hen az atomlegyver ek alkalmazasa mban — Szovjetoroszok is bombazasakor : lipong Sodrodunk “ \ | aliigyi rv koltse Ao ovetését _ Nines a vilgon. olyan feletis al- kmférfi és politikus, aki nem a bé- fe megdrzésére tOrekedne, nem et a céliat hangoztatna kill lénbé- forumokon, mégis egyre na-— sobb aranytl és gyorsabb iitemii ez a fegyverkezés. A napy- és Kiépatalmaknak ez a farizeus ma- startisa emlékeztet a vallashdbo- nik kordra, amikor ugyancsak | ¥i- 4 nézetek esaptak Gssze és a ha-— falmi érdekek | Seek meliékesen | ér- en ter- putették elG a Szovjetunid 1968 ro wi kéliségvetését, | amelyben I sedzalékkal emelték fel az eddigi hadikiadasokat, ret a fesziilt vildgpolitikai hely- mt szlikségessé teszi. a védelem bkozottabb kiépitését | (A koltségvetés Ssszesen 137. 22 miliird dollart iranyoz elé a jé- ® évi kiaddsokra, ebb6! 18.6 mil- Kirdot, a kGltségvetés 13.5 szaza- Exit fegyverkezésre k6ltik el. A brugati szakerti 6k szerint —émél jéval nagyobb hadiki- adas van elrejtve a kéltségve- &s mas tételeiben. #2 Evyesiilt Allamok az klei Biséevetés adatai szerint erre az ‘re 67 millidrd dolldrt iranyoztak ‘8 katonai célok ra, de Johnson el- WK mar eloterjesztette a jév6 évi pritevetést is és ebben 72.8 mil- “i dollarra kivanja felemelni a hedikiag 4sokat, A Vigasztalan képet fokozza, ey €gyre tébb sz6 esik az atom- [ kewereke atkalmazdsarél. Még mn atombombazasra_gondolnak, oa bat @ re is sor kertilhet, —~ ha- / somabaaket akarnak telepi- leni abba a. demilitarizalt ZO haba, amely Délvietnamot el- Yalasztia Eszakvietnamtol : nelyben az amerikaiak miaris eezdték egy vasfliggényhéz a econ: vat areas Peewee elhataroz- az atombombak gvartasat. — . jeszerelési konferencian sa is s ezt Allitotta Ale et EOP, : Maar ced an ilyen awe szerz6dé 1 s meghaltak haboru kiterjesztése fele? Svovjetunid 15 szazalekkal felemelte szorongva kérdik, hogy Mé ar itt tartunk?” | _ . Az olvaséra bizzuk, hogy ki me- lyik félnek ad igazat. Elvégre €ép- ‘pen elég okunk van félni a kom-— de legalabb ugyan- munizmustél, ennyi okunk van féini. az atomha- bortiitél is. | : | Az igen st lyos eee megol- dasi lehetGsége pillanatnyilag még Washington és Moszkva kezében van. A legjobbban tudja ezt U_ ‘Thant, az Egyesiilt Nemzetek f6- titkara, aki nagyobb stilyt hel ye- zett arra a vacsorara, amelyre a négy nagyhatalom kiilligyminisz- tereit meghivta, mint a vezetése alatt alle vildgszervezet kézeytilé-. sére. Ujbél csalddnia kellett. A va- csoran sem Rusk, az Egyesiilt Al- lamok kiilligyminisztere, sem Gro- mik6, a Szovjetunié killigyminisz- tere nem voltak hajlandék még -esak érinteni is a kibontakozas le- hetGségeit — Anglia és Franciaor- szag kiiliigyminisztereinek a je- lenlétében. Nyilvan azt gondoltak, hogy mdr nem tartozik rajuk és végul arrdl tandcskoztak, hogyan k6zOljék a vilaggal, hogy a vietna- mi helyzet és az ezzel Osszefiigg6 kérdések széba sem kerilltek a va- csoran. Majd négyszem kézitt. Ujabb kettGs taldlkozér6l azonban -ninesen sz6, holott az iG siirget, mert Vietnamban az események el- mozdultak arrél a pontrol, ahol az Egyestilt Allamok még cél- szeriinek lattak a keztylis kéz alkalmazasat. — | A demilitarizalt zona hataran 100.000 embert dalan. nd je hogy Eszakvietnam offenzivajat varjak és nem igazak azok a hi- rek, amelyek azt allitjak, hogy az. Egyesiilt Allamok Eszakvietnam eléz6nlésére késziil’ Ehhez John Stennis szendtor, a szendtus kato- nai bizottsa4gdnak az elndke a k6- _vetkez6 sket mondotta: — Nincsen | tudomasom. arrol, hogy az Egvyestlt Allamok vezér- kara elhatarozta volna Eszakviet- nam elbzdnlését. Ha ilyesmirél vole na 8z0, bizonyara fillembe jutott: 2 volna. Az id6 sk azonban valtozhatnak, bar nem hiszem, hogy az ilyen | - epésre szilkség volna. A katonai téren igen befolyasos szenator tehat : ‘eafol is, meg | nem is. ee miért nem hisz “az elizinlés : salksegességten, arra dere ad : a Pentagonnak, az Egyesti isztéri uménak = - a nyilatkozata, amely . Vietnamban Lo sor : keriil teljesen aj fegyverek be vontak Ossze és. kOrlilbeliil ugyanennyi katona ll veliik szemben a kommunistak ol- Washington azt mondja, Saigon vietnam - “pombazasanak ip yale ee eee 1956. oktober 23-4, a | magyz mindentitt ledénti a Szovjetinié szimbélumat. A mat és politikai irinyzatot a ar szabadsaghare elsd 6réiban, jtték a hazak ormara tiizdtt vérds csillagot, | _kommunizmust, mint életfor- -amaroknyi magyar. nép s szinte érak alatt elpusztitotta és gyézétt volna, ha nem All a bolse- vizmus mégott Oroszorszdg Griasi katonai ereje, Ezt kell elpusztitani, hogy a vilag és benne szerencsétlen. ‘Hazank ‘Szabadsagban és biztonsag phan éljen. Hogy mik lesznek ezek az Uj fegy- verek, nem mondtdk meg. Eszak- vietnam ‘elézOnlésére valoszinileg esak akkor keriilne sor, ha ezek az ‘uj fegyverek sem hoznak meg a _kivant sikert. | Ezek szerint a hadbort. kiterjesz- tése epydltaldn nem lehetetlen. Sét a kiterjesztés mindkét részr61 ma- ris. folyamatban van. A Szovjetunidé AZ utébbi ho- napokban 600 millié dollar _értékben szallitott uj és leg- tjiabb _ tipusu fegyvereket Eszakvietnamnak, kéztlik, 6ridsi helikoptereket, ame- lvek a kommunista hadsereget mozgékonyabba teszik, azonkivul replilégépeket, tavolsdgi rakéta- kat és tlizérséget. Az Egyest lilt Al- lamok természetesen igyekszik megsemmisiteni ezeket a szallitma- nyokat, Naprél-napra tobb olyan cél- pontot tesznek szabadda, mie- lyeket eddig politikai meg- gondolasok miatt nem volt. szabad tamadniok az Egyesiilt Allamok pilétainak. Oe Igy keriilt sor Haipong belvarosa- nak kézelében olyan rakéta kilévé _ dllomasok bombazasira, amelynek * yen Van Thie. Délvietnam y New nan megvalasztott elnd ike a hénap végén — bekévetkezé _ _ beiktatasa utan Ho Chi Minhez, nam elndkéhez akar fordul ketargyalasok Galen érdeké- ben. Abban az esetben, ha Ho Chi Mah hajande voln: a t : gyalasra, , egyhétre szlinetel- 7 umnak, sem a ‘ho védelmi minisz- teriwanak nem volt e eldzetes tudo- tasdban, ¢