Az alapveté emberl sziikségletek telfes felsorolésara,
osztilyorfsukra szimos kisérlet tértént, nem sok sltker-
rel, Az ilyenszeril prébalkozasok kvizi kudarednak kézen-
fekvG a magyarazata, ha figyelembe vessziik a tarsadal-
milag és kulturdlisan meghatarozott igények konkrét
mesnyilvanuldsainak sokféleségét, Usszetettsegét, a pszl-
cholégiai sziikségletek ktilénbizé tipusainak egymdsba

fondddsat. Eppen ezért a sajatosan emberi igények teljes|
felsorolisa nekiink sem lJehet célunk, beérjiik néhany fon-

tosabb pszicholégiai sziikséglet bemutatdsaval.

A szeretet iranti igény

szoros kapesolatban all azzal a tirekvéssel, hogy valaho-|
va tartozzunk, Az ember egyik legalapvetdbb szlikségle-

te, hogy lekiizdje az elkiiléntiliséget és az ehhez kapeso-

lod6 szorongdst. A tarsaitol elszigetelédétt ember vedte-

lennek, kiszolgaltatottnak érzi magat. Ezzel szemben a
szeretet az interperszohalis egység megvalositasanak leg-
autentikusabb formaja.

Szeretni annyit jelent, mint cselekvéen térédni annak

életével és fejlédésével, akit szeretiink, felelOsscget ¢rez-|
ni irdnta, tisztelni és o maga mivoltéban ismerni a szere-|

tett személyt — irja E. Fromm A szeretet miveészete cl-
mii munkajdban. Aki szeret és akit szeretnek, az tarto-
zik valahova, megértik és segitik, hogy kibontakozzdék.

A teljesitményszikséglet

a sikerek elérését és a kudarc elkeriilését célozza. Az el-|
ért teljesitmény pozitiv vagy negativ mindsitése a viszo-|

nyitasi alapul szolgdléd igényszint fliggvénye. A tarsadal-
mi elvardsok viszonylataban

Hol van az Ady emléktabla

Parizsban

gyar, f6ként ha literdtus|egy-egy Szajna-parti haz
ember, Szomory, Szabé De-| falan.

zsé, Jdézsef Attila, Radnéti,} Az Odéontdl par Iépésnyi-
vagy ¢ppen Hevesi Andras|re, a rue Casimir-Delavigne
lAbnyomait véli felfedezni a|3. szdm alatt All az a Hotel
varos valamelyik szegleté-|des Balcons,
ben, sét — afféle kegyeleti| sodik pdrizsi Otja alkalmé-
gesziusként — fel is kere-| val, 1906 nyarin Ady Endre
si egyikiik-masikuk lakdsatybé -két hdénapot félfétt. E
vagy kedves kavéhdzat. [)szall6 falan tobb mint ha-
kései tisazielgGk sordban|rom évtizede hirdeti a Dal-
bizonydara az  Ady-hivdk|los Miklés szobraszmfveész
vannak tébbségben,
kevés irénk neve forrt 6sz-{la, hogy ,,ftt lakott és da-
sze oly szorosan Parizzsal,

akiknek emlékét, az dvé-| daldja.”

BARDOS B. ARTHUR:

Kolozsvar

Magyarul: lidérees dlom.
Romanul révidebb: cosmar.
dgy nevezlek,

tegeziek

hajdani bélesim, — Kolozsvar.

Hol van baljds iffusdgom,

Don Quijote? ‘Im, ott poroszkal
fatol-fdig,

utedid

holt vadonaban, Kolozsvar.

Ismerem néma borténédd, ~—
lédlekemésztd, dohos gyar...
Oredd hamis,

miugad is

lancokban heversz, Kolozgsvar.

Egiink-foldiink széitescbdl
fesl6 a sziirke, foszlés szal.
Fojtja torkom,

mi dolgom

még falaid kézt, Kolozsvar?

Hoéemberré pofoz teled,
hamuvy§ faj a poros nyar,
idegenbe,

szenvedve

vilaged kergetsz, Kolozsvar.

Boréd balkanossa barnult,
Szamosod szitka szutykos ar...
Matyas kirdly

retiral

a dicsé multba, Kolozsvar.

Kédittasan dél magaba

idéve! minden tornyos var,
kovedermedt

térténelmed |
hagyomanya vagy, Kolozsvar!

Akanadaidllampolearsag A0éves

a kanadai allampolgar- |

(Canadian Scene) — 1947-et,
sag rendszeresitését megelézdleg minden kanadaj ,,Brit-

ish subject”, azaz brit alattvalé volt. 1921-t6] volt cime-|
1964-161 nemzeti zaszlonk, 1980-t6l himnuszunk és]

riink,
1982-ben hazahoztuk Anglidbél alkotmanyunkat.

De mindezeken tilmenéen, a jovét illetéleg az a leg-|
hogy jdltajékozottak lIegyiink, és amennyire|

fontosabb,
esak lehet, részt vegyiink a kdzéletben.

Az aprilis 17-én kezdbdé Citizenship Week szolgal ka-|
nadaisdgunk iinneplésére. Ezt illetéleg tajékoztatot adott}
Felhivia a figyelmet arra. |
Kiadtak nagyméretti falragaszt, a|
Canadian Citizenship Act 40 éves évfordulojarol. Fran-|
cidul és angolul minden idevigé anyag ingyenesen kap-|

ki a Kiiliigyminisztérium.
hogy mit tehetiink.

haté errél a cimrél:

Communications Directorate, Department of the Se-|

cretary of State for Canada, Ottawa, Ontario K1A 0M3.|

|nyitjak, majdnem egyidések az emberiséggel.
elért siker az interperszond-|
.jtethez hasonléan,
jrendet, az alakiélektani értelemben felfogott ,,jo format’

Varsha Jené LAczlé:

A testi

lis kérnyezet tiszteletér, meghbeestilésct vivja ki, az egyé-
ni mereének valo megfelelés pedig az énképet erdsili. A
kudarcok halmozédisa a csikkentértékiiség érzését fej-

leszti ki az emberben, s kisebbségi komplexust sziil. Pszi-
| cholégiai kutatasok igazoljak, hogy kellé sikerélmény tar-

tds hianya lelki, sét, elmebetegségeket idéz eld.

A tuddsvdagy

egyetemes emberi sziikséglet, még akkor is, ha a kivdn-|7>
esisag elemei a magasabb rendti allatoknal is megtalal-
haték. A nagyobb tudas kétségkiviil fokozza az ember biz-

|tonsdgerzetét, az ismeretien, a rejiélyves, a megérthetet-
‘len dolgokkal, jelenségekkel valé talalkozds szorongas, bi-
zonytalansdg forrdsa lehet. A megismeré impulzus azon-
ban joval tulmutat a szorongds lekiizdésenek kdzvetien,

eéljan. A tanulas, a kutatsis, a megismerés mind olyan

|tevékenység, amely Gnmagiban is kielégitést nytjt. A!
|felfedezéssel, a megeértéssel,
|megnyilvanuldsaval jard pillanutok az emberi lét estics-
élményel k6zé tartoznak.

a probléma megolddsanak

Ax esztétikai szikségletek
amint azt a legrégibb korokbél rankmaradt adatok bizo-
A legpri-
mitivebb civilizdcidk képviselGi, az atomkorszak sziilot-
igényelték a szépet, a szimmetriat, a

Az emberek crejiiket nem kimélve anyagi dldozatot

|hoznak, hogy kGzvetien kérnyezetiiket esztétikal prinei-
| plumok alap}an rende2z¢k be,

sa t szépseg on tobb

| sziikségicte
'gokra vezethetd vissza.

dijat ‘kaptak azert,
‘nyelmes agyban tOlsck idejiiket. Szemiiket attetszd lap-
/pal takartak be. fiilikon fiilhallgatot vischek, melyen at
-monoton bugdé hangot sugaroztak, keziiket csdbe helyez-

2ethen felnGtt személyekre ezzel szemben a kede¢lytelen-
see és az érzelmi elsivadrodis jellemzo. Azt is kimutat-
tak, hogy az elhanyagolt, esuf munkahelyi kornyezetben
fokozadik a dolgozok fdradékonysaga, baleseti veszélyez-
tetettsége és flukrudcioja.

Az optimalis terhelés

Az ember arra torekszik, hogy
léte barmely pillanataban valamivel elfoglalja ‘magat. in-
formaciokat gyljtson kdrnyezelebol. tajékozodjon, cse-
lekedjen, gondolkozzon. A pereeptudlis izolacié teren vég-
zett kisérletek bebizonyitottak, hogy a kiilvilag ingerci-|
t6l tartésan elszigetelt szemelyeknél. bizonyos id6 eltel-|
tével, az elmebetegségre jellemzé  tiinetek figyelhet6k
meg.

A kiserletek soran egyetemi hallgaték jelentés napi-
hogy semmit se tegveneck, csak ke-

tck, s igy tapintasra nem hasznalhattak. Csak kevesen
tliri¢k el ezt az allapotot 2—3 napnal tevabb.

A kiséricti személyek elmondtak. hogy gondolkodasi
képességiik fokozatosan esikkent, hallucinaciék jelent-
keztek, testiiket idegennek érezlék, 6nmaguk azonositasa-

’.| ra szolealé tudatuk kezdett szctesni. A nyilvanvalo etikaly
| vetiiletek miatt ndlunk chhez hasonlo kisérletek nem ve-]
gezhetok, kételességtink azonban az eredményeket ds aj

kOvetkeztetéseket tudomadsul venni. Igy példaul a beteg-

|ség miatt tartdsan agyhoz kitétt ember szAmara mincl
valtozatosabb ingereket (konyv, zene, tarsasag) és teve-|

feliételezhetéen az idegrendszeri sajctossa-|

'sére térekszik,

‘geink meegvaldsitisal célozza,

vétel vaszélyérdl is megdv. A til erds inger, a megfeszi-

tett tevékenység. a fokozott stressz eldbb-utobb kimeriill-

séghez, a fizikai és szellemj teljesithképesség hanyatlisa-
hoz vezet.

Az énmegvaldsitds szikséglete

lényegesen elvalaszthatatlan az ember tobbi alapveti
sziikségletétol. Megvyalositani Gnmagunkat annylt jelent,
mint aktualizalni, felhasznalni azokat a lehetiségeket,
amelyekkel rendelkeziink, kifejezni 6nmagunkat, ameny-
nyire az adott lehetéségek megengedik. Az ember képes-
ségel, egveni sajatossigai, alkati jellemzdi érvényesité-
A muzikalis szemeély érémcét leli a zongo-
razasban, az atléta a testmozgasban. Az Gnmesvaldsitas
sohasem befejezett dlapot, hanem sziinteleniil megijuld,
ecljit Gnmagiban melelé folyamat. Egyidejtileg jelenti
Onmagunk elismeréset, hiszen mindig a sajat lehetésc-
és Gnmagunk tagaddsat,
vagvis elvdlaszthatatlan nz allandé tékéletesedés, fejlu-

}dés igényctol.

Hangsulyozzuk, hogy az alapvetO emberi

he

sziikségle-

teknek ezt a listajit a teljességre térekvés igénye nélkiil

Allftottuk Gssze, @s azt is, hogy a gyakorlatban a ktlén-

béz6 sziikségietek nem valaszthat6k el egymastol. Az on-

megvaldésitas példaul magdban foglalja a tanuldsvagyat
és/vagy az eszictikal sziikségleteket, s gvakran azért ige-
nyeljik a sikert, mert (dle szer etetnelkiiliségiink hatéko-
nyabb kielégitésdt remeljuk. A kiilénb6z6 sziikségletek
minden emberne] mis-mds, f6lé- és aldrendeltségi viszo-
nyokon alapuld, sajitos désszefiiggésrendszert alkotnak,
melyen beltil a kiilGnbozd térekvések eélokhoz és eszki-
zokhoz egyarant kapesolodhatnak.

* * *

Mint mar emliteltiik, az ember alapvetG Jelki- sziik-
ségleteinck kielégitetlensége nem veszclyezteti kézveile-
nul az egyén biologiai iétét. A szeretet, a siker, az Gnmeeg-

A Parizsba vetédé ma-{hez hasonléan, tabla rai | vesct tudunk az - esntetikai » eailiesécterek ~adeterat ‘ideg |

amelyben mé-|

rrozasaval sikeriilt fokozni

hiszen|fejrelicfjével ckesitett tab-

‘lolt Ady Endre (1877—1919), |
mint Adyé, mint ahogy ke-{a nagy magyar lirai koltd.
vés azoknak a szama is,| és Franciaorszag lelkes cso-{

dlettani alapjairol, az azonban tudomanyosan igazolt tény,
hogy a zenchallgatas vagy a képzémiivészeti alkotasok
szemlélése megnyugtatélag hat, és normalizalja a szer-
vezet fizioldgiai paramélereit.

jiom leklizdésére.

kenységeket kell biztositanunk az egyhangisdg

Megfigyelhetd tovabba, hogy a
akkor képes az eléadasra odafigyelni,

és ay una-| valésitas azonban olyan tényezik, melyeknek tartés hin-
~ «| Aya Sajadtos diinetekel, a Jelki egésascég zavarait valija ki,
{A pszichologia jelentegi dllaspontja szerint Jelki egészsd-

legtébb személy csak| gen az ember alapveld sziikségleteinek kielégitését — ert-

ha kozben aproy] jiik. Az utébbi évtizedekben végaett pszichopatolégiai ku-

Lényegében ezen alapszik az esztétikum felhasandldsa | mozgasokat végezhet (dobol az ujjaival, firkal stb.). Sza-} parasok szoros kapesolatot mutattak ki a lelki betegségek

a gyogyaszatban és a tevékenység hatékonysagdnak a fo-| badidejiikben az emberek olvasnak, sétalnak, autdjuk mo- |
kozisaban (az iparban, sportban, stb.). Igy példaul a ko-| torjaval babralnak, vagy éppen himeznek. Ha az embert |
abban, hogy megfelelé elfoglaltsagot |
hamarosan fesziikilé, ingerlékennye
vilik; hossza tavon a semmittevés betegséghez vezet. Az| lyozott egyének nem szenvednek hianyt biztonsag, szép-

lozsvari Rehabilitacids Kérhazban megfeleld zene sugd-| valami akadalyozza
a gydégytorna hatékonysagat, |taldljon maganak,
kedvezden befolyadsolni a betegek kedélydllapotat és nb-

sajatos format — szorongas, depresszid, neuraszténia, sib.
— ¢s a kielégitetien pszicholégiai sziikségletek kozott. Ez-
ze] szemben a lelkileg egészséges, éraelmileg kiegyenst-

velni a személyzet munkakedveét. Az inesziétikus kirnye-| optimalls terhelés sztikséglele egyulttal a tulzott igénybe- | ség vagy Onérvenyesités tranti igényiikben.

EE ETS OSS TAS ESSE SSS SEES HOS HOS F445 SST FSGS STS SSR SRSA ERY

» tH E OTHER HUNGARY”
(Folytat4s az elsé oldalrél)

man, panszlav propagandaét, amely immdr hosszi éviizedek dta oly
hatasosan igyekezett a nemtérddém nyugati agyvel6 vakuumiat tor-
ténelemhamisité adatokkal megtélteni.

Véegteleniil Griilék, hogy most — a messzi Ausztralidban bar, de
idedraml§ vasdrlasi lehet6séggel — megsziiletett egy ilyen kiildetéses
munka, a ,,The Other Hungary"! (A The Hungarian Institute, Mel-
bourne kiadasa, a youngstowni Catholic Publishing Company nyomda
kezelésében.)

A hajdani Erdély a haladds élvonalaban

Az eldszéban Endrey Antal azt irja, hogy Erdély térténete ma-
gyarul sem nagyon I¢tezik. Idékézben, mint olvasom, otthon, Maryar-
orszigon is kiadtak egy haromkétetes Ierdcly Tortenetét, a Magyar
Tudomanyos Akadémia égisze alatt. Minden magyar nyelvi — igaz-
sagot kulat6 és hamisitasokat egyidejileg leleplezé — muti megjelenc-
se orvendetes, de ez még nem teljesiti a nemzetkGzi kiildetest: sajat
nyelven kell asztalra tenni az ilyen munkat, az angol, francia, német,
stb. olvaso orra elé.

Mar az elészé ravilagit arra, hogy Erdély nemesak a legkcletibb
nyllvanya a nyugati civilizicidnak, de raaddsul a tobbnemzetiségti
és tobbkultarajd orszag érdekes modellje — illetve az Iehetne, ha erre
a roman elnyomas Iehetéséget adna, vagy talan, ha ez az orszag va-
laha fuiggetlen lehetne.

Az olvaso mar itt, ebben az elészéban olvashatja, hogy e mii meg-
jelentetését nem csupdn az altalanos kutatasi éivagy tette érthelove,
hanem elséfokt siirgésségként jelentkezett az a szomoru tény, hogy
Erdély immiar tébb mint hat éviizede roman uralom alatt nyog, s a
romiin politika minden lehetét megtesz, hogy nem roman elemcket
(magyarokat, németeket s masokat) nemesak elnyomjon, de forma-
lisan megsemmisitsen — Jet6érdlve ezen nem romiin etnik elemeket a
roman 1érképrél. Az ezzel kapcsolatos nyonrorusag, a megalaztatasok
sorozata volt az, amely az irét e mii megirdsara késztetle. Az ird
ugyanakkor kijelenti: hiszi, hogy Erdély esak akkor fogja visszasze-
rezni korabbi gazdagsagat és méltésagat, ha romanok, magyarok ¢s
miasok megtanulnak testvérként élni egylitt, kézés erdvel jobb jovat
épitve maguk és szomszédaik szamara.

Van-e jovéje az erdélyi magyarsagnak
a balkanizdlds utan?

A bevezetés — nagyon thelyesen — révid képet ad Magyarorszag
t6rténetéré] azok szamdra, kiknek elébb Altalanos tudnivalékra van
sziikségiik, hogy aztan megérthessék a magyar anyaorszag és Erdély
szerves kapcsolatat. Ezt kévetéen, tizenhét jé] megirt fejezeten at vo-
nul el eléttiink Erdély térténelme, a honfoglalas eldtti idGkt6l kezd-
ve, szamos izgalmas valtozdson at — Trianonig, majd az orszagcson-
kitas utani id6krél beszamolva — Erdely roman balkanizalasaig. Az
utolsé fejezet Erdély jovijevel foglalkozik. mely nem neélkulozi az ¢r-
dekességet és e iéma fontossagat helyezi elotérbe az olvaso szamara.

Mive] jémagam is olyan ,,szent’’ vagyok, kinek néha .,maga felé
hajlik a keze". siettem dtbéngészni a forrasmunkak jegyzékét is és
nem kis elégtcétellel fedeztem fel a bibliografidban 1971-ben kiadott,
ugyanecsak angol nyelvii erdélyi térténetemet, valamint az 1977-ben
kiadott mtivecskémet, mely a romenok balkani eredetet, vandorlasat.
valamint Erdélybe vald beszivargasat targyalja. E felfedezés biisz-
kévé tett, hiszen igy nyilvanvalé, hogy — kézvetett uton bar, de — is-
mételten alkalmam nyilt valami szerény részt vallalni e kildetésben.

Miutdn az iré mestette kételességét, mirajltunk a kételességteljesi-
{és sora: meg kell venniink e hézagpétlé mtivet — nemesak csaladunk
angolul érté tagjai szdmara —, fel kell hivnunk angol nyelvi bara-
taink figyelmét is ra, s6t, egyénileg vagy egyestileteinken keresztiil,
gondoskodnunk illik arrol is, hogy az iskolak, egyetemek, kényvtarak,
politikusok is kell6 mértékben el legyenek latva a konyvvel. Tgy az-
tan Dracula elképzelt orszagdbél végre tijra a valdsdgos Erdély képe

bontakozhatik ki.
Haraszti Endre

Tu RE RU AAS MSLLLan ERS EEUU Peete Eee LA eRe He

2 etkeréssel és

anne SEU URCU TSE TISSHIE

EXTRA

BONUS * 5 repblsleayss sprit 15-ig, akkor 2 db ingyen jegyet

Anna
SU UU ELUATE HATUT LHL Et

Toronto — Budapest — Toronto
nh AR ra
$798.00-tol

Toronto — Bécs — Toronto

.00-tol

Toronto — Frankfurt'— Toronto

$548.00-t01

Repu ep BECSBE es BUDAPESTROL
vissza, vagy forditva és kap
egy szarnyashajo-jegyet ingyen!

INGYEN
KOCSI
KORLATLAN
KM-REL

Gyigy fiirdok: Biik, Sdrvar és a Héviz Aqua US $204.00 |
gest nydron 1 betes. Margitsziget Thermal US $336.00 |

5 kezeléssel

Hotelek, maginlakasok, balatoni villak
(hosszabb iddre i is)

~ ROKONOK, BARATOK KIHOZATALA
Budapest —Toronto— Budapest

Felnott
$765.00
_ $935.00

~Gyermek
$513.00
_ 5627. 00

Junius 30-ig
Jul, aug, szept.

| “Nem kell tobbé bemennie OZ emigraciés hivatalba,
vizumkérését irodénkban intézheti! !

| Budapesti irodénk rendelkezésére all. Tel.: 173- 652, 173-1 ar a

NEMETH MARIKA az APOLLO TRAVEL vendége,
s On is az lehet: ha megveszi budapesti/bécsi

kap a Nemeth Marika — Zoran este.

ant UCTS IN AM TST CANIN MISTS RERUNS USA eS ESSE ATES)

33h} S Sars By 3:
TES BARA Ranh EER SRE: ESS Wea ae

1500 BATHURST ST, TORONTO MSF 3H3

1-102 (651-433