| ~ szallason —a kove et: x 4lasztason, — _ Nagy Kérollval szem- ben alul maradt. Petofi cikket int az uj Kovet ellen. mire Szdzbtvenkét esztendeje volt, hogy megsziiletett. Ajalatt Emler Ferencék Z6dldfa-utcai hazaban lakik, aki a - Karoly a Pesti E irlapban yalaszolt. jubileumi évben Magyarorszagon ujabb kiadasok, — kil Pesti Poleari Céllév6 Egvesiilet kertésze volt. Itt ismer- Val felkeri Jékait és PAlffyt szekundasként és ; ,életre- tudja hanvadik? rain meg, s a tanulmdnyok, | kedett és kedvelte meg a céllovészetet. |halalra” akar karddal, akar pisztollyal verekedni kivan. creme tujabb légidja. Feltunése 6ta. minden politikat | ismeretes, hogy k6lt6nk iskolai éveit hany varosban Nagy Karoly kardra hajlanddé is kiallni, de a ,sértett” ‘altozasban, — hangosan szolt a neve, mert a magyar, _végeste, Ezekrél az évekrél pontos leirasok maradtak | jg gin PetOfi a pisztolvhoz ragaszkodott. »Passzi6val siit- irodalom, kbltészet nélkiile — elképzelhetetien! Nem dgy | fent. ley tudjuk, hogy az akkori idék minden. sport) = sen fegvverem, mint veszett kutvara..." A parbajbol dalolt, mint egy kéltd, aki hazajarol énekel. O maga — nemcsak érdekelte, hanem nagyrészét maga is uztc. nem lett semmi. » Azutan ismet V ahottal | gviilt mega ba. Magvarorszag, az Grok ifjiisag. és mint népének hangja Nemesak jo futo, dobs, labdazs. céll6vo volt, hanem ki- sz6lal meg. A népbdl sziiletett és egész népét tette latha-| Wind evezds, s a Pesti Vivo Intezetet Vasvary Pallal Va hothoz sopédelt. V ahot ¢ azonban nem 1 parbajozik.. tova. Verseinek erés és valtozatlan hatasa, — hogy még | egyiitt latogatta. Pechy Imre mondja el visszaemleke- Amint a koribel saité nizor emttene, Pewtt ob bbi Pelfit! Veliink van az alfldi t4j, Kukoricza Jan-|2éseiben, hogy milyen kitiind dunai evez6s, masok fel.) UN BO ene een neat eae, Petsh eb. csi, A négy Gkrés szekér, Reszket a bokor és a Szeptem- jegyzeseibol az vilaglik ki, mennyire szerette a lovaglast. | i" oe 10 on Szorgalmasan ,trenivoz karadal, ¢s “ ber végén Grdk ritmusai, s vele vagvunk a Szabadsaghare-| Azok az 6ridsi gyalogturak, amiket életében megtett, — | *U" latni ujra a cellovo pase an. Az utolso lovagias af- ban. — s egyszerre csak elttinik a hdsGk kOzétt a seges-| nem sportteljesitmények miatt térténtek. Nem volt | !&? datuma: 1949. majus 8. A prabadsaghars vihara Koz: vari csatatéren. Barhova veti a magyart a sors, —| Penze, igy mit tehetett, — neki vagott az orszagutnak. | ben. Nem kisebb _,, legénnyel” » —- mint Klapka Gydrgy eerie, “KLM Soma “arantga— —PUPAPEST orvonto— —aewss \IR CANADA Ry § : - t —f—5-—& hét karacsonvra: VIENNA: Kardacsonyra: BUDAPEST: Oud Fal * Apex: 22—45 nap kézdtt barmilven idétartalomra PetOfi vardzsa Grokké megmarad szivében., Koltészetét, életét mar kozvetlentil haldla utan, — a még életben lévG kortarsak kGzléseibdl, — mélattak, és szinte naprdél-napra feljegyvezték, megelevenitettck. Ferenezi Zoltan paratlanul lelkiismeretes adatgviljtése. s attol kezdve irodalomtudosok, tOrténészek, irok, kol- tok ,nagy témaja" tanulmany-rengetegebol Lives Petofi Kényve magasodik ki. Foleg Ferenczi és Illvés konvyvébdl sportold Petéfi, de a sporttOrténet. — néha villanasnyi- Gyula vijra Atdolgozott| ra — igy példaul a vivasban, — megemlékezik rola. Az) -egv BenGfi nevii egri kélt6 kihivasa, melyben az egyfk | multan. Es ez hozzam utolso levele elmult két év-visszaemlékezései kGziil a sportold Petéfi °F _ wie weais Nem lesz beléle parbaj, — Bend ki- lonbozo konvvek, utalasok, leirdsok rengetesié¢bél for mas. sem hianvozhatott. Varga Laszidé az érdem, hogy a tanulmanyt tett kdzzeé. Mert Petéfi fiatalkordban mar volt ,,szervezett” test- nevelés. A nemzeti nevelés elveineck kidolgozdasdara kikul- dott bizotisdg 1809-ben jelentést nydjtott be az orszdg- gviiléshez, amely az iskolai testnevelés fontossdgat hang- | sulyozza. ,A test f6képpen gimnasztikai gyakorlatok és jatékok altal erdsbdik” — igy —15 | | ismieretes a /Az elsO nagy ,séta” tig tartott! A graci szingész a nagy ,bakonyi” Pe —- Selmecrol — Pestre. Hadrom hé- | katondskodas kilométerei, Paparoél ,kirandul’ Jékaihoz — Komdromba. Es mint séta. 2st, — hatalmas tura teljesitmények! Debrecen—Miskolc— A parbajt hdésies dolognak tartotta. Egvik kélteme- meg is volt, — s az ma is. Az utébbi évek | nyében, — amit Varady Antalhoz irt 1846 majusaban, — emliti. .Hdat megtértént a parbaj? élsz-e A rajta ért sérelmeket nemesak tollal, de karddal is megtorolni kivanta. Az errdé még?” mindenkor l sok felé elszdrt életrajzi adatokat, — a mar emlitett Varga Laszl6 tanul- segéd — Jokai volt. /kispap az egri szeminariumban. * A késébbi irodalom- t6rténet Petéfi—Arany—Tompa Mihaly harmasrdél ir. A baratsdg nem éppen j6él kezdGdétt. mert 1845-ben Tom-/ nal volt szallva, s a pap néhany sorban megirta nektink | pat pisztoly-parbajra kivanja kihivni. Ennek nincs folv- | az 6 megbizasabol, , tatasa, — helvesebben az, — hogv utana baratok Iettek. De még ugyanebben az évben sict Papdra, mert egvik biraldjat akarja kardélre hanyni. Vahot Imre szerkesz- | — arOK &S | t8 ez, — de amint Arany Janoshoz intézett levelébdél tud- kezd6dik a testedzésrél | szGl6 bekezdés. ,A testedzés az iskolai kdzintézetekben | ' a tanulo ifjusag korahoz s allapotahoz képest bevezeten- d6”,—~ ez a javaslat 1811-ben a pesti evangélikus gimna- ziumban mar testnevelési 6rak vannak, 1825-ben meg- szuletik a Pesti Nemzeti Vivé Intézet, késébb meg a Szabadsaghare elétt a Pesti Hajds Egylet. a Pesti Test- gvakorl6 Intézet, s a l6versenyzéssel kapcsolatban meg- alkotjadk a ,,sport” szot is. A testnevelés ebben a korszakdAban indul Pet6fi éle- te. [lyés Gyula irja, hogy a jatékokban iigyes és merész, | de ugyanakkor mar felcsillan Snérzetessége is. A labdat balkézzel dobja, — balkezes, — s ezért gtinyoljak. .,Ba- | log-suta’”’. Ettél kezdve soha tébbé nem dob! Futasban, ugrasban, 8 ,télen ligyes csuszkdlasban” — kivdld. Ba- ratja Sas Istvan meséli késébb, hogy nagy hajlama volt s kell6 batorsaga, ami kiil6ndsen birkozasban, ugrasok- nal ttint ki: A Kortars, ies, barat végig. vezet benniinket a gyermek Peis testedzé- jatékain, majd kés6bb megis- | merkedik a fegyverek hasznalataval. Pesti didkoskodasa vilag elé n | megallapitasait | kulttirdval kapcsolatban. - Woolley. elétt .mar.- mas. régészek is-talaltak olyan. pemlékeket, feliratokat Me-| Otven évvel ezelétt, 1925- ben adta ki Charles Leo. nard Woolley, ango!l régész | oridsi felttinést kelt6 tanul-: asatdsal: eredmeényveirol a sumér nép- Woolley | manyat kutatasai, pel kapesolatban. dsatasait Mezopotamiaban, Ur varosa kérnyékén mar 1922-ben elkezdte, de csak| harom évi alapos munkaja | a je clentoségu | sumer’ eredményeképpen tarta nagy a 7 iskola- auto ailnars lasart vagy. te : | 2 | | tabornokkal, aki akkor helvettes hadtigvminiszter. Kidlap- kahoz azonban nem kiild se eens st, hanem egy Gnérze- tes és pontokba foglalt na er nem magunkkal, niink.” — A tébbi, — nak, veleznek, 1849, 3 »Ezek olvan dolgok, ame sivekért Dékeés § elégtételre hivtam volna. s tan leléttem volna Ont, mint vérebet, mert én meglehetdosen l6vok: — most azonban hanem az ellenségiinkkel kell ami nines a Klapkahoz intézett le- velben, — ismeretes. [tt adjuk at a szot Arany Janos- akivel soha sem volt Osszezdrdulése yulius 11. Petoéfi révid sorai, many — egv csokorba foglalta. Az els6 parbaj-kiseérlete Arany Janos a kovetkezo utdiratot Fuggeszti — tiz év ’ levelet. Ezt igv fejezi be: idében szemeélyes | kurde- Allandoan le- amelvhez Petéotinek. Mezé- (berénybol Varadra, s onnan Erdélybe ment, hogy Bem- | hez cesatlakozzék, de utjat nem Szalontanak. hanem Ug- ranak vette, mely falu attol — hogy Miert | nem & egvenesebb az ut és 6 Asi sumer olégia sziiletése zopotamiaban, amelyek azt sejtették, hogy a babiloniak és asszirok el6tt mar élt ezen a fold6n egy még Gsibb kulturaja nép. De a sejté- seket Woolleynek sikeriilt megedfolhatatlanul bebizo- nyitania. A British Museum és a pennsylvaniai egyetem — ré- gészeti expedicidjanak az mert ‘Ur varosa kiézelében, ahol egy hatalmas Mostanaig az ellenkez6 iranyba hajto motorosok csak akkor kéenyszeriltek megallasra, ha a kiirt maximalis hajtasi sebesség tobb volt. mint orankeént 35 kilométer. De szeptember elsejétél kezdve, mindenkinek meg kell allni. Ez aldl csak egy kivétel van: ha egy kocsi az iskolabusszal ellenkezO iranvban halad guton, ahol egy olvan tObbsavos orsza az ellenkezo iranyokat korlat, vagy fives sav valasztja el egymastol. On, mint autdvezeté kiilénleges gondossagegal kell, hogy hajtson mindig, ha y iekolabuszt lat, akdr egy iranyba. ellenkezé irdnvba halad az Onnel, torony} , .3 a alaku . szakitottak meg és eld] lép- h egy” | egy | nyékén —- ma mdr tudjuk Eridu snmeér holdisten temploma j— hivta magdra a figvel- met. Az expedicid munkat végzett: a torony kiszabaditasa veégett ezer és ezer tonna tormeléket kellett elszallitani. -,templomhegy” mei i elcte, amelynek t mag ons- tornyot es6 vezetett fel a ,,piramis” csics4n lév6 szentélyhez. Az épitmény téglain a 2050 kGriil uralkodsé vashato. Ez volt a legdsibb zopotamiaban, amely wun takép lehetett a késobbi ba- | biloni és asszir szentélyek- nek, igy a hires babeli to- ronynak is. Az_,,istenhegy” elnevezés onnan szarmazik, hogy a teraszokat ielehord- tak fGlddel, fakat Ultettek be, igy erdés hegy benyo-| masat Keltette, A tovabbi as kideriilt, tasok soran noBy az ,,isten- nagyszabasu helynek. A ,,piramis” rengeteg alapjaira bukkantak, ame- saiul és raktarakul szolgal- Jott ‘Szalontara? Mert Berénybol sietett — meghalni! ... | oszlopa hatalmas | rmanyok szOvegét - | Grizték. | | mérete 1 meg a a 62 rat. A wula : beugrasok |... . ; | ey életérél nyert képet Wool- kér- | is épiilet | tésen keresztil a sumir kul- lyek a papok, papndk laka- | ‘hatassal birt.” oldalvast fekszik. Ott a pap- kdszbnt és megy Erdélybe. Varadra #2 ZOLD FERENC Holdistennck szentelt szentély miellett még mas istenek templo- | mai is sorakoztak a kdézvet- hattak.