ee LE EE Ze i SS eas Lue: ty LEE \ EET: title ELLEN ibis YY ~ fizetés”’ Woe Le | Egyesiiletét’’. oe Kenneth 2. azadéfizeté polgarok legkel- _lemetlenebb kételessége az ,,adé- . Szinte kivétel nélkii | min- denki zigolddik ellene. Igaz, hogy — az addhatésagok sem kiméletesek és nem bannak kesztyis kézzel_ mara _ tervezte a ,,repiilé-sdéprii- nyelet”’. sem az ad6zdk zsebével, sem ide- geivel. Az adékat pedig allandéan emelik! Hogy mire? A jé ég tudja! A joléti allamban rendszerint ha- _szontalan dolgokra. Példaul Kana- _daban rengeteg fi atalkora. ,,Welfa- re’’-n él munka helyett évek 6ta. - Hogy ki fizeti ezt? Természetesen az adofizet6. Dehat Istenem sze- génykéknek akkor mibél telne ma- _Fijuanara, ha az allam nem tamo- gatna dket? Még a végén kényte- lenek lennének visszamenni az is- kolakba és —~ tanulni. Kiilénésen a sz6l6 embereket és gyermektelen hazasparokat adéztatjak meg ke- gyetleniil. Azokat akik évekig ku- porgatjak a dollarokat, hogy végre lefizethessenek néhany ezer dol- & x lart és -sajat hazat vebyenck | $ aia : -—ladot alapitbaseann Nemregien Ronald Reagan k - manyzdé Maureen nevi ilanya meg- af -szervezte a ,,Sz6l6 ‘Adéfizet6k © Maureen — “maga is maganyos, egyedill él, igy hat eZ fas - tlfizetéstik volt. Reagan k 26 csak vakarta a feje a _dgez is volt | oe noaes ~— a igaza is volt_a lanyanak, és ; mert - nem is akart szembeszalini vele, --beadta a derekat és kény telen v nyilvénosan beismerni, hogy | —Iéban méltanytalan: a maganyos er berek adézasa és megigérte, ho; a jévében csdkkenteni. fog am ‘ganzok addéjan. Mert, ami igaz — —igaz. Mind az USA-ban, mind Ka- . nadaban mar csak a dolgoz6k adéz. nak, a nem dolgoz ben élvezik a munkanélkiliseg 7a dott gyiimdlesét” | 6k ezzel szem. ee ‘a vildg legkisebb A. elton m mindéssze két személy. Williams, az angol légierGk 57 éves egykori parancsnoka, kislanya Wallis sza- A WA-1I6-T mindéssze 10 lab hosszii, 5 lab széles és alig 240 font silyd, éranként 75 mér- féldes sebességgel halad és 140 ~mérfoldet is meg tud tenni 20 ezer— lab magassagban is, ha egy sze- mély iil rajta. A nyitott kis ,,légi- taxi’? a vilag eddig ismert legki- sebb minirepiiléje, amelynek allité- lag nagy jovoje van. privat hasznalatban. Olcsd eldal- Kulonosen litaisa kénnyen hozzaférhetévé te- szia privat polgari kézlekedés $za- mara... rae régi ismert magyar kézmon- ) dis: a t6ltétt kaposzta magyarnak gydgyszer, németnek halal! igy Va- gyunk lassan a cigarettaval és az iil nem tud élni- alkohollal is. Kideriil, hogy a do- : : hanyzé — — iszdkos emberek sokszor eléinek szaz évig is, mig a mér- sékelt, rendes életet é16 polgdrok © id6 el6tt meghalnak. Alvin Wet-— more kaliforniai lakos most iinne- pelte 102 éves sziiletésnapjat. Ez a fokozott adézas ra is vonatkozik. alkalombél Nixon elndk és felesé- Maureen szinészn6_ és TV. ‘prog- 7 ramvezetd és s ebben. a | minségbe ge Pat lidvOzlé taviratot kiildétt — -az 6regnek, aki szerint ez volt élete__ : legbiiszkébb pillanata. Igaz, ot nem — | aki einek a “ayilvaneecegaii var | - lészindleg nem nagyon ‘Oriilt. Man- __feen az interju soran bebizonyitot-— ta, hogy az elmdlt évben a Hag te -nyos, embereknek Kaliforniaban a tébb, mint 22 millié dollar’ izgatja a Watergate, — kizarélago- san. mindennapi whiskije. izgatja. - vee ieava szerint, ha: Kifogy Kilenc éves volt, amikor elkezdett | ohanyozni és 14 éves kora ota zik. Egész életében keményen lolgozott.. “Farmer volt, illetve | pasztor: J uhokat érzdtt és kora ta- _-vasztdl kés6 dszig kint aludt a me- zon a satraban. Egész kilencven - éves- koraig_ rendszeresen dolgo- zott és csak vagy két éve hagyta abba a a kerti munkat. Az oreg | hosz-— log: legelsSsorban i is az rita” : aie Mn a oe paki” dassan mar mindenrdil . jak az embert, vagy — a [102 eves Alvin Wetmore-nak? . .. ‘J6t a tervezd , repiild sepriinyél- nek’’ nevezte el. A kis forgoszar- _ nyas repiilégép befogaddképesséege _ Mary Anderson, a feltaldlo — x ., .a komputerr6l -kideriil, hogy lassan mar mindent helyettesit. Még az orvosokat is. Méghozza allitélag tékéletesen helyettesiti Oket. Mert a komputer nem fele- dékeny, mint az orvosok, akik esetleg a leglényegesebo tlinetet elfelejtik a betegt6] megkérdezni, mert mar a szomszéd fiilkében a masik beteg var rajuk s nem keve- rik éssze a betegeket. A komputer kiléndsen a pszihidtereket helyet- tesiti tokéletesen (az viszont nem- kunszt). A Wisconsini Madison . Hospitalban Allitottak fel az elsd program-analitikus komputert. Az eredmény meglepé volt. A kom- puter a betaplalt kérdéseket pon- -tosan feladta a betegnek és a fe- leleteket is pontosan régzitette. Es ami a komputer legfSbb érde- me — nem tirelmetlen a beteggel _szemben, nem unja.ét, nem foglal- _kozik egyik beteggel sem tébbet a masik rovasara, nem f6lényes-— kedik vele. Kideriilt tehat, hogy a komputer hasznosabb munkat vé- - gez a beteg szempontjabdl, mint a legtébb pszihiater. Igaz, azt tart- _ jak, hogy a pszihiaterek maguk is _ablakiiveget. leszoktat- ban tortént. nyanak gylimGlesét, de akkor modern ban, hoey az autojarmuvek szeélve- ae} uvegpmosdjat is egy no" talalta |. Marge Anderson, egy déli : es eeumerikal holey. Het- venegy évvel ezelétt hatalmas es6- viharba kertilt kocsijaval. 1902-0t irtak a Gergely-naptarban, amikor Mary Anderson rokonai lategata- sara New Yorkba indult. Az egyik fitszakaszon rettenctes felhdsza- kadasba keriilt. A zuhogd eso tel- jesen elrontotta a [atasi viszonyo- kat. A koesi férfi vezetdje ery ide- ig leallt, azanban az esd tovabbra is zuhogott, illetve — rendiletleniil esett. Ebben az idOben a vezetok még egy darab hagymaval, vagy dohanyzacskdjukkal tisztitottak az Mindez esak nehany percig tartott, ujbol behomalyosodott az és a latasi viszonyok egyre rosz- szabbak lettek. Miss Anderson szerencsésen hazaterve Birming- hamba, hozzalatott és megterv ezte a Sajal maga altal ¢ elképzelt t ablak- mosot, Els6 alkalommal nem volt szerencseje. Amikor masodszor mulatta be t talalmanyat, az ablak- mosét, vagy ahogy angolul neve- zik ,, Windshield-wiper’’-t az egyvik angol cégnek, a cég mérndke azoan- nal meglatta benne a fantaziat. A mémok egy kis kézi meghajtdsos motort szerelt az ablak egyik veé- gére, és amikor azt beka peso azonnal lekotorta a haval, vagy a esot az livegrdl. Miss A aderson azonnal patentiroztatta az ,.ablak tisztite késziilékét’’ a helybeli pa- tent hivatalban. A bejegyzés 1903- A feltalald azonban esak évek milva élvezte talalma- azu- tan villamgyorsan terjedt vildgszer- le... _,..Jane Fonda népszeriisége mar a kommunistak koreiben is ~esdkkent. Joseph Losey filmrende- 26, aki médfelett szimpatizalt a ,partizin-nével"', egyik Angliaban forgatott filmjére leszer- _kiesit zavaros alakok és nem le- — _ het Gket teljesen komolyan venni. _A ketté kéz6tt csak az a lényeges” ~ kilénbség, hogy a komputert meg-_ -felel6 héfokon kell tartani, hogy tékéletes munkdt végezzen, mig_ a masikat, az orvost — a legtébb_ -esetben el sem lehet érni. Dr. John _ Greist szerint, aki az orvosi ana- - jizalé- komputer | felfedezdje_ ‘volt _— ajévé orvostudomany fejlédésé- nek Utjat nagyban elésegiti az uj § | fajta komputer | woe | ...az egyik amerikai lapban olvastuk a kévetkezot: ,,[gazan él- “vezem az Gj Dinah Shore progra- mot a TV-n. Dinah Shore élveze-— - tesen adja elé az ételrecepteket, © ini. cigaretta’ nélkiil sem... A kedvesén’ kindlgatja féztjét a TV- _ vendégeknek. Ez eddig rendben “van. De miért énekel mindehhez? Ki mondta ennek a derék hdlgy- nek, hogy hangja van? Es mi sziik- ség. van arra, ha valaki fézéget, még. énekelgessen is?’ Teljesen egyet értiink a texasi olvaséval. ~ Ha valaki f6z, az ne énekeljen még -akkor sem, ha hangja van, plane ha nines? ... ..,a szerelem nem Szégyen — | $ mondogatjak. Ugy latszik Baudou- in belgiumi kiraly is ezt az ‘elvet Pe ine mert a legutébbi afrikai 14- - togatasa alkalmaval, amikor a volt _ Belga Kongo elnékét, Mobutut és . nejét fogadta hivatalos latoga- _tason Briisszelben — mint a sajté _ ‘Megjegyezte - ~~ @géSZ id6 alatt fele- “sége derekat atnyaldbolva targyalt. ~ A néger hazasparnak szemlatomast _tetszett a kirdlyi idil — kiiléndsen ~természetesen Madame ‘Mobutu- nak — mert a nk érzékenyebben _teagdinak a romantikara. A férfi- _akat mar inkabb a piszkos politika al és az iizlet érdekli, hogy mit lehet -eladni, vagy mit lehet venni a ven- — dégilate allamf6tol, deané—az mas! Orémmel | veszi tudomasul, hogy anyagi érdekek mellett. nemesak | iy frikaban, hanem masutt is — sze- | Jem is van a vildgon. Egyébként | ‘ 16 a kirdlyi par tizenkét év elétt ha- zasodott dssze. Fabiola ‘kiralyné, © y manyol szarmazasi és. két évvel | désebb 43 éves férjénél. A hazas- ar egyetlen fajdalma, hogy nincs -Klasszikus dramajabol ..A -House™’-bél irtak filmre és Maureen Reagan sokallja az adét A darabot [bsen dall’s a da- rabban el6sz6r szerepelnck a noi felszabaditék. A derék Losey a film gyartasa elétt huzamosabb ideig Daniaban tartézkodoitt € és ta- zbdtette Janet. -pasztalatai nyoman maga is kisse § pant lett, marmint ant-lib. Jane Fonda még a felvételck eldtt a fran- cia néi szerepldvel, Delphinevel, ( akit erre az alkalomra kulon impor- taltak Parizsb6l — teljesen elsze- paralta magat, olyannyira, hogy végiilis, amikor a rendez6 Jane-ba invesztalt pénzét veszélyeztetve ‘datta, ultimatumot intézett hozza, hogy vagy megkezdi a film teleit, vagy felbontja a szerzodé- _sét. Ett6l még Jane is megszeppent és a masnapi ,anti-haborus " propa ganda beszéedét is elhalasztotta és stirgésen megijelent a fi Imgyarban. A rendezé a kévetkezéket allapitot- ta meg: ostobasdg volt részérol \ Janet! leszerz6 \dtetni, mertelészoris ( egyaltalén nem ndies: om €S legti jabb > j-szerzemeényén”’ -Hayden-en nozog a felvevogep 1973. majus 19. alla- } azonban } utina. ( iiveg ff ) kiilon 4 iclességteljesités felvé- > 4 jelent, Pr jében a fak leve ‘+d tisztite mimiért és senkiért sem ra- (_ os ) két park kéz6u: tt, mint eay darab fa. Senkivel { : McArthur ‘Parkja } kilénben j is at- | (No.2 20) ERLE GIZELLA Vannak sokkal Gregebb fak is: az Eszak Kalifornia-i Sequoia National mammutfenyofar bizo- nvitottan négy- vary még tabb ezer evesek, de, a FA, akar ki- esi, akar nagy, akar fiatal tiltet- vény, vagy matuzsdlemkort, artatian, szep i id kbs! | ittmaradt MUEMLEK, a legnagyobb alda- ) sa foldiinknek. Szebb, mint bar- cmilyen mas természeti tiine- meény. Nezni, csoadalni, jarni alattuk, — haa fak fasort, vagy erdot kepeznek, — a legnagyobb evonyoriiség. Minden fa kilén- egy onalld, hivatasat tel- egyéniség, Es milyen sok- féle ez a hivatas... Azonki- vill, hogy nem tudunk betetni szépségével, az drnyékot adé, balzsamos levegdvel, az iinnepi esenddel, ami kériilveszi, szinte templomi ahitatba ejti a vandort. A fak sztinetnélkill sziirik a le- vegdt, felsziviak a széndioxi- dot, és egyéb, szennyes alkat- reszeit a levegonek, és eserébe liszta oxigént lehelnek ki. Fak alatt, erdében darni, semmi mis iermészetadia gydénydriséghez nem hasonlithaté. A lombok kOzGtL megakad a zaj-larma, a templomi esendben megfiirdik a lélek. A tid6 feltoltadik friss oxigénnel, a szellem, az agy- velé gondolkozdsa Gj utakon jar, “Jesito a terhes hétkoznap mar messze_ mégoétttink van, s ha a vandor kGltG, a legszebb versek szfilet- nek a fakhoz. Ha a vandor ze- neszerzo, akkor foldéntali han- gokat hall: Beethoven szimfo- nai nagyrészt erddkben sziilet- tek... A fa nem egykénnyen adja meg magat, gydkereit me- lyen a fOldbe ereszti, addig: ta- pogatédzik, mig vizet taldlnak. Az énfenntartas Sszténe, a ké- tudata szinte em ismer hatart. Viharnak, fel- J hészakadésnak ellendall, a kérti- létte lévé fSldet k6u, vedi, Ozdn- viz ellenében is sikeresen har- col. Nem gy, mint a csupasz, — meztélen fOld, amit a viz kenyre- kedvre magaval sodor, fellazit- ja, és megindulnak még bok is. A fak nem valtoztak. Ma is, éppen tigy, mint a fldra-termo- idék kezdetén allna, strazsalna szilardan, ha, hagynd — az em- ber. De, jon a cementszérnye- teg, polipkarjaival « egyre tébb fastertiletet pusztit, és harap, felfalia a fas, erd6s részeket, mert kell a freeway, highway-k szamara, kell az aut6k szamara, amivel az ember helyettesiti a labait. Szaporodik a lakossag, az autégyarak ontjak a kocsi- kat, a ndévekvé kozlekedésnek ulak kellenek, és a fak egyre pusztulnak. Az elsé szamu k6z- ellenség az autG, a masodik az épitési vallalkozé. Tarsasagok dlakulnak, felvasdrolnak nagy terileteket, Jeborotvalnak, min- den kicsi zéld pettyet, bokro- kat, fakat, ha kell elhordjak foldet, ha kell, feltoltik, parcel- lazzak és elkezdGdik a hirdeté- hadjarat. Akinek pénze van, siet’ helyet biztositani a szépen lefestett oazisban .. . _/ Amikor a parizsi Orly repii- ‘létéren felszall egy jet, ez annyit hogy Fontainbleu erde- leinck levegé- munkaja huszonnégy Grara megbénult. Az orszagok tertiletének egyharmad > -erdéség kellene, hogy boritsa — —hassunk. Anglidnak esupan hat szazaléka fasitott terulet. on Ot mérfdldnyi tavolsag van | széba, baratsagtalan és ci. Se ja politikai | elvakultsagan kiviil, hogy egyaltalan nincs humora. Os- : libanak tartjak Angliaban, alt | gyermekiik, azonban a kedves, sze- * afi é “maga "segment sont mee ‘rolunk, Fp | eey ke i vilizdlatlan. De a legnagyobb ibe a de om részét -ahhoz, hogy tiszta levegot sziv- Visszaemigralt _ ' Los | , Angelesben, a Wilshire Blvd.- S a keleti rész_ Kanadai Magyarsag _ 15. oldal szazeves szilfa alakitas alatt all, zarva van, a ta- vat lecsapoltak, a Hancock park, falatnyi zéld folt, még ma is 4 bugyborékolo katranyvermekkel tarkitva., 1973 ev Anglidban, az ujra- fasitas éve. Autéutak mentén miasfelmilia bekrot-fat dltettek, «Mindenki filtessen el egy fat 1973-ban™ mozgalom indult. A Foldmuvelestigyi Minisztérium egészen az iskolapadokig viszi a sikeresen mukddd Gjrafasite hadjaratot. | Atlanta Ga. varosaban, egy forgalmas utcasarken, magas épuiletek kOzGt, zaj- és szennye- zett levegovel dacolva all egy tbb, mint sziz éves szilfa. Gydkerei mélyen, nagyon meé-. ) iyven tapogatddznak a cement- jarda és aszfaltos kocsiutak alatt. A szilfa dacol az ellenséges kor- nyezettel és — virul-leaz, a va rosnak van is gondja ra. A forré nyari hénapokban | esténkent J megjelenik egy nagy “Ontézdko- 4 -esr és ket .erdofeliigyelének” gondja van arra, hogy a szilfa ne szomjazzon, Tavasszal gon- | dosan megnyesik, kerités vedi -{ a jardkelGk haborgatisatol A szilfa szimbélum is. Bizonyitja a varos eltékelt szandékat: meg- vedi, és ha kell, harcol is Atlan- ta faiért. Ez a varos egyébként orszagszerte hires sokféle fai- rol. A viragzd somfak szépsége ad killénés jelentéséget a min- den évben tavasszal megtartott Fak Unnepének. : | Az ingatlanvallalkozok itt is, mint mindeniitt felvonultak, hogy felfaljak a fas teriileteket. De, Atlantaban a fa szent, el nem tulajdonithatd kézvagyon. A varosi tanaes erclyes favédel- mi-térvényt hozott, és egy telj- hatalmt fkertész-erd6G6rt alkal- mazott, ee gondja van arra, hogy ennek _kévetésreméltd intézkedésnek éryényt is szerez~ zen. Az ingatlanvallalkoz6k any- 4 nyira félnek a kdltséges, és akar § hasszu évekig is elhizdds biré- sagi eljarastol, a sajto nyilvanos- 4 sfigit6l, hogy a fOkertésznek ed- ( ‘dig még nem volt alkalma bar-” kit is a birdsdg elé citalni. A f6- ) kertész nemesak — ,,zsandar"’ oktat, nevel, magyardz, mindent elkovet, hogy a vallalkozékat megtéritse, és a faimddék tabo- raba terelje. Atlanta példja saj- nos, Csak egy csepp a tenger- ben... . , A Bialowicza-i -i éserddben, az orosz-lengyel hatdron, kétszaz- étvenezer katasztralis holdon, | az amerikai bélény rokona, epy ) kétszaz f6b61 allé bison-falka | szabadon kéborol éppen gy, mint a térténelemeltti idékben, mert az erdét sikeriilt minda mai \ napig fenntartani. Ez a néhdny | szaz f6b6] Allé Gsi Allatfajta va- ) losdgos kines. Eletnagysaga, pri- | mitiv rajzok ezekrol az Osalla-— tokrél, spanyol és francia bar- -} langok falain lathaték. Talan vannak allatkertek is, ahol egy- egy bisont lathatunk, de a bia- lowiczal az egyetlen erd6, ahol a bison-falka teljes szabadsagot élvezve ugy él, mint kezdettél fogva, a kiilénbség csupan csak annyi, hogy az erdé lengyel ol- dalan a zord téli hénapokban ] cteté-allomasokon gondoskod- 4 _ nak réluk. Halabdél a bison-csor- ff da ritkan téved a fehér-orosz } teriiletre; még a kélesénadott | néhany f6b6l alld bison-csaladis f/ Lengyelorszag- 3 ba, Vigyadznak is az erdére és | a kihaléfélben lévé bisonra. , wAroyas erdében szeretnék ) . — Gini nydron at, \ Nékem a z6ld arnyas erdé § hiivés enybet ad. we )