolta, hogy kéveiteléseikkel
| egyetért, térekvéseikkel szimpatizal: a
| szabadsagot kézés tigynek tekinti.

Az is-
Andre}

elndknek,

, amelyben él-

Moszkva legnagyobb tevedese az eur6-
pai biztonsagi és egyiittmukddési kon-

'ferencia ésszehivasanak erdéltetése volt,
|abban a hiszemben, hogy koénnyen el-
| nyerheti a nyugati orszagok Aldasat ke-
|leteurépai héditasaira,
i terileti status quo véglegesitésére. A

a politikai és

Helsinki Nyilatkozat formAlisan_ elis-
a status

lo tekintet nélkil, biztositani és tisz-

-teletben tartani kell.

A Helsinki Nyilatkozat osszegezte a ko-

| rabbi deklaraciékban lefektetett elveket
| és jogokat, mint az ENSz alapokmanya

és az egyetemes emberi szabadsagjo-
melyeket
a kommunista orszagok is, hizédozva
ugyan, a térvényeik kézé iktattak. De
mégis azzal, hogy a finn févarosban

| 1975 nyaran osszesereglett allam- és
| kormanyf6k, kéztik Ford amerikai el-
‘| nék, ceremonialisan aldirtak, nyilvanos
| kdtelezettséget vallaltak a betartasuk-
ra. Es éppen ez adta a legerésebb fegy-
| vert a kommunista rendszerek bels6

ellenzékének kezebe, hogy jogaik erde-
kében tomoriuljenek, amit6l viszont
egyes felhevilt emigransok el akartak

| itni éket, amikor befogadé orszagaik-
| ban oktalanul tiltakoztak a Helsinki
| Nyilatkozat aldirdsa ellen.

Jé6forman meg sem szaradt a tinta
Brezsnyev alairasan maris megalakult
a Helsinki Nyilatkozat kévetkezetes ér-
véenyesitése a szovjet disszidensek jog-

| védelmi csoportja Szacharov vezetese-

_ diségben néhany pillanatot | vel, s megkezdték térvényes harcukat

tegnap’’ dsszecseréltek a_| a rendszer ellen. Nagy segitsegtikre volt

| a Helsinki Nyilatkozat ama paragrafu-
| sa, mely az eszmék szabad aramlasat

és az ijsagirék szabad informalédasat
A Moszkvaban akkreditalt

Ezév elején aztan egy olyan orszag-

| bol érkeztek nyugtalanité, egyben bato-
| rité hirek, amelyrél nehéz volt feltéte-
a passziv rezisztencianal
| tobbet tudna felmutatni; Csehszlovakia-
| bél. Nem Aalltak ellent Hitlernek, ami-

hogy

kor 1989. marciusaban bevonult Praga-
alltak ellent a szovjet in-
vazionak sem 1968. augusztusaban:

(No.7)

N

\ A
S
~ “= J

mg

_Kanadai Magyarsag

a) et-F Vv

ul ré ry od

teti a médszereket,
tik a polgarokat;

tatasokat.
Nvyugateuropa felhordilt

»

zaltak esehszlovak elvtarsaikat,

Peking,
nem lepte meg, sot vartak:
orszagi disszidensek kiallasa.

tatott el Pavel KAohout irohoz, a T7-es
mozgalom egvik vezetojének, hogy szo-

lidarisak veltik és megbélyegzik a eseh- |
szlovak kommunista kormanyzat elnyo- |

mo politikajat. A legtobb alairo Hege-
das Andras volt miniszterelnék kérehez
tartozik, akit az 56-os forradalom ki-
buktatott es keteves moszkvai kenyszer-
tartézkodasbol hazatérve,

szidensek élere allott.

so volt a szovjet taborban és kiegészilt

olyannevekkel, melyeknagyobbnyoma- |

tekot és fontossagot biztositanak neki.
A magyarorszagi tiltakozék kézott
vannak irdk, filozofusek, szociol6gusok,

_tuddsok, kézgazdak, festék es zeneszer- |
“26k. Egyik alairé a 43 éves Markus |

Gyorgy filozdfus, aki a moszkvai Lomo-
nosov-egyetemet végezte: Haraszti Mik-

lés, a Darabbér c. regény szerz6je szin- |
tén alairta, aki azzal vadolja a kommu- |
nista rendszert, hogy munkaskizsakma- |
nyold politikaja rosszabb a kapitalizmu- |
sénal. Meglepetés a 47 éves Cséori San- |
| frasaival |
és kittind Dozsa filmjével a magyar iro- |

dor esatlakozasa, aki bator

dalom élvonalaba nyomult, a Magyar

[részévetség elnékségének tagia, s eddig

tartozkodott a nyilt ellenzékieskedéstél.

A masik meglepetés Donath Ferenc je- |

lentkezése, aki Nagy Imre legkézvetle-

nebb munkatarsa volt mindjart a habo- |

rit kévetéen, aztan megint 1956-ban,

amiért 12 évre itélték és 1963- ban am- .

nesztiaval szabadult.

A nyugall tiltakozasokat felerésitette,
mint egy oriasi megafon,

26-4n a Statedepartment megallapitotta,
hogy a csehszlovak kormany nem tart-
ja be a Helsinki Nyilatkozatban vallalt
kételezettsegeit, amire figyelmezteti.

‘ Ilyesmi Kissinger kiltigyminisztersége |
idejeben nem tortenhetett meg, de még |
nagyobb szenzaci6 erejével hatott a Sta- |

tedepartment januar 27-1] nyilatkozata,

mely évaintette a Szovjetuniét, nehogy |

Szacharovnak, aki ,,csodalatnak, nagy-
rabeesilésnek orvend”

nyin szovjet nagykévet telefonon fel-
hivta Vance amerikai kiliigyminisztert,
hogy tiltakozzék, semmit se tudott a nyi-

latkozatrél. Ugylatszik a szovjet nagy- |

kévet eldbb olvasta a reggeli lapokat,

mint az amerikai kiltigyminiszter, s a |
konfuzi6 sordn az is kideriilt, hogy el6- |
zetesen Carter elndk se tudott réla. De |
azért mindketten magukeva tették és |

helyeselték!

Szerencsére Januar 28-an megérkezett |
S mie |
elott a Fehér Hazat elérte a lapok le- |

Szacharov levele Washingtonhba,

kozoltek és visszakozni nem lehetett:
Carter allja szavat és igéreteit, hogy kil-
politikajat moralis alapra helvezi. A
szovjet kormany a ,,gusztustalan jatsz-

ma” ellen tiltakozasaval egyidejileg |

3. oldal

ahogy megfelemli- |
feltarja a jogvéd6ék |
kompromittalasat, uldozését, aletartoz- |

t. a tiltakoza- |
sok 6zéne zudult Pragara; alegkimélet- |
lenebbiill az olasz kommunistak Kriti- |
_ akik- |
nek peldajat aztan a francia, belga, |
holland és angol kommunistak is kovet- |
tek. Elesen nyilatkozott és tiltakozott |
s ami a fejleméenyek kévetoit |
a magyar- |
Januar |
§-en 34 magyar intellektuel izenetet jut- |

megterten |
a kommunista és volt kommunista disz- |
A Hegedtis-cso- |
port annak idején tiltakozott a 68-as |
csehszlovak invazio ellen, melyben ma- |
gyar egységek is résztvettek: mostani |
kidllasanak az ad jelentéséget, hogy el- |

W ashington ]
régota vart megnyilatkozasa, Januar |

Amerikaban, |
bantodasa essck. Sajnos amikor Dobry-

SF SEES SESS SASSI SEITE ESSIEN IEEE SEIU SS , p500m rernarerriasie: nn eseeiestactaaeepnmmencenasaanaStai I OS a i ER eA ON ana neCnR ORANG)

Lasers
yyy

yy
is

ugVI asszisztense (Car-  munkban propels va- ténél sokkal tébbet a né- sikra a Karpatokat is el- oS ae : reauatkngaeeal vadalia a niunaati ke ~
* . © - i : a egvetien loves nem dérdiult. Annal na- beavatkozassal vadolja a n¥ugati ha- «

_ ter Kissingerje).’
—Brzezinskirél kdlénben—

Buckley, az amerikai kon-

: zervativok vezetd publi-
-cistaja most azt irta, hogy.
: opportunista. és, hogy a orosz

~ Hogy pedig Carter: kare

| Jase keresni.

SMegueverlels

kell kiemelni, hogy
a bels6 rend
Most az

de azért
: feny egetodznek

A tébbi esemény kézil
azt
Libanonban
kezd helyredallni.
okozhat bonyodalmat, hogy
a Libanonba bevonult sziriai _
hadseregnek kisebb kéte-
‘lékei az izraeli hatar ‘Ko.
zelében Vannako oo eo)
-Damaszkusz és Jeruzsa- _

-tabb,
te rhogott 30-40 afrikai al-
lameésa Szovjetunio all.
A négerek szambeli tal-
-stilyukra, a fehérek pedig
arra. szamitanak, hogy ha”
a fehérek | lemészarlasa

gerek szavaiba.
_ Teny,

A
mint 6 millié feke-

Délafrika tamogatja.

oo hogy a. “ rodéziai :
négerek és fehérek kézti_
kiegyezés ugye zsakutea- :
ba jutott. Es, hogy egyel6- |
re megint a fegyvereké,
a gerillaké a sz6. | :
-Ebben a kiizdelemben a>
270 ezer fehér embert csak
: tikusok - — ilyenek is lehet- —

toztatjak meg a Karpat-
_ medencei kulturak, éssze-
fuggések és évszazadok
szévevényét. Ha Isten cso-
dat. tesz és emigracionk
| harea, § az otthoni tizmil- |

-érheti a népi sajatossago-
kat és rendeltetéseket ujja-.

értékel6 jelenség, rablok
jarnak ezeréviink kincses-

taraban. Pontosan azokat :

a jelzészemély eket és kor-
szakokat lopjak el térténel-
ieeee amelyek nelkil

a legtisztessegesebb | poli- |

nek —~ nem javunkra val-

| beri Szabadsagjogok N
| révén belekeriltek a csehszlovak tér-
| vénytarba. A 77-es okmany felsorolja
| jogcsoportok szerint,
| kommunista kormény zat biineit; ismer-

| gyobbat robbant az a nyilatkozat, mely

a 77-es okmany (Charta) néven valt i is~
meretessé, mondhatni vilaghirtivé. A 77
utalas 1977-re és a Charta, haromszaz

| fré, miivész, tudés, tanar és egyéb értel-
| miségi alairdsaval pontos és részletes
| kimutatas arrél, hogy a csehszlovak
| kommunista rendszer miben és miként
| sérti meg a Helsinki Nyilatkozatha fog-
| lalt jogaikat, melyek elézetes deklara-
| cidk (ENSz-alkotmany, Egyetemes Em-

e

yilatkozata, stb.)

a esehszlov ak

talmakat. melyek jobb tennék, ha asa- |
Dehat |
ez régi kommunista triikk, ami ezittal |
nem segit. A futotuzkent terjedé disszi- |

jat portajuk eldtt sopirnének.”

denciat a szovjet taborban mar erdszak-
kal sem lehet elfojtani; minél kemé-
nyebb a visszavagas, annal hatdrozot-
tabb a tiltakozas, a szabadsag kévete-
lése. |

Moszkv aban jol tudjak, hogy tabb agg: |
ressziét nem hajthatnak végre a ,,test- |

vérdllamok” ellen, mert egyszerre fel-

kelnének. Hiszen még csak tél van és
esak a hoviragok nyiltak ki: mi lesz, ha |
megérkezik atavasz, ami mindig harso- |

go és robbanékony Keleteurépaban?...

ye

Ye

SS

Lip

yy
iy

yyy
yyy

gy

Jem kézt amerikai diplo-
_ veztek ki, aki a hirhedt _ matak bie ttene iizene-
zéls6baloldali. ADA (Ame- teket. Az izraeliek azt
_rieana for Democratic eae: mond hogy ha a szi-
tion) elndke volt. __riai esapatok még kéze-

8 — lebb mennek a hatarhoz,

c arter-ék | is s akkor Tzrael | ,,beavatko- _Hogy ez mennyire valészi- :

FAISSIN ik’, De hogy ezen kato- ni, vagy akar hogy lehet-

nailag- mit kell érteni, azt  séges-e, erre vonatkozéan.
senki sem tudja. Es aki még egy vallalkoz6 kedvii

ty

Le

ee

patokat is elérte a jelen-
ség: a vilag tj szerkeze-
tet nem politikai erdekek-
bol kovacsoljak Ossze az
évtizedek, esetleg a ha-
mari évek.

lag kézvéleményében,
szerkesztoségeiben, par-.
lamentjeiben, hogy az em-
beri és népi sajatossagok |
jogan Erdély a miénk. Es
akkor fabatkat sem er
majd azalibink,hogynem  Ujesztendei eres, k6-
tanultunk jelenségtant. nyorgés: allitsunk oOroket
Nem tudtuk, hogy a zu- tortenelmi _kinesestarunk
luktél, a busmanoktél, a qg elé és — tanu junk jelen-
harlemi négerektél a Kar- ségtant.

lié néma kidltasa az Em-
beri. Jogok Séhivatalaban’
is bebizonyitja, hogy er-
‘délyi magyarsaégunk em-
beri és. neépi jogait sarba-
taposta a roman érdek,
-esak pillanat gyézelmet nem tudatositottuk, szé-
~ arattunk. Néhany ejnye- noklatok, kénnyes-reszke-_
bejnye te kis roman figyel- té6s imadsagok helyett

tudja, nem mondja meg.  Gjsagiré sem mer jéslasba meztetésre Erdély ma- megdénthetetlen doku-—
| | 6s bocsatkozni, 0. gyarsaga lélekben még” mentumokkal a szabad vi-

_ megkezdédik, akkor az
Egyesiilt: Alla mok népe
Washingtont valamifajta.
iidebelepears fogia keny Sze-
— -riteni..

nem egyesill az otthoni tiz-
milliéval és az emigracio-
val. Es joggal. Ordkre sze-
miinkre fogja vetni, hogy.
nem szereztiik vissza ello- _
pott évszazadainkat és

yyy